Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-23 / 219. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG és FOGYASZTóK ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 27. Moszkvai kiutasítások Moszkva. A moszkvai hatóságok negyvenezer embertől vonták meg a tartózkodási engedélyt annak a nagyszabású ellenőrzésnek a során, amelyet a pokolgépes merényletek után indítottak, s így ezek a személyek elvileg kitelepíthetők. Az orosz főváros hivatalnokai jelenleg vizsgálják, milyen módon telepíthetnének át más városokba olyan embereket, akik nem kaptak moszkvai tartózkodási engedélyt. (MTI) Középiskolások tüntetése Belgrád. Több száz középiskolás diák tüntetett Belgrád központjában, tiltakozásul a szerb oktatási miniszter egyik döntése ellen. Az érettségiző diákok azt kifogásolják, hogy Jovo Todorovics nem engedélyezi a külföldi kirándulásokat. Todorovics fogadta a középiskolásokat, ám a balesetveszélyre hivatkozva elzárkózott a követelés teljesítésétől. (MTI) Izrael elutasítja Annan jelöltjét Jeruzsálem. Izrael nem hajlandó együttműködni az ENSZ új közel-keleti különmegbízottjával, a norvég Terje RoedLarsennel - közölte az izraeli külügyminisztérium egyik tisztségviselője. „Izrael elutasítja Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak azt a döntését, amelylyel kiterjesztette a közel-keleti ENSZ-képviselő mandátumát, ez az, amiért nem fogunk vele együttműködni" - hangsúlyozta az illetékes. (MTI) Diana Ross popsztárt tegnap latartóztatták a londoni repülőtéren, mert állítólag bántalmazott egy rendőrt. (CTK/AP) Alföldi ellen nincs kifogás Bukarest. A román külügyminisztérium megismételte: semmi kifogása Alföldi László magyar diplomata személye és kolozsvári főkonzuli kinevezése ellen. Simona Miculescu külügyi szóvivő leszögezte: Magyarország új kolozsvári főkonzulja kinevezésének elfogadása előtt a tárca kikérte az illetékes román hatóságok véleményét a posztra kijelölt diplomatáról. Ezekután a minisztérium semmi olyan információval sem rendelkezik, ami alapján kifogást emelhetne Alföldi László személye ellen. (MTI) Letartóztatott Hamász-vezetők Ammán. Jordániában letartóztatták a Hamász szélsőséges palesztin szervezet három vezetőjét azután, hogy Iránból megérkeztek az ammáni repülőtérre. Egyiküket nem sokkal ezután kiutasították az országból. A három között van Háled Mesalt, a szervezet politikai vezetője, illetve a palesztin csoport másik két magas beosztású tisztviselője. (MTI) Vihart kavaró jelentés az Európa Tanácsban Szélsőséges az FKGP? Michail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke és leánya. Kedden délután szállították Németországból Oroszországba a vérrákban elhunyt Raisza Gorbacsova földi maradványait. (ČTK/AP) Bill Clinton az ENSZ-közgyűlés 54. ülésszakán: be kell tiltani az atomfegyver-kísérleteket Sürgetett BT-reform Washington. „Ha primitív rasszista, etnikai vagy vallási felsőbbrendűségi tanok frigyre lépnek a fejlett fegyverzettel és a terrorizmussal, akkor az emberi fejlődés legnagyobb lehetőségeinek elpusztításával képesek fenyegetni" -jelentette ki Bili Clinton amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés 54. ülésszakának általános vitájában. ÖSSZEFOGLALÓNK Beszédében az elnök feltette a kérdést, az új évezredben etnikai és vallási konfliktusok fogják-e megosztani a nemzeteket, vagy pedig sikerül összefogni, „és élvezni mindazt a normális sokféleséget, ami az életet érdekesebbé teszi". Clinton szerint az elkövetkező időszak egyik nagy dilemmája az, miként fogják meghatározni a hazafiság fogalmát. Az égető világméretű gondok közül az amerikai elnök elsőként a nyomor elleni küzdelmet, a prosperitás másokkal való megosztásának feladatát emelte ki. Clinton hangoztatta, az Egyesült Államok egymaga nem képes megakadályozni, illetve megállítani minden öldöklést és a lakosság elűzését a világ különböző konfliktusaiban, ezért a nemzetközi közösségnek növelnie kell ilyen képességeit. Az elnök aláhúzta az ENSZ-re ezzel kapcsolatban váró A reformok elmaradása aláássa a világszervezetbe vetett bizalmat. feladatok fontosságát. Részletesen kifejtette a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozását kiemelt prioritásként kezelő amerikai kormányálláspontot, és felszólította az amerikai kongreszszust az atomfegyver-kísérletek átEzernyolcszáz fölé melkedett a keddi tajvani földrengés áldozatainak száma Kína kész segítséget nyújtani MTI-HÍR Tajpej. A legfrissebb adatok szerint 1800 fölé emelkedett a keddre virradóra bekövetkezett tajvani földrengés ismertté vált halálos áldozatainak száma. A belügyminisztérium közleménye szerint országszerte 1863 holttestet találtak. Összesen 4460 személy sérült meg a szigeten valaha mért legerősebb földmozgásban. A kártyavárként összeomlott vagy ledőlt épületek romjai alatt további 2615 ember rekedt, 184 személyt hivatalosan eltűntként tartanak nyilván. Legkevesebb 1700 épület megsemmisült, az anyagi károk nagysága meghaladja a 3,14 milliárd amerikai dollárt. Tajpejben azonban 2000 halottról beszélnek. Tajvanon változatlanul számítanak a külföldi mentőcsoportok és különlegesen kiképzett szakemberek segítségére. A kínai vöröskereszt bejelentette, kész azonnal mentőcsoportot küldeni a szigetre, és már felvette a kapcsolatot tajvani társszervezetével. Az ENSZ ugyancsak jelezte, hogy mentőcsoportot küld Tajvanra. Nantou közelében, a földlökések epicentrumában összeomlással fenyeget egy tóra épített duzzasztógát. A veszély miatt három település lakóit kitelepítették, az embereket iskolákban és sportcsarnokokban helyezték el. A gáton állítólag rést észleltek, egy tajvani kormányszóvivő azonban csak annyit erősített meg, hogy repedés keletkezett az építményen. A hatóságok a tó vizének leeresztésével próbálják megelőzni a katasztrófát. Tegnap utórezgések kísérték a keddi földmozgást, ezek azonban nem követeltek áldozatokat. Meggyilkoltak egy újságírót Diliben, Ausztrália több újságírót nem enged Kelet-Timorra Elhagyták a fővárost az ENSZ-erőlc ÖSSZEFOGLALÓNK Dili/Jakarta/Darwin/Brüsszel. A kelet-timori ENSZ-erők tegnap a közigazgatási székhely, Dili után megérkeztek a szigetfél egy másik városába, Baucauba is. A békefenntartók korábban ugyan már bevonultak a Dilivel határos Dare városkába, ahol menekültek százai kerestek oltalmat, a mostani volt azonban az első eset, hogy a terület megszállása folyamán a katonák elhagyták Dili körzetét. Az ENSZ-katonák megkezdték a milíciák kezén lévő fegyverek begyűjtését. Ausztrália nem teszi lehetővé, hogy újabb újságírók utazzank Kelet-Timorra. A döntést azzal indokolták, hogy nem tudják biztosítani a tudósítók ellátását és védelmét. Tegnap ugyanis egy újságíró holttestét találták meg Dili egyik elővárosában. Sander Thoenes holland volt; a The Financial Times mellett a Vrij Nederlands cír mű holland lapot is tudósította. Az a motorkerékpáros, aki Thoenest szállította, elmondta: egy úttorlaszhoz közeledtek, amelyet hat fegyveres őrzött. Ó és a holland újságíró inkább visszafordult, semmint hogy megálljanak a felszólításra. A vezető menekülni kezdett, utoljára Thoenest az úttesten összeroskadva látta. A két Timort elválaszó határon indonézbarát milíciák védelmi szervezetet hoztak létre. Szlovákia és másik tíz EU-tagjelölt ország (Lengyelország nem) csatlakozott az Európai Unió Indonézia elleni fegyvereladási tilalmához. A múlt heti brüsszeli EUkülügyminiszteri ülésen született döntés szerint a fegyverszállítási embargó lőszerre és katonai berendezésekre, továbbá a terrorizmus céljaira felhasználható berendezésekre is kiterjed. MTI-HÍR Párizs. Élénk visszhangot és ellentétes reagálásokat váltott ki Strasbourgban, az Európa Tanácsban egy magánelemzés, amelyet szerkesztője az európai szélsőséges pártokkal és mozgalmakkal foglalkozó hivatalos elemzéshez csatolt. A francia szerző úgy vélekedik, tavaly óta két idegengyűlülő párt van a magyar parlamentben: a Csurka István vezette MIÉP és Torgyán József FKGP-je. Az Európai Néppártok frakciója tiltakozását jelentette be a sokoldalas „függelék" megállapításai ellen, kérve annak visszavonását. Az Európa Tanács holnap foglalkozik az európai szélsőséges pártokkal és mozgalmakkal. Az ET e jelentése konkrét pártok megnevezése nélkül megállapítja, hogy a tolerancia hiánya és a rasszizmus jelenségei veszélyeztetik a páneurópai szervezet által képviselt alapvetődemokratikus értékeket, és javasolja a tagállamoknak, hogy utasítsák el az ilyen pártok, mozgalmak bármiféle támogatását. E hivatalos okmányhoz csatolta függelékként a maga áttekintését a francia JeanYves Camus, a rasszizmus és antiszemitizmus elleni párizsi kutatóintézet tagja. Az említett függeléket közzétették, jóllehet a kérdéssel foglalkozó bizottság számos tagja ellenezte a megállapításokat. Mivel a függelék szerzője magánvéleményét nyilvánítja ki, azt a Közgyűlésnek nem kell figyelembe venni. Camus Magyarország kapcsán egyebek közt kijelenti: „ 1998 óta két szélsőséges párt van jelen a magyar parlamentben". Szerinte a Csurka vezette MIÉP „idegengyűlölő, antiszemita", amely ráadásul ellenezte az ország NATO-tagságát. A francia képviselő szerint a Független Kisgazdapárt, amelynek élén Torgyán József áll, „katolikus, konzervatív, idegengyűlölő és nyugatellenes tendenciájú. A magyar politikai szélsőségesség nyugtalanító jelei" közt a szerző a cigányellenességet, a skinhead-jelenséget, a Horthy Miklós rehabilítására irányuló kísérleteket említi, jelezve egyben, hogy 199798-ban csökkentek az antiszemita indíttatású erőszakos cselekmények Magyarországon. NATO-védelmi miniszterek találkozója Torontóban Európai lemaradás fogó tilalmát kimondó nemzetközi egyezmény ratifikálására. Igor Ivanov orosz külügyminiszter szerint továbbra is az öt állandó tagállam vétójogának jegyében működő Biztonsági Tanács kezében kell hagyni azt a jogot, hogy az ENSZ nevében elrendelhesse erő alkalmazását valamilyen konfliktus békés rendezése céljából. Az orosz diplomácia irányítója elismerte, hogy reformok váltak esedékessé a Biztonsági Tanácsban, és el kell érni, hogy a testület jobban tükrözze a világ összetételét. A tagállamok körének kibővítésén túl azonban nem lenne helyes megszüntetni az öt állandó BT-tag (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) vétójogát - szögezte le. Japán újra leszögezte: állandó tagságra tart igényt az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és rámutatott, a reformok elmaradása aláássa a világszervezetbe vetett bizalmat. MTI-HIR Washington. A NATO védelmi minisztereinek kedden kezdődött kétnapos torontói nem hivatalos találkozóján a résztvevők egyetértettek abban, hogy a szövetségeseknek csökkenteniük kell az Egyesült Államokkal szembeni műszaki elmaradásukat, de azt a véleményt már nem mindenki osztotta, hogy több pénzt is kellene szánni védelmi célokra. A találkozón áttekintették a Jugoszlávia ellen folytatott légi hadjárat katonai tapasztalatait, és megállapították, hogy mind a fegyverzet, mind pedig a haderőmozgatás, a logisztika és a kommunikáció területén mély szakadák tátong az amerikaiak és a többiek technológiai színvonala között. William Cohen amerikai és George Robertson brit védelmi miniszter szerint az európai NATO-tagállamok mindössze az Egyesült Államok által védelmi kiadásokra fordított összeg 60 százalékát költik katonai célokra. A koszovói vállalkozás számos konkrét tanulsággal is szolgált - vált egyértelművé a találkozón. Wesley Clark, a NATO európai erőinek főparancsnoka szükségesnek látja újabb gyors reagálású NATO-hadtest létrehozását. Az is megmutatkozott azonban a KFOR-erők koszovói telepítésekor, hogy a NATO parancsnoki rendszerének gépezetébe időnként homokszemek kerülhetnek. A dagesztániak és az oroszok is folytatják a harcot Mindenki készülődik MTI-HIREK Moszkva. Moszkva minden jel szerint katonai akcióra készül Csecsenföld ellen: az ütközőövezet létrehozásánakjelszava inkább csak álca, a csapatösszevonások egy támadás előkészületeinek tűnnek - írta a Szevodnya című moszkvai lap. Értékelése szerint a „Putyin-terv" Csecsenföld elszigetelésére, a terrorista bázisok elleni légicsapásokra csak a megtévesztést, az orosz vezérkar igazi terveinek elkendőzését szolgálja. Dagesztáni források szerint a szélsőségesek újabb terrorcselekményeket és diverzánsakciókat terveznek a köztársaság ellen. Ezért az orosz hadsereg és a belügyi csapatok egységei állandó készültségben vannak. A szövetségi erők lélekben és katonailag is készen állnak csecsenföldi akciókra, azonban jelenleg aligha lenne célszerű egy ilyen hadművelet, mert az jelentős emberveszteséggel járna. Ezt Igor Zubov orosz belügyminiszter-helyettes hangoztatta, emlékeztetve arra, hogy az akcióhoz „politikai döntésre" van szükség. Szerinte a jelenlegi taktika teljesen megfelelő: a csapatok nem keverednek közvetlen összetűzésbe a fegyveresekkel, a bandák megsemmisítése a légierő és a tüzérség feladata. Zubov szerint a csecsenföldi fegyveres osztagokban nagyon sok külföldi, elsősorban török zsoldos harcol, s ezt dokumentumokkal is igazolni tudják az orosz hatóságok. Ellentmondásos fogadtatás az UCK átalakulásáról Tiltakozás, lemondás MTI-HIR Belgrád. Lemondtak a Bemard Kouchner koszovói ENSZ-különmegbízott irányításával működő átmeneti tanács szerb tagjai a testület ülésén. Artemije raska-prizreni szerb ortodox püspök és Momcsilo Trajkovics, a koszovói Szerb Ellenállási Mozgalom (SPOT) elnöke Pristinában bejelentette, kiválik a 12 tagú tanácsadó testületből, tiltakozásul a Koszovói Védelmi Hadtest (TMK) megalakulása miatt, amely szerintük a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) folytatása más elnevezéssel. A TMK szerintük egy koszovói albán hadsereg magját alkotja. A Koszovói Felszabadítási Hadseregnek (UCK) a „polgári" Koszovói Védelmi Hadtestté történő átalakítáról hétfő este írt alá megállapodást a nemzetközi közösség az UCK képviselőivel. Szerb megítélés szerint az egyezmény sérti a koszovói békefenntatásról hozott ENSZ biztonsági tanácsi határozatot és nem biztosítja a megfogyatkozott koszovói szerb lakosság védelmét. Bernard Kouchner sajnálkozását fejezte ki Trajkovics és Artemije döntése miatt és hangot adott reményének, hogy hamarosan visszatérnek a testületbe. Moszkva a hadtest megalakítását az albán hadsereg létrehozásának irányában tett lépésként értékeli, s változatlanul követeli a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) teljes és végleges leszerelését.