Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-11 / 210. szám, szombat

8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 11. Közel 60 millió éve a kiáramló mérgező gázok miatt haltak ki óriási számban a mélytengeri élőlények Netán a metán végzett velük? HÍRÖSSZEFOGLALÓ DNS-teszt alapján új fajnak minősíthető a világ legkisebb szarvasa, amelynek kifejlett példánya mindössze 12 kilogramm, marmagassága pedig alig 50 centiméter-jelentette be a bronxi állatkertben székelő Vadvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society, WCS). A „lombszarvas", a muntják szarvas rokona, Délkelet-Ázsia távoli hegyvidékein él, a WCS egyik biológusa, Alan Rebinowitz fedezte fel 1997-ben Burmában. Minekutána helyi vadászoktól néhány példányhoz jutott, a kutató mintákat vett az állatoktól, amelyeket aztán New Yorkba vitt DNS-elemzésre. Érmek eredménye vezetett a fenti megállapításra. „A DNS-szakaszok sorrendjéből egyértelmű volt, hogy egy önálló fajról van szó" - mondta az elemzést végző csoport vezetője, George Amato. Az elmúlt évtizedben számos új nagyobb termetű emlősfajt fedeztek fel Délkelet-Ázsiában, főként a Laosz és Kambodzsa területén fekvő Annamite-hegységben. Ezért megnőtt az oda irányuló tudományos kutatóexpedíciók száma. A burmai Myanmar azonban, ahol a picike szarvast felfedezték, érintetlen maradt egészen 1994-ig, amikor a WCS kutatni kezdte a területet. Amato szerint a felfedezés legfőbb értéke talán éppen az, hogy az új fajt az Ánnamitehegységen kívül, még feltáratlan területen találták meg. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy sürgősen át kell vizsgálni az ilyen területeket, amíg az ott vadon élő állatfajok még egyáltalán megtalálhatók. (WCS) Az egéranya génjeitől távol áll az utódnevelés Anyaságért a papa felel HÍRÖSSZEFOGLALÓ Azt sokan tudják, hogy a gének befolyásolják jellegünket, szüléinktől örököljük szemünk színét, mozgásunkat, ugyanakkor örökölhetünk hajlamot különböző betegségekre is. Valószínűleg eddig nagyon kevesen tudták, hogy az anyaság hajlamát is örökölni lehet. Valószínűleg a génjeinkben már előre meg van írva, hogy milyen anyák leszünk, születendő gyermekeinket mennyire fogjuk szeretni, hogyan fogjuk dédelgetni őket. Érdekes felfedezésre jutott az a nemzetközi kutatócsoport, amely az egerek genetikai öröklődését és az anyaegerek viselkedési szokásait vizsgálta. Bebizonyították ugyanis, hogy az egerek öröklődő anyai ösztönei egy különleges géntől függnek. Az pedig igazi meglepetés, hogy az öröklődés során nem az anyától, hanem az apától származik az anyai ösztönöket befolyásoló gén. A papa génjei felelősek azért, hogy a nőstény egér hogyan bánik utódaival, ápolgatja-e kicsinyeit, születésük után megtisztítja-e őket. Az anyai ösztönök és a gének kapcsolatának vizsgálására a kutatóknak többévi tanulmányozás eredményeként sikerült megjelölni egyes, az anyaságért feltehetően felelős géneket, és ezeknek az átöröklődését vizsgálták. Miután bebizonyosodott, hogy a nőstény egerekben nincs olyan gén, amely az anyai ösztönökért lehetne felelős, a kísérleteket újra kezdték a hím egerekkel. A vizsgálatok során rá is találtak arra a bizonyos génre, amely az anyai ösztönökért felelős. Ezután olyan hím egereket tenyésztettek ki, amelyekből azt a bizonyos anyasággént eltávolították. A génhiányos jószágokat normális nőstényekkel hozták össze, és a frigyből született nőstény egereket újra pároztatták, hogy kiderüljön anyai viselkedésük megléte, vagy hiánya. Azt tapasztalták, hogy az iQú anyák nem törődtek a kicsinyekkel, a megszületett alomban nem volt rend, a kis egerekről nem tisztították le a placentamaradékokat, az újszülöttek belegabalyodtak a köldökzsinórba. A mamák tehát nem vagy csak alig rendelkeztek anyai ösztönökkel, hiszen még fészket sem tudtak készíteni kölykeiknek. A kutatók egyetértenek abban, hogy az anyasági ösztönök genetikai izolálása nagy előrelépés a tudományban, ugyanis nemcsak az anyai gén apai vonalú öröklését bizonyították be az egereknél, hanem ez volt az első alkalom, amikor sikerült igazolni, hogy e gén hiánya felnőttkorban is meghatározó lehet. (N-g) A földtörténet során számos tömeges kihalás sújtotta az élővilágot. A szélesebb közvélemény előtt - már csak a dinoszauruszok eltűnése miatt is - a legismertebb a krétakor végi kihalás. Geológiai léptékkel mérve nem sokkal ezután, úgy 55 millió éve, a paleocén korszak végén ismét rendkívüli esemény történt: kihalt számos mélytengeri állat. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A geológusok először 1991-ben figyeltek föl arra, hogy egy Antarktisz környéki tenger alatti hátságból, 2100 méter mélységből vett fúrásmintában hirtelen megfogyatkoznak a mélytengeri élőlények maradványai. Nemrégiben hasonló bizonyítékok kerültek elő a Karib-tenger térségéből és Európából is, ami azt jelzi, hogy globális jelenségről van szó. Az adatok azt mutatják, hogy egy-kétezer éven belül az óceánok fenéklakó élővilágának fele-kétharmada kipusztult. Mi történt, miért ilyen hirtelen és rövid idő alatt? Ellentétben a többi nagy, Az óceánok fenéklakó élővilágának fele-kétharmada kipusztult. tömeges kihalással, itt azt tapasztalták, hogy a kataklizma érintetlenül hagyta a vízfelszín közelében élő állatokat éppúgy, mint a szárazföldi flórát és faunát. Az eseményre tehát semmiképpen sem lehet ráhúzni a manapság szinte már divatossá vált aszteroidabecsapódás-elméletet. A szén és az oxigén különféle izotópjainak aránya a kérdéses korból származó fosszíliákban jó képet ad az akkori idők élővilágáról. A legfeltűnőbb, hogy az ősmaradványokban hirtelen csökkent az oxigén 18-as izotópjának aránya. Ez az izotóp rendkívül érzékeny a hőmérséklet-változásra. A becslések szerint azoknak a mélységi vizeknek a hőmérséklete, melyekben a kihalt állatok korábban éltek, nagyjából ezer év alatt 11-ről 15 fokra emelkedett. A szénizotópok arányának óriási mértékű változása azt jelzi, hogy teljesen megbomlott a globális szénciklus addigi rendje. Ez pedig hatalmas mennyiségű szénre utal, mintegy 40 milliárd tonnára, ami nagyságrendekkel több, mint a világ jelenlegi erdeiben tárolódó szén mennyisége. A szén 12-es izotópjának ilyen mértékben való megjelenése legföljebb a fosszilis tüzelőanyagok óriási mértékű elégésével hozható összefüggésbe 55 millió évvel az ipari forradalom kezdete előtt. Milyen természeti jelenség jöhet itt szóba? A vulkánkitörések során általában rengeteg szén-dioxid jut a légkörbe, ám ezt hamar kizárták a lehetőségek közül, hiszen a tapasztalt szénizotóparány-változáshoz olyan mértékű vulkáni tevékenységnek kellett volna lezajlani, amilyenre az őskor óta nem volt példa. A másik gyanúsított a mocsarakban termelődő metán volt. Becslések szerint a paleocénben háromszor akkora volt a mocsárvidékek kiterjedése a Földön, mint ma, de a bennük termelődött metán mennyisége így sem lehetett elég a jelenség kiváltásához. Metán azonban máshonnan is kiszabadulhatott, mégpedig a gázhidrátokból. Nagy nyomáson és alacsony hőmérsékleten a vízmolekulák kristályszerkezetébe beépült metán stabil állapotú. Metánhidrát nagy mennyiségben taA metán felszabadulásának következtében a mélytengeri állatok döntő része alig kétezer év leforgása alatt eltűnt (Illusztrációs felvétel) lálható az örök fagy területein, valamint a tengeri üledékekben, ahol baktériumok termelik a gázt. Szeizmikus vizsgálatok az utóbbi évtizedben nagy mennyiségű metánhidrátot mutattak ki a tengeri üledékek felső néhány száz méteres Milyen természeti jelenség jöhet ebben az esetben szóba? szelvényében. Ha csökken a nyomás vagy emelkedik a hőmérséklet, a metánhidrát szerkezete instabillá válik, és a gáz kiszabadulhat. A hipotézis szerint ez történhetett a paleocén-eocén határán is. Az izotópvizsgálatok számottevő hőmérséklet-emelkedést mutatnak a mélytengeri vizekben. Ennek oka lehetett például az óceáni cirkuláció megváltozása. Ma már közismert, hogy az óceánokban nemcsak horizontális, hanem függőleges áramlási rendszerek is léteznek, sőt az utóbbiak kulcsszerepet játszanak a klíma alakításában. Valószínű tehát, hogy egy ma még ismeretlen okból bekövetkezett felmelegedés nyomán óriási mennyiségű metán szabadulhatott ki a gázhidrátokból. A metán a vízben gyorsan szén-dioxiddá oxidálódhatott, s mindazon mélytengeri élőlények kihaltak, melyeknek a csökkent oxigénszint nem volt elegendő. Ugyanakkor e jelenségnek voltak igen pozitív következményei is, hiszen a globális melegedés elősegítette a szárazföldi emlősök evolúcióját. Ekkor, az eocén korban jelentek meg és terjedtek el az egész bolygón például a főemlősök előfutárai. A hipotézis mindenesetre rávilágít arra is, hogy nem kell feltétlenül Földön kívüli okokat keresni annak magyarázatára, hogy bolygónk klímája időről időre változik, és ez egy sor rendkívüli eseményt von maga után. A világűr drága adománya. Egy új elmélet szerint meteoritbecsapódásoknak köszönhető a gyémántok létezése Szupernovarobbanás szülte a drágaköveket Mennyivel csökkent légkörünk oxigéntartalma? Kimutatható visszaesés HÍRÖSSZEFOGLALÓ A fosszilis energiahordozók elégetésekor keletkező szén-dioxid oxigénje a légkörből származik. Sokat vizsgálták már, hogy mennyire növekedett a légkör szén-dioxid tartalma (az elmúlt 150 évben harmadával), de eddig nem tudták mérni, csökkent-e, és ha igen, mennyivel az oxigéntartalom. Ennek két oka is van: az oxigén meglehetősen reakcióképes, és a nitrogén után a légkör második legnagyobb összetevője (21%). Ausztrál kutatók most azt használták fel, hogy Tasmania északnyugati sarkán lévő meteorológiai állomáson már 20 éve vesznek rendszeres időközökben mintát a tengeri levegőből. Ray Langenfelds ausztrál légkörkutató és munkatársai ezeknek a mintáknak az oxigéntartalmát meghatározva arra az eredményre jutottak, hogy a légkör oxigéntartalma az elmúlt húsz évben 0,03 százalékkal csökkent. A mérések célja az volt, hogy megbecsüljék, hogy az emberi tevékenység következtében a légkörbe kerülő szén-dioxid mekkora része marad a légkörben évente. Az oxigéncsökkenésen és a fosszilis tüzelőanyag-felhasználáson alapuló számításaik szerint ez a mennyiség évi hét gigatonna körüli lehet, azaz a tengerek évi 2,3 gigatonnát nyelnek el az emberi eredetű szén-dioxidból, a növényzet pedig ötöd gigatonnányit használ fel a fotoszintézishez. (FAZ) HÍRÖSSZEFOGLALÓ A Massachusetts-i egyetem geológusa, Stephen Haggerty azt állítja, hogy a gyémántokat alkotó szén számottevő része a világűrből került Földünkre. Ez ellentmond annak az eddig elfogadott elméletnek, amely szerint a gyémántok azoknak a régen elpusztult növényeknek és tengeri állatoknak a bomlástermékeiből jöttek létre, amelyek a szárazföldi táblák egymásra csúszása során kerültek a Föld mélyebb rétegeibe, majd az ott uralkodó irdatlan nyomás és pokoli hőmérséklet hatására több millió év alatt kristályosodtak ki. Ám az őslényleletek és a gyémántok kormeghatározása egyaránt arra mutat, hogy a gyémántokban levő szén több milliárd évvel régebbi, mint az állati és a növényi élet eltetjedése a Földön. Haggerty gyanúja szerint a gyémántokban kikristályosodott szén egy része szupernovarobbanásokból, míg egy másik számottevő hányada a földbe becsapódó, szénben gazdag meteoritokkal került bolygónkra. A szén a Naprendszer negyedik leggyakoribb eleme. A Föld kőzeteinek jó része kondritos, azaz a nagy széntartalmú, úgynevezett kondrit meteoritokéhoz hasonló, amelyek a szén különféle módosulatát tartalmazzák, köztük Napunknál jóval idősebb gyémántokat is. „Mivel a földtörténet korai szakaszában bolygónkat sűrűn érték meteoritbecsapódások, ésszerű azt feltételezni, hogy a gyémántok is így kerültek hozzánk" - állítja Haggerty, aki szerint érvelését alátámasztják a gyémántok korára vonatkozó legújabb vizsgálatok, és a meteoritokban talált izotópösszetétellel való nagyfokú egyezés. (É. T.) A légkör széndioxid-telítettsége veszélyes méreteket öltött, erre figyelmeztet az égbolt különös jelensége Baljós világító felhők Új japán infrateleszkóp kezdi meg működését A Subaru nem csak autó HÍRÖSSZEFOGLALÓ Ezentúl a szubaru japán szó, amit az autóipar kapott a szárnyára világszerte, és ami a Fiastyúk csillaghalmazjapán neve, a csillagászatban is fogalom lesz. Az új japán teleszkóp neve Subaru, fő tükre 8,3 m átmérőjű, 44 db hatszög alapú üvegoszlopból áll. Féknek az elemeknek egyegy tonnát nyom darabja, ám az összerakáskor kétmilliomod milliméter pontosságú sima felületet ad a fényezés után! A Subaru optimalizálása még folyik, az infravörösben felbontóképessége háromszor jobb lesz mint a Hubble űrtávcsőé. A Subaru, a japán technika eme legújabb csodája, csatlakozik ahhoz az infravörös megfigyelóhálózathoz, amelyben már brit, holland, amerikai távcsövek dolgoznak. (T. V.) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az égbolton napnyugta után feltűnő, ezüstösen kéklő éjszakai világító felhők szép látványt nyújtanak ugyan, ám egyre alacsonyabb szélességi körökön való megjelenésük a szakértők szerint baljós üzenetet hordoz. A Colorado fölött - az Egyesült Államokban eddig legdélebbre - nyár elején feltűnt éjszakai világító felhők a kutatók szerint azt jelzik, hogy a légkör metán- és széndioxid-telítettsége már veszélyes méreteket öltött. A fátyolszerű felhők nappali fényben észrevehetetlenek, s csupán napnyugta után jelennek meg az ég alján kékes derengéssel, olyankor keletkeznek, amikor a felső légkör hőmérséklete mínusz 130 Celsius-fok alá süllyed: az északi féltekén ez május és augusztus, a délin november és február között következik be. Az éjszakai világító felhők feltűnése az 50. és a 60. szélességi kör között gyakori. „A 40. szélességi kör környékén azonban megjelenésük éppen olyan meglepő, mint egy vadon élő jegesmedvéé" - mondta Gary Thomas, a Coloradói Egyetem légkörfizikusa. A coloradói jelenségről több fénykép készült, és Thomas az egyetem Lidar-berendezésével a felhő magasságát (80 kilométer) is megmérte. A meteorológusok szerint a világító felhők parányi porszemcsékre kicsapódott apró jégkristályokból állnak. Az 1880-as évekből származó első feljegyések óta a felhők megjelenése egyre gyakoribbá vált, kiterjedésük és fennmaradási idejük is nőtt. Ennek oka a kutatók szerint az, hogy a metán és a szén-dioxid koncentrációja megnőtt a légkörben. A felszínről felszálló vízgőz túlnyomó része 15-20 kilométeres magasságban megfagy, a metán azonban áthalad ezen a hidegcsapdán, majd a felső légkörben elbomlik, víz (is) lesz belőle, és ezzel gyarapítja a világító felhők „utánpótlását". A légköri metán mennyisége az utóbbi száz évben - főként a mezőgazdasági termelés növekedésével - megduplázódott. A széndioxid egyre nagyobb koncentráA világító felhők látványnak szépek, ám annál aggasztóbb jelenségre hívják fel a figyelmet (Illusztrációs felvétel) ciója szintén elősegíti a felhők kialakulását. Bár az alsó légkörben a szén-dioxid szintjének növekedése felmelegedést okoz, a felső légkörben éppen ellenkezőleg: fokozza a hő kisugárzását a világűrbe, és ezáltal hűti környezetét. „Mérések is igazolják, hogy a felső légkör hőmérséklete az utóbbi 20-50 évben csökkent" - állítja Thomas. A fizikus 1994-ben megjósolta, hogy a világító felhők a következő száz évben egyre fényesebbé, kiterjedtebbé válnak, és mind délebbre ereszkednek. Ám ilyen gyors változásra ő sem számított. Thomas szerint amatőr megfigyelők már eddig is nagyon sokat segítettek a világító felhők vizsgálatában. (É. T.) Burmában a világ legkisebb szarvasfajára bukkantak Alig 50 centiméteres