Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-09 / 182. szám, hétfő

POLITIKA - NAPTÁR ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 5. .TELEVÍZNI NOVINY Új luxemburgi kormány Brüsszel. A luxemburgi ural­kodó, János főherceg előtt szombaton letette az esküt az ország új kormánya, a II. vi­lágháború óta a tizenharma­dik. Az új kabinetet éppúgy a keresztényszocialista Jean­Claude Juncker vezeti, mint az előzőt, de koalíciós partne­rei ezúttal nem a szocialisták, hanem a liberális demokraták (PDL). Az új kormány jóval „karcsúbb" az előzőnél: a 26 minisztérium helyett csak 19 lesz, s ezek vezetését össze­sen tizennégy miniszter látja el. Juncker augusztus 12-én ismerteti kormányprogramját a parlamentben. (MTI) Clinton Gore mellett korteskedik Little Rock. Bili Clinton ame­rikai elnök szombaton első íz­ben mondott kortesbeszédet alnöke, Al Gore elnökké vá­lasztásának támogatásra. Clinton szülföldjén, az Arkan­sas állambeli Little Rockban rendezett nagygyűlésen egy­szersmint fellépett azokkal a találgatásokkal szemben, hogy ellentét feszül köztük. Nem fukarkodott a dicséretek­kel, Gore az Egyesült Államok történelmének legbefolyáso­sabb, leghatékonyabb és legte­vékenyebb alelnöke - mondta az elnök. Clinton megemlítet­te, hogy Gore hatalmas segít­ségére van az oroszországi kapcsolatok ápolásának nehéz folyamatában. (MTI) A dalai láma tegnap Svájcba érkezett, ahol a legjelentő­sebb tibeti közösség él Euró­pában. A kormány tagjai nem találkoznak vele, hogy ne rontsák a svájci-kínai kapcso­latokat. (ČTK-felvétel) Pornográf paptanár Bécs. Ausztriában gyermek­pornográfia terjesztésének gyanújával őrizetbe vettek egy paptanárt, aki egy tekin­télyes szerzetesrendi iskolá­ban az alsó tagozatosoknak hittant tanított. A 33 éves férfihoz úgy jutott el a rend­őrség, hogy a hét elején őri­zetbe vettek egy 25 és egy 50 éve férfit Bécsben: ketten együtt számítógépeiken ösz­szesen 120 ezer gyermekpor­nó-ábrázolást terjesztettek az interneten. A 33 éves pap­tanár volt egyik legjobb üz­letfelük. A rendőrség az in­terneten csapdát állított a gyanúsítottnak, így tetten tudták érni. (MTI) Történelmi légijárat Stanley. A Falkland-szigete­kért vívott 1982-es brit-ar­gentin háború óta a hétvégén először látogathattak a szi­getre argentin állampolgár­ok. A látogatást azt tette le­hetővé, hogy a két ország a feszültség oldása érdekében megállapodott abban, argen­tin útlevéllel is felkereshetők a szigetek. (MTI) Jasszer Arafat bólintott Ehud Barak javaslatára Izraeli-szír tárgyalások MTI-TUDÓSÍTÁS Jeruzsálem. Ehud Barak izraeli kormányfő szombaton megerősí­tette, hogy a három éve megrekedt izraeli-szíriai tárgyalásokat hete­ken belül felújítják. A miniszterel­nök az izraeli rádiónak azt nyilat­kozta, ő és Háfez Asszad szíriai el­nök képes lesz megfelelő megoldá­sokat találni. Barak nem részletezte, miként kép­zeli el a Szíria és Izrael között táton­gó szakadék áthidalását. Szíria úgy tartja, hogy a Golán-fennsík vissza­adásához Izrael (a néhai Jichak Rabin miniszterelnöksége idején) már hozzájárult, ezért a tárgyaláso­kat erről a pontról kell újraindítani, és a Golán ügyét lezártnak kell te­kinteni. Izrael azonban továbbra sem ismeri el, hogy a katonai fon­tosságú magaslatról, amelyet az 1967-es háborúban foglalt el Szíriá­tól, megállapodás született volna, és nem fogad el semmilyen előfelté­telt a párbeszéd felújításához. Ba­rak, aki májusban váltotta fel Benjamin Natanjahut a kormány­rúdnál Izrael közel-keleti politiká­jának felülvizsgálatát hirdette meg, és azt vallja, hogy Damaszkusznak és Jeruzsálemnek a legmagasabb szinten kell rendeznie nézeteltéré­seit, így a Golán kérdését is. Asszad azonban egyelőre nem mutat haj­landóságot a csúcstalálkozóra. Közben Jasszer Arafat palesztin ve­zető tegnap beleegyezett, hogy szeptember elsejétől kezdjenek hozzá a Wye Plantation-ban szüle­tett izraeli-palesztin megállapodás gyakorlati megvalósításához. Ezzel elfogadta Ehud Barak ajánlatát, azonban hangsúlyozta, a paleszti­nokat nagyon feldühítené, ha az iz­raeli miniszterelnök megpróbálná ismét kitolni a végrehajtás megkez­désének időpontját. Arafat arról nem nyilatkozott, elfogadhatónak tartja-e az október elejére tervezett ciszjordániai izraeli csapatkivonást. A nagykövetség helyén emlékparkot hoznak létre Emlékezés Nairobiban MTI-HIR Nairobi. Több ezer kenyai gyűlt össze szombaton az Egyesült Álla­mok kenyai nagykövetsége elleni pokolgépes merénylet első évfordu­lóján a tragikus esemény helyszí­nén, hogy emlékezzen a terrortáma­dás 214 halottjára. „Miért éppen Ke­nya? Miben bűnös ez az ország?" ­tette fel a kérdést a kenyai államfő, emlékeztetve a családokat gyászba borító sok halott mellett az igen nagyszámú, mintegy ötezer sebe­sültre. A nairobii amerikai nagykö­vetség ellen 1998. augusztus 7-én végrehajtott pokolgépes merénylet­nek 12 amerikai halottja volt, a leg­több halott és sebesült a járókelők és a környező irodákban dolgozó ke­nyaiak közül került ki. A nagykövet­ség egykori helyén az Egyesült Álla­mok emlékparkot akar létesíteni az áldozatok tiszteletére. A megemlé­kezésen az áldozatok családtagjain, az azóta felépült sebesülteken kívül - sokan tolószékben - számos ke­nyai és amerikai tisztségviselő vett részt. Mint ismeretes, Washington Oszama Bin Laden iszlám terroris­tát gyanúsítja a merénylet kitervelé­sével és 5 millió dolláros pénzjutal­mat ajánlott fel annak, akinek infor­mációi alapján kézre keríthetik őt. Amerikai rakétarendszer telepítése Tajvanra Francia tiltakozás MTI-HIR Párizs. Franciaország elítéli Wa­shingtonnak azt a próbálkozását, hogy rakétaelhárító rakétarend­szert telepítsen Japánba és Tajvan­ra. Az amerikai rakétarendszer a francia vezetés szerint megbont­hatja az ázsiai térség egyensúlyát, s arra ösztönözheti Kínát, hogy gyor­sított ütemben korszerűsítse atom­arzenálját. A rakétafegyverkezési verseny eredményeként két szem­ben álló nagyhatalmi tömb fog ki­alakulni Ázsiában: az Egyesült Ál­lamok, Japán és Tajvan egyrészt, Kína, Oroszország és Észak-Korea másrészt. Hubert Védrine francia külügyminiszter ezért levélben tá­jékoztatta a francia aggodalmakról Madeleine Albright amerikai kül­ügyminisztert. Francia elemzések szerint a Penta­gon - az amerikai kongresszus hallgatólagos támogatásával ­ürügyeket keres a regionális raké­taelhárító rendszerek fejlesztésé­re. Oroszország és a harmadik vi­lág e szempontból nem megfelelő célpont az amerikai katonai veze­tés számára, ezért kiáltják ki Kínát ellenségnek. A belső átalakulások nyomán hatalmi pozícióit veszé­lyeztetve érző kínai tábornoki kar­nak ugyancsak kapóra jön, hogy elkerülhetetlennek tüntesse fel a fegyverkezési versenyt. A francia elemzést alátámasztja az a Kína és Oroszország között létrejött elvi megállapodás, amelynek értelmé­ben Kína 60 orosz harci repülőgé­pet vásárol. A Szuhoj SZU-30MKK gépek vásárlására vonatkozó meg­állapodás további kétmilliárd dol­lárral növeli az orosz-kínai fegy­verüzlet forgalmát. Orosz csapatokat vezényeltek Dagesztánba Iszlám betörés MTI-HIR Moszkva. Szergej Sztyepasin orosz kormányfő vasárnap Mahacskalába repül, hogy Borisz Jelcin elnök uta­sítására személyesen irányítsa a fe­szült dagesztáni helyzet rendezé­sét. Dagesztánba szombat hajnal­ban több mint félezer vahabita fegyveres tört be Csecsenföldről, s a legújabb hírek szerint négy hegyi falut kerített hatalmába. Az orosz helikopterek rakétacsapást mértek az iszlám szélsőségesek állásaira, s az orosz tüzérséget is bevetették, de az áldozatok számáról egyelőre nem érkezett jelentés. A vahabiták elleni akciókat Vja­cseszlav Ovcsinnyikov, a belügyi csapatok főparancsnoka irányítja, s a helyszínre érkezett Anatolij Kvasnyin, a hadsereg vezérkari fő­nöke is. A belügyi egységek mellett több orosz katonai alakulatot is a dagesztáni-csecsen határ körzeté­be irányítottak. Az orosz kormány­fő korábban határozottan cáfolta, hogy Moszkva újabb orosz-csecsen háborúban keveredne, hangsúlyoz­va: orosz katonákat nem áldoznak fel ilyen hadjáratban. A moszkvai vezetés eltökélt szándé­ka viszont a jelek szerint, hogy vis­szaveri a Hattab parancsnok és Samil Bászájev volt csecsen kor­mányfő vezérlete alatt harcoló vahabita fegyveresek újabb táma­dását, s Dagesztánt nem adja az iszlámisták kezébe. A vahabiták ha­talmába került falvak lakossága el­menekült a körzetből, a féfiakat azonban túszul ejtették a Cse­csenföldről érkezett fegyveres osz­tagok. Több dagesztáni faluban ön­védelmi osztagok alakultak az isz­lám szélsőségesek visszaverésére. Albán amazon a KFOR-katonák gyűrűjében. Át akarnak menni a szerbekhez (TA SR/EPA-fevétel) Ökölcsata a felszabadítókkal - egyre feszültebb a helyzet Koszovóban A híd, amely elválaszt Belgrád. A koszovói nemzet­közi békeerők (KFOR) erő­sen felfegyverzett katonái­nak hosszas erőfeszítése tudta csupán szombaton meggátolni a helyi szerb és albán lakosság összetűzését a koszovói etnikai megosz­tottságjelképévé vált Koszovszka Mitrovica váro­sában. Az incidens tegnap megismétlődött. MTI-HÍR Az incidens a KFOR francia szekto­rában, a várost kettészelő Ibar fo­lyó hídjánál történt. Az egyik olda­lon több száz albán gyűlt össze egy tömeggyűlésre, azonban a szóno­kok távolmaradtak. Ekkor a tömeg úgy döntött, hogy a hídon átkel a másik, szerbek lakta városrészbe. A túloldalon időközben félezer szerb verődött össze, hogy megakadá­lyozzák az albánok átkelését. A bé­keerők megpróbálták visszafordí­tani az albánokat, ami dulakodás­ba torkollott. Helyszíni tévéfelvéte­lek bemutatták, amint több francia katona csak nagyobb erőfeszítés árán tudott a helyszínről eltávolíta­ni egy lámpaoszlopba csimpaszko­dó albánt. A dulakodásnak híre Szombaton még csak dulakodtak, vasárnap már ökölcsata tört ki. ment az albán városrészben, mire az albán tömeg fokozatosan mint­egy ezer főre duzzadt. A dulakodás végül két és fél óráig tartott, s idő­közben néhány lövés is eldörrent. A KFOR több személyt őrizetbe vett. Az incidensnek tegnap is volt folytatása, a KFOR-katonákkal va­lósággal összeverekedtek az albá­nok. Ezúttal mintegy 1500 albán akart átmenni a „tiltott városrész­be" és ökölharcba bocsátkoztak a békefenntartókkal. Koszovszka Mitrovica a koszovói etnikai megosztottság jelképévé vált, miután a jugoszláv haderő ki­vonulása után a szerb polgárok a folyó egyik, az albánok pedig a másik városrészbe költöztek. Tegnap virradóra pokolgépes me­rényletet hajtottak végre az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) pristinai szék­háza ellen, egy ember megsebe­sült. A KFOR katonái átvizsgálták a helyszínt, de egyelőre semmilyen nyomot nem találtak. A cseh magántévé csütörtöktől nem a sajtóban megjelent program szerint sugároz HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Prága. Múlt héttől a Szlovákiában is népszerű cseh NOVA a televízió a barrandovi filmstúdió garázsai­ból közvetíti műsorait. Történt ugyanis, hogy a NOVA sugárzási engedélyének tulajdonosa (CET 21) és a sugárzást bebiztosító pro­dukciós társaság közötti ellentétek tovább éleződtek. Mivel a Cseh Független Televízió Társaság (ÖN­TS) nem bocsátotta a CET 21 több­ségi részvényesének, Vladimír Že­leznýnek a rendelkezésére a sugár­zási programot, Železný úgy dön­tött, belevág egyedül, és az újon­nan létrehozott Cseh Produkciós Társaság 2000 közvetítésével fog sugározni. Ezt azzal indokolta, hogy ő felel a műsorért, a program nélkül azonban képtelen ellenőriz­ni annak tartalmát, és az engedély bevonását kockáztatja. A NOVA te­hát nem a sajtóban megjelent program szerint sugároz, hanem saját rögtönzött műsorait közvetí­ti, a garázsból. A ČNTS azonban nem adja fel, és folytatja szórakoz­tató műsorainak és híradásainak elkészítését, melyeket egyetlen, a Vencel téren felállított óriásmére­tű képernyőn láthat a közönség. Az érdeklődés azonban kicsi, mindössze pár száz néző kíséri fi­gyelemmel a műsort. A Nova, ele­get téve a tévétanács kérésének a CNTS-el ellentétben, az ügyről ké­szült anyagot végülis nem tűzte műsorára. Az igazgató, Ján Železný döntött úgy, hogy amíg az ügyet nem zárják le, a Nova nem kommentálja azt. Kicsi az érdeklődés a ČNTS adása iránt, bár a műsor kétségtelenül letag­lózó lehet (ČTK-felvétel) Garázsból közvetít a NOVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom