Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)
1999-09-15 / 214. szám, csütörtök
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 17. KOMMENTÁR Fico poénjára várva TÓTH MIHÁLY Nem lenne meglepő, ha utólag kiderülne, Robert Fico suttyomban a detektivregény-írásban is babérokra pályázik. A politikában semmiképpen nem illik be azok közé, akik az első „fejezetben" lelövik a poént. Csak adagolja a szenzációt, és ez azóta így van, hogy Peter Weiss pártelnöksége befejeztével nem ő, a dinamikus, a jóképű, a korszerűbb képzettségű politikus került a DBP élére, hanem az ismeretlenségből futtatott Migaš, akire egyik se illik rá a fenti három minősítés közül. Fico sértődöttsége (mert arról van szó) kiválóan demonstrálja, hogy nagyot csalódik, aki úgy gondolja: a politika szépségverseny. De még nagyobb a csalódása, aki abban bízik, hogy észkombájnok számára van eleve tükörsimára aszfaltozva a pártelnöki székhez vezető út. Harmincötödik születésnapján jelentette be, hogy távozik a DBP-ből, illetve hogy mostantól nem tekinti magát a kormánykoalíció képviselőjének. Ebből csak arra lehet következtetni, hogy - stílusosan - se pártunk, se kormányunk politikájával nem tud azonosulni, és érvényesíti a klasszikus tételt, amelyet még Vadmacskakovácsy Tasziló gróf fogalmazott meg a századforduló táján: „Az embert harmincöt éves koráig az atyja köteles eltartani; ezt követően mindenki maga felelős az arculatáért." Fico tehát otthagyta „atyját", a DBP-t. Ha arra a kérdésre kellene válaszolnom, hogy a pártban ki könnyebbült meg ettől a legjobban, a következőt felelném: Jozef Migaš, aki - mint minden középszerű vezető a földkerekség összes pártjában - fellélegzik: egy okossal kevesebb van körülöttem. Nem kell ahhoz mesterdetektív, hogy kiderüljön, mi minden nem tetszhet ma Szlovákiában egy fiatal, tehetséges és ambiciózus baloldali vagy jobboldali politikusnak, ha szemügyre veszi akár pártja, akár kormánya politikáját. Ezernyi dolog van, ami kedvét szegi. A kérdések leglényegesebbike: vajon hogyan akarja akár Fico, akár más helyre tenni a dolgokat? Két dolog van, ami Fico eddigi megnyilvánulásai alapján aggaszthatja a korszerű Szlovákia megteremtésében érdekelteket: 1. Fico vonzódik ahhoz, amit a demokráciát féltők így neveznek: rendteremtési hajlam; 2. Azok közé tartozik, akik szívesen a kabátjuk ujjába rejtik a magyar kányát. A két tulajdonság együttesen akár populizmusnak is nevezhető. Ebben az országban mindkét hajlamra akadnak vevők szép számban. Ha az lesz néhány hét múlva R. F. poénja, hogy hazafiasság és rendteremtés, ha e jelszó alapján próbálja maga köré sorakoztatni azokat, akik kiábrándultak Mečiar, Slota és Ľupták viselt dolgai miatt, akkor legfeljebb azzal számolhatunk, hogy kialakul a mečiarizmus egy felvilágosultabb változata. Aggasztó, hogy Fico eddig sohasem a türelmet és az európai politizálás jellemző vonásait hiányolta. JEGYZET Nyeregbe! SÓKI TIBOR A miniszterelnök reggel kilép lakása ajtaján, biciklire ül, és élűidül hivatalába. Nem, ez nem egy utópisztikus kép. Ez valóban megtörténik. Hága lakosai - ha nem is mindennap - időnként részesülhetnek ilyesfajta látványban. A pozsonyiak annál kevésbé. Ha tovább nézzük az egyik holland hírműsor felvételét, azt is láthatjuk, amint egy lány elhúz a politikus mellett anélkül, hogy egy testőr megpróbálná tisztes távolban tartani tőle. Ha a gyors hölgyemény akarná, le is lökhetné a bringáról az úriembert. De nem akatja. Talán nem is ismeri. A kormányfőt meg nem kísérik gorillák. Legalábbis nem mindenhova. Mint mondjuk itt nálunk, Szlovákiában, igaz, itt az elnök nem is nagyon száll nyeregbe - csak a választási kampány idején. Azóta inkább minisztereivel együtt a sötétkék és nagyon, nagyon drága - BMW pihe-puha üléseit választja. Pedig így nem láthatja, mint kószál reggelente munkába egyre inkább lógó orral az istenadta nép. Ki gyalog, ki heringesdobozra emlékeztető buszon. De mindenki egyre csalódottabban. Igaz, kormányunk feje talán joggal véli úgy, hogy tájainkon egy miniszterelnöknek nem is nagyon tanácsos biciklin, gorillák nélkül mutatkoznia. Errefelé hamarabb akad valaki, akinek kedve támad lerántani a karikázó kormányfőt vasparipájáról. Persze, akad a kabinetben olyan miniszter is, akit néhanapján - igaz, nem minden kíséret nélkül - láthatunk egyegy szórakozóhelyen. Mondjuk, a pozsonyi ír söröző előtti asztalok mellett. Lehet, hogy Milan Kňažko az első fecske, amely ezúttal nyarat csinál. Talán az ő nyomán kollégái is megtanulnak majd bízni az emberekben. Ugyanúgy, ahogy az emberek bíztak bennük, amikor az ígéreteiket hallgatták a választások előtt. Akkor talán gyakrabban vegyülnek majd el közöttünk, s észreveszik problémáinkat. Talán arra is rájönnek, hogy frázispufogtatások, kicsinyes pártvitácskák és ígérgetések helyett tenni is kellene már végre valamit. Valamit, amitől az átlagpolgár is elkezdheti hinni: érdemes volt úgy szavazni, ahogy szavaztunk. Vár még ránk szebb jövő. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312),Tallósi Béla-kultúra- (58238313), Urbán Gabriella -panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Tudjuk, hogy az országnak sok a gondja, ezért a kormány úgy határozott, megvárjuk a jövő évet, akkor ugyebár világvége lesz, és ha túléljük, ígérem, hatékonyabban foglalkozunk minden problémával (Agócs Ernő) TALLÓZÓ SME Az Ipari Bankban történteknek köszönhetően végre megtudtuk, ki dönt ebben az országban. Nem a politikusok, nem a kormány és nem is a Koalíciós Tanács. Ók csak bábuk. Legfontosabbak a befolyásos vállalatok tulajdonosai. A tény, hogy néhány kétes lobbysta - aldk politikai pártokat támogatnak- akkor privatizálja a bankot, amikor akarja, még nem is a legrosszabb abból, amit az egész ügyről megtudtunk. Sokkal szomorúbb, hogy a lobbysták az így magánosított cégeket az állami vállalatok pénzéből finanszírozzák. Az Ipari Bankot a Szlovák Nemzeti Bank a problémás orosz befektetései miatt már a múlt év végén bezárhatta volna, ha állami vállalatok nem helyezik el pénzüket a bankban, küenc hónapra megoldva ezzel a problémákat. A menedzserek ez idő alatt felkészítették a bankot a privatizálásra. Ez a módszer abban különbözik a Mečiar-korszakban alkalmazottól, hogy akkor a politikusok privatizáltak. Ajelenlegi koalíciós politikusok nem üzletemberek, csak játékszerek azok kezében. Kelet-Timor példája is bizonyítja: az ENSZ nincs igazán felkészülve a válsághelyzetek kezelésére Képmutatás és következményei Indonézia 1976-ban megszállta a volt portugál gyarmatot. Elkezdődött a zavargások kora, ami végül arra késztette a világszervezetet, hogy népszavazást íijon ki a terület jövőjéről. S beköszöntött az öldöklés időszaka... GÖRFÖL ZSUZSA Ki a felelős? Sok ezer áldozat után mégiscsak meg kellene keresni a választ erre a kézenfekvő kérdésre. Felesleges visszatérni Suhartóig, aki mintegy családi vállalkozásban uralta Indonéziát az elviselhetőnél jóval hosszabb ideig. Valahol ott kell kezdeni a válaszkeresést, hogy Jusuf Habibie igazán méltó utódja lett Suhartónak, nemhiába az árnyékában nőtt vezető politikussá. A nagy gazdasági összeomlás után törvényszerűen ő lett az államfő, az az ember, aki elszakíthatatlan szálakkal kötődik a bebetonozott hűbérúri rezsimhez. Akkor miért hitték el komoly gazdasági szakértők, vezető politikusok, hogy Indonéziában változások következtek be? Mert kényelmes volt ezt hinni, így el lehetett kerülni a döntést, s olyan nagyvonalú dolog volt „megelőlegezni a bizalmat". A nemzetközi méretű képmutatást mintegy igazolta Habibie hajlandósága a kelettimori kérdés rendezésére. Az ENSZ természetesen nemcsak az előzetes tárgyalások feletti védnökséget vállalta, hanem a népszavazás lebonyolítását is. Minden a világszervezet forgatókönyve szerint zajlott - megfigyelők, szavazási biztosok, gondosan őrzött urnák és választóhelyiségek várták a voksolást. Az eredményhez sem fért kétség, mindenki tudta, hogy a függetlenség elsöprő győzelmet arat a Jakarta által beígért autoOLVASÓI LEVÉL Műsorban gazdag nyár Gazdag volt a júliusi és augusztusi hónap a kultúra és sport terén Hosszúszón, és ahosszúszóiak részvételével más községekben is. Július első hétvégéjén háromnapos kazincbarcikai kiránduláson vettek részt a futballcsapat tagjai és hozzátartozóik. Július 10-én a mazsorett- és moderntánc-csoport tagjai az aggteleki falunapokon szerepeltek, ahová elkísérte őket több hoszszúszói lakos is. A fellépéssorozat vasárnap a néptánccsoport részvénómia felett. Tudta ezt természetesen Jakarta is, s tudták azok a kelettimoriak, akik ellenzik az elszakadást. Csak az ENSZ, a nemzetközi közösség tett úgy, mintha nem lenne tisztában azzal, hogy ilyen körülmények között mi várható. Nagy huszárvágás volt Jakarta részéről, hogy a nemzetközi közösséggel sikerült elhitetnie: a megszálló hadsereg képes lesz átalakulni béke- és rendfenntartó erővé, képes lesz garantálni a voksolás sima lefolyását. Ezzel szemben ahogy közeledett a referendum, úgy növekedett az erőszak. Az ENSZ azonban Ahogy közeledett a referendum, úgy növekedett az erőszak. még ekkor sem lépett, nem vizsgálta felül a Jakartával kötött megállapodást, nem állt elő olyan feltételekkel és követelésekkel, amelyek Indonéziát magatartása megváltoztatására késztették volna. A voksolás halasztása viszont már szóba sem jöhetett: a kelet-timoriak türelme elfogyott. A világszervezeté viszont még mindig nem - és ez Jakarta kezére játszott. Futotta ebből a hatalmas türelmi (tehetetlenségi?) tartalékból arra is, hogy saját alkalmazottai elűzését, meggyilkolását, missziója bfokádját is tűrje, nem is beszélve a timoriak ezreinek legyilkolásáról, elűzéséről. Elképzelhető, hogy a timoriak elfogultak, s ezért állították: nem is az elszakadást ellenző úgynevezett milíciákat kell elsősorban felelőssé tenni az erőszakért, hanem magát az indonéz hadsereget. Az azonban már aligha hihető, hogy az ENSZ illetékesei vagy a politikusok nem látták, amit az újságírók egyöntetűen állították: ami KeletTimoron zajlik, az egy gondosan kitervelt hadművelet, s a hadsereg a főrendező. Pedig nem látták, különben Kofi Annan, a világszervezet főtitkára nem nyilatkozta volt még egy héttel ezelőtt is azt, hogy 72 órán belül át kell tekinteni, mennyire boldogulnak az indonéz fegyveres erők a vandál milicistákkal. S még hozzátette, ha nem lesz eltűnőben az erőszak, akkor „minden erővel meg kell győzni" Jakartát, hogy fogadja el a nemzetközi segítséget. OÉl-KINAI'TENűER MALAJZIA 500 km Indonézia és Timor telével folytatódott. Ez a csoport a jósvafői falunapokon is szerepelt július 31-én. Augusztus elsején a sportszervezet tagjai megrendezték a hagyományos sportnapot Pelsőcön, az SCA Gömörhorka és a hazaiak részvételével. A lányok ezen a napon a krasznahorkai falunapokon mutatkoztak be a mazsorettel, a modern és a néptánccal, népdalcsokorral. Hazaérve a futballmérkőzések szünetében gazdagították a délutáni programot a műsorszámokkal. Augusztus 8-án kezdődött ajárási fútballbajnokság. Az első mérkőzést a festői környezetű Dedinkyn játszották futballistáink, ahová több lakos kísérte őket. A szurkolók támogatása meghozta az kziA- % „Síumatra H fe Sumba Timor (A Népszabadság térképe) eredményt, az egygólos győzelmet. A Csemadok helyi szervezete augusztus 14-én autóbuszos kirándulást szervezett Egerbe, amely a résztvevők nagy megelégedésével egy szépasszonyvölgybeli szórakozással ért véget. A jól sikerült magyarországi kirándulást egy hét múlva vrbovói fürdőzés követte, melyen részt vett a község aprajanagyja. A szomszédos magyarországi vendégszerepléseket augusztusban a helyi öregfiúk futballcsapatának mérkőzése követte augusztus 21-én Felsőtelkesen. A felsőtelkesi sportkapcsolat több mint 10 éves múltra tekint vissza. Az Agromix vállalat által szervezett aratási ünnepség a helyi futballpáMég jó, hogy Habibie-nak innentől számítva 48 óra is elég volt ahhoz, hogy felismerje: be kell adnia a derekát, mert sokkal többet veszíthet, mint Kelet-Timor. Vasárnap televíziós beszédben jelentette be, hogy hozzájárul egy nemzetközi békeerő kelet-timori telepítéséhez, sőt a nemzetközi erő összetételével szemben sem támasztott immár feltételeket. Ebben a sietségben nyilván szerepe volt annak, hogy Bili Clinton amerikai elnök Aucklandben egyértelműen kijelentette: „szörnyűséges gazdasági következményei" lennének Indonéziára nézve, ha nem lenne képes véget vetni az erőszaknak. Persze Washington sem makulátlan: már rég tombolt az erőszak, amikor felmondta a katonai együttműködést Jakartával. London ezt csak szombaton tette meg, miközben már dagadt a botrány: exporthitelként a brit adófizető polgárok 310 millió fontját használták fel arra, hogy Indonézia a tavalyi csőd után is hozzájuthasson a Hawk típusú, kelettimori járőrözésre is használt vadászgépekhez. Jósé Ramos-Horta, a kelet-timori felszabadítási mozgalom emigrációban élő, Nobel-békedíjas vezetője az ENSZ súlyos vereségének nevezte azt, ami napjainkban hazájában történik. Nehéz lenne nem egyetérteni vele, hiszen Európának is megvannak a maga keserű tapasztalatai: Bosznia-Hercegovinában ezrek fizettek életükkel az ENSZ késlekedése miatt, s ugyanez történt volna Koszovóban is, ha a NATO várt volna a világszervezet jóváhagyására. S még egy fontos tanulság: KeletTimor intő példa azok számára, akik - figyelmen kívül hagyva a realitásokat - olyan ötletekkel állnak elő, hogy ENSZ-védnökséggel, népszavazás útján úgymond legálisan lehet határokat módosítani. lyán volt megtartva a környékbeli mezőgazdasági vállalkozók részvételével. A nyári rendezvénysorozat augusztus 29-én a kassai Thália Színház Kakuk Marci szerencséje c. előadásával folytatódott telt ház előtt. Augusztus 31-én a Felsőgömöri Községek és Városok Társulásának tanácsa tartotta ülését községünkben. Az ülésen részt vett a Rozsnyói Járási Hivatal elöljárója, Ján Lipták mémök, valamint Boldis Miroslav, a regionális fejlesztési iroda vezetője. Az ülés után a résztvevők megtekintették az Unesco Világörökség listáján szerepelt domicai és aggteleki barlangot. Kankula Eva polgármester Hosszúszó