Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)
1999-09-15 / 215. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 18. VENDÉG KOMMENTÁR Tétova ünnepeink Két szokatlan hét áll mögöttünk. Mindkettő közepén (szeptember l-jén és 15-én) nem dolgoztunk. Az egyik televízió riportere megkérdezte az utca emberét, mivel töltötte az ünnepet, meglehetősen bizonytalan vagy kitérő választ kapott mindenkitől. Az arcokon bizonytalanság tükröződött. Mit is mondjanak? Hogyan is kellene ünnepelni a Szlovák Köztársaság Alkotmányának napját? És hogyan ünnepelje a Hétfájdalmú Szűz Máriáét például az áz ember, aki nem hívő, vagy a más, nem római katolikus vallású? Šaštínba néhány ezer ember kel útra, idén ráadásul a kormányt sem képviselték a legmagasabb szinten. Nem csoda - dolgoztak, a Dzurinda-kabinetnek nincs sok ideje az ünneplésre. Logikus, hogy minden ember örül a szabad napnak: a nők nyugodtan moshatnak, vasalhatnak, nagytakaríthatnak, a férfiak elmennek egy sörpartival egybekötött meccsre, netán elvégeznek valamit a ház körül, vagy legalább rendesen kialusszák magukat. Főként ezen a két szeptemberi ünnepen bizonytalanodunk el. (Előtte júliusban, Cirill és Metód napján.) Nem kötődik hozzá semmiféle társadalmi szokás, nem hagyományos családi ünnep. Az emberek többségében nem is él ilyen hangulat, s anEva Čobejová nak érzése sem, hogy ezt az ünnepet illenék méltósággal megülni. Azt pedig erősen kétlem, hogy valaki éppen szeptember l-jén olvassa ünnepélyes keretek közt a szlovák alkotmányt. A šaštíni búcsújárást is érdemesebb lenne hétvégén szervezni, amikor legalább két-három napjuk van a résztvevőknek az utazásra, ottlétre. Hiszen távolabbról nem éri meg odautazni egy napra, abszolválni a búcsújárást, aztán rohanni haza. Az emberek többségében azonban az él, hogy itt ötven évig lustálkodtunk, elherdáltuk az időt - gyakran akaratunk ellenére, mert a szocializmusban letörték a kezdeményező kedvet, elfojtották a kreativitást, nem azokat az embereket kedvelték igazán, akik égtek a munkaláztól. A gazdasági szakértők pesszimistán vallják, fél évszázaddal maradtunk le a fejlett Nyugattól. Tehát van mit behoznunk. Főként a magánvállalkozók gondolják ezt komolyan. Ennek ellenkezőjéről szól viszont, hogy ünnep ürügyén évente tizenhárom munkaszüneti napunk van köztük jó néhány teljesen értelmetlen. Olyannyira, hogy ezt a televízióban megszólaltatott - főként fiatal - emberek nem is titkolják. A szerző a Domino fórum munkatársa KOMMENTÁR Mi következik ebből? JUHÁSZ KATALIN Schuster beavatkozik. Bár kompetenciája ebben az esetben nulla értékű, érdeklődése annál nagyobb. Tárgyal, puhatolózik, szinte mindenkivel beszélt már vasműügyben, aki meghatározó részvényesnek számít. Hamarosan ellátogat Gabriel Eichlerhez is, akinek vasműelnöki posztja komoly veszélyben forog. Szerdán pedig Július Režeš, a hírhedt kindermanager jelentkezett audienciára az államfőnél, ami azért elgondolkodtató, tekintve, hogy a „kis-Rezešnek" alig egy százaléknyi részvény van a birtokában. Rudolf Schuster sejthet valamit. A kormány is sejtheti ugyanezt a valamit, mivel rendkívüli ülésre készülődnek, sőt a négy kormánypárt vezetői is összeülnek vasműügyben. Egyes lapértesülések szerint Alexander Režeš olyan ügyesen manőverezett az elmúlt időszakban, hogy jelenleg a részvényesek ötven százaléka az ő oldalán áll. Figyelemre méltó az a sebesség is, mellyel ifjabb Režeš menekült a rá várakozó újságírók elől az államfői audienciát követően. Félszavas válaszaiból az derült ki, hogy a Rezeš-banda érvényesíteni kívánja részvényesi jogait a közelgő közgyűlésen. Nem kevés részvényről van szó. A közelmúltban elnapolt luxusautó-árverés, az Eichler-vezetés óvatos tervei, valamint a legutóbbi vasmű-sajtótájékoztatón prezentált, szokatlanul gazdag svédasztal (utolsó vacsora?, búcsúajándék a sajtónak?) mind-mind a helyzet komolyságát illusztrálja. Schuster szerint a vállalat külföldi partner nélkül is boldogulna, ifjú Režeš osztja e véleményt. Eichler amondó, hogy egyedül nem megy, legalábbis nem sokáig, mert a nagyhalak lenyelik a kicsiket. A nyilatkozatok utolsó mondata pedig általában mindenkinél ugyanaz. Döntsenek a részvényesekjövő szerdán. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik F.va - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorfn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Fáradjon be, képviselő úr, majd én fertőtlenítem (Peter Gossányi karikatúrája) Szent és sérthetetlen a szülők igénye, csak az a baj, hogy nem mindenütt Történet tanulság nélkül Az egymást váltó Mečiarkormányok nyolc éve alatt ugyancsak megszokhattuk, hogy egy minisztériumi szakvélemény ellen nem volt apelláta, az ajánlást pedig egyenesen parancsnak kellett tekinteni. VRABEC MÁRIA Talán ezért is fűztek sokan nagy reményeket az MKP kormánytagságához, de alig telt el egy év, máris rá kellett ébredniük: mostanában mintha mégis kevesebbet nyomna a latban a magas beosztású állami hivatalnokok szava - pláne, ha még az akcentusuk is magyar. Munkalátogatásokra persze járnak ők is, megbeszéléseket is tartanak a beosztottjaikkal, még megegyezésre is sor kerül néhanapján egy-egy régóta húzódó kínos ügyben, de aztán a nagyfőnök visszamegy Pozsonyba, a kisfőnök pedig a megállapodástól és úri becsületszótól függetlenül azt tesz, amit akar. Még mielőtt bárki rámsütné, hogy újságírói túlzásokba esem, sietve leszögezem: nagyon is konkrét példával tudok szolgálni, és van egy baljós sejtésem, biztosan nem ez az egyeden ilyen eset. Ez év május 24-én Nyitrán járt Szigeti László oktatásügyi államtitkár, hogy a régió magyar kisiskoláinak legégetőbb gondjairól tárgyaljon a járási oktatásügyi osztály vezetőjével és a szülők képviselőivel - a három szóban forgó téma a nagycétényi alapiskola Kálazra kihelyezett osztályának működési engedélye, a gimesi alapiskola magyar tagozatának önállósodása és a koloni közös igazgatású iskola jövője volt. A megbeszélésről mindenki elégedetten távozott, mert a nyilatkozaVISSZHANG Valóban a törvénytervezet volt rossz? Az Új Szó szeptember 10-ei számának első oldalán Tuba Lajos egy rövid hírben tájékoztatott arról, hogy a Transparency International Slovakia képviselői felfüggesztették részvételüket a közbeszerzési törvény alapján meghirdetett pályázatban. lépés oka: a törvényt felügyelő építésügyi tárca illetékes főosztálya vezetőjének írásos álláspontja szerintük kizárja a nyilvánosság részvételét a folyamatban. Mint ismeretes, éppen szeptember 10-én második olvasatban terjesztette a parlament elé a közbeszertok szerint mindent sikerült megoldani: a kálazi osztály létjogosultságáról ezentúl a nagycétényi igazgató lett volna hivatott dönteni, a gimesi magyar tagozatnak részleges autonómiát ígértek, és arról is döntés született, hogy a pénzhiányra való tekintettel idén nem bővül a koloni szlovák tagozat hatodik osztállyal. Jozef Sonlajtner, járási oktatásügyi osztályvezető még a lapunkban június 8-án megjelent interjúban is azt nyilatkozta: „Semmit nem szeretne erőltetni, és tartja magát az államtitkárral kötött megállapodáshoz". Egészen pontosan a kálazi magyar osztállyal kapcsolatban kijelentette: „A járási elöljárónak azt javaslom, hogy határozatlan időre adja ki a működési engedélyt", Gimesről szólva azt ígérte „megerősítjük az igazgatóhelyettes hatáskörét, hogy a szülők javaslatait figyelembe véve ő dönthessen személyi és szerKonkrét példával tudok szolgálni, és biztosan nem ez az egyetlen ilyen eset. vezési kérdésekben", a koloni szlovák tagozat bővítéséről pedig az volt a véleménye, hogy „idén a szülői igény ellenére sem kerül rá sor, mert nincs pénz további pedagógusok felvételére". Aztán elmúlt néhány hét, és minden másként történt. A kálazi szülők július végén kapták kézhez a járási elöljáró határozatát, amelyben értesíti őket, hogy ismét csak egy évre engedélyezte a magyar osztály nyitását és jövőre újra kérvényezniük kell. Gimesen a szlovák igazgatónő épp csak hallomásból tud a hatáskörök megosztásáról, mert a járási hivatal oktatásügyi osztályától semmiféle írásbeli utasízési törvény tervezetét Harna István építésügyi és közberuházási miniszter. Az említett cikk szerzője írásának a következő címet adta: „Rossz a törvénytervezet". Nem tartom túl szerencsésnek, hogy a rövid cikk írója így aposztrofálta azt a törvénytervezetet, amelyet hosszú - több mint egyéves - előkészítői folyamatában több szakember véleményezett, és az Európai Bizottság megfelelő főigazgatóságán Brüsszelben tárcánk megvédett. A szóban forgó törvény egyike azon fontos törvényeknek, amelyeknek elfogadása nélkül nem számíthatunk az EU-tagságra. Az eddigi közbeszerzési törvény valóban nem adott lehetőséget arra, hogy megfigyelők részt vegyenek a versenypályázatok értékelésénél és elbírálásánál. A TIS képviselőivel történt hosszú tárgyalás eredmétást nem kapott, tehát számára minden marad a régiben. Kolonban pedig a legnagyobb titoktartás közepette mégiscsak megnyílt szeptemberben a szlovák hatodik osztály, és hogy a tanerőkkel se legyen gond, felvettek három új pedagógust is. Történt mindez annak ellenére, hogy a legközelebbi teljes szervezettségű alapiskola mindössze két kilométerre van, hogy az oktatásügyben szigorú takarékosságot rendeltek el, és hogy a 6. osztályban csak 12 diák ül. A kilátások azonban mindenképpen biztatóak - a faluba telepített gyermekotthon valamennyi növendéke szlovák iskolába jár és várhatóan egyre több magyar szülő is inkább az olcsóbb, és kényelmesebb otthonmaradást választja, mint a szomszéd falu magyar iskoláját, mert magyar tagozat csak a 4. osztályig működik Kolonban. Hiába, a „szülői igény" szent és megfellebbezhetetlen, pláne, ha szlovák iskola irányában mutatkozik meg. Csak azt tudnám, miért nem nyom ugyanennyit a latban például a kálazi magyar szülők igénye is - talán azért, mert nem kerül ennyibe? A történetnek nincs tanulsága, és félő, hogy happy endje sem lesz. Gimesen idén egyetlen elsőst írattak a magyar osztályba, nekik már az autonómia bármilyen formája anynyi, mint halottnak a csók, Kolonban jövőre megnyílik a 7., utána a 8., majd a 9. osztály is és nincs az az egy évre vagy akár meghatározatlan időre engedélyezett osztály, amit takarékossági okokra hivatkozva be ne lehetne záratni. Csak valahogy az embernek olyan furcsa érzése támad ettől az egésztől, hogy Slavkovská legutolsó aktatologatójának sem mertek volna így a szemébe hazudni - igaz, ő nem is hagyta volna annyiban a dolgot. nyeképpen viszont megállapodtunk abban, hogy hozzászólásaiknak érvényt adunk, és a megfelelő cikkelyt a törvénytervezetben ennek értelmében módosítjuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megfigyelők, így a TIS képviselőivel történt hosszú távú tárgyalás eredményeképpen viszont megállapodtunk abban, hogy hozzászólásaiknak érvényt adunk, és a megfelelő cikkelyt a törvénytervezetben ennek értelmében módosítjuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megfigyelők, így a TIS képviselői is jelen lehetnek a pályázatok értékelésénél, de csak abban az esetben, ha a közbeszerző kinevezi őket. A szeptember 14-én, kedden elfogadott törvény tehát már tartalmazza ezt a lehetőséget is. Ezért teljességgel érthetetlen, miért írja még 16-án is Tuba Lajos kommenTALLÓZÓ DIE ; WELT Az 1993 óta független Szlovákia gazdasága legnehezebb és legbonyolultabb napjaitéli. Mečiar a vártnál is súlyosabb örökséget hagyott hátra. A megbízatási idején levezényelt magánosítás a vállalatok szétrablásával járt, ami szociális feszültséghez vezetett - írja a német napilap. A szakszervezeti vezetők a Dzurinda-kabinetre erős nyomást gyakorolnak, és szeptember 25-re tiltakozó nagygyűlést szerveznek a gazdasági megszorító intézkedések ellen. A cikk szerint ebben a helyzetben az országnak nagy szüksége van külpolitikai sikerekre. A polgárok türelme nem határtalan, és igyekezetüket méltányoló, bátorító szavakra várnak külföldről. Hasonlóra számítottak Johannes Rau német államfőtől is, aki a német köztársasági elnökök közül elsőként látogatott a függetlenné vált országba. Rau visszafogottságát ellensúlyozza azonban az a kedvező hír, hogy számos német cég további befektetéseket helyezett kilátásba. ZIUA Több országos román lap beszámolt a kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar legutóbbi magyarellenes provokációjáról. A Ziua című lap első oldalán közölte a kolozsvári magyar főkonzulátus előtt felszerelt tábla fényképét az „Itt található a magyar kémfészek" felirattal. Az újság beszámolója szerint két üyen tábla jelent meg éjszaka Kolozsvár főterén: egy kisebbet az épülettel szemben álló villanyoszlopra rögzítettek, s egy nagyalakú mozgatható reklámtáblát is az épület elé vontattak. A lap szerint a táblák elhelyezésekor jelen volt a rendőrség is, de nem avatkozott be, mivel a provokáció kivitelezői a kolozsvári polgármesteri hivatal engedélyét lobogtatták. Az esetet a román titkosszolgálat filmre vette. LESOIR A terrorizmus elleni harc mindenhol nehéz, különösen az Oroszországban, ahol az állam gyengesége és a korrupció súlyosan visszaveti a szervezett fellépést - írja a belga lap. Oroszországban a terror nem ismeretlen, végigkísérte a nemzet történetét. A cárok idején a terrorizmust anarchisták alkalmazták, célpontja a rezsimet jelképező személyiségek voltak, például II. Sándor. A Szovjetunió a lap elemzője szerint terrorista állam volt, de rendőrségének köszönhetően nem sokat szenvedett a terrorizmustól. A posztszovjet Oroszországban azonban minden megváltozott. Az oroszok 1995 júniusában találkoztak ismét a terrorizmussal, amikor Sámil Bászájev csecsen fegyveres vezér túszul ejtett ezer embert. Akkor értették meg az oroszok, hogy a kaukázusi háború az ő földjükön folyik. Oroszországban most a merénylők gondosan kiválasztották a pülanatot. Az állam súlyosan legyengült, és tovább gyengíti a választás előtti harc, amely olyan csoportok között folyik, ameíyeket az ország érdekénél jobban motivál a hatalomvágy. tárjában A fordulat esélye címmel a következőket: „...Harna István beosztottja adott ki olyan állásfoglalást, amely miatt a Transparency International nyilvánosan kivonult erről a területről. Ha minden igaz, a képviselők közreműködésével még beépíthetők a törvénybe azok az elemek, amelyek kiküszöbölik az efféle helyzeteket." Nyilvánvaló, hogy a törvénnyel kapcsolatban különbözhetnek a vélemények és a nézetek. A mi kifogásunk ebben az esetben az, hogy a szerző egy álláspontot képviselve, és az összefüggéseket, a hátteret nem ismerve, rosszul tájékoztatta az olvasókat a témáról, amit tárcánk határozottan elutasít. Hritz István közberuházási vezérigazgató építésügyi és közberuházási minisztérium