Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)
1999-08-26 / 197. szám, csütörtök
N POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 24. A PKK kivonul Törökországból Ankara. A Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveres erői megkezdték kivonulásukat Törökország délkeleti részéből -jelentette be tegnap a PKK főparancsnoksága. A Németországban működő, kurdbarát DEM hírügynökség által ismertetett közlemény hangsúlyozta, hogy Törökországban halálra ítélt vezérük, Abdullah Öcalan felhívásának tesznek eleget a kivonással. (MTI) Korrupciós pénz Jelcin elnöknek? Róma. Egy Nyugaton megtollasodott koszovói albán származású építési vállalkozó egymillió dollárt utalt át egy magyarországi bankba Borisz Jelcin orosz elnök javára - írta tegnap a Corriere delia Sera. A tranzakció tényét maga a Svájcban működő vállalkozó, Baghjet Pacolli is elismerte, hozzátéve, hogy a pénz „az apróbb kiadások" fedezését szolgálta, amikor az orosz elnök hivatalos látogatáson tartózkodott Budapesten. A folyószámla a korrupció gyanúját vetíti Jelcin elnökre és környezetére, mivel -190 egyéb oroszországi beruházás mellett - Pacolli kapta a busásan jövedelmező megbízást a Kreml felújítására, valamint az 1993-as puccskísérlet idején szétlőtt orosz elnöki palota újjáépítésére. (MTI) Szivar és golf. Bili Clinton Martha's Vineyard szigetén nyaral. (ČTK/AP) Kommunista előretörés Prága. Csehországban augusztusban tovább erősödtek a kommunisták. Ha most lennének a választások, akkor Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjára a megkérdezettek 16,8 százaléka szavazna. Ennél nagyobb támogatást csak az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt kapna, amelyre az emberek 23 százaléka szavazna. A kormányzó Cseh Szociáldemokrata Pártot jelenleg csupán a szavazók 15,2 százaléka támogatja. (MTI) Öngyilkosságok Kárpátalján Ungvár. Kárpátalján az idei év első felében a nem természetes halálokok 24,4 százaléka volt öngyilkosság. Feltűnően sok öngyilkosságot követnek el a magyar többségű beregszászi járásban. Itt a nem természetes elhalálozások kereken 50 százaléka öngyilkosság, vagyis a járásban az idei év első hat hónapjában szerencsétlenség következtében meghalt 42 személy között 21 volt az öngyilkos. (MTI) A „sanghaji ötök" csúcstalálkozója Kirgizisztán fővárosában - Az orosz és a kínai államfő különtárgyalásokon találkozott A sokközpontúság felé HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Biskek. Az egykori szovjet-kínai határ térségének biztonsága volt a központi témája annak a találkozónak, amelyet a „sanghaji ötök" Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Oroszország és Tádzsikisztán - államfői tartottak tegnap Biskekben. A három éve kezdett regionális együttműködésben részt vevő országok vezetői - Csiang Cö-min kínai, Aszkar Akajev kirgiz, Nurszultan Nazarbajev kazah, Borisz Jelcin orosz és Emomali Rahmanov tádzsik államfő - nyilatkozatukban elkötelezték magukat az általuk képviselt államok területi épségének tiszteletben tartása és a kooperáció fejlesztése mellett. Vállalták, hogy szigorúan betartják a nukleáris fegyverek elterjedését akadályozó nemzetközi egyezményt, és elősegítik, hogy erősödjön az ENSZ-nek mint a béke és biztonság fenntartását szolgáló alapvető szervezetnek a szerepe. A nyilatkozat leszögezi, hogy az öt állam szerint a világ a sokközpontúság felé halad, és ez elősegíti a nemzetközi stabilitást. Az utóbbi téma kiemelten szerepelt Borisz Jelcinnek a találkozón elmondott beszédében is. Az orosz államfő anélkül, hogy bármely államot konkrétan megnevezett volna, élesen elítélte azokat az országokat, amelyek „csak számukra előnyös világrendet" kívánnak létrehozni, és nem számolnak a sokközpontúság kialakulásának objektív tendenciájával. A „sanghaji ötök" következő csúcstalálkozóját a jövő év májusában Dusanbéban, a tádzsik fővárosban tartják. A csúcs kezdete előtt 25 perces különtalálkozót tartott az orosz és a kínai államfő. Borisz Jelcin és Csiang Cö-min nagyon nyílt, baráti légkörű, teljes egyetértésről és kölcsönös bizalomról tanúskodó megbeszélést folytatott - közölte Szergej Prihogyko, az orosz elnöki hivatal vezetőjének helyettese. Igor Ivanov orosz külügyminiszter közlése szerint a találkozó központi témája Oroszország és Kína nemzetközi téren gyakorolt stratégiai partnersége volt. Borisz Jelcin és Csiang Cö-min egyetértett abban, hogy minden területen - a gazdaság, a kultúra és a katonai együttműködés terén - fejleszteni kell a két ország kapcsolatait. Az orosz államfő tájékoztatta partnerét a START-III-ról és a rakétaelhárító rendszereket szabályozó ABM szerződésről a közelmúltban folytatott orosz-amerikai konzultációkról. A találkozón szó esett arról is, hogy Oroszország és Kína vezetői a jövőben újabb, kötetlen megbeszéléseket tartanak. Borisz Jelcin kedden este, a biskeki repülőtérre való megérkezése után újságíróknak azt nyilatkozta, hogy remekül érzi magát, sőt „küzdőformában" van, s „kész megvívni mindenkivel, különösen a Nyugat-barátokkal". (TA SR/EPA) Orosz források szerint megtisztították a vahabitáktól Dagesztán botlihi járását Törökország: állítólag kevesebb a halott A veszély nem múlt el 30~ 3 5 ezer az eltűnt Moszkva. A szövetségi erők teljesen megtisztították Dagesztán botlihi járását a csecsen fegyveresektől, s most a terület aknamentesítése folyik - közölte tegnap Vlagyimir Rusajlo orosz belügyminiszter. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A miniszter jelezte, hogy újabb belügyi alakulatok érkeznek a térségbe, a csecsen-dagesztáni határ őrizetének megerősítésére. A hegyi falvakból elmenekült lakosok pedig már fokozatosan visszatérnek otthonaikba - mondta Rusajlo. Az augusztus elején kirobbant harcok csaknem 12 ezer embert késztettek arra, hogy elhagyják botlihi otthonaikat, s a nagyobb dagesztáni városokban keressenek menedéket. Rusajlo hangsúlyozta: az orosz hatóságok mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a muszlim szélsőségesek újabb terrorakcióit, Dagesztán más körzeteiben tervezett támadásaikat. Moszkvai források szerint a dagesztáni harcokban életét vesztette Sirvani Baszajev, a betolakodók főparancsnokának, Samil Baszajevnek a testvére is. A kirgiz fővárosban tartózkodó Igor Szergejev védelmi miniszter szintén megerősítette, hogy az orosz erők „elfoglaltak minden kulcsfontosságú pontot a térségben, s immár csak tisztogató akciók folynak". Nem zárta ki azonban, hogy Moszkva újabb nehézségekkel találja szemben magát, mivel a muszlim fegyveresek taktikát változtattak, s egyre inkább a partizánháború fogásait alkalmazzák. Az orosz felderítés tegnap olyan értesüléseket tett közzé, hogy Samil Baszajev nem tett le Dagesztán „felszabadításáról", s újabb támadásra készül. Ennek valószínű célpontja Kizljar városa lesz, ahol a muszlim fegyveresek valószínűleg egy közintézményt - kórházat, iskolát vagy óvodát - rohamoznának meg, hogy minél több túszt ejtsenek. Baszajev emberei kitűnő kizljari kapcsolatokkal rendelkeznek, s fegyverraktáraik is vannak a dagesztáni város körzetében - emlékeztettek az orosz források. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat arra is figyelmeztetett, hogy másutt is várhatóak terrorakciók, illetve túszejtések. MTI-HIR Ankara. A török hatóságok tegnap kora reggeli jelentése szerint a földrengésben 12 514 ember vesztette életéi. A válságközpont keddi jelentésében az áldozatok száma még 17 997 volt. A korábbi számadatokkal ellentétben a sebesültek száma is jóval kevesebb, mint 42 ezer: a válságközpont szerint 27 176 ember sebesült meg a földrengésben. A központ egyik tisztségviselője elmondta, hogy tévesen összesítették a halottak számát Kocaeli tartományban, de részleteket nem volt hajlandó közölni. Az AFP jelentése szerint az eltűntek számáról nincsenek adatok. A török tömegtájékoztási eszközök a hivatalos számadatok hiányában - azt közölték, hogy még mintegy 30-35 ezer ember van eltemetve a romok alatt. November helyhatósági választások lesznek Szerbiában? Felajánlott engedmény Orahovacban tegnap is folytatódtak a helyiek és a KFOR tárgyalásai az oroszokról Egyelőre marad az úttorlasz MTI-HIR Orahovac/Pristina. Orahovacban tegnap ismét tárgyalóasztalhoz ültek a térségbeli orosz, holland és német KFOR-parancsnokok a helyi szerb és albán közösség vezetőivel, hogy megpróbálják rábírni az albánokat az orosz békefenntartók bevonulását akadályozó úttorlasz felszámolására. A nemzetközi nyomás ellenére az albánok fogadkoznak: az úttorlaszokat mindaddig fenntartják, amíg az orosz KFORkatonák nem állnak el szándékuktól, hogy átvegyék a város feletti ellenőrzést a nemzetközi megállapodásnak megfelelően. A hivatalos jugoszláv hírügynökség Brüsszelből származó értesülése szerint a békefenntartók megállapodtak abban, hogy nem alkalmaznak erőszakot az orahovaci albánokkal szemben. A Tanjug értesülését alátámasztotta a szektorban állomásozó orosz zászlóalj parancsnoka, Vagyim Andrejev is, aki kijelentette, hogy katonái türelmesen várnak a lakosság beleegyezésére. Marcel Van Weerd holland vezérőrnagy, orahovaci parancsnok szintén úgy nyilatkozott, hogy megegyezés hiányában az orosz katonák Malisevóban maradnak. Wolfgang Sauer tábornok, német parancsnok ugyancsak közölte: az oroszok nem fognak kísérletet tenni arra, hogy erőszakkal törjenek utat maguknak. A moszkvai külügyminisztérium képviselője viszont tegnap megerősítette, hogy az orosz békefenntartók be fognak vonulni a koszovói városba, az albán blokád dacára. MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. Tegnapi belgrádi lapértesülés szerint a szerb kormánypártok megállapodtak az idő előtti helyhatósági választások esetleges kiírásáról. A Blic című napilap a koalíció gerincét alkotó baloldali pártszövetség (a Szlobodan Milosevics vezette Szerbiai Szocialista Párt és az államfő felesége, Mirjana Markovics nevével fémjelzett Jugoszláv Egyesült Baloldal) vezetésétől úgy értesült, hogy a helyhatósági választásokat két hónap múlva tartanák Szerbiában. A kormánypártok előzőleg megpróbálnak megegyezni az ellenzékkel arról, hogy a nagyobbik jugoszláv köztársaságban minden szinten írjanak ki idő előtti választásokat. Az ellenzéknek nyújtandó lehetséges engedményként a baloldali blokk támogatná a drákóian szigorú szerb sajtótörvény eltörlését. Amennyiben a megegyezés létrejön, november 7-én tarthatnák az előrehozott általános választásokat. A koszovói képviselők helyét csak a szerbiai tartomány átmeneti ENSZ-igazgatásának lejárta után töltenék be. Megegyezés hiányában viszont csak helyhatósági választásokat írnának ki. Ausztriában boszniai szerb háborús bűnöst tartóztattak le Gyűlöletkeltés nélkül Első ízben történt robbantás Kandahárban, a tálibok szellemi és vallási központjában Omar molia sértetlen maradt MTI-HIR Kabul/Iszlámábád. A dél-afganisztáni Kandahár városában hét ember életét vesztette - köztük a tálibok legfőbb vezetőjeként tisztelt Mohammed Omar molia három testőre - és többen megsérültek, amikor egy robbanóanyagokkal megrakott teherautó a levegőbe repült, csupán néhány háznyira Omar molla rezidenciájától. A robbanás időpontjában, helyi idő szerint kedden este 10 után a molla nem tartózkodott otthon, így „ép és egészséges", magas fallal körülvett rezidenciájában csak kisebb károk keletkeztek - közölte Abdul Hai Mutmaen tálib szóvivő. A rejtélyes robbantást egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta, és a Reuters hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó tálib források sem mertek találgatásokba bocsátkozni arról, hogy nem az emírként tisztelt molla ellen kíséreltek-e meg merényletet. Ez a robbantás volt az első, amelyet a tálibok szellemi és vallási központjának számító Kandahárban követtek el, az afganisztáni hadszíntértől több száz kilométerre. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Zágráb/Szarajevó/Bécs. Bosznia-Hercegovina iskoláiban megszűnik „a gyűlölet tanítása". A köztársaság két entitásának oktatási minisztériumai megállapodást kötöttek: valamennyi tankönyvből törlik azokat a részeket, amelyek bármelyik nemzetet is sérthetik. A megállapodást a nemzetközi közösség boszniai főmegbízotti irodájának, az UNESCO és az Európa Tanács szakértőinek segítségével dolgozták ki. A Bosnyák-Horvát Föderációban és a boszniai Szerb Köztársaságban használatos irodalom-, nyelvtan-, történelem-, földrajzés énekkönyvből törlik azokat a részeket, amelyek sérthetik más nemzetek érzékenységét. Boszniával kapcsolatos hír, hogy Ausztriában tegnap letartóztatták Momir Talics szerb tábornokot, a boszniai Szerb Köztársaság vezérkari főnökét. Talics háborús bűnösnek minősül, mivel jelentős része volt abban, hogy 1992-ben Bosznia-Hercegovinából elűzték a nem szerb nemzetiségű lakosság jelentős részét. A letartóztatást Hágában jelentette be az ENSZ-törvényszék főügyésze, Louise Arbour. Talics egyébként egy szemináriumra szóló meghívás alapján, az EBESZ repülőgépén érkezett Szarajevóból Ausztriába. A tanácskozást az osztrák védelmi minisztérium és az EBESZ rendezte. A bécsi katonai akadémia szóvivője hangsúlyozta, hogy a résztvevők listáját az EBESZ állította össze.
