Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-20 / 216. szám, hétfő

SPORTVILÁG ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 20. A röplabda Európa-bajnokság meglepetéscsapatának a cseh válogatott bizonyult, míg az olimpiai bajnok Hollandia nagy csalódást okozott a közönségnek Ki kire támaszkodott a langalétálc között A torna legnagyobb csalódása Hollandia volt Európa-bajnokság házigazdájaként azonban selejtező nélkül biztosítva volt a helye. Zdenek Haník szövet­ségi kapitány előre bejelentette, a kontinensviadal után otthagyja az osztrák válogatottat és kizárólag az Innsbrucknak fogja szentelni ma­gát. Védencei minden tőlük telhe­tőt megtettek, de ez egyetlen győ­zelemre sem volt elég, így a mérleg: 5 mérkőzés 5 vereség. Még egy játszmát sem nyertek. Haník az Eb előtt is hangoztatta, hogy nem a vendéglátók lesznek a főszereplők, s a toma után is ismételte önmagát: „Már mondtam, nincs keresniva­lónk ebben a társaságban." A NAGY VISSZATÉRŐ. Oroszor­szág. Tizenkét aranyéremmel az Európa-bajnokságok történetének (beszámítva a Szovjetuniót) leg­eredményesebb válogatottja. Ami­óta 1993-ban feloszlott a Szovjet­unió, először jutott a döntőbe a csa­pat. A csoportban összesen két játszmát veszített el, az elődöntő­ben 3:0-ra lesöpörte a cseheket. A fináléban az olaszok várták. Egy­szer már találkoztak, a csoportküz­delmek során az oroszok 3:1 arány­ban jobbnak bizonyultak. A döntő­ben is jobban kezdtek, az első játsz­mát 25:19 arányban hozták, aztán fokozatosan magához tért a Squad ra Azzurra, s végül 3:1 arányban visszavágott az előző vereségért. Az oroszok az egész Eb során a 217 centiméter magas Alekszej Kaza­kovra „támaszkodtak", de Sulepov­nak, Tyetyuhinnak és Jakovlevnek is jól ment a játék. A VF.GSÓ GYŐZTES. Bár a csoport ban Olaszország vereséget szenve­dett az oroszoktól, a döntőre sike­rült összeszednie magát a társaság­nak. Az elődöntőben a jugoszlávo­kat 3:1 -gyei búcsúztatták, a finálé­ban az első szett az oroszoké volt, a másodikban az olaszok 1:2-ről 8:2­re fordítottak, ami nyilván sokkolta az ellenfelet. Giannini bivalyerős szervái jó alapul szolgáltak, de a győzelem nem született könnyen. A negyedik felvonásban 24:23-as ál­lásnál az oroszoknak volt játszma­labdájuk. Nem éltek vele, míg az o­laszok 29:28-nál igen. Ez volt Olasz­ország negyedik Európa-bajnoki rí­me; a dolog érdekessége, hogy vala­mennyit az utóbbi tíz évben (1989, 1993, 1995, 1999) szerezte. Ezút tal a Meoni, Papi, Giani, Gravina, Rosalba, Mastrangelo (Corsano, Bracii, Tofoli, Sartoretti) összeállí­tásban. A radikálisan megfiatalított válogatottba nem fért be a Squadia Azzurra „örökös" csapatkapitánya, Andrea Gardini. A végső sorrend: Olaszország, Oroszország, Jugoszlávia, Csehor­szág, Hollandia, Franciaország, Bulgária, Ausztria. Andrea Gianni­nit kiáltották ki az Eb legjobb játé­kosának, 6 kapta a legjobb adoga­tónakjáró dijat is. Budéjovicében az Eb-selejtező so­rán a vendéglátók bizonyultak jobbnak, de az utóbbi években ez volt az egyetlen győzelmük, ame­lyet a tulipánok fölött arattak. An­nál nagyobb volt a motiváció Bécs­ben. Tŕešňák legénysége a maximu­mot nyújtotta, így született meg a toma első szenzációja, Csehország 3:2-re legyőzte Hollandiát. Jiri Novák volt az egyetlen a társaság­ból, aki csere nélkül bírta a strapát. A francia-cseh összecsapás a to­vábbjutás jegyében zajlott. A vesz­tes kiesik, a győztes a négy közé jut. Csehország kezdett jobban, két játszma után 2:0-ra vezetett, a fran­ciáknak azonban sikerült kiegyenlí­teniük az állást; a döntés az ötödik szettre maradt. Végig fej-fej mellett haladt a két válogatott, aztán 13:13-nál a francia Bry leütése a vo­nal mellett ért földet, az utolsó pon­tot a pozsonyi VKP-ban szereplő Premysl Kubala blokkjával szerez­ték a csehek. A csoportban Jiri Novák bizonyult a leghasznosabb­nak: 14 játszmában 49 pontot szer­zett, ebből 44-et támadásból. Új klubja, a párizsi UC már alig várja, hogy belépjen. Az elődöntőbejutás nyugati szomszédaink legjobb eredménye a különválás óta. A töb­bi mérkőzésen már nem sikerült a bravúr, az oroszoktól és a jugoszlá­voktól elszenvedett vereség miatt be kellett érniük a negyedik hely­lyel. Csehszlovákia az ötvenes években volt már Európa-bajnok, legutolsó kimagasló eredményét az 1985-ös kontinensviadalon érte el, ahol a CSSZSZK válogatottja ezüst­érmet szerzett. A csehek idei ered­ménye nemcsak 700 ezer koroná­val, hanem egy olimpiai belépővel lett jutalmazva. A TORNA FELFEDEZETTJE. Ki hit­te volna, hogy ebben a kategóriá­ban is cseh viszi el a pálmát. Martin Lébl, a válogatott egyik legfiatalabb tagja teljes joggal nevezhető az Eu­rópa-bajnokság legnagyobb felfe­dezettjének. Csak most debütált a felnőtt csapatban, de máris kima­gaslott a többiek közül. Bécsben két dolog zavarta meg Martin nyugal­mát: a kora reggeli ébresztő (a ta­lálkozók napján 8:30-tól zajlott az edzés) és a kemény talaj, Martin ugyanis egész nyáron strandröplab­dázott. Tavaly, Michal Palínek sze­mélyében tapasztalt társra talált, azóta egy cél hajtja őket, a sydneyi olimpiai részvétel. Lébl egy ideig habozott, hagyja-e ott (ideiglene­sen) a „tengerpartot" vagy sem, az­tán úgy döntött, Európa élvonalába tartozni nem olyan szörnyű szé­gyen, s vélhetően strandröplabda­karrierére sem lesz negatív hatás­sal. Az sem, hogy a prágai kerület­ben szereplő klubjából a belga élvo­nalba igazol. A TORNA NAGY VESZTESE. A cse­hek kapcsán már említettük: Hol­landia. A csoportban 0:3 arányban Franciaországtól is vereséget szen­vedett, ezért hiában győzte le Jugo­szláviát 3: l-re, a továbbjutás el­úszott. A helyosztón először maga­biztosan legyőzték Ausztriát, majd ismét Franciaországgal hozta ösz­sze a sors. A tét az ötödik hely volt. csak az ötödik játszmában (24:22) vált el, ki nevet a végén: a franciák négy meccslabdát elpasszoltak, a hollandok a hatodikat kihasználták - hajszálon múlott még az ötödik hely is. Nem a legjobb névjegy egy olimpiai bajnok számára, ráadásul 1987 óta a csapat nem végzett ilyen rosszul. A TORNA FURCSASÁGA. Kezdettói fogva mindenki tudta, hogy Auszt­ria nem tartozik a favoritok közé, az Meglepetések, nagy felfede­zések, csalódás, kínlódás, vá­ratlan fordulat - mindez a Bécsben rendezett 21. röp­labda Európa-bajnokság kap­csán merült föl a nézőben. A két csoportban Oroszország­nak, Olaszországnak, Bulgá­riának és Ausztriának, illetve Jugoszláviának, Hollandiá­nak, Csehországnak és Fran­ciaországnakjutott hely. MAREK SVÁTEK A TORNA MEGLEPETÉSE. Hirte­lenjében nyugati szomszédaink jut­nak eszünkbe. Csehország bátor és ötletes játékkal rukkolt elő, Pavel Tŕešňák védencei elsősorban csa­patszellemnek köszönhették a leg­jobb négy közé jutást. Ellenfeleiket tekintve egyáltalán nem volt köny­nyű dolguk: Hollandia világ-és oíimpiai bajnok, Jugoszlávia Euró­pa-bajnoki ezüstérmes, Franciaor­szág az 1997-es Eb-n a negyedik he­lyen végzett. Először Jugoszlávia ellen léptek parkettre, a találkozó a papírforma szerint alakult, 3:1 arányban a plávik győztek. Követ­kezett Hollandia. Mindenki tisztá­ban volt vele, hogy Peter Blangénak, Guido Gortzernek vagy a Van de Goor fivéreknek nyomába sem érhetnek a csehek, bár České Nem minden leütés szabályos Csak amerikaiaknak tapsolt a közönség a US Openen: a férfiaknál Andre Agassi, a hölgyeknél a Serena Williams vitte el a pálmát; a női páros is a Williams nővérekről szólt Sampras a háta, Rafter a válla miatt nem vállalta a részvételt JÁN HUDOK A US Opennel pont került az ameri­kai aszfaltsorozat végére. Grand Slam-torna sem lesz már több eb­ben az esztendőben, pedig a höl­gyek mezőnyében érdekes lenne megtudni, folytatódna-e az idei ha­gyomány, mely szerint valamennyi Grand SÍamen más-más diadalmas­kodott. Melboume-ben Martina Hingis, Párizsban Steffi Graf, Wim­bledonban Lindsay Davenport, a US Openen Serena Williams. A férfiak között ez az év André Agassi jegyében telt. Melbourne­ben még csak a negyedik fordulóig jutott, majd szakított barátnőjével, Brooke Shieldsszel és máris jobban ment a játék. Megnyerte a French Opent és a US Opent, Wimbledon­ban a döntőig jutott. Könnyített a hélyzetén, hogy Patrick Rafter és Pete Sampras sérülés miatt nem in­dulhatott, pedig sokan épp arra vár­tak, hogy Pete megszerzi 13. Grand Slam-tomagyőzelmét, s ezzel új csúcsot állít föl. Ráadásul Wimble­dontól kezdve csúcsformában ját­szott: zsinórban négy tornán dia­dalmaskodott, Agassit akkor verte meg, amikor akarta - két fináléban, egy elődöntőben - de közvetlen a US Open előtt, hátfájdalma miatt Indianapolisban fel kellett adnia a küzdelmet. Hasolnóan járt Patrick Rafter is. Harmadik győzelmét könyvelhette volna el New Yorkban, ha Indianapolisban nem jelentkezik vállsérülése. Samprasszel ellentét­ben ó pályára lépett a US Openen, de már az első fordulóban föladta a küzdelmet - Cedric Pioline köny­nyedén jutott toyább. A két nagy­ágyú visszalépésével szépen meg­ritkult a favoritok száma. Andre Agassi került a figyelem középpont­jába, a 29 éves amerikai játékos tisztában is volt ezzel. A toma során nem csak a mérkőzéseken keltett feltűnést. Az Escude elleni találko­zó előtt nyilvános edzést tartott ­trikó nélkül, hadd csodálják a nők, milyen szexi alakja van. És ez még nem minden. Hogy az újságíróknak legyen miről pletykálniuk, elkez­dett Steffi Graf társaságában mu­tatkozni. Bár Andre „szabad", ami­óta otthagyta Brooke-ot, arról nem tudni, Steffi szakított-e Michael Bartelsszel (hét évig barátkoztak). Lehet, hogy csak reklámfogás, le­het, hogy több lesz, mint románc­Annyi biztos: Agassire nincs rossz hatással a flört. Fizikai és lelki felké­szültségét Jevgenyij Kafelnyikov a saját bőrén tapasztalta, amikor az elődöntőben a ranglista első helye volta tét. Meglepetésre Kafelnyikov nyerte az első játszmát (6:1), a to­vábbiakban azonban Agassi azt csi­nált, amit akart. Negyedszer jutott a US Open fináléjába. Ellenfele honfitársa, Todd Martin volt. A szimpatikus, nem feltúnósködő já­tékos csak azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Rusedski ellen ví­vott ötjátszmás elődöntő után infú­ziót kellett kapnia. A döntőbe jutás­sal kiegyenlítette egyéni maximu­mát: öt évvel ezelőtt az Australian Openen Pete Samprastól kapott ki. Most szeretett volna többet elérni, de Agassit pazar formában találta. Öt játszmába tellett az 1994-es US Open győztesének, hogy fölülmúlja Martint. Agassi szemmel láthatóan jobban bírta - testileg és lelkileg. Ezzel bebizonyította, ha csak a te­niszre összpontosít, csodákra ké­pes. John Newcombe (1973) és Ivan Lendl (1986) után a harmadik játékos, aki a US Open döntőjében 1:2-ról fordítani tudott. Csak az ér­dekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy 1997-ben az ATP-lista 141. André Agassi a trófeákat is szereti helyén állt. Most a világ első számú teniszezője. A hölgyek mezőnyében is történt egy és más. Egy héttel a toma előtt kiderült, Anna Kumyikova nem lép pályára. Visszatért Anke Huber, aminek két oka lehet: vagy Steffi Graf visszavonulása, vagy Andrej Medvegyev tartja benne az önbizal­mat. A harmadik fordulóban Jana Novotnát búcsúztatta, aki a találko­zó után bejelentette, követi Steffi Graf példáját, az év végén „kiszálľa (TA SR) fehér cirkuszból. „Ha visszatekin­tek, szép múltat látok magam mö­gött" - mondta a sajtótájékoztatón a tavalyi wimbledoni győztes. Har­mincévesen fordít hátat a tenisznek - 24 tornagyőzelemmel. Nemrég szakított Hana Mandlíkovával, va­lószínűleg ez is közrejátszott elha­tározásában. Jennifer Capriati sajtóértekezlete is nagy visszhangot keltett. A 23 éves amerikai hölgy a nyolcad­döntőben Szeles Mónikától kapott ki. A mérkőzés után az újságírók előtt könnyes szemmel felolvasott egy előre megírt nyilatkozatot, melyben utoljára tért vissza fiatal­kora sötét évére. Tizennyolc éve­sen az alkohol és a kábítószer rab­jává vált, áruházi lopás miatt még börtönben is ült. Pedig pályafutása csodálatosan kezdődött. Tizen­négy évesen a Grand Slam-tomák legfiatalabb kiemelt játékosa volt (Wimbledon), és kilenc esztendő­vel ezelőtt a US Open negyedik for­dulójába jutott. A pénz és a dicső­séf mámora rossz irányba terelte, de egyszer s mindenkorra szeretne fátylat borítani a múltra. Miután felolvasta levelét, még azt mondta az újságíróknak: soha többé ne kér­dezzék erről a korszakáról. A kér­désekre képtelen volt válaszolni, könnyes szemmel elhagyta a sajtó­szobát. Hosszabb ideje tart Martina Hingis és a Williams nővérek párharca ­nem csak a teniszpályán. Richard Williams, a lányok papája minden lehetséges alkalmat megragad, hogy ócsárolja lányai vetélytársait, leggyakrabban Martina Hingist cé­lozza bírálataival. A svájci hölgy nem adja olcsón a bőrét, korábban gyakran visszavágott a támadáso­kért, egyszer azt mondta: „Nagy a szájuk és folyton jár". Szavai azon­ban csak rontottak a helyzeten, ezért, hogy mentse a menthetőt, saját trikóját ajándékozta a család­főnek. Az öreg Williams a US Open előtt azzal henceget, hogy a finálé­ban Serena és Venus fog találkoz­ni. A sorsolás alapján nem a leve­gőbe beszélt, ráadásul lányai tény­leg remekül játszottak. Martina Hingis azonban keresztülhúzta a Martina Hingis azonban keresztülhúzta a Big Boss számításait. Big Boss számításait, az elődöntő­ben kiütötte Venust. A fiatalabbik Williams aztán visszavágott Hin­gisnek. Nincs a női mezőnyben még egy olyan erőtelje, mozgé­kony játékos, mint a 17 éves Se­rena. Két játszma is elegendő volt neki, hogy megállítsa az „arrogáns svájcit". A Williams nővérek hege­móniája párosban is megmutatko­zott: a döntőben a Rubin- Testűd duót győzték le. Richard Williams fényképezőgéppel örökítette meg a páratlan pillanatot, s ha igaz, ha­marosan a Fehér Házban mutogat­hatja lányait és a fotókat; Bili Clin­ton elnök szeretné vendégül látni az egész csaádot. Hiába, tiszta Amerika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom