Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-24 / 220. szám, péntek

3184 tévé és rádió ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 24. RÖVIDEN Jogharmonizáció Csehországgal Trencsénteplic. Együtt még a jogrendszer átalakítása is könnyeb­ben megy - mutatott rá Csehország és Szlovákia kormányának két alelnöke. Pavel Ryehetský és Ľubomír Fogaš szerint a két ország együttműködése ezen a téren kitűnő, hiszen a jogrendszer európai uniós normákhoz való igazítása mindkét állam feladata. A cseh fél ugyanakkor nem felejtette el méltatni a szlovákiai szakemberek munkáját Csehszlovákia kettéválása után, és sajnálkozott a virágzó együttműködés megszűnése miatt. (ČTK) Bűnüldözésről - Szlovákiában Liptovský Ján. A bűnüldözés és -megelőzés terén szerzett tapasz­talatokkal foglalkoznak a bírói eljárások negyedik nemzetközi szimpóziumán. Izgalmas témák szerepelnek a programban: az ujj­lenyomat-vizsgálatok új módszerei, a DNS-adatbázis felhasználása a tettes azonosításakor, valamint a különböző robbanószerkezetek működése és felismerése. A találkozón tizenöt ország százötven magas rangú rendőrtisztviselője vesz részt, köztük az amerikai FBI szakemberei is. (TA SR) A társulás támogatja a reformot Zólyom. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása természetesen támogatja a kormány közigazgatási reformtörekvéseit, de az átala­kításnak a pénzek elosztását is érintenie kellene - jelentette ki Michal Sýkora, a szervezet elnöke. A társulás elismeréssel nyugtáz­ta, hogy megjegyzéseit a kormány nem hagyta figyelmen kívül, de szeretne még ennél is nagyobb szerepet vállalni. (SITA) Schuster nem avatkozik bele Pozsony. „A részvényesek tudják, hogyan döntöttek. Nem szeret­nék a Kelet-szlovákiai Vasmű belső ügyeibe avatkozni" - szögezte le Rudolf Schuster. Az államfő szerint a fontos az, hogy az üzem jól működjön. A közgyűlés, amely megerősítette pozíciójában Gabriel Eichler elnököt, és jelentős változtatásokat hajtott végre a vasmű vezetésében a kormány és a hitelező pénzintézetek útmutatásait vette elsősorban figyelembe. (TA SR) Ján Čarnogurský: „Igyekszünk olyan megoldást találni, mely nem tenné szükségessé az aláírási akciót" Politikai szoborcsoportosulás Čarnogurský: Komárom érvei irracionálisak Ragaszkodik a szoborhoz ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ján Čarnogurský tegnap elmondta, a KDM 1997 őszétől tár­gyalt a szoborcsoportról, ám hogy a kérdéssel ne lehessen visszaélni, a választási kampány idején nem foglalkoztak vele. Čarnogurský idén januárban levélben fordult a komáromi polgármesterhez, ren­dezze a kérdést, de a levélre nem kapott választ. Az EDU párzsi ülé­sén figyelmeztette a tömörülést: ha a komáromi szoborcsoport ügye nem rendeződik, a KDM elle­nezni fogja az MKP felvételét. A legutóbbi MKP-KDM találkozón Čarnogurský javasolta: a komáro­mi önkormányzat, a KDM és a De­mokrata Párt helyi képviselői jelöl­jék ki a szoborcsoport helyét, írja­nak ki pályázatot, amelyet közös bizottság értékelne. „Sajnos, ez sem nyerte el az MKP tetszését, no­ha Párizsban figyelmeztettem a pártot: ahhoz, hogy az MKP tagfel­vételi kérelme a berlini ülés napi­rendjére kerülhessen, meg kell ol­dani ezt a kérdést." Mivel a szep­tember 2-i találkozó nem hozott megoldást, Čarnogurský kérvé­nyezte, a tagfelvétel ne kerüljön napirendre. „A KDM képviselői minden törvényt megszavaztak, amely a kisebbségek jogait bővíti. Az az érdekünk, hogy a nemzetisé­gek a hazájuknak tekintsék Szlo­vákiát, de hasonló hozzáállást vá­runk el másoktól is. Nem tartjuk európainak, ha a komáromi képvi­selő-testület MKP-s tagjai irracio­nális okokból nem engedélyezik a szoborcsoportot. „Amíg ez az állás­pontjuk, az MKP nem lehet az EDU tagja" - jelentette ki a pártelnök. Az MKP érvelését, hogy nem gya­korolhat nyomást a képviselő-tes­tületre, Čarnogurský így értékelte: „Rendben van, de aztán a helyi képviselőik szemére vessék, hogy nincsenek az EDU-ban. Az EDU­tagság az egész pártra vonatkozik, nem csak a vezetésre." A keresz­ténydemokrata elnök hasznosnak tartja az EDU tervezett tényfeltáró látogatását. Úgy véli, magatartá­sukkal nem gyengítik az MKP ke­reszténydemokrata vonalát. Sőt, „inkább erősítettük, azzal, hogy tá­mogattunk minden törvényterve­zetet, amely a kisebbségi jogok bő­vítését szolgálja", például a nyelv­törvényhez fűzött egyes MKP-s ja­vaslatokat is. „Erkölcsi jogunk el­várni a másik fél készségességét, hiszen olyan kérdésről van szó, amelynek a politikához kevés köze van, még ha a politikai dimenziót nem lehet kizárni vagy letagadni. A végtelenségig nem hátrálhatunk, engedményeket várunk a másik féltől is - a harmonikus együttélés érdekében". Elmondta, a KDM a nagykaposi emlékmű felállítását nem, csak a honfoglalás szót tartal­mazó, történelmietlen feliratot ki­fogásolta. Hangsúlyozta, a nagy­kaposi önkormányzat szlovák és magyar pártjai megegyeztek, vál­toztatnak a feliraton, erre Bugár Béla és a DP elnöke, Ján Lángoš is ígéretet tett. Čarnogurský figyel­meztetett, az egyezményt éppen a magyarok nem tartották be, s „ez további érv volt a KDM döntéséhez, hogy nem hátrál meg", (korp) A Cirill és Metód-szoborcso­port felállítása ügyében a Kereszténydemokrata Moz­galom álláspontja továbbra is „kőkemény": amíg az MKP nem bírja rá a komáromi ön­kormányzatot a műalkotás városi köztéri elhelyezésére, a szlovák kereszténydemok­raták ellenezni fogják a ma­gyar párt EDU-tagságát. Az ügyről a KDM elnökét, Ján Čarnogurskýt kérdeztük. KORPÁS ÁRPÁD A szoborcsoport felállítását el­utasító önkormányzati érvek Ön szerint irracionálisak. Miért? Mert eddig semmivel sem indokol­ták meg, miért utasítják el a szo­borcsoport köztéren való felállítá­sát. Utalt arra, hogy 1997-ben tár-, gyalt az akkor még ellenzéki há­rom magyar párt képviselőivel, akiknek abban az időben Ön sze­rint még más volt az álláspont­juk. Miben különbözött a mai­tól? Készek voltak beleegyezni a szo­borcsoport felállításába egy komá­romi templomban, amihez azon­ban semmilyen párt hozzájárulása sem kell. A legutóbbi, szeptemberi tárgyalásainkon az MKP vezetése hajlott a mi megoldási javaslatunk Az MKP vezetése azt állította, hogy nem képesek megnyer­ni a szoborállításnak pártjuk komáromi . . képviselőit. >> elfogadására, de azt állították, hogy nem képesek megnyerni en­nek az elképzelésnek pártjuk ko­máromi képviselőit. A javaslat lé­nyege: a komáromi városi képvise­lő-testület, valamint a KDM és a Demokrata Párt komáromi járási A mostani nézeteltérést nem fogjuk a pártkapcsolatok egyéb területeire kiterjeszteni. (Somogyi Tibor felvétele) képviselői közösen kiválasztják azt a komáromi közteret, ahol a szo­borcsoportot felállítanák, aztán meghatározzák azokat a művészi és urbanisztikai követelményeket, amelyek alapján pályázatot hirdet­nek a szoborcsoport elkészítésére. A pályázatot egy a Komáromi Járá­si Hivatal, a KDM és a Demokrata Párt, esetleg más szervezetek kép­viselőiből álló bizottság értékeli. A győztes pályázati terv megvalósul úgy, hogy Komárom városától semmilyen anyagi eszközöket nem igényelnek. A KDM számára elfogadhatatlan az önkormányzat korábbi kom­promisszumos javaslata, hogy a szoborcsoport a ferencesek templomában kapjon helyet? Elfogadhatatlan. Úgy véljük, ha a komáromi szlovák szervezetek ké­rik a szoborcsoport elhelyezését a város valamely közterén, nincs ok arra, hogy ne ott épüljön fel. Is­métlem, a templomban való felál­lításba sem a városi hivatal, sem a politikai pártok nem szólhatnak bele, csak az adott egyház. A Matica slovenská, a KDM és a Demokrata Párt helyi szerveze­tein kívül kik követelik még a szoborcsoport felállítását? Nem tudom, de nem is az én fel­adatom, hogy részletes felmérést végezzek Komáromban. A helyiek ezt jobban tudják. Információink szerint a Matica slovenská és a KDM petíciós ak­ciót kezdeményez, ha nem sike­rül felállíttatni a szoborcsopor­tot. Erről semmit sem tudok. Nincse­nek ilyen értesüléseink. Igyek­szünk olyan megfelelő megoldást találni, mely nem tenné szükséges­sé az aláírás-gyűjtési akciót. Hogyan tekint a töhbi szlovák koalíciós párt esetleges állásfog­lalására, beleértve az SZDK anyapártjait is? Más koalíciós pártokkal erről nem tárgyaltunk. A Demokrata Párt ta­lálkozott az ügyben az MKP-vel. Bugár Béla, az MKP elnöke a na­pokban úgy fogalmazott, hogy az MKP EDU-tagságával kapcso­latos elutasító KDM-álláspont reményei szerint nem fogja ne­gatívan befolyásolni a két párt viszonyát. Duray Miklós, az MKP tiszteletbeli elnöke viszont en­nek ellenkezőjét feltételezte. SS A győztes pályázati terv megvalósulhat úgy, hogy Komárom városától semmilyen anyagi eszközöket nem igényelnek. \\ A KDM a maga részéről nem fogja a szoborcsoportügyben eltérő ál­láspontját a pártkapcsolatok egyéb területeire is kiterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy érdekünk foly­tatni az együttműködést minden más téren. A KDM már befolyásolta valaha saját önkormányzati képviselőit valamilyen hasonló ügyben? Természetesen, városi képviselő­ink és tisztségviselőink ebben a kérdésben helyi szinten is tárgyal­tak. A hittérítők munkáját elismerjük, de nem látjuk okát, miért Komáromban kellene szobrot emelni a tiszteletükre Hét éve tartó köztéri közjáték Egy európai városban helye van Európa védőszentjeinek Kapcsolatzavarás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Peter Zajac, a kezdemé­nyező alapszervezete által az ügy­ben szintén érintett Demokrata Párt alelnöke lapunknak elmond­ta: „Úgy vélem,a kérdést nem meg­egyezéssel kell megoldani. A KDM­nek tekintettel kell lennie az MKP választóira, az önkormányzatnak pedig fel kellene állítania a műal­kotást. Nem látom semmi okát, hogy Európa védőszentjeinek Ko­máromban, amely európai város­nak tekinti magát, ne lehetne he­lye valamelyik köztéren. Ugyanak­kor nem érzékelem ezt olyan prob­lémaként, aminek meg kellene za­varnia az MKP és a KDM, e két ha­sonló programú politikai párt kap­csolatait. A Demokrata Párt kész közös védnökséget vállalni az ügy méltó és megnyugtató lezárása fe­lett. Remélem, hogy ez a probléma a mostani valós gondokkal terhelt időszakban nem ölt óriási mérete­ket, hanem ott oldódik meg, ahol kell: Komáromban." KAMONCZA MARTA Komárom. Kilenc évvel ezelőtt, 1990 júliusában a Matica sloven­ská megrendezte az első Cirill és Metód Napot Komáromban. A je­lenlevők eldöntötték: Jókai váro­sában a bizánci hittérítők tisztele­tére szobrot emelnek - mert sze­rintük 863-ban a testvérek, akik 1863-tól valamennyi szláv nép apostolai, 1980-tól pedig Európa társvédőszentjei, itt léptek először a mai Szlovákia területére. Az el­határozást tett követte. 1992. március 23-án a Matica slovenská helyi szervezete kér­vényt nyújtott be a városi képvise­lő-testülethez, melyben kérték, hogy Cirill és Metód szobra Komá­romban méltó helyen, köztéren kapjon helyet. A testület két hó­nappal később, május 11-én olyan döntést hozott, hogy nem engedé­lyezi a szoborcsoport köztéren va­ló elhelyezését. Jelképesen szólva ez volt az első csata a ma már poli­tikai színezetűvé vált szoborhábo­rúban. A városatyák határozatával ugyanis nem értett egyet a Matica slovenská, és még ugyanabban a hónapban újabb kérvényt fogal­mazott meg. Azt kérte a testület­től, hogy döntését bírálja felül. Ez meg is történt. A komáromi képvi­selő-testület 240/92. számú hatá­rozata lehetővé tette a két hittérítő szobrának elhelyezését Komárom­ban, igaz nem köztéren, hanem a katonatemplomban, mondván, szentek szobrának legméltóbb he­lye mégiscsak a templomban van. Erre a döntésre a Matica slovenská aláírásgyűjtési akcióval reagált, és ismételten kérte a városatyákat döntésük felülbírálására. Ered­ménytelenül. A testület 1993. március 25-én tar­tott tanácskozásán született 453. számú rendeletében megerősítette egy évvel korábban hozott határo­zatát. 1994-ben a Matica slo­venská privigyei alapszervezete árusítani kezdte a Cirill és Metód­sorsjegyeket, az árusítás 1997-ig tartott. A sorsjegyek eladásából befolyt összegből 4,6 millió koro­nát a hittérítők szobrának elkészí­tésére szánt. 1997. december 11­én a Matica slovenská komáromi szervezete megállapodást kötött Ladislav Berák szobrászművésszel a szoborcsoport megalkotásáról. A szobrász idén júniusban fejezte be a művet, mely három méter nyolc­van magas és bronzból készült. A városatyák határoza­tával nem értett egyet a Matica slovenská. Közben a komáromi köztéren való felállítás mellett olyan személyisé­gek hallatták hangjukat, mint Ján Chryzostom Korec bíboros, Ján Sokol érsek, Szlovákia metropoli­tája, Ján Čarnogurský igazságügyi miniszter, Milan Kňažko kulturális miniszter, tavaly november 5-én pedig Csáky Pál miniszterelnök­helyettes azt nyilatkozta, hogy „a problémát az ügyhöz méltóan fog­ja megoldani". Komáromban idén nyáron a Szlo­vák Demokratikus Koalíció pártjai - ezek közül a városban csak a De­mokrata Párt, a Kereszténydemok­rata Mozgalom és a Demokratikus Unió működik - aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdeké­ben, hogy a bizánci hittérítők szob­ra köztéren kapjon helyet.- Eddig 900 aláírás gyűlt össze, de számuk napról napra növekszik - nyilat­kozta lapunknak Judita Ambru­šová, a petíciós bizottság szóvivő­je. Hangsúlyozta: a szoborcsoport már elkészült, az adófizető polgá­roknak egy fillérjébe nem került, és véleménye szerint a szlovák­magyar megbékélést jelképezhet­né, ha a zömében magyarok lakta városban valamennyi szláv nép apostolianak szobrát méltó he­lyen, köztéren állítanák fel. Egyéb­ként ahhoz, hogy a városi testület napirendre tűzze a szoborcsoport elhelyezésének kérdését, a törvény értelmében a választópolgárok legalább húsz százalékának kell aláírnia a petíciós íveket. Komá­romban a legutóbbi választáskor 29 275 választópolgárt tartottak nyilván, tehát a petíciót 5855 sze­mélynek kellene ellátnia kézjegyé­vel. Bár egyelőre még ennek egy­ötödét sem sikerült összegyűjteni a petíció szervezőinek, Mácza Mi­hály komáromi alpolgármester la­punk érdeklődésére elmondta, hogy a képviselő-testület legköze­lebbi, októberi tanácskozásán fog­lalkozni fog a kérdéssel. A 35 tagú testületben 29-en a Ma­gyar Koalíció Pártját képviselik, nyilvánvaló, hogy rajtuk múlik, hová kerül a hittérítők szobra. Andruskó Imre városi képviselő, az MKP városi szervezete elnöksé­gének tagja az Új Szónak azt nyi­latkozta, hogy a párt képviselői Az MKP képviselői még nem döntöttek, hogyan szavaznak majd. egyelőre még nem döntöttek, ho­gyan szavaznak majd. „A hittérítők munkáját nagyra tart­juk. Tiszteljük őket, hiszen 862­ben ók állították össze a szláv ábé­cét, 863-ban Rastislav morva feje­delem hívta meg őket azzal a cél­lal, hogy népe között terjesszék a kereszténységet. Nagy érdemük, hogy nem latinul, hanem szláv nyelven hirdették az igét, és az ő nevükhöz fűződik az Evangélium első szláv - óbolgár - nyelvre való lefordítása is. Nagyságukat elis­merjük, hiszen nem véletlenül vá­lasztották a két hittérítőt Európa társvédőszentjévé, de én személy szerint nem látom okát, miért ép­pen Komáromban emeljenek szob­rot tiszteletükre? Nincs hiteles do­kumentum arról, hogy a két szent valamilyen formában kötődött vol­na . a városhoz" - hangsúlyozta Andruskó Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom