Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-07 / 181. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 7. KOMMENTÁR Idegeskedés a köbön Németh Miklós még nem is döntött véglegesen, de már tucatjával akadnak nyilatkozók, hogy a volt magyar miniszterelnöknek miért nem kellene hazajönnie és bekapcsolódnia a politikai életbe. A magyarázók egyes számú érve pillanatok alatt megdőlt, néhány, a kormányhoz közelálló politikus ugyanis azt bírta mondani, hogy Németh Miklósra már csak az idősek emlékeznek, merő nosztalgiázás az egész. Még szerencse, hogy nem nevezték fogatlan tigrisnek, mert lehet, hogy egyszer kiderül, mennýire melléfogtak, mint ahogy az ismeretlenséggel. Egy közvélemény-kutatás kimutatta, hogy Németh nemhogy ismert, hanem még mindig népszerű. A megkérdezett budapestiek körében 89, a vidéki városokban 86, a községekben pedig 84 százalékos az ismertsége, népszerűsége a fővárosban 61, a vidéki városokban 74, a községekben pedig 65 százalékos. Rendkívül érdekes a felmérésnek az életkor szerinti része is, hiszen a 18 és 29 év közöttiek körében 69 százalékos az ismertsége (ami - legyünk őszülték - pestiesen szólva: nem semmi) és a népszerűsége 57%os. A 30-39 év közöttieknél 89, a 40-49 évesek, az 50-59 évesek és a 60 felettiek körében egyaránt 91 (!) százalékos az ismertsége. A népszerűsége a harmincasoknál 67, a negyveneseknél 71, az ötveneseknél 73, és a hatvan felettieknél 72%-os. Máris elteijedt a hír, hogy a kormánykoalíció nagyobbik pártjánál külön csapat dolgozik az ellenszeren, vagyis milyen taktikával és stratégiával győzhető le Németh Miklós. Fideszes körökben cáfolják a híresztelést, de ezjózan ésszel kevéssé hihető. Eddig a kormánykoalíció és különösen a legfelsőbb vezetés abban a megingathatatlan hitben élt, hogy bármit csinálhat, nagyszerűségéhez kétség nem férhet, és különben is egy életre be van betonozva a hatalomba. A hírek ismeretében aligha kétséges Németh Miklós döntése. Vagyis minden bizonnyal hazatér, és a szocialista párt színeiben ringbe száll. Persze, ott sem egyértelmű a fogadtatása. Van ok az idegeskedésre. Forró Evelyn A szerző a Magyar Hírlap munkatársa JEGYZET Schuster, a takarékos VRABEC MÁRIA Nem hiszem, hogy sokan lettek volna, akik nagy reményekkel voksoltak május 29-én Rudolf Schusterre, azt meg már csak végképp a legnaivabbak hihették, hogy köztársasági elnökként egy csapásra határozott személyiséggé válik, taktizálás meg imidzsépítés helyett időnként a saját véleményét is elmondja. Megválasztása után rögtön kijelentette: ha rászolgál, ő bizony bírálni fogja a koalíciós kormányt annak ellenére is, hogy a támogatásával került a posztjára. Nos, úgy tűnik, Schuster szemszögéből nézve erre még mindig nem érett meg a helyzet, elvégre lehet, hogy Kassán furcsább dolgok is történtek annak idején, mint egy-két átláthatatlan pályázat, mégis folytatódott a show. Elmaradt tehát az elnöki intelem, szó sincs a korrupciós botrányok főszereplőinek felelősségre vonásáról, és egyértelmű állásfoglalásról végül is valami majd csak lesz szeptemberig, és akármi lesz, a köztársasági elnök marad, mert az biztos, hogy amíg az lesz a legfőbb gondja, megnyissák-e a nyilvánosság előtt a Grassalkovich-palota kertjét, és az újságok címoldalára is csak villanyrezsója, vonatkirándulásai, vagy szerény bártfai üdülése kapcsán kerül, nincs az a kormány, amely ne lenne elégedett vele. Bármennyire is úgy tűnik, hogy Rudolf Schuster akár egész hivatali idejét a saját szerénysége demonstrálásával fogja kitölteni, nemsokára színt kell vallania, ha másban nem is, az SZNP és a DSZM által kezdeményezett álreferendum ügyében egyszerűen nem létezik középutas megoldás. A rá jellemző módon, a köztársasági elnök eddig mindössze annyit mondott az üggyel kapcsolatban, hogy a több mint 400 ezer aláíró akaratát is figyelembe kell venni, meg a jogi szakértők véleményét is, mert igaz ugyan, hogy a lakosság jelentős hányada támogatná a népszavazás kiírását, de az is lehet, hogy alkotmányellenes a dolog. Szóval igen is, de azért mégsem egészen, jobban mondva, nem, azaz talán mégiscsak - úgy, ahogyan ezt Schuster tudja. Azt is megkockáztatom, abban bízik: ha kiírja a népszavazást, az a csekély részvétel miatt érvénytelen lesz, és így a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. Potom 200 millió koronát igazán megér az objektivitás látszatának ápolása, nemde? Az elnökválasztási kampány során az MKP nagyon józanul azzal az indoklással ajánlotta választóinak Rudolf Schustert, hogy ő az, aki eddigi ténykedése során nem ártott nekünk. Most itt az alkalom, hogy bebizonyítsa, ezután se fog, sőt az egész országnak használ azzal, hogy megkíméli a felesleges pénzkidobástól. Ellenkező esetben még akkor sem győz meg a takarékosságáról, ha ezentúl minden hétvégén biciklin kerekezik Pozsonyból Kassára - arról nem is beszélve, hogy ez még csak eredeti sem lenne. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó I1. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla -kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Bolemant 1 illa - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiőkszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetóiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. FJőfizelhető minden postán, kézbesítőnél valamint a PNS irodáiban. Terjeszu a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz daée. Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Fjigedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Szóval maga annak a bizonyos egészségbiztosítónak az ügyfele... (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ PRAVDA Annak ellenére, hogy a kormány átalakítása egyre gyakoribb téma, valószínűleg a Koalíciós Tanács mai ülésén sem születik határozat konkrét minisztercserékről - írta tegnap a Pravda. Hogy az átalakítás teljesítse célját, vagyis felújítsa a lakosság kormányba vetett bizalmát, nem szabad, hogy az a koalíción belüli kölcsönös kapcsolatok romlásához vezessen. Ebből a szempontból nem tűnik szerencsésnek a Magyar Koalíció Pártjának hozzáállása, amely 3-4 miniszter leváltását javasolja. Az átalakítás így újabb politikai csatározássá fajulhatna. Az volna a legjobb, ha az egyes pártok saját problémás minisztereik alapos értékelése után javasolnák azok leváltását. Abban az esetben, ha minden párt arra az eredményre jutna, hogy „a mieink a legjobbak, nem kell lecserélni őket", a megrendült kölcsönös bizalmat csak kemény tárgyalások során lehetne felújítani. Szlovákia érdekei egyeznek Ukrajnáéval, hiszen a mi energiaellátásunk is szinte kizárólag Oroszországtól függ Ukrajna, a kulcsfontosságú állam Az amerikai védelmi miniszter hétvégi krími tárgyalásai felmelegítették a NATO jugoszláviai beavatkozása során lehűlt amerikai-ukrán viszonyt. A kapcsolat elmélyítése része Washington volt Szovjetunióval kapcsolatos külpolitikájának, melynek célja a „geopolitikai pluralizmus" fenntartása a posztszovjet térségben. ONDREJCSÁK RÓBERT Ennek fontos eleme a független Ukrajna léte. A 90-és évek közepétől az amerikai külpolitika jelentős változáson ment keresztül. Az első Clinton-kormány idején az Oroszországgal való jó viszony volt az első számú cél, később igyekeztek korlátozni Moszkva befolyását a szovjet utódállamokban. A geopolitikai pluralizmus biztosítása hivatott megakadályozni, hogy a hatalmas eurázsiai régiót újra egy központból irányítsák, és megelőzni Óroszország birodalmi külpolitikájának újjáélesztését. Ennek érdekében - főleg Zbigniew Brzezinski ösztönzésére - az USA 1996-ban stratégiai partnerségre lépett Ukrajnával. Kijev megnövekedett jelentőségét jelzi, hogy Izrael és Egyiptom után a harmadik helyre került az amerikai támogatások rangsorában. Washingtonban tudatosítják: Ukrajna nélkül Oroszország megszűnt birodalomként létezni, s ha újból orosz ellenőrzés alá kerülne, Moszkva impériummá válna. Oroszország fekvése nem teszi lehetővé európai befolyásának kiterjesztését, hiszen (a kis kalinyingrádi terület kivételével) nem határos Közép-Európával. Ezzel magyarázható a rendkívüli lengyel és részben német érdeklődés Ukrajna függetlensége iránt. Ezen túl a független Ukrajna megfosztotta az orosz fekete-tengeri hadiflottát OLVASÓI LEVÉL Emlékezés Segesvárra Magyarország történelme, sajnos, bővelkedik tragikus eseményekben, 1849. július 31-e csupán egy a sok közül, ezen a napon halt hősi halált a segesvári csatában költőóriásunk, Petőfi Sándor. A szabadságharc leverésére képtelen osztrák császári ház egy 1833ban megkötött szerződésre hivatkozva kérte I. Miklós orosz cár segítségét a magyar szabadságharc szétzúzására. Mintegy 200 ezer legfontosabb támaszpontjaitól, és kiváltságos helyzetétől. így Törökország is éberen figyeli és támogatja Kijev önállóságát. Az odesszai kikötő elvesztése a Fekete- és a Földközi-tengerre nyíló kapu bezárását is jelentette, ami negatív hatást gyakorol az orosz külkereskedelemre. Oroszország jelenlegi 146 milliós, csökkenő lakossága szintén távol áll a Szovjetunió csaknem 300 milliós népességétől. Minden előrejelzés az orosz lakosság számának drámai csökkenését jelzi, 90-118 milliósra. Az 52 milliós Ukrajna lakossága etnikailag és a közös pravoszláv vallás révén is közel áll az oroszokhoz. Ha a két nép újra közös államban élne (valószínűleg Fehéroroszországgal együtt), annak lakossága megközelítené a 200 milliót. Ekkora népességgel, amely vallásilag egységes és nyelvileg rokon, Moszkva könnyebben ellenőrizhetné gyorsan növekvő muzulmán népességét déli határai mentén, és anélkül gondolhatna közép-ázsiai uralmának újjáélesztésére, hogy „ázsiai országgá" válás Ukrajna túl fontos, hogy az Oroszországba vezető hidat lássuk benne. fenyegetné. Oroszország csak Ukrajna révén válhat európai hatalommá, ahogy az 1600-as években is az ukrán területek elfoglalása után lett azzá. A termékeny ukrán alföldek és a tekintélyes nyersanyagkincsek: szén, vasérc) szintén az orosz nagyhatalmat szilárdítanák. Ezért Moszkvának érdeke az ukrán önállóság meggyengítése. Mivel Kijev az USA és a NATO többé-kevésbé nyílt (igaz, nem intézményesített) védelmét élvezi, az orosz külpolitika a szeparatista törekvések támogatásával igyekszik elérni célját. A Kelet-Ukrajnában és a Krím-félszigeten élő oroszok támogatják a moszkvai irányvonalat, és Óroszország ösztönözheti egy független kárpátaljai ruszin állam létrehozását is. Az ukrán függetlenség kihirdetése óta számos ellentét hordozza magában egy komoly orosz- ukrán konfliktus veszélyét. A legveszélyesebbek a Krím-félsziget hovatartozása körüli vita, valamint a fekete-tengeri flotta felosztásával kapcsolatos nézetkülönbségek voltak. Moszkva igyekezete, hogy a volt Szovjetunió utódáliamait (a Baltikum kivételével) tömörítő Független Államok Közösségét szorosabb szövetséggé formálja, és létrehozza a tagállamok közös biztonságpolitikáját, arra irányul, hogy újra kizárólagos befolyást szerezzen a térségben. Ennek ellensúlyozására a FÁK-on belül az államok egy csoportja ellenpólust alkot, hogy megakadályozza az orosz hegemónia éledését. Az „ellenzéki" országok nem hivatalos vezetője Ukrajna, s az Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Türkménia, néha Moldávia és Grúzia által alkotott csoport együttműködése ezen országok önállóságának fontos eleme. Amiben Oroszország nyomást tud gyakorolni Ukrajnára, az az energiaellátás. Az orosz kőolaj és földgáz nélkül az ukrán gazdaság megbénulna, mivel Kijev más forrásból nem tudná gyorsan pótolni az energiahordozókat. Ez lehetőséget ad Moszkvának az esetleges zsarolásra. Mivel az „olajcsapot" az oroszok ellenőrzik, az energetikai függés veszélyezteti az ukrán önállóságot. A megoldás az energiaforrások diverzifikációja; Ukrajna több országból importálna, ezáltal csökkenne Oroszországtól való függése. Ezért Kijev igyekszik együttműködni a volt SZU energiahordozókban gazdag országaival, Kazahsztánnal, Azerbajdzsánnal, Türkméniával. Létérdeke, hogy ezek ne kerüljenek orosz befolyás alá, s azoknak is érdekük az együttműködés, hiszen muszka özönlötte el hazánkat. Eperjes és Kassa irányából törtek be a kozák hordák, és ezzel kezdetét vette csapataink eleve vesztésre ítélt, heroikus küzdelme az óriási túlerővel szemben. 1849 nyarán Erdélyben Bem tábornok hadakozott, a segesvári csatába csupán 2500-3000 embert sikerült mozgósítania. A csata kezdete előtt a lobbanékony, heves vérű Petőfi is megjelent Marosvásárhelyen. Egyedül Bem apóval nem veszett össze a hadsereg vezérkarával állandóan „hadban álló" költő. A tábornok a franciára átültetett Petőfi-versekből tudta, hogy géniusszal van dolga. Július 30-án Marosvásárhelyen megtiltotta Petőfinek a csatában való részvételt. Ennek ellenére a poéta szekéren a sereg után indult, egyenruha (őrnagy volt) és fegyver nélkül. Délután 4-5 óra körül a csata baljós fordulatot vett, majd bekövetkezett az összeomlás. Petőfi is menekülni kényszerült, Fehéregyházán keresztül Héjjasfalva irányába futott, itt végzett vele egy kozák dzsidás, valahol az Ispánkút környékén. A szabadságharc bukása után különféle mendemondák kaptak szárnyra, állítólag Oroszországba hurcolták, sót akadtak szemtanúk, akik látták, amint a román így nyersanyaguk exportjának útja Oroszország területén kívül vezethet, ami csökkenti a rájuk nehezedő orosz nyomást. A közép-ázsiai és kaszpi kőolaj és földgáz a Kaszpi- és Fekete-tengeren keresztül, ukrán kikötőkön átjutna el Európába. Ezen a téren Szlovákia érdekei egyeznek Ukrajnáéval, hiszen a mi energiaellátásunk is szinte kizárólag Oroszországtól függ. Ha Ukrajnának sikerül több forrást biztosítania, ez számunkra is az orosz energiafüggőség megszűnését jelentené. Sajnos a szlovák külpolitika a Mečiar-kormány idején az Oroszországhoz fűződő viszonyt tekintette elsőrangúnak, a Kijevhez való viszonyt csak Moszkva árnyékában ápolta (miután Jozef Migašt megválasztották a DBP élére, 1996júniusától a kijevi nagyköveti poszt sem volt betöltve). Ezért nem ártana elmélyíteni Pozsony és Kijev kapcsolatát. Érdekeink egyeznek a felépítendő Jamal-Nyugat-Európa földgázvezeték útvonalának meghatározásával is. A Mečiar-kormány ezt sem egyeztette Kijevvel, sót az ukrán érdekekkel szemben azt igyekezett elérni, hogy ha a vezeték Lengyelországon keresztül épülne fel, vezessen Szlovákián keresztül egy elágazás Dél-Európa felé. Nem tudatosították, hogy csak akkor van esélyünk, hogy területünkön vezessen a földgázvezeték, ha az Ukrajna felől érkezik. Vagy mindkét országon keresztülhalad a 21. század „bagdadi vasútja", vagy egyiken sem. Az utóbbi esetben Szlovákia komoly tranzitdíjtól esne el. Lengyelország és Magyarország már tudatosította, mit jelent a független Ukrajna léte Közép-Európa számára. Ukrajna túl nagy és fontos ország ahhoz, hogy csak az Oroszországba vezető hidat lássuk benne. Szlovákia Nyugatra igyekszik, de ha sikerrel akar járni, Keleten ki kell lépnie Oroszország árnyékából. parasztok élve dobták a sírba. Azt hiszem, sosem derül fény a teljes igazságra, ennyi év után talán már nem is fontos. Esetében nem nyert igazolást Horatius mondása, mely szerint fegyvercsörgésben hallgatnak a múzsák. A kompromisszumokra képtelen költő sosem hallgatott, harcolt egy általa elképzelt szebb világért, szabadságért, amelynek oltárán az életét is feláldozta. Aki ekkora áldozatra képes, annak igazát nem lehet vitatni, megkérdőjelezni, 150 év távlatából is időszerű és maradandó. Szabó Sándor Királyrév