Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-24 / 195. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 25. politiKa 9 Holnaptól folytatódnak a Sok hűhó semmiért próbái Prágában. A bemutató szeptember 16-ára várható Tangó után szerelmi leckék Rendkívül látványosak a színes fotók, melyek az uralkodót ábrázoló egyházi eredetű anyagokról készültek Most is kemény tempót diktál szerepeket mindenütt úgy osztom ki, hogy minden nemzedék jelen legyen a darabban. Nem szeretem, ha csak fiatalok vagy csak idősek játszanak a színpadon. Ilyenkor mindkét fél sérül egy kicsit. Arra külön figyelek, hogy mindenki a saját korának megfelelő szerepet kapja. Az apát játszó színész apakorú legyen, a gyerek hozzá képest valóban a fiának tűnjön. A színházban persze az is nagyon jó, hogy a fiatalok energiát sugároznak az idősebbek felé, azok pedig a tapasztalataikkal segítik őket. Az öregek ezáltal megfiatalodnak, a húszon- és harmincévesek pedig hozzájuk komolyodnak, így jön létre a szükséges egyensúly. Prágában is ez történik most. Alois Švehlík és Jiŕí Kodét urat szeretik a fiatalok, hiszen mindketten nagy kaliberű színészek. Filip Blažek, Hana Ševčíková, Katarína Winterová, Tomáš Petŕík és Martin Preiss pedig a fiatalságukkal és a tehetségükkel hatnak. Švehlík úr Héro édesapját, Leonatót alakítja. Ez az egyik legszínesebb Shakespeare-figura. Sokkal nagyobb színészi lehetőség rejlik benne, mint például a Lear királyban. Tulajdonképpen az egész darabot Leonato fogja össze. A szerelmeseket gyakran eltünteti Shakespeare, de Leonato, mint egy oszlop, mindig előttünk van. A fon(Zuzana Mináčová felvétele) tos pontokon metrikusan visszatér. De ugyanígy örülök Miroslav Donútil és Branislav Poloczek jelenlétének is. Nagyszerű párost alkotnak. A Galagonyát játszó színész szerintem Shakespeare-nél is olyan típusú lehetett, mint Donútil úr. Nyilván szórta a poénokat, és bármit csinált, az mindig humoros volt. Shakespeare aztán társat adott mellé, aki vitte a puskákat, és hogy ne kullogjon szótlanul, kapott néhány poént is tőle." A történet végén ledobják egyenruhájukat a katonák. Nem akarnak tovább harcolni. „Szerintem minden nő erre vár. Hogy a fétje, a fia, a szerelme, a rokona tegye le a fegyvert. Milosevics felesége sajnos külön kategória. Ha idejében szólt volna a párjának, hogy »Gyere inkább az ágyba, nem illik hozzád ez a véres történet«, sok minden máshogy alakulhatott volna. Van egyébként egy repülni vágyó fiú is a darabban. Azt jelképezi, hogy a szerelemben talán még el lehet szállni. Ez a repülés sem tart sokáig, de amíg fent vagyunk, addig mindent máshogy látunk." Prágában holnap újra összeáll „a nagy csapat". A játékmester, Eszenyi Enikő kemény tempót diktál. Hű szolgái, a színészek, lesik minden óhaját. Csaknem két hónapos nyári szünet után holnaptól ismét Prágában dolgozik Eszenyi Enikő. Messziről jön most a Rendi Színházba. Az elmúlt két hetet Buenos Airesben töltötte, ahol ősszel induló önálló estjéhez vett tangóleckéket. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ma délután érkezik meg az argentin fővárosból, kora este kocsiba ül Budapestért, éjfél után megérkezik Prágába, holnap délelőtt pedig már ott folytatja, ahol június 31-én abbahagyta. Benedek és Beatrice szópárbajánál egy reneszánsz udvarházban, ahol szerelmi csatákat vívnak a háborúból megtért katonák. „Tulajdonképpen minden darab, amit eddig rendeztem, a szerelemről szól - vélekedik Eszenyi Enikő. Ez a témája a Leonce és Lénának, a West Side Storynak, az Ahogy tetsziknek, a Heilbronni Katicának. Kleist drámája, négy évvel ezelőtt, azért volt érdekes számomra, mert a nő feltétel nélkül követi a férfit. A Sok hűhó...-ban más a helyzet. Beatrice eleinte nem akarja Benedeket. Fél tőle. De fél a szerelemtől is. Izgalmas a darab. Shakespeare szerintem azt sugallja: voltaképpen bárkinek az életét meg lehet szervezni. Benedek mesterséges úton beleszerethet Beatricébe. Két másik ember, Héro és Claudio viszont, akik első látásra szerelmesek egymásba, a környezet hatására szakítanak. Itt bekavar, amott besegít a társadalom. Összehoz és elválaszt. Sok mindenre képes, ha nem a szívére vagy a józan eszére hallgat az ember. Mondhatok egy konkrét, reális példát: ha én az Interneten vagy e-mailen levelet küldenék egy ausztrál lánynak, hogy szerelmes belé egy cseh fiú, könnyen lehet, hogy elindítanék köztük valamit. Természetesen kell hozzá egyfajta affinitás is, de ha megvan, semmi sem lehetetlen. Ezt állítja Shakespeare is, aki már mindenféle utat kipróbált a szerelemben, és most kívülállókéntjátszik a szereplőivel." Játszik vagy manipulál? - ez itt a kérdés. Eszenyi szerint jókora adag gonoszság is van a darabban. Természetesen a szerző részéről. „Shakespeare azonban az igazat is kimondja. »Ember, te már nem hiszel a saját szemednek?« - kérdezi. Úgy látszik, nem sokat változott a világ, mert ma is inkább a szóbeszédnek hiszünk, ahelyett, hogy figyelnénk az érzéseinkre. A pap is azt mondja a darabban, amikor Héróról beszél, hogy »Látom a szemén, hogy nem hazudik, ez a lány szűz még.« Claudio is inkább másoknak hisz, ahelyett, hogy bízna Héróban, akit szeret. Vagy nem is biztos, hogy igazán szereti? Miért képzeljük, hogy ha két ember szerelmes egymásba, akkor nem állhat közéjük senki? Vagy ha ketten örökké veszekednek, akkor abból szerelem soha nem lehet? Ezek olyan kérdések, amelyekre nincsenek egyértelmű válaszok." A próbák kezdettől fogva felfokozott hangulatban zajlanak. Bár a színészek zöme fárasztó évadot zárt a Nemzetihez tartozó Rendi Színházban, a júniusi hetekben mindenki évad eleji tempóval dolgozott. Lényével, lelkesedésével, elképzeléseivel Eszenyi Enikő már az eíső próbán meghódította a népes csapatot. A láz aztán napról napra magasabbra szökött. „Kezdettől fogva jól érzem magam Prágában. Jók a cseh színészek. A Benedek szerepét Filip Blažek alakítja. Amikor budapesti rendezőjéről kérdeztem, a következőket mondta: „Én nem vagyok a Nemzeti Színház tagja, de boldogan vállaltam a szerepet - miatta." (Fotó: Kovács Nóra) Szent László alakja lengyel szemmel VESZTRÓCZY ZSOLT Budapest. Rendkívül érdekes kiállítás nyílt az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Múzeumában (Állomás u. 10). A tematikus tárlat korai történelmünk egyik legnagyobb alakjának, Szent Lászlónak állít emléket, akiről már az elmúlt években is több kiállítás nyílt Magyarország határain belül és túl. A jelenlegi tárlatnak az a kevesek által ismert tény ad különös aktualitást, hogy legendás királyunk nemcsak számunkra, hanem a lengyelek számára is fontos személyiség, hiszen ő a Magyarországon élő lengyelek védőszentje is - a róla történő megemlékezés az egyik legnagyobb ünnepük. Szent László - családja, majd később politikai tevékenysége révén több szállal kapcsolódott Lengyelországhoz. Ott született Béla herceg második fiaként 1040-ben, és élete első nyolc évét is ott töltötte, de a lengyelekhez fűződő kapcsolatai később sem szakadtak meg. Apja, a későbbi I. Béla király fiatal korában más politikai menekültekhez hasonlóan szintén északi szomszédainknál keresett menedéket a Szent István halálát követő évtized viharos forgatagában, amikor véres trónviszályok dúltak, pogánylázadás tört ki, és a Német-Római Császárságnak behódoló I. Péternek köszönhetően veszélybe került az ország nehezen kivívott függetlensége. Béla herceg lengyelországi tartózkodásából tartósabb kapcsolat is kialakult a két ország között, mivel a fiatal herceg itt talált magának feleséget, aki három fiút szült neki, Gézát, Lászlót és Lambertet. A dinasztiák közötti házasságkötés akkoriban a szövetségkötés egyik formájának számított, így Béla és később fiai joggal számíthattak a lengyel menedékre, illetve a diplomáciai és katonai segítségre, amit a trónért folytatott gyakori küzdelmek idején rendszeresen igénybe is vettek, mint például 1074-ben, amikor Béla fiai lengyel segítséggel A házasságkötés a szövetségkötés egyik formájának számított. győzték le Salamon királyt. Géza halála után 1077-ben László került a trónra, aki uralkodása alatt megszilárdította a Szent István halála utáni időkben még képlékeny feudális rendet, és visszafordíthatatlanná tette a nagy elődje által elért eredményeket. Megerősítette az ország gyakran veszélyeztetett függedenségét, és a korabeli Európában olyan tekintélyre tett szert, hogy II. Orbán pápa rábízta az induló keresztes hadjárat vezetését ezt azonban halála megakadályozta. A tárlaton egy falitérkép-sorozat mutatja be Magyarországot különböző történelmi korokban, illetve az ország akkori területén található Szent László-templomokat, -kápolnákat és -emlékhelyeket, melyeket az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó képeslapokon tekinthetünk meg. A vitrinekben Szent Lászlóról szóló kiadványok találhatók, különös tekintettel a lengyelek által kiadott művekre. A kiállítás rendkívül látványos részét alkotják azok a színes reprodukciók, melyek az uralkodót ábrázoló, egyházi eredetű anyagokról készültek (oltárok, festmények, faliképek), illetve a hozzá kapcsolódó korabeli tárgyi anyag. A kiállítás szeptember 15-ig látható. Folklórfesztivál nemzetközi részvétellel Vámosladány. A Csemadok megalakulásának 50. évfordulója alkalmából augusztus 27-én és 28-án rendezik meg nemzetközi részvétellel a IV. Vámosladányi Folklórfesztivált. A rendezvényen fellép a budapesti Fram együttes, a balatonfenyvesi Viktória női kar, a maglódi táncegyüttes, a kismarosi Marus tánccsoport, a balatonfűzfői Pannónia citerazenekar, a garamsárói menyecskekórus, a csatai Rozmaring éneklőcsoport, a nagycétényi férfikórus, a lekéri hagyományőrzők, a kóspallagi szlovák hagyományőrzők, a százdi citerazenekar és a hazai Tormás néptáncegyüttes. A programot különféle vetélkedők színesítik, (ú) Találkozó a magyar színinövendékekkel Dunaszerdahely. Augusztus huszonhatodikán, tizennyolc órától a Vámbéry Irodalmi Kávéházban a pozsonyi Színművészeti Főiskola magyar hallgatóival, Gál Tamással, Czajlik Józseffel és Czajlik Szilviával találkozhatnak az érdeklődők. Beszélgetőtársuk Győry Attila író lesz. A pozsonyi Színművészeti Főiskolán jelenleg tizenkét magyar diák tanul. Tehetségüknek, temperamentumuknak köszönhetően évek óta egyfajta pozitív diszkriminációnak örvendenek az intézményben, (ú) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Múmia (am.) 15.30, 18, 20.30 KERTMOZI: Szerelmes Shakespeare (am.) 20.45 TATRA: Mátrix (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Mátrix (am.)18 Múmia (am.) 18, 20.30 Tíz dolog, amit utálok benned (am.) 15.30, 20.30 MLADOSŤ: Én miért nem? (fr.) 16,18 A Widow's Peak-i özvegyek (am.-ang.) 20 OBZOR: Mátrix (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: A szikla (am.) 18.30 Knockin' On Heaven's Door (am.-ném.) 17, 21 Ronda ügy (am.) 19 Sekalnak meg kell halnia (szl.-cseh-lengy.-fr.) 18 Kölykök (am.) 20.30 Briliáns csapda (ang.) 18.15 Vad a világ (am.) 20.15 Ezeréves méh 1-2. (szl.) 20 KASSA DRUŽBA: Tíz dolog, amit utálok benned (am.) 17.45, 20 ÚSMEV: Múmia (am.) 16, 18.15, 20.30 CAPITOL: Tíz dolog, amit utálok benned (am.) 15.45, 18, 20.15 TATRA: Én miért nem? (fr.) 17.45, 20 IMPULZ: Boys (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - KERTMOZI: Hillary és Jackie (ang.) 20.30 LÉVA - JUNIOR: Go (am.) 18 KERTMOZI: Az élet szép (ol.) 21GÚTA - MOZI: Nyolc mm (am.) 19.30, 22 Száz éve született Jorge Luis Borges argentin író A mágikus elbeszélő MTI-PANORÁMA Ma lenne százesztendős Jorge Luis Borges argentin író, költő és kritikus. Értelmiségi családban született, Genfben tanult, majd 1919ben Spanyolországba települt. Buenos Áiresbe visszatérve 1921-ben megindította a Prisma című folyóiratot. Első verseskötete 1923-ban jelent meg, amelyet rövidesen újabb kettő követett. Az 1931-ben alapított jelentős hatású folyóiratnak, a Surnak kezdettől fogva egyik főmunkatársa volt. Költői fejlődésére nagy hatással voltak az Európában eltöltött évek. Művészetén erősen érződött a német expresszionizmus. Néhány elméleti jellegű munka után hátat fordított a költészetnek és kiadta első elbeszéléskötetét (História universal de la infamia - A becstelenség egyetemes története). Életművét 1960-ban foglalta össze az El Hucedor (A Teremtő) című kötetben. „Egy ember arra a feladatra vállalkozik, hogy ábrázolja a világot... Kevéssel halála előtt rájön, hogy a vonalaknak ez a vég nélküli labirintusa arcának képmását vázolja fel" - írja. Borges, aki elbeszéléseivel sajátos „mágikus realizmust" teremtett, Allan Poe és Franz Kafka útját folytatta. Nagyon korán kapcsolatba lépett a világirodalommal - már kilencévesen spanyolra fordította Oscar Wilde remekművét, A boldog herceget. Az író élesen bírálta Juan Domingo Perón tábornok diktatúráját és emiatt mellőzték. A diktatúra bukása után, 1955-ben - félig vakon - elvállalta a Nemzeti Könyvtár igazgatását. Ezért irodalmi emléket állított neki Umberto Eco A rózsa neve című művében. A legjelentősebb spanyol irodalmi elismeréssel, a Cervantes-díjjal kitüntetett Borges nemegyszer megütközést keltett megnyilvánulásaival. így például, amikor rokonszenvet és megértést mutatott Archív felvétel a spanyol dikátor, Franco tábornok iránt, vagy amikor Pinochetről azt állította, hogy „áldás az országnak". Argentína ezekben a napokban ünnepli 1986-ban Genfben elhunyt és ott eltemetett fiát. Utcát neveztek el róla Buenos Aires Palermo negyedében, ahol született. A posta emlékbélyeget ad ki a centenárium alkalmából, számos írása újból megjelenik és televíziós műsorokban emlékeznek meg róla. Borges többször is szerepelt az irodalmi Nobel-díj várományosai között, de soha nem kapta meg. Magyarul is megjelent jelentősebb írásai: Körkörös romok (1949); Okok, jelek, dolgok (1984); A titkos csoda (1986); Az idő újabb cáfolata (1987); Képzelt lények könyve (1988).