Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-25 / 196. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 25. KOMMENTÁR Miért üres a kassza? PAKOZDI GERTRÚD Állami kézben levő legnagyobb bankjaink is veszteségesek. Mint­egy bizonyítéka ez annak, hogy tulajdonát az állam képtelen jó gazdaként kezelni. E pénzintézetek veszteségességének fő oka köz­ismert: az általuk folyósított hitelek jó részét lehetetlen behajtani azoktól a privatizátoroktól, akik az előző kormánygarnitúra műkö­dése idején többnyire (kormány)baráti alapon jutottak rendkívül kedvező kölcsönökhöz. Ahhoz, hogy a pénzintézetek valóban bankként működhessenek, hogy hitelért folyamodó kis- és közép­vállalkozók ezreinek életképes elképzelései valóra váltásához is nyújthassanak anyagi segítséget, elsősorban saját házuk táján kell rendet teremteniük. Ehhez azonban konszolidációs pénzre van szükségük éppúgy, mint az ugyancsak veszteségesen működő, pri­vatizálásra váró, stratégiainak kikiáltott állami vállalatok zömé­nek. Az elengedhetetlen szerkezetváltást lehetővé tevő pénzcso­maghoz mind a szóban forgó bankok, mind az említett kategóriába tartozó vállalatok tőkeerős külföldi partner segítségével juthatnak. Csakhogy e bankok, illetve vállalatok mindaddig nem kínálhatók fel potenciális külföldi befektetőknek, amíg nem módosul a nagy­privatizációról szóló törvény vonatkozó rendelkezése. A kormány­koalíción belül most éppen arról folyik a vita, hogy célszerű-e bár­milyen állami részvételi százalékarányt is törvénybe iktatni, ezzel eleve és mesterségesen ésszerűtlen akadályt állítani a leendő tár­gyalófelek közé. A százalékarány törvénybe iktatásának ellenzői ugyanakkor nem zárják ki, hogy egy-egy ágazat, vállalat esetében a százszázalékos állami tulajdont fogják szorgalmazni. A Demokra­tikus Baloldal Pártja azonban nem hajlandó ilyen törvény támoga­tására, ragaszkodik a százalékok törvénybeni rögzítéséhez. A maga részéről már azt is meghátrálásnak minősíti, hogy egyáltalán bele­megy a stratégiai vállalatok privatizálásába. Rendkívül rossz az ország gazdasági helyzete. A munkanélküliek száma már meghaladja a félmilliót, az adósságállomány óriási. Ha a kormány, illetve a törvényhozás nem lépi meg a privatizációban rej­lő pénzteremtő lehetőségeket, akkor az eddiginél még kisebb lesz az ország gazdasági felemelkedésének esélye. Érthető, hogy a balol­dal egyes ágazatokban - pl. az energiaiparban - szeretné megtarta­ni az állam meghatározó részvételét. Csakhogy egyik fő érve, mely szerint az állami tulajdonnak a fejlett piacgazdaságokban is van lét­jogosultsága, Szlovákia mai gazdasági viszonyai között könnyűszer­rel cáfolható. A kérdések kérdése most az, ha a DBP továbbra is ma­kacsul ragaszkodik magánosítási elképzeléseihez, jócskán megne­hezítve a nagyprivatizációs törvény módosítását, miből akar majd pénzt előteremteni a gazdaság talpra állításához. JEGYZET Személyes szemétszedő JUHÁSZ KATALIN Ismét a hírhedt Luník IX. nevű roma lakótelepről lesz szó, im­már ki tudja, hányadszor, ám nem lehet elégszer emlegetni ezt a kassai vezetés által össze­ügyeskedett kvázi-gettót. A há­nyatott sorsú maradék nem ro­ma lakosok nemrég az igazság­ügyi tárca által működtetett in­gyenesjogi tanácsadóhoz, majd személyesen Ján Čamogurský igazságügy-miniszterhez for­dultak, tegyen már valamit an­nak érdekében, hogy mihama­rabb elköltözhessenek a lakóte­lepről. Kérvényükben szerepelt, hogy három évvel ezelőtt ön­ként lemondtak szövetkezeti la­kásaikról annak fejében, hogy a város állami lakásokat utal ki nekik biztonságosabb környé­ken. Azóta semmi nem történt, azaz a város megszegte a szer­ződést. Pert indítottak, az igaz­ságügy-miniszter pedig a na­pokban személyesen tette tisz­teletét a lakótelepen, személye­sen korholta meg az ottani ro­ma polgármestert, amiért az rendszeresen vendége a kassai kijózanítónak. Čamogurský azt is bejelentette, október 2-án személyesen ragad seprűt, és kezdi el a nagytakarítást, sze­métszedést a lakótelepen, amely inkább szemétdombra hasonlít. Személyesen beszél továbbá a belügyminiszterrel, mert mégiscsak lehetetlen álla­pot, hogy a rendőrség járőrei nem ejtik útba a nevezett lakó­telepet. Lesz ezen felül őrzött parkoló, a munkaügyi hivatal fi­ókirodát létesít a Luníkon, lesz iskolai étkezde, s a többi. A ter­vek, kijelentések azért hatnak humorosan, mert a Čamogur­ský által felvetett kérdések megoldásán több hónapja dol­goznak a városi vezetők, üres lakások pedig egyszerűen nin­csenek, azaz a , járni jár, csak nem jut" tipikus esete forog fenn. A miniszter buzgalma tel­jességgel felesleges volt, kivéve talán a fizikai munkára vonat­kozó ígéretét, amely, bizony, el­kel a lakótelepen. Az illetékesek figyelmen kívül hagyják viszont azt a tényt, hogy több tiszta, rendes roma család is szeretne jobb környékre költözni. Ha a fehérek jogtalan előnyökhöz jutnak, az éberen figyelő Euró­pa akár rasszizmussal is megvá­dolhatja a kassaiakat. Ez pedig senkinek sem hiányzik. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Taílósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214. Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS. valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Hallottad, nem leszünk egyedül a placcon. A népszavazás miatt Mečiar az utcára akarja vinni híveit. (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ SME A napilap ismerteti a szeptember elsején életbe lépő új büntető tör­vénykönyvet, mely alapján a rendőrség hatékonyabban veheti fel a küzdelmet a szervezett bűnö­zéssel. A módosított jogszabály­gyűjtemény a bűnbandák elleni harc sikeressége érdekében bővíti a hatóságok jogköreit, magasabb büntetési tételeket vezet be, és a büntetőjogot illetően új tényállá­sokat határoz meg. A szeptember­től hatályba lépő Btk.-ban első íz­ben szerepel a bűnöző csoportok részletes meghatározása. Eljárás indulhat pénzbehajtók ellen dur­va nyomásgyakorlás vádjával. A módosítás után bűncselekmény­nek számít majd az adóbefizetés megkerülése, az egy adagnál na­gyobb mennyiségű, saját haszná­latra szánt kábítószer birtoklása, a pornográf tematikájú film készí­tése, terjesztése és a bér, illetve végkielégítés kifizetésének elmu­lasztása is. A nemzetközi korrupcióellenes szervezet nem helyesli, hogy titkosították a deblokációs pályázat részleteit Hazai színjáték keleti homállyal A Transparency International nem kér abból a színjátékból, amit a Szlovák Villamos Mű­vek folytat deblokációs pá­lyázat címén. TUBA LAJOS Nemcsak arról van szó, hogy a mil­liárdos és a nagyon kockázatos orosz piacon esedékes üzlet iránt érdeklődők nevetségesen rövid időt, egy hetet kaptak a pályázat beadására, hanem a közzétett töb­bi feltétel is értelmezhetetlen. A nemzetközi korrupcióellenes szer­vezet kifogásolja, hogy a jelentke­zőnek 150 millió koronás alaptő­két és ötéves működést kell felmu­tatnia. Mivel ilyen esetekben álta­lában konzorciumok állnak össze, a pályázatból nem derül ki, hogy esetükben az említett számok mire vonatkoznak. A többi pályázati fel­tételt nem is ismerjük, a kiíró ezek kiszivárogtatása esetére még a non-profit alapon működő és a pá­lyázati bizottságokban ingyen dol­gozó Ti-t is súlyos kárpótlással fe­nyegette meg. Vagyis az állami vállalat, amely állami kötelezettsé­get kezel, egyszerűen titkosította a felhasználás folyamatát. Most a pénzügyminisztériumnak - konk­rétan az ügyben illetékes Vladimil Podstránsky államtitkárnak - kell véleményt mondania arról, hogy a villamos művek jogosan titkosítot­ta-e az egész pályázatot, vagy elég lett volna csak bizonyos részeit így kezelni. Más persze a leányzó fekvése, ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a pályázatot egyetlen érdek­lődőre, a Devín Bankra szabták. Eddig is ez a bank foglalkozott az üggyel, és tevékenysége a me­čiarizmus legtitokzatosabb, mind­máig legkevésbé nyilvánosságra került részletei közé tartozik. Két eredménye azért volt a TI rövid szereplésének. A pályázati határ­időt egy héttel meghosszabbították, sőt Ivan Mikloš szerint újabb érdek­lődők esetén ez sem a végső. Ezen­kívül a kormányfő figyelmét felhív­ták arra, hogy a pályázati feltételek között nem szerepel az ár. Dzurinda kormányfő megbízásából helyettese, Ivan Mikloš erre beje­lentette, hogy a kormány megköve­teli: az energiahordozók árait kös­sék a világpiaci árhoz. Ezzel elejét lehetne venni az elmúlt években ta­pasztalt legnagyobb visszaélések­nek, mert ugyebár, nem mindegy, hogy milyen deblokációs árból csöppen a húsz százalékos jutalék, az állam terhére pedig bármekkora számla kiegyenlíthető. De van egy bökkenő. A Devín Bank és a villa­mos művek kimondatlanul a De­mokratikus Baloldal Pártjának ér­dekszférájába tartozik. Ótt pedig nagy játékosok vannak, akiknek esetleg egy kormányfő sem tétel. Sőt, ők üzletet is tudnak kötni a feje feltt. így aztán nem lenne meglepetés, ha egy német bank szlovák partnere még néhány nagy állami megrendeléshez jut­na, a deblokáció pedig újra elme­rülne a titkosítás homályában. Ismét sztrájkol a Magyar Szó szerkesztősége, a vajdasági magyarok információforrás nélkül maradtak Belgrád most a magyarokra haragszik SINKOVITS PETER A két közeli dátum szinte kapóra jött. Milosevics rezsimje éppen hogy csak túlélte augusztus 19-én az ellenzék nagy belgrádi tömeg­tüntetését, rá egy napra Szabad­kán megalakult az Ideiglenes Ma­gyar Nemzeti Tanács. A hivatalos propaganda nem sokat várakozott, újabb ellenségképet gyártva azon­nal megcélozta a vajdasági magya­rok hármas autonómiakoncep­cióját. Ez persze nem új dolog, az eredeti dokumentumot a még ak­kor egységes VMDK tette közzé 1992-ben, Kanizsán. A mostani enyhébb, szolidabb változat eddig mintegy elkerülte a belgrádi sajtó figyelmét, hogy most annál na­gyobb hangerővel össztüzet zúdít­son rá. Az eddig nyilatkozó szerb politikusok általában arra figyel­OLVASÓI LEVÉL Színvonalas rendezvények „Hol vannak már a régi szép idők!" - mondanánk mi, régi csemadokosok, ha volna mit visz­szasírni a 70-80-as évekből. Hál'Istennek nincs, persze gond­jaink vannak és fokozódnak. Nya­raink is tartalmasabbak - hisz fal­vainkon a polgármesterek sem, és a csemadokosok sem pihennek. Az országos és határon túli ren­dezvényeken kívül egyre több te­lepülésnek van nyári rendezvé­nye. Sok helyütt egyre színvona­lasabb. Az Érsekújvári járásban meztetnek, hogy „Kasza és társai" a tanács megalakításával, az auto­nómiáról vallott elképzeléseikkel „megbontani igyekeznek a hu­szonhat vajdasági nép békés e­gyüttélését", hovatovább „újabb válsággócot akarnak kialakítani", miközben „veszélyes vizekre evez­nek". Dühösen fejtegetik, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség az au­tonómia vázlatát a NATO-bombá­zásban részt vevő Magyarország beleegyezésével és segédletével, és a „Nyugat urainak" egyetértésé­vel készítette el - íme, a világ ismét összeesküvést sző Szerbia ellen. Milosevics zsinórban négy háborút veszített el, e kábult ország polgá­rainak többsége azonban mindmá­ig képtelen felfogni, mi történt az elmúlt tíz esztendőben, s miért bombázták őket nyolcvan napon át. Az igencsak ellentmondásos el­augusztus 14-én jelentős esemé­nyek voltak: Bényben megren­dezték a IV. Falunapot - gazdag programmal, melynek kiemelke­dő része volt a kitelepítettek és deportáltak emlékünnepélye. Be­szédet Csáky Pál miniszterelnök­helyettes mondott, s jelen volt a Rákóczi Szövetség és az MVSZ küldöttsége. Szőgyénben Nagy János szobrászművész kiállítását nyitották meg, de megtekinthető volt a faluban az egy hétig tartó nemzetközi képzőművészeti alko­tótábor művészeinek bemutatója, valamint a község régészeti kuta­tásainak kiállítása. Ezen a napon avatták fel Pathó Pál szobrát és a templomhoz vezető Sión lépcsőt. Hazajöttek a régi szőgyéniek is ­lenzék is csak Koszovó eleste lát­tán lépett akcióba, s az elkesere­dett tömegek Djindjicséket és má­sokat most nem is annyira politikai célkitűzéseik miatt támogatják, hanem a lezüllő ország és elszegé­nyedés miatti végső elkeseredett­ségükben. Ha jobban belegondo­lunk, Szerbia e pillanatban még nem is annyira a demokrácia után áhítozik, hanem a puszta túlélés­hez szükséges (külföldi) alamizs­nára. A vezérrel a telet nehezen le­het átvészelni, ezt azért a legtöb­ben megértették, így a trónus most megremegett. Ilyen viszonylatban a magyarok elleni vádaskodás és fenyegetőzés csak időnyerési kité­rő. Legalábbis remélhetőleg. A helyzetet bonyolítja, hogy hétfő­től - egy hónappal ezelőtti bejelen­téséhez híven - bizonytalan időre ismét leállt a munkával az újvidéki csodálatos élményt adott nekik ez a nap az önkormányzat jóvoltá­ból, élén a polgármesterrel, Nágel Dezsővel. Tardoskedden első alkalommal került sor a Szent István-napi ün­nepségekre. A kétnapos program keretében néprajzi és irodalmi ki­állítást nyitottak meg. A Csema­dok megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából a szabadtéri színpadon körzeti folklórműsorra került sor, melynek színvonala külön dicséretet érdemel. Az ün­nepi szentmisén és Szent István szobrának alapkőletételén kívül volt lovas felvonulás, lovagi be­mutató, népmulatság, filmvetítés, fellépett Poór Péter táncdaléne­kes s a Csalló néptáncegyüttes is. Magyar Szó szerkesztősége, az új­ság anyagi helyzete továbbra is re­ménytelen. A munkatársak még a februári fizetésüket sem vehették fel, a cég számlája zárolva, papírra sincs pénz. Miután a lerombolt új­vidéki rádió és tévé működéskép­telen (tehát magyar szerkesztősé­gei sem dolgozhatnak), napilapját is nélkülözve a megfélemlített vaj­dasági magyarság teljességgel hiá­nyában van az őt szolgáló napi tá­jékoztatásnak. Információt csak a budapesti rádióból, televízióból szerezhet. Esetleg belgrádi napila­pot vásárolhat. Ami pedig az öt­venöt esztendős Magyar Szó meg­maradását, netán jövőjét illeti, az jószerével immár a szerb-magyar viszonyok alakulásától függ. A szerző állandó újvidéki mun­katársunk. Tardoskedden az utóbbi időszak­ban igen fellendült a Csemadok kulturális élete - s ez az új polgár­mesternek is köszönhető. Csak el­ismeréssel lehet szólni mindhá­rom település szervezőiről, első­sorban önkormányzatairól, pol­gármestereiről, Csemadok-cso­portjairól, akik egyre több színvo­nalas, igényes regionális rendez­vényt szerveznek, bevonva a köz­ség apraját, nagyját. Külön felhív­nám a figyelmet a két nagyköz­ségben szeptemberben is megte­kinthető kiállításokra: Tardoskedden Petőfi- és néprajzi, Szőgyénben Nagy János- és régé­szeti kiállítás. Dániel Erzsébet Nána

Next

/
Oldalképek
Tartalom