Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-02 / 176. szám, hétfő

8 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 2. MOZI POZSONY HVIEZDA: Go (am.) 15.30, 18, 20.30 KERTMOZI: Visszavágó (am.) 21.15 TATRA: Plunket és MacLeane (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Ronda ügy (am.) 18, 20.30 Asterix és Obelix (fra.) 15.30/18, 20.30 MLADOSŤ: Knockin'On Heaven's Door (ném.­am.) 16, 18, 20 OBZOR: Érkezés a múltból (am.) 16, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Csak egy kis pánik (am.) 18, 20.30 Mondd, mi a szerelem (svéd) 18.30, 21 Érkezés a múltból (am.) 18.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 17, 19 A maszk (am.) 20.15 KASSA DRUŽBA: Go (am.) 17.45, 20 TATRA: Knockin'On Heaven's Door (am.) 17.45, 20 ÚSMEV: Asterix es Obelix (fra.) 16, 18, 20 CAPITOL: Ronda ügy (am.) 18, 20 IMPULZ: Boys (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Joe, az óriásgorilla (am.) 19 GÚTA ­VMK: Tökéletes csapda (am.) 19.30,22 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Plunket és MacLeane (am.) 19 GYÖR CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Elveszett zsaru 13.30, 15.45, 18, 20.15 Múmia 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 Kegyetlen játékok 16, 18, 20 A csaj nem jár egyedül 14, 16, 18, 20 Minta hurrikán 13.30, 15.45, 18, 20.15 Taxi 14, 16, 18, 20 Briliáns csapda 13.30, 15.45, 18, 20.15 Kedvenc Marslakóm 14,16,18, 20 Tíz dolog, amit utálok benned 14, 16, 18, 20 Mulan 14 Csak egy kis pánik 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 LLOYD: Briliáns csapda (am.) 18, 20, 22 Félő, hogy a cseh-magyar kölcsönös tájékozatlanság tovább nő, és felerősödnek a régi negatív sztereotípiák Ligetfalun háborítatlanul rongálhatják a vandálok Színházak és építészet MTI-TUDÓSÍTÁS Marosvásárhely. A magyar kor­mány az idén több mint 1 milliárd forinttal támogatja a határon túli magyarságot a nemzeti szellemi kulturális örökség ápolásában, fej­lesztésében - jelentette ki Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örök­ség minisztere Marosvásárhelyen. A magyar miniszter - Martonyi Já­nos külügyminiszterrel együtt ­szombaton részt vett azon a fehér­egyházi ünnepségen, amelyen Pe­tőfi Sándor halálának 150. évfor­dulójáról emlékeztek meg, majd ezt követően fórumbeszélgetésen találkozott a marosvásárhelyi ma­gyar közösség politikai, gazdasági és kulturális életének kiemelkedő személyiségeivel. A fórumon Há­mori József tételesen szólt arról, hogy a magyar kormány költségve­tési forrásokból az idén milyen ösz­szegekkel támogatja a határon túli magyarságot az egységes nemzeti kultúra örökségének megtartásá­ban, fejlesztésében. Az Illyés Köz­alapítvány az idén már több mint 800 millió forinttal rendelkezik er­re a célra. A kulturális tárca „hatá­ron túli" kerete a tavalyi 152 millió­ról 200 millióra nott. Fontos új for­rás a milleneumi pályázatok rend­szere, amelyen belül 40-50 millió forintot fordíthatnak a határon túl­ról érkezett sikeres pályázatokra. Hámori kiemelte: az építészeti örökség a nemzeti kulturális örök­ség szerves része, s ennek megfele­lően kell foglalkozni a műemlékvé­delemmel. A miniszter a határon túli magyarság kulturális életének konkrét támogatására példaként említette egyebek között, hogy az idén 70 millió forinttal segítik a ha­táron túli magyar színházi társula­tok magyarországi fellépését. Lehetne a belvárosban? „Vidéki ispán" - cseh szemmel A racionalitástól a köznapi szenvedélyekig ÚJ SZÓ-I N FORMÁCIÓ Pozsony. Megkérdeztük dr. Milan Vajdát, a pozsonyi óváros polgár­mesteri hivatalának titkárát; meg­valósíthatónak tartja-e Staudt Mi­hálynak, az óvárosi önkormányzat volt képviselőjének azt a javasla­tát, hogy helyezzék át Pozsony bel­városába a Ligetfalun álló Petőfi­szobrot? y A javaslat írásos megfogalmazá­sát csak most, a nyár elején kaptuk kézhez. Jelenleg az önkormányzat kulturális bizottsága foglalkozik a kérdéssel, amely csak akkor kerül a polgármester elé, ha a kidolgo­zott szakvélemények alapján már megszületett az egyes bizottságok, illetve az önkormányzati testület állásfoglalása. Ez ugyanis nem olyan ügy - már anyagi vetületei­nél fogva sem -, amelyben a pol­gármester egymaga dönthetne. Egyelőre az is válaszra vár, hogyan fogadná a szobrot a széles körű nyilvánosság. Ezért lehetséges, hogy az óvárosrész önkormányza­ta nyilvános vitára bocsátja a kér­dést. A nyári szabadságok ellenére a bizottságok üléseznek, így lehet­séges, hogy őszre megszületik az önkormányzat képviselő-testület­ének állásfoglalása, (vk) A 150. évfordulón is kard nélkül (Dömötör Ede felvétele) A magyar kulturális örökség határon túli támogatása Tánc, zene, színház és irodalmi estek a Pepsi Sziget elnevezésű, augusztus 4-én kezdődő egyhetes fesztiválon kapnak a Pepsi Sziget programjá­ban. Augusztus 4-én a Szegedi Kortárs Balett lép fel Philippe Blanchard koreográfiájával, más­nap Ladányi Andrea Éjféli Marat­hon No. 3 című előadását élvezhe­ti a sziget közönsége. Szerepel a programban Frenák Pál társulata, valamint Bozsik Yvette műsora is. A Vígszínház háziszínpadának tár­sulata Szabadon foglak című pro­dukcióját, az RS9 Színház pedig az Anna Frank naplója című előadást viszi ki a szigetre, s látható az Új Színház nagy sikerű előadása, az Szerepel a programban Frenák Pál társulata és Bozsik Yvette műsora is, Egy örömlány feljegyzései is. Au­gusztus 10-én este Eszenyi Enikő ad önálló estet. A Pepsi Sziget Magyar Hírlap Sza­badegyetemén az idén is jeles sze­mélyiségek oktatják a hallgatósá­got. Bilek István nemzetközi sakk­nagymester a magyarországi sakk­kultúráról beszél, Bácskai Júlia pszichológus a hétköznapi szenve­délyekről, Mérő László matemati­kus, pszichológus a racionalitás­ról, Székely László tudományfilo­zófus az emberarcú kozmoszról tart előadást. Lesz kerekasztal-be­szélgetés a média helyzetéről, a vallásosság jövőjéről, és Szex, ha­Zichy - ejti csé helyett ch be­tűvel a budapesti Operaház egykori intendánsának ne­vét a Gustáv Mahler életéről készült koprodukciós tévé­filmsorozat cseh narrátora. El is magyarázza, ki volt az a Zichy: „byl venkovský župan" - vidéki ispán volt. VOJTEK KATALIN A tévénéző számára ez a három­szavas sommás jellemzés mintegy érthetővé kívánja tenni, miért tá­vozott a karmesternek is zseniális komponista röviddel Zichy inten­dánsi kinevezését követően a bu­dapesti Opera zenekarának éléről. „Micsoda ázsiai barbárság holmi falusi kiskirályt ültetni egy opera­ház intendánsi székébe! Mit érthe­tett a zenéhez!? Nem csoda, hogy Mahler elmenekült a magyar fővá­rosból" - gondolhatja magában a tájékozatlan néző, akinek senki sem magyarázza meg, hogy Mah­ler egy olyan vitára tett távozásá­val pontot, amely - kortárs sztár­dirigensek a megmondhatói - ma is mindennapos színházi berkek­ben, s arról szól, hogy művészeti ügyekben kinek van nagyobb bele­szólási és főleg döntési joga. A konfliktus nem a „vidéki ispán" Két olyan nemzetről van szó, amelynek nagyjai mindig szót tudtak érteni. hozzá nem értéséből fakadt (mel­lesleg Zichy Géza sohasem viselte ezt a közjogi méltóságot), hanem két muzsikus eltérő szemléletmód­jából. Mert ha távolról sem olyan zseniális, mint bécsi kollégája, de azért Zichy Géza is muzsikus volt, ráadásul egyedülálló a maga ne­mében. Annak ellenére, hogy egy szerencsétlen vadászat következ­tében kamaszkorában elvesztette jobb kezét, európai hírű pianistává dolgozta fel magát. Mestere nem kisebb személyiség, mint Liszt Fe­renc, akivel többször közösen kon­certezett, Zichy bal kézre írt etűd­jeihez is ő írt előszót. Óhatatlanul felvetődik a kérdés: ha a Csehor­szághoz kötődő Kinskyk vagy Schwarzenbergek családjából szár­mazott volna a Mahlerrel konflik­tusba keveredett intendáns, akkor is megkapja a pejoratív zöngéjű „vidéki" jelzőt a főleg cseh részvé­tellel készült filmsorozat alkotói­tól? Mert akárcsak a Zichy grófok­nak, az utóbbiaknak is voltak vidé­ki birtokaik, ahol hosszabb-rövi­debb ideig rendszeresen tartóz­kodtak minden évben, de ettől még egy cseh szemében sem lesz „vidéki" egyetlen Kinsky vagy SchwarZenberg sem. Hogy Zichy mégis miért lett, noha a stáb forga­tott Budapesten is, s így személyé­ről első kézből szerezhetett volna információkat? Ennek talán nem is annyira a köldöknézésre hajlamos cseh mentalitás, mint inkább az a makacs előítélet az oka, amely a Japánba és Amerikába (is) impor­tált Kodály-módszer, Bartók ame­rikai népszerűsége, a magyar ze­nei élet köztudottan magas nívója, egyszóval minden magyar siker és eredmény ellenére hajlamosabb elhinni a magyarokról a rosszat, mint a jót - még zenei vonatkozás­ban is. (S hogy elkerüljük az anak­ronizmus vádját: Mahler 1888. évi budapesti szerződtetése idején már 13 éve működött a Liszt alapí­totta Zeneakadémia, virágzott a Zenekedvelők Egyesülete, a Zene­barátok Köre, s maga az a tény, hogy az Operaház Mahlert hívta meg, színvonalról és igényességről tanúskodik.) A Zichyvel kapcsolatos elszólás an­nak a masszív lejárató cseh propa­gandának apró, de jellemző utó­zöngéje, amely az első világhábo­rút megelőző években azt igyeke­zett belesulykolni a nemzetközi köztudatba, hogy a „vad", „ázsiai" magyarság barbár létformájával és szokásaival ártó, idegen elem Eu­rópa testében. A két világháború közti és a második világháborút közvetlenül követő évek fagypont alá süllyedt cseh-magyar viszonya semmit sem változtatott a csehek zömében élő magyarságképen. A szocialista internacionalizmus kö­zös karámjába terelő időszakban az egymás iránti érdeklődés in­kább csak formális volt, a karám lakói szívesebben tekingettek tá­volabbra, kifelé, mint egymásra. S Mahler, akinek távoznia kellett Budapestről (Archívumi felvétel) hogy ezek a cseh reminiszcenciák a szőnyeg alá seperve azért tovább léteztek és túlélték a szocializmust is, bizonyítja néhány cseh újság­cikk és történelmi eszmefuttatás hangja, amely napjainkban itt-ott számunkra meglepő magyarelle­nes éllel szólal meg. S félő, hogy a jövőben a cseh-magyar kölcsönös tájékozatlanság tovább nő, és va­lós információk híján felerősödnek a régi sztereotípiák. Most már nincs közös ország, ahol a szlová­kiai magyarság Csehország, Ma­gyarország és Szlovákia felé köz­vetítő szerepre vállalkozhatott. Van viszont a posztszocialista or­szágok kitapintható nacionalizmu­sa és önző, féltékeny versengése. Újabb forrása a távolodásnak Kár. Két olyan nemzetről van szó, amelynek meghatározó történelmi dátumai szinte egybeesnek, s ame­lyek nagyjai mindig szót tudtak ér­teni. Az ifjú Smetanát Liszt Ferenc mentette meg az öngyilkosságtól és indította el a hírnév felé. Fadrusz példaképének tekintette Myslbeket, prágai katonáskodása alatt hódoló tiszteletét tette a nagy cseh szobrásznál, aki évek múltán is figyelemmel kísérte ifjabb pálya­társa útját. Myslbek még élt, ami­kor Fadrusz remekét, a pozsonyi Mária Terézia-szobrot cseh közre­működéssel vandál módon szét­verték. Ki tudja, mit gondolt a hír hallatán? MTI-JELENTÉS Budapest. A számos könnyűzenei rendezvényen kívül színházi és táncprogramot, szabadegyetemi oktatást, irodalmi esteket és dzsesszzenei csemegéket is ígér a Pepsi Sziget elnevezésű, augusz­tus 4-én kezdődő egyhetes feszti­vál. A szokásos színházi és. táncpro­dukciók az idén is jelentős teret A jelenkori irodalom jelesei közül ott lesz a Szigeten Závada Pál is (Balog Gábor felvétele) Augusztus 10-én este Eszenyi Enikő ad önálló estet (Katarina Rachel Kraichovich felvétele) zugság, családjog címmel a Café Bábel szervez eszmecserét. A jelenkori irodalom jelesei közül igen sokan fordulnak meg az idei Pepsi Szigeten, és olvasnak fel mű­veikből a sziget értő közönsége előtt. Néhány név, a teljesség igé­nye nélkül: Závada Pál, Varró Dá­niel, Bächer Iván, Eörsi István, Kukorelli Endre, Ficsku Pál, Tar Sándor, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Kemény István, Csap­lár Vilmos és Garaczi László. AIII. kerületi Banán Klub által ösz­szeállított program szerint a Jazz Színpadon fellép ifj. Szakcsi Laka­tos Béla Quartettje, koncertet ad Tony Lakatos, valamint a Trio Midnight. A Dresch Quartett mel­lett szerepel még Pege Aladár, az In Line és a lengyel Krzysztof Scieranski is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom