Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-24 / 195. szám, kedd

2817 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 25. TANÁCSADÓ A szabadságról V.V.B.: A férjemnek június 21­én lett munkahelye, de csak augusztus 31-ig. Ha lesz to­vábbra is munka, akkor azt is­mét meghosszabbítják egy bi­zonyos ideig. Azt szeretném tudni, hogy jár-e a ledolgozott hónapok után szabadság, és ha jár, ki lehet-e venni a szabad­ságot vagy azt kifizetik? Ha én egy évben csak hat hónapot dolgozok, akkor az utolsó hó­napban fizetik ki nekem azt a szabadságot, ami a ledolgozott idő után jár. A férjem főnöke szerint a férjemnek nem jár szabadság. . FEKETE MARIAN Az Ön esete nem feltétlenül azo­nosítható a férje esetével. A Munka Törvénykönyvének az üdülési szabadságról szóló ren­delkezései szerint a munkavi­szonyban foglalkoztatott alkal­mazottaknakjogigényük kelet­kezhet a naptári évért, esetleg annak arányos részéért járó sza­badságra, vagy a ledolgozott na­pokértjáró szabadságra. Önnek eddig a naptári évért, illetve an­nak arányos részéért járó sza­badságra keletkezett jogigénye, mert a naptári év folyamán ugyanazon munkaviszonyban ledolgozott legalább 60 napot. Mindkét esetben alapvető felté­tel, hogy az alkalmazottnak ér­vényes munkaviszonya legyen. Munkaviszonynak nem tekint­hetőek a Munka Törvénykönyve 232. és következő paragrafusai szerint kötött megállapodások alapján létrehozott jogviszony­ok, habár azok is munkavégzés­ről szólnak - és ami a lényeg: az ilyen megállapodások alapján létrehozott jogviszonyokból nem keletkezik jogigény az üdü­lési szabadságra. A férjének ak­kor keletkezhet jogigénye üdü­lési szabadságra, ha érvényes munkaviszonya van (ezt főként az általa megkötött szerződés­ből lehetne megállapítani), és ilyen esetben minden 22 ledol­gozott napért az évi üdülési sza­badság egytizenkettedére kelet­kezik bíróságon is érvényesíthe­tő jogigénye, és ezt az üdülési szabadságot ha természetben nem adják ki neki, akkor pénz­ben kell azt neki kiadni a Munka Törvénykönyve 110 b §-ának második bekezdése szerint. A férje esetében ez az évi üdülési szabadságának két-tizenkette­de, azaz négy napnyi szabadság, illetve négy napnyi munkabér­megtérítés lenne. VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMEBE Erősödött a jen A múlt héten az euró 1,04-1,06 dolláros, a dollár a 111-115 YPI szinteken ingadozott. A hét nyertese a jen, amelynek árfo­lyama szinte minden főbb valu­tával szemben erősödött. Az euróval szemben a 116,64 jen/euró értékig emelkedett. E héten kerül sor az amerikai központi bank nyíltpiaci bizott­ságának ülésére, ahol a várako­zások szerint 0,25 %-os kamat­emelésre kerül sor. Az euró elő­reláthatólag az 1,05-1,08 USD szint körül fog ingadozni. Ha nem döntenek hitelszigorítás mellett, úgy a dollár erősödésé­re számíthatunk. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Milliárdok Mohira Alumíniumgyártás Pozsony. A Mohi Atomerőmű a múlt év augusztusi üzembeállí­tása óta 3,17 TWh elektromos energiát állított elő. Az erőmű második blokkjának felépítésé­re, szakértők szerint, hozzáve­tőleg 39,635 milliárd koronát fordítanak. (S1TA) Besztercebánya. A Slovalco alumíniumgyár az első félévben 419 millió koronás nyereséget könyvelt el, és 4,09 milliárd ko­rona értékben exportálta ter­mékeit. Az európai alumínium­ipari fúziók nem befolyásolják a cég gazdálkodását. (SITA) LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Bank USD 42,59 Ľudová banka DEM 23,34 Ľudová banka Osztrák schilling 3,31 Tatra banka Francia frank 6,959 Ľudová banka Angol font Görög drachma (100) Olasz líra (1000) 69,20 13,98 23,576 Ľudová banka Devín banka, ČSOB Ľudová banka Spanyol peseta (100) 27,436 Ľudová banka A legkedvezőbb valutaeladás Pénznem Árfolyam Bank USD 41,14 Istrobanka DEM 22,45 Istrobanka Osztrák schilling 3,172 Ľudová banka Francia frank 6,70 Poštová banka Angol font 66,06 Ľudová banka Görög drachma (100) 13,36 VUB Olasz líra (1000) 22,68 Istrobanka Spanyol peseta (100) 26,39 Istrobanka Érvényes augusztus 23-án. A feltüntetett árak nem veszik figye­lembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTA ARFOLY AMOK Valuta Érvényben 1999. augusztus 24-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,599 Magyar forint (100) 17,550 Angol font 67,559 Német márka 22,803 Cseh korona 1,224 Olasz líra (1000) 23,033 Francia frank 6,799 Osztrák schilling 3,241 Japán jen (100) 37,679 Spanyol peseta (100) 26,805 Kanadai dollár 27,974 Svájci frank 27,922 Lengyel zloty 10,570 USA-dollár 41,875 A gazdasági tárca elkészítette a tavalyi és idei év első öt hónapjának elemzését a turistaforgalomról Kedvezmények a szolgáltatónak Pozsony. A tavalyi kormány­váltás ellenére az idén tovább csökkent a Szlovákiába láto­gató turisták száma - tájékoz­tatta lapunkat Július Slovák mérnök, a Rozsnyói Turiszti­kai Információs Centrum (TIC) vezetője, aki a Szlováki­ai Információs Centrumok Asszociációjának képviselője­ként a gazdasági minisztéri­um idegenforgalmi tagja. KMOTRIK PÉTER A gazdasági tárca idegenforgalmi tanácsa augusztus 13-án tanácsko­zott Pozsonyban, ahol a tavalyi évi turistaforgalomról készült statisz­tikákat és a tárca idegenforgalmi fejlesztési tervezetét tárgyalták meg. A tárca idegenforgalmi szek­ciója elkészítette a tavalyi és idei év első öt hónapjának összehason­lító elemzését az ország turistafor­galmáról. A jelentésből kitűnik, hogy a tavalyi évben - január eleje és május vége között - 10,925 mil­lió külföldi lépte át az országha­tárt, míg az idén ez a szám már csak 9,899 millió volt. Az összeha­sonlítás szerint az országba beuta­A szolgáltatások ára eléri az európai átlagot, a minősége viszont nem. zó látogatók száma egyedül a Len­gyelországgal közös határátkelő állomásokon nőtt (+17,8 %), a többin csökkent: Magyarország (-33,5 %), Ausztria (-24,4 %), Ukrajna (11,8 %), Csehország (-2,4 %), s a repülőtéri forgalom (-19,5 %). Hasonló arányban csökkent a szlovák állampolgárok külföldi utazásainak száma is - a tavalyi évhez képest 11,2 %-kal (1999 vizsgált időszakában kb. 7,225 millió alkalommal utaztak külföldre Szlovákia polgárai). Az idegenforgalom csökkenésének egyik oka az ország társadalmi-politikai klímája, amely az országba látoga­tó turisták száma alapján az idén sem javult jelentősebben. (Kép: Archívum) A jelentés szerint az ország turista­forgalma 1990 és 1994 között volt a legélénkebb, ezt követően mind a mai napig csökkenő tendenciát mutat. A minisztériumi elemzők ennek egyik fő okát az idegenforgami szolgáltatások mi­nőségének csökkenésében látják. A szolgáltatások ára eléri az euró­pai átlagot, a minősége viszont nem. A éttermi szolgáltatások ese­tében ugyan 10 %-ra csökkentet­ték a 23 %-os hozzáadottérték­adót (HÉA), ennek ellenére nem mérséklődtek az árak. Az áremel­kedések további okozói a magas kamatú hitelforrások, amelyek le­hetetlenné teszik, hogy a szolgál­tatók további fejlesztésre, moder­nizációra költsenek. A szlovákiai idegenforgalom csökkenésének további fő oka pedig az ország tár­sadalmi-politikai klímája, amely az országba látogató turisták szá­ma alapján az idén sem javult je­lentősebben. A gazdasági minisztérium szerint csak akkor lenne elvárható az ide­genforgalom növekedése, ha az ál­lam egységes támogatórendszert hozna létre annak élénkítésére. Az egyik legnagyobb konkurens, Csehország 5 %-ra csökkentette a szállások és éttermek üzemeltetői­nek HÉA-ját. Csehország ugyanak­kor sokkal többet költ idegenfor­galmi reklámcélokra is - az idei cseh állami kölségvetés 110 millió cseh koronát irányoz elő rá. A nap­fogyatkozásból és Hungaroringből éppen hatalmasat kanyarított Ma­gyarország állami költségvetése 600 millió korona értékű forintot költ idén ugyanerre a célra. Ľudovít Cérnák minisztériuma összeállított egy idegenforgalom­élénkítő csomagtervet. Eszerint például az állam 23-ról 6 %-ra csökkentené az éttermi szolgálta­tások HÉA-ját, 50 %-kal az idegen­forgalom területén vállalkozó szubjektumok általános forgalmi adóját - az elengedett adórészt szolgáltatásaik fejlesztésére, bőví­tésére és azok reklámozására kel­lene költeniük. Szükségesnek tart­ják az állami költségvetés idegen­forgalmi célokra szánt kiadásainak növelését, a magánszállások támo­gatását - pl. a higiéniai szükségle­teket szolgáló helyiségek építési vagy felújítási költségeinek 50 %­ban való megtérítését az állam ré­széről (max. 50.000,- Sk) stb. A kérdés csak az, mit fog ezekből a tervekből támogatni a Brigita Schmögnerová vezette pénzügy­minisztérium. Egyébként a fenti turistaforgalom-csökkenésre utaló tényeknek egy „picit" ellentmond a gazdasági tárca vezetőjének la­punk augusztus 17-i számában megjelent optimista nyilatkozata, amely szerint az idegenforgalom­ból származó devizabevétel nőtt a tavalyi évhez képest, és pozitív irányba halad az idegenforgalom fejlődése. Agrármarketing-ügynökség készül Szlovákiában Schmögnerová: Nem tragikus az állam gazdálkodása Januártól fog működni Lesz pénz fizetésekre ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. Magyarországi, németor­szági és ausztriai szakemberek részvételével az agrármarketingről rendeztek szemináriumot a Nyitrai Mezőgazdasági Intézetben. Vin­cent Bíroš, a földművelésügyi mi­nisztérium mezőgazdasági és élemiszeripari osztályának vezető­je felvázolta a leendő hazai agrár­marketing-ügynökség tervét. Sze­rinte Szlovákiának égető szüksége van a mezőgazdasági és élelmi­szeripari termékek eladását szerve­ző intézményre, hiszen az elmúlt 5 évben 13 milliárd koronával emel­kedett az élelmiszerek behozatala, míg a kivitel alig 5 milliárddal. Csak tavaly 31 milliárd korona ér­tékben importáltunk élelmiszert. Vincent Bíroš arra is fehívta a fi­gyelmet, hogy az élelmiszeriparba szinte egyáltalán nem áramlik kül­földi tőke, a nyugati nagyvállalat­ok inkább felépítik saját fióküze­meiket, minthogy a csőd szélén ál­ló hazai cégekbe fektessék a pén­züket. A földművelésügyi tárca koncepciója szerint a hazai agrár­marketing ügynökség 2000. janu­ár l-jén kezdené meg működését, az első évben állami támogatás­sal, majd az élelmiszerpiac szabá­lyozásáról szóló törvény elfogadá­sa után az érintett termelők és cé­gek anyagi hozzájárulásaiból. Célja a hazai termékek népszerű­sítése, értékesítésük támogatása, a közvélemény befolyásolása valamint az aktív exportpolitika támogatása lesz. (bee) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A jegybank utasítást ka­pott, hogy az állam számlájáról tör­ténő átutalások során elsőbbséget élvezzenek a bérek, a szociális gon­dozóintézetek kifizetetlen számlái, illetve a hozzáadottérték-adó vis­szatérítések. A pénzügyminiszter szerint ez utóbbi hátralékának mintegy felét egyenlítik ki a közel­jövőben. Hozzátette még, hogy az állam számláján néhány milliárd korona található, de mivel nem léphetik túl az állami költségvetés tervezett hiányát, ehhez most nem nyúlhatnak. Elkészült az államháztartás első fél­éves mérlege is. Az állami költség­vetés már korábban közzétett 7,1 milliárd koronás hiányán kívül az állami alapok 1,5 milliárd, a Nem­zeti Vagyonalap 0,5 milliárd, a Szo­ciális Biztosító pedig 4,4 milliárd korona hiánnyal zárt. Egyedül az önkormányzati szféra könyvelhe­tett el 1,4 milliárd korona többletet. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ebből az állami költségveté­sen kívül a Szociális Biztosítóra és az állami alapokra a kormány csak részben képes hatni, a vagyonalap és az önkormányzatok gazdálkodá­sára pedig egyáltalán nem. Brigita Schmögnerová szerint az első félévben kedvezően alakult a külkereskedelmi hiány, a nagysága az egy évvel korábbinak csak a 62,5 százaléka. Javult az államadósság szerkezete is a 181,1 milliárd koro­nából már csak 28,9 milliárd a rö­vid lejáratú kötelezettség, (tl) A folyószámlák betéti kamatai (érvényben 1999. augusztus 22-én) Bank Felmondási idő Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap folyószámla ČSOB 13,80-14,00 14,60-14,90 15,60-15,80 16,20-16,60 16,50-16,70 16,70-17,00 2,50-11,50 Bank Austria Creditanstalt 6,50-8,50 8,50-10,50 11,00-13,00 12,25-14,25 13,00-15,00 2,00 Banka Slovakia 15,07 16,11 16,63 17,06 17,52 6,00 HypoVereinsenbank Slovakia 9,00-12,00 11,00-14,00 12,00-15,00 12,00-15,00 2,00-7,75 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 16,10-16,50 18,00 18,20 18,50-18,75 18,80-19,05 19,00-19,25 5,00-8,00 Istrobanka 13,50-14,00 14,20-15,00 15,50-15,80 15,70-16,20 15,80-16,80 16,00-17,00 5,00 Ľudová banka 13,00 14,25 15,75 16,00 15,50-16,00 3,50 Pol'nobanka 13,50-13,75 14,75-15,00 16,00-16,25 16,25-16,50 16,50-16,75 16,75-17,00 4,50-7,50 Postabank 13,40 16,40 16,60 17,30 17,60 17,10 3,00-12,50 Prvá komunálna banka 13,20 16,00 16,50 16,70 16,50 16,50 3,50-5,50 Tatra Bank 10,00-11,00 14,00-15,00 15,25-16,25 15,30-16,30 15,50-16,50 3,50 Slovenská kreditná banka 15,00-15,50 16,00-16,50 16,50-17,00 17,50-18,00 15,00-17,50 16,00-20,00 3,00-11,00 Szlovák Takarékpénztár 8,25-9,00 10,05-10,80 15,50-16,50 16,00-17,00 10,50-13,50 3,50-16,00 Általános Hitelbank (VÚB) 15,10 15,80 16,40 17,00 16.00-17,20 16,50-17,40 3,75-9,75

Next

/
Oldalképek
Tartalom