Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-07 / 206. szám, kedd

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 7. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Eladó a Škoda Prága. A cseh pénzügyi tárca azt tervezi, hogy eladná a Škoda autógyár 30%-os részvénycsomagját, mely jelenleg az állam tulajdonában van. A tárca elképzelése állítólag egybeesik a kormány azon terveivel, hogy az állam két éven belül váljon meg a kisebbségi részvénycsomagjaitól a nagy iparvállalatokban. A Škoda esetében a kormány csak azután hoz döntést, miután már ismeretes lesz az Európai Bizottság álláspontja egy új gépkocsi motor- és sebességváltógyár felépítése kérdésében Csehországban. A gyár felépítését a Volkswagen tervezi, de ennek feltétele, hogy az EU is beleegyezzen a beruházás feltételeibe. (MTI) Bernie Ecclestone és a Forma-1 London. Bernie Ecclestone, a Forma-1 autóversenyek koronázatlan királya el akarja adni Formula One vállalkozásának felét 1,5 milliárd fontért. Az üzletet néhány héten belül megkötik. A részvényeladás újabb állomás lesz a brit mágnás azon szándékában, hogy a vüág legjelentősebb autóversenyébe fektetett beruházásait pénzzé tegye, és újabb átalakításokba kezdjen a Forma-1 terén - írta a Sunday Business brit gazdasági lap. Ecclestone májusban a várt 2 milliárd font helyett mindössze 1,4 milliárd fonthoz jutott, amikor 11 éves lejáratra eurókötvényt dopott a piacra. Akkor még azt tervezte, hogy a tőzsdére viszi vállalkozását új bevételi források reményében. Az eurókötvények fagyos fogadtatása miatt döntött úgy, hogy inkább felkínálja cégének felét eladásra, mint várjon a tőzsdei bevezetés legkedvezőbb pillanatára. (MTI) Munkanélküliség az eurózónában Brüsszel. Az eurózónában július végén 13,2 millió munkanélkülit tartottak nyilván, a munkanélküliség 10,2%-ra csökkent az előző hó végi 10,3%-ról. Tavaly július végén átlagosan 10,9%-os munkanélküliséget mértek az eurózónát alkotó tizenegy országban. Az EU tizenöt országában átlagosan 9,3%-os volt a munkanélküliség július végén, az előző hó végi 9,4% után. Tavalyjúliusban 10,9%-os volt az átlagos munkanélküliség az EU egészében. A legkisebb munkanélküliséget Luxemburgban (2,8 %), Ausztriában (4,3%) és Portugáliában (4,5%) mérték, a legnagyobbat pedig Spanyolországban (15,9%). (MTI) Pénzmosási botrány Hamburg. Német bankok is belekeveredtek az orosz pénzmosási ügybe - véli a legnagyobb német bank, a Deutsche Bank vezére. A pénzintézménynél jelenleg saját kezdeményezésből megvizsgálják a gyanús pénzmozgásokat, de részleteket nem közöltek. Megfigyelők megkockáztatják, hogy többről lehet szó, mint rutinellenőrzésről. Olasz lapok szerint Svájcban egyre szélesedik a vizsgálat a vélelmezett orosz pénzmosási ügyben és már 59 bankszámlát zároltak az ottani hatóságok azzal a gyanúval, hogy szerepet játszottak a kenőpénzek Moszkvából New Yorkba vándoroltatásában. (MTI) Lelassult a növekedés a rendszerváltó országokban - a visszaesés az ipari termelés alakulásában a legszembetűnőbb Kínlódó Kelet-Közép-Európa Szigorítják a segélyek kifizetésének feltételeit Az állástalanok fele fiatal ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Júliusban a munkanélküliek félmilliót is meghaladó táborában a 30 éven aluliak aránya elérte az 50 százalékot, ezért a munkaügyi tárca a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a fiatalok foglalkoztatására - nyilatkozta Peter Magvaši munkaügyi miniszter. Tekintettel az állam nehéz gazdasági helyzetére azonban elsősorban a magánszektor fejlesztésében látnak még jelentős tartalékokat. Jelenleg hozzávetőleg 280 ezer vállalkozást jegyeznek az országban, megfelelő törvényi módosításokkal azonban ez a szám akár a 420-430 ezret is elérhetné. A miniszter szerint ehhez elsősorban a jövedelemadóról és a vállalkozásokról szóló törvényt kellene módosítani. A munkaügyi tárca képviselői már tárgyaltak ez ügyben a pénzügyi és a gazdasági tárcák valamint a Vállalkozók Uniójának képviselőivel, és a módosítások a jövő év januárjában léphetnének érvénybe. Bauer Edit államtitkár szerint a fiatalok munkanélkülisége nem minden esetben tükrözi a munkapiac reális lehetőségeit. Szerinte ugyanis rengeteg végzős diák, akit felvettek a főiskolára és ősszel továbbtanul, a nyári hónapokra bejelentkezett a munkaügyi hivatalokon, a szociális segéllyel egészítve ki a nyári zsebpénzüket. A 100 ezer hosszú távon munkanélküli közül csaknem 42 ezer azok száma, akik már négy vagy több éve is munkanélküliek, így nagy valószínűséggel nem is akarnak munkát találni. A foglalkoztatásról szóló törvény módosításában, amely már a parlamentben van, épp a nagyszámú munkanélküli miatt voltak kénytelenek végrehajtani több jelentős módosítást. A munkanélküli segély folyósításának időtartamát a jelenlegi egy évről kilenc hónapra tervezik csökkenteni. Míg a jelenlegi segély az első három hónapban a fizetés 60 százalékának felel meg, a módosítás elfogadása után ez csupán az 50 százaléka lesz, az azt követő fél évben pedig a fizetés 45 százalékának megfelelő összeget fizetnek segélyként. A munkanélküli segély maximális összegét 5400-ról 4845 koronára csökkentik, (mi) A rendszerváltó országok helyzetét 1999 első hónapjaiban a gazdasági növekedés általános lassulása, illetve néhány országban visszaesése jellemzi. Leginkább az ipari termelés alakulásában szembetűnő a stagnálás az év első öt hónapjában - írja a Kopint-Datorg gazdaságkutató cégre hivatkozva a Figyelő. ÖSSZEFOGLALÓ E téren - a vizsgált 14 ország közül 12-ben - a kibocsátás bizonyosan kisebb volt, mint a múlt év megfelelő időszakában. Eltérően azonban a kilencvenes évek elejétől, amikor a rendszerváltás után minden egyes volt szocialista ország azonos okokból süllyedt mély recesszióba és szökött fel mindenütt az infláció, a mostani egységes lassulásnak, viszszaesésnek nincsenek közös, minden országra ható okai. Ehelyett legalább öt tényezőcsoportról van szó, amelyek az országok gazdaságát erősen befolyásolták. Ilyen ok volt a gazdasági konjunktúra lanyhulása a nyugat-európai gazdaságokban; a szerkezeti átalakulás elmaradása, befejezetlensége némely kelet-európai országban; az időközben akuttá vált külső és/vagy belső egyensúlytalanság kiigazításának szükségessége; az oroszországi pénzügyi összeomlás, valamint a koszovói háborús konfliktus gazdasági következményei. Kelet-Közép-Európa országaiban a gazdasági növekedés ez év első három-négy hónapjában mindenütt lefékeződött. Általános tényezőként fékezőleg hatott a fő piacukon, az Európai Unióban észlelt konjunkturális lassulás. Éreztette hatását az orosz válság is, az oda irányuló export különösen Lengyelország, Szlovákia, Magyarország esetében zsugorodott. De voltak más okok is. Csehországban minden várakozásnál mélyebbre esett a GDP - az év első negyedében 4,5%-kal, az ipari termelés az első négy hónapban 8,5%-kal - zu14 ország közül 12-ben a kibocsátás bizonyosan kisebb volt. hant. Ezt mindenekelőtt a sokáig halogatott strukturális reformok megkezdése okozta, amelyeknek pozitív eredményei csak a későbbiekben jelentkezhetnek. Szintén a strukturális korrekciók jegyében láttak neki Szlovákiában az új kormány által kidolgozott intézkedéscsomag megvalósításához. Ennek közvetlen hatásaként az idén a korábban megszokottnál jóval alacsonyabb, 1% körüli GDPnövekedési ütemmel, több mint 16%-os munkanélküliséggel és az infláció gyorsulásával lehet számolni. Lengyelországban a rendelkezésre álló adatok alapján úgy fest a helyzet, hogy véget ért az a Kelet-Közép-Európa országaiban a gazdasági növekedés az év első három-négy hónapjában lefékeződött. (Archívumi felvétel) lassulási folyamat, amely 1998 első felében kezdődött, s az augusztusi orosz válságot követően felerősödött. A gazdasági élénkülés egyelőre nem éppen látványos; a növekedési ütem gyors és erőteljes felfutásával nem szabad számolni. A GDP 1,5%-kal nőtt az első negyedévben. Az ipari termelési, illetve értékesítési adatok öt hónapnyi csökkenést követően márciustól kezdve növekedést mutatnak, ám az első öt hónap összesített ipari termelése még valamelyest (1,4%-kal) kisebb volt, mint egy éwel korábban. A munkanélküliség - amely a tavalyi év utolsó negyedévében növekedésnek indult -, áprilistól kezdve ismét csökken. Pozitív fejlemény, hogy az előző év azonos időszakához képest az idei év első négy hónapjában nem duzzadt tovább, sőt valamivel apadt is a kereskedelmi mérleg hiánya. Ennél nagyobb gond azonban, hogy e mérleg javulása a folyó fizetési mérleg romlásával párhuzamosan következett be. A szlovén gazdaság növekedése hetedik éve folyamatosan tart. Áz idén a GDP bővülése azonban elmarad a tavalyi 3,9%-tól. A növekedés lassulása összefügg a külső kereslet zsugorodásával a legfontosabb exportpiacokon. A ljubljanai kormány előrejelzései szerint a GDP 3,5%-kal bővül, de lehetséges, hogy a növekedés mértéke közelebb lesz a 3%-hoz. A balti országok (Észtország, Lettország, Litvánia) idei gazdasági fejlődését még mindig alapvetően az orosz válság hatásai határozzák meg. Az 1998 első felében még impozáns gazdasági növekedést mindhárom országban recesszió váltotta fel, különösen az ipari termelés zuhanása szembeötlő. A visszaesés üteme azonban fokozatosan, hónapról hónapra mérséklődik, és a harmadik negyedévtől már ismét jelentős gazdasági növekedésre számíthatunk. Az infláció folyamatos csökkenése, a fegyelmezett költségvetési politika, a kiszámítható gazdaság- és külpolitikai vonalvezetés továbbra is kedvező környezetet biztosít a külföldi befektetők számára, így a privatizáció folytatódása és nagy volumenű működőtőke-beáramlás valószínűsíthető. A gazdasági szerkezetváltás kényszerű felgyorsulásának és az exportpiaci orientációváltásnak köszönhetően várható, hogy a külső egyensúlyhiány lefaragásában már tavaly jelentős eredményt felmutató Észtország mellett az idén Lettország és Litvánia folyómérleg-deficitje is lényegesen csökken. Feltehetően folytatódik a balti államok integrálódása is a jelentős nemzetközi, euroatlanti szervezetekbe. Délkelet-Európa országai közül a román gazdaság hanyatlása immár a harmadik éve tart, és a recesszió 1999-ben is folytatódik: a GDP várhatóan 5%-kal csökken. A belföldi kereslet zsugorodása ellenére a fogyasztói árak emelkedése nem lassul, a 12 havi inflációs ráta májusban 42,8%-os volt. A korábbinál szigorúbb keresletkorlátozó és támogatáscsökkentő kormányzati politika következményeként a válialatbezárások száma emelkedett, a munkanélküliségi ráta növekedésnek indult. A gazdasági visszaesés ellenére a kereskedelmi mérleg hiánya a tavalyi szinten maradt. A külső egyensúlytalanságot tovább rontotta a koszovói háború miatt elszenvedett kereskedelmi veszteség. Az ország nemzetközi fizetési helyzetét javítja, hogy sikerült megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal két nagyobb kölcsön felvételéről. Bulgáriában a továbbra is ellentmondásos hivatalos statisztikai adatokból az látszik, hogy tavaly a bolgár gazdaságban két évi mély visszaesés után a gazdasági növekedés megindult, de egyre lassul, megrekedt. Ebben mind a bolgár gazdaság kedveződen adottságai, szerkezeti átalakulásának lassúsága, mind a geopolitikai környezet szerepet játszik. A külföldi befektetők érdeklődése gyenge, az ország külgazdasági egyensúlya újra romlik. Viszont a szigorú monetáris restrikciót okozó valutatanácsrendszer felszámolta az inflációt. A horvát gazdaságban 1998 negyedik negyedévétől felerősödtek a negatív tendenciák. A gazdasági növekedést recesszió váltotta fel. A GDP az idén várhatóan 2%-kal csökken. Emiatt a kormányzat májusban kénytelen volt kiadáscsökkentő csomagot jóváhagyni. A kuna árfolyama az év első néhány hónapjában komoly mértékben meggyengült, és a központi banknak nagyon jelentős összeget kellett az árfolyam védelmére áldoznia. A megcsappant tartalékok miatt felmerült a Nemzetközi Valutaalap által nyújtandó készenléti hitel felvételének szükségessége. Vegyészkonferencia - jelentős külföldi érdeklődés Vegyészek Nyitrán ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. Tegnaptól csütörtökig Nyitra ad otthont a vegyésztársaságok 51. kongresszusának, amelyet a Szlovák Gyógyszer és Vegyipari Szövetség védnöksége alatt rendeznek. Nyitrán már 31 éwel ezelőtt is terveztek hasonló rendezvényt, de akkor a szovjet csapatok bevonulása miatt meghiúsult. A mostani találkozó azért is jelentős, mert a Szlovák Vegyészek Társasága az idén ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját. A kongresszus hazai résztvevőinek száma meghaladja az 500-at, és a szervezők meghívását számos külföldi szaktekintély is elfogadta, köztük az Európai Vegyipari Szövetség titkára, az Amerikai Vegyipari Szövetség nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó alelnöke, valamint lengyel, szlovén, német és svájci kutatók, (vra) A folyószámlák betéti kamatai (érvényben 1999. szeptember 5-én) Bank Felmondási idő Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap folyószámla ČSOB 13,20-13,40 14,10-14,30 15,20-15,40 16,20-16,40 16,30-16,50 16,40-16,70 2,50-11,50 Bank Austria Creditanstalt 7,25-9,25 8,50-10,50 11,25-13,25 14,00-16,00 13,00-15,00 2,00 Banka Slovakia 14,87 16,01 16,43 17,06 17,22 6,00 HypoVereinsenbank Slovakia 9,00-12,00 11,00-14,00 12,00-15,00 12,00-15,00 2,00-7,75 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 15,00-15,40 16,80 17,00 17,40-17,65 17,70-17,95 18,00-18,25 5,00-8,00 Istrobanka 13,00-13,60 14,00-14,80 15,50-15,80 15,80-16,20 15,80-16,50 16,00-16,80 5,00 Ľudová banka 13,00 14,25 15,75 16,00 15,50-16,00 3,50 Pol'nobanka 13,00-13,25 14,25-14,50 15,75-16,00 16,00-16,50 16,25-16,75 16,50-17,00 4,50-7,50 Postabank 13,10 16,40 16,60 17,30 17,60 17,10 3,00-12,50 Prvá komunálna banka 13,00 15,20 16,00 16,20 16,50 16,50 3,50-5,50 Tatra Bank 10,00-11,00 14,00-15,00 15,25-16,25 15,30-16,30 15,50-16,50 3,50 Slovenská kreditná banka 14,00-14,50 15,50-16,00 16,30-16,80 17,50-18,00 15,00-17,50 16,00-20,00 3,00-11,00 Szlovák Takarékpénztár 7,85-8,60 10,05-10,80 15,50-16,50 16,00-17,00 10,50-13,50 3,50-16,00 Általános Hitelbank (VÚB) 14,10 14,00-15,30 15,00-16,30 15,50-17,00 15,50-17,10 16,00-17,20 3,75-9,75