Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-15 / 213. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 16 ••••P. KOMMENTÁR WKm, A fordulat esélye TUBA LAJOS Független szakértők szerint Hama István a közbeszerzésekről jó tör­vényjavaslatot terjesztett a parlament elé, az utolsó pillanatban mégis komoly konfliktusba került miatta. Pedig vétlen az ügyben, hi­szen beosztottja adott ki olyan állásfoglalást, amely miatt a Transpa­rency International nyilvánosan kivonult erről a területről. Ha min­den igaz, a képviselők közreműködésével még beépíthetők a tör­vénybe azok az elemek, amelyek kiküszöbölik az efféle helyzeteket. Siker esetén pedig nem kevesebb teremtődik meg, mint az, hogy a nyilvánosság ellenőrizheti a közpénzek optimális és részlehajlás nél­küli elosztására hivatott közbeszerzési pályázatok elbírálását. Egy másik, hasonló kezdeményezés is erőre kapott az utóbbi időben. En­nek értelmében az állami hivatalok minden információt kötelesek lennének kiadni, ami az adófizetők pénzén született és nem tyzal­mas adat. A két, egymást kiegészítő elképzelés érzékeny szférákat érint. A kormányváltás után az államigazgatásba bekerült új vezetői garnitúra nagyon hamar tapasztalhatta, milyen nehéz szembesze­gülni egy bejáratott, megcsontosodott bürokráciával. Nem feltétle­nül csak azokról a hivatalnokokról van szó, akik illegális üzletet csi­nálnak az információkból és pecsétekből. Sokszor már az ügyfélköz­pontúnak nem nevezhető sokéves beidegződés is olyan körülménye­ket teremt, amely miatt borsózik a kliens háta. Az új garnitúra tíz hó­napja van hatalmon, de egyre többen érzik úgy, hogy nem sokat pro­dukált. Ez kellemetlen érzés, még akkor is, ha tudjuk, milyen tuda­tos rombolást örököltek. Az említett törvények viszont hatásosan ke­zelhetnék a szlovák társadalom két neuralgikus pontját: a közpénzek kezelését és a túlhajtott bürokráciát. Végre olyan változás állna be, ami teljesen új viszonyokat teremtene. Ezt továbbgondolva elég ha­mar eljuthatunk az olyan kategóriákig, mint a közösségi demokrá­cia, a közügyek gyakorlása iránti érdeklődés növekedése, vagy az át­lagpolgár biztonságérzetének növekedése. Sokszor elmondtuk, hogy a korábbi oroszbarát politikai felfogás csak akkor szorítható ki a poli­tika perifériájára, ha a társadalomban alapvető szemléletváltást sike­rül elérni. Ez a két törvény ebben segítene. Még akkor is, ha esetleg néhány új hatalmasság gazdasági érdeke is sérülne. JEGYZET Szlovák Ku-Klux-Klan GAÄL LÁSZLÓ Rendjén való, ha egy roma szer­vezet célul tűzi ki, hogy figyel­mezteti a nyilvánosságot, a holo­caustnak nemcsak zsidók, ha­nem romák is áldozatul estek. De azt állítani, hogy míg a zsidók számára a holocaust 1946-ban befejeződött, a romák számára ma is folytatódik, ez erős. Az pe­dig felháborító, ha valaki azt ál­lítja, hogy a szlovákiai romák helyzete rosszabb, mint a koszo­vói albánoké. Tagadhatatlan, hogy Szlovákiában előfordultak rasszista támadások, van romael­lenes hangulat, de ezt a koszovói népirtáshoz hasonlítani túlzás. Ráadásul ezek a kijelentések a Roma Nemzeti Kongresszus po­zsonyi sajtóértekezletén hang­zottak el. A nemzetközi szervezet németországi képviselője a szlo­vákiai romaellenes helyzetet az egykori USA-beli négerüldözés­hez és a Ku Klux Klan-hoz ha­sonlította. Szerinte teret kell ad­ni a romáknak a közéletben. Mi­ért ne lehetne a kormánynak ro­ma alelnöke, miért nincsenek ro­ma képviselők a parlamentben? Arra az érvelésre, hogy ha a ro­mák összefognának, több képvi­selőjük lehetne a parlamentben, mint a magyaroknak, hiszen állí­tásuk szerint hatszázezren élnek Szlovákiában, a roma vezetők készen álltak a válasszal: nem szerveződhetnek pártokba etni­kai alapon, mint a magyarok, mert ha szlovák, magyar meg ro­ma pártok is lennének, szétver­nék az országot. A szervezet ma­cedón képviselője azért bírálta a szlovák kormányt, mert nem az „igazi" romákkal működik együtt, hanem olyanokkal, akik a „gádzsók" hasznára dolgoznak. Német kollégája megnyugtatta az újságírókat, hogy a Roma Nemzeti Kongresszus nem vala­miféle paramilitáris szervezet, de figyelmeztetett arra, hogy Len­gyelországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban léteznek paramilitáris roma szervezetek, és állítólag már Szlovákiában is vannak hasonló kezdeményezé­sek. Elkeserítő volt hallgatni a kongresszus magukat románál is romábbnak tartó képviselőinek kijelentéseit. Kétségkívül létezik Szlovákiában romaprobléma, és ezt csak a romákkal közösen le­het megoldani, ám az is világos, hogy olyan szervezettel, amely csak bírálni képes, és amelynek egyetlen „konstruktív" javaslata az utcai tiltakozás, aligha sikerül­het. Megnyugtató, hogy a sajtó­értekezleten a Roma Nemzeti Kongresszus „színeiben" fellépő két szlovákiai képviselő nem a szlovákiai roma társadalmat kép­viselte, mindössze kettőnek a ne­vében beszélt. Felszólalásaik pe­dig több más szlovákiai roma szervezet képviselőjét is felhábo­rították. Lehet, hogy mégis jót tettek szélsőséges megnyilvánu­lásaikkal? Mégpedig úgy, hogy a romák többségét magukkal szembe - és a kormány mellé ­állítják. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella- panorama ­(58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Tomi Vince - spon - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fíókszerkeszt ősegek: Nagykapos 0949/6382806. Kassa 095/6228639, Rimaszombat; 0866/5684214, Komárom: teL, fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (teL: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és töixlelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Tetjeszti a PNS, valamint a D . A. CZVEDLER Kft. - Samorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: hltp://www.ujszo.com E-mail: redakcia (5>vo xnova.sk Idáig hallatszott az országos felhördülés, miután Bugár Béla magyarul beszélt Madarászon. El sem tudom kép­zelni, mi lesz itt, ha a romák cigányul beszélnek majd. (Agócs Ernő karikatúrája) Aki Európához akar csatlakozni, annak nem okozhat gondot egy szobor felállítása Mire jók a szentek? Ján Čarnogurskýnak néhány rövid év leforgása alatt már másodszor sikerült orszá­gos, sőt újabban nemzetközi méretűnek ígérkező szobor­botrányt kavarnia. Három éve az volt a baja, hogy van szobor, most pedig az, hogy nincs. VOJTEK KATALIN Persze, az ő szemszögéből nézve szobor és szobor között óriási a kü­lönbség. Nem kívánatos, ha ma­gyarok állítják - mint a tornaijai millecentenáriumi emlékművet ­és felettéb kívánatos, ha szlovákok igénylik, mint a Komáromban fel­állítandó Cirill-Metód-szobrot. Az utóbbi esetben olyannyira kívána­tos, hogy zsarolásra is felhasznál­ható; ha a Magyar Koalíció Pártja nem éri el a komáromi önkor­mányzatnál a szobor felállítását, Čarnogurský pártja megakadá­lyozza az MKP felvételét az Euró­pai Demokratikus Unióba. „Ha va­laki Európához akar csatlakozni, amely történelmi, nemzetiségi és politikai szempontból is sokrétű, Felettébb kívánatos, ha szlovákok igénylik, zsa­rolásra is felhasználható. nem okozhat neki gondot egy olyan kérvény - legyen bárkié is -, amely arra vonatkozik, hogy állít­sanak fel egy adott területen an­nak kultúraját és múltját idéző em­lékművet" - véli Pavol Hrušovský, a Kereszténydemokrata Mozga­OLVASÓI LEVELEK Csak a kisember fizessen? Sajnos későn jön a „Tanácsadás" az Új Szó augusztus 30-i számá­ban, Senki ne fizessen! címmel. Én az Új Szó minden cikkét elolva­som. Az elmúlt évben többször ol­vastam, hogy a Nyugdíjalap csak kölcsön adta nekünk a pénzt, és ha nem fizetjük ki, akkor bíróság­ra adnak. De nem volt hová fizet­ni, mert az alap megszűnt. A bíró­sági és egyben más felszólításokat tavaly küldték szét. Én 1999júni­usában kaptam. Az egyik papíron 750 + 740, a másikon 750+66.40+200+540+ 200+ 70 volt. Az önkormányzatnál egy lom alelnöke. Tökéletesen igaza van. Valóban ez volna a normális állapot. De nincs így. S mivel nincs így, és ez egyebek között annak a pártnak is köszönhető, amelynek Hrušovský prominens tagja, az ál­tala mondottak csak jámbor óhaj­nak minősülhetnek, ha ugyan nem cinizmusnak. Amíg a KDM két mércével mérve botrányt kreál a tornaijai szobor­ból, szemet huny a sliači magyar nyelvű hálatábla eltávolítása, a ko­máromi Klapka-szobor ürügyén indítón uszító nacionalista sajtó­kampány és a pozsonyi Petőfi-szo­bor megcsonkítása felett, nem hal­latja szavát, amikor a hatóságok megakadályozzák a Mikszáth Kál­mán-emléktábla elhelyezését an­nak a templomnak a falán, ahol megkeresztelték (a példákat még lehetne sorolni), a Cirill-Metód­szobor ügyében tanúsított erélyes kiállása nem tekinthető másnak, mint ügyes politikai húzásnak, szlovák nacionalista köröknek címzen rokonszenvkeltő gesztus­nak. Az utóbbi üzenete így szól: ha már a Slotáék által annyit táma­dón párkányi Mária Valéria híd kérdésében engedtünk is, azért mi még jó szlovákok vagyunk, kihar­coljuk a magyar többség lakta Ko­máromban a Cirill-Metód­emlékművet. A szobor csak ürügy, ragyogó alkalom jó pontok szerzé­séhez, miközben a magát keresz­ténynek valló pártot az sem zavar­ja, hogy a két nagy keresztény szent. Cirill és Metód politikai zsa­rolóeszközzé degradálódik. Igaz, nem ók az első degradálok. A pál­ma a Slovenská republika című na­pilapot illeti, amely megírta: azért kell a komáromi szlovák-magyar hölgy azt javasolta, fizessem ki mihamarabb. Megemlítettem, hogy a féljem is biztosan kap fel­szólítást. Azt javasolta, fizessük ki előre. Kifizettem 2336.40 Sk-L 1998. szeptember 8-ai dátummal mégis megkaptuk a felszólítást a féljem nevére - ugyanakkora té­tellel. Ekkor azt a tanácsot kap­tam, küldjem el a csekk másolatát az egyik címre. Ezt megtettem, az­óta nem háborgattak. Ha nem jár nekik, miért nem lehet visszasze­rezni a pénzt? Nem igaz, hogy jogtalanul meggazdagodtunk ­sőt. Én csak kiadtam a pénzt, de semmit nem kaptam. Az egyszerű emberekkel el lehet bánni. Bezzeg a milliárdosoktól nem hajtják be a tartozásukat. Marcsa Gyuláné Párkány határátkelő közelében felállítani a szobrot, hogy a határon túlról ér­kezők tudják, hova jöttek. Ha való­ban ez a cél, monumentális kettős szobor helyett megtenné egy útjel­ző tábla is. De ha már a KDM nem átallja a sa­ját pecsenyéjét sütögetni Cirill és Metód kapcsán, politikai tőkét ko­vácsolva az ügyből, az MKP is vi­szonyulhatna pragmatikusabban a Az MKP is viszonyulhat­na pragmatikusabban a kérdéshez. Van rá péla. kérdéshez. Van már példa is rá: amikor Kárpátalján a kezdeti ígér­getések ellenére az ukrán fél végül mégsem akarta engedélyezni a Vereckei hágóra tervezett millecentenáriumi emlékmű felál­lítását, az ottani magyarok alkut ajánlottak. Rendben van, mond­ták, nem ragaszkodunk a szobor­hoz, ha lehet magyar egyetemünk. Beregszászon már két éve műkö­dik a magyar egyetem. Hogy egy magát demokratikus­nak deklaráló országban senki sem kényszeríthet semmit egy te­lepülés önkormányzatára? S így a Kereszténydemokrata Mozgalom sem büntetheti a Magyar Koalíció Pártját a komáromi önkormány­zat döntéséért? Ez persze igaz. De csak azokon a tájakon, ahol a Maticához - a komáromi szobor­állítás kezdeményezőjéhez - ha­sonló képződmények már rég anakronizmusnak számítanak, és a keresztény pártok nem vonják be a szenteket kisded politikai já­tékaikba. Városunk vendége Szeptemberben nagy meg­tiszteltetés érte Komáromot. Itt töltött fél napot Göncz Arpád, a Magyar Köztársaság elnöke, fele­sége Zsuzsanna asszony, Boros Miklós, a Magyar Köztársaság szlovákiai nagykövete, Szabó Ti­bor, a Határon Túli Magyarok Hi­vatalának elnöke és mások. A vá­rosi hivatalban Pásztor István pol­gármester fogadta őket. Az elnök tiszteletére megjelent Peter Biššík, a Nyitrai Kerületi Hivatal elöljáró­ja, Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, Mácza Mihály alpolgármester, Csintalan Miklós, a városi hivatal elöljárója, Erdélyi Géza reformá­TALLÓZÓ DIE WELT Johannes Rau német szövetségi el­nök ma kezdődő hivatalos látogatá­sa előtt a konzervatív német napi­lap Kassán készített interjút Rudolf Schusterrel. A szlovák államfő a vi­zitet alapvető fontosságúnak ne­vezte, mivel szerinte a Mečiar korszak alatti elszigetelődés évei után Szlovákia előtt megnyílt az út Európába, s „ez csakis Németorszá­gon át vezethet". „Vissza akaijuk szerezni azokat a pozíciókat, ame­lyeket önhibánkból veszítettünk el. Tagjává akarunk válni az OECD­nek, a NATO-nak, és már a helsinki EU-csúcson be akarunk kerülni az tagjelöltek első körébe. Ehhez meg­értésre és segítségre van szüksé­günk, elsősorban német részről" ­mondta Schuster. Arra, hogy Szlo­vákiában ugyan felszámolták a „de mokrariadeficitet", ám újabban je­lentős gazdasági és szociális problé­mák mutatkoznak. Schuster leszö­gezte: „nem volna korrekt, ha a Nyugat szándékosan még maga­sabbra helyezné a lécet Szlovákia előtt. Politikai téren erre nincs ok, és gazdaságilag sem állunk rosszab­bul, mint a magyarok, a lengyelek vagy a csehek." A szlovák uniós am­bíciókat fékező romakérdés kap­csán az államfő úgy fogalmazott, hogy a probléma csakugyan létezik, ám „eltúlozzák". A beneši dekrétu­mok kapcsán Prágára nehezedő egyre nagyobb nyomásról Schuster kifejtette: a dokumentum csehor­szági és szlovákiai következményei nem hasonlíthatók össze. „A cseh országrészben a vagyonelkobzás és a kitelepítés a szudétanémet közös­séget érintette, Szlovákiában főleg a magyarokat. Amikor utóbbiaknak el kellett hagyniuk a hazájukat, ma gukkal vihették vagyonuk legna­gyobb részét. A jelenlegi (pozsonyi) koalíciónak nem áll szándékában újra elővenni ezr a kérdést." DIE PRESSE Vladimir Mečiar volt szlovák mi­niszterelnökkel készült, egész olda­las interjút közök az osztrák kon­zervatív lap „A kormánynak nincs stratégiája - Mečiar a hatalomért li­heg" címmel. Mečiar elismerte az inteijúban, hogy követett el hibákat miniszterelnöksége idején, ám úgy vélekedett: a mai kormány jóval sú­lyosabb hibákat követ eí, s ezért egyre többen kívánják az ó visszaté­rését a politikába. O maga azonban erre koalícióváltás útján nem haj­landó, hanem csakis előrehozott, szabad választások alapján. Úgy vélte, hogy az előrehozott választá­sok valószínűsége nő, a jelenlegi koalíció - mondta - egyre tovább hasadó pártokból áll, amelyeknek nincs közös programjuk, s csak az egyesíti őket, hogy Mečiar ellen vannak. A volt kormányfő azt fejte­gette: a szlovák gazdaság rossz helyzetben van, mivel a mai kor­mánynak nincs megfelelő stratégiá­ja. Felpanaszolta, hogy az ellenzé­ket kiszorítják a médiából és bűnö­ző színben tüntetik fel. Ám mivel a kormány a koszovói háborúban nyújtott támogatással elnyerte a NATO elismerését, a Nyugat csakis e külpolitikai szempontok alapján ítéli meg a belpolitikai helyzetet. tus püspök. Vendégünk rövid láto­gatást tett a Madách Posonium könyvesboltban, szót váltott az új­ságírókkal a Tiszti Pavilonban, és találkozott a város lakóival. Be­szédében elmondta, hogy Szlová­kiának és Magyarországnak azonosak a külpolitikai érdekei, tehát a két országnak együtt kell működnie. A magyar államfő megkoszorúzta Klapka tábornok szobrát, látogatást tett a Városi Egyetemen, a Selye János Gimná­ziumban és a Református Kálvin János Teológián. A Komáromi Jó­kai Színházban megnézte Szigli­geti Ede Liliomfi című színművé­nek előadását, majd elbeszélgetett a műsor szereplőivel és díszven­dégeivel. Hegedús Valéria Komárom

Next

/
Oldalképek
Tartalom