Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-18 / 190. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 17. POLITIKA 5 Nyílt és őszinte vitát kell folytatnunk a szlovákiai magyarságot érintő legfontosabb kérdésekről Az érem másik oldala - II. Az Új Szóban megjelent egy dolgozat, amely egyebek kö­zött a kormány körüli botrá­nyokat és a kormány átalakí­tását célzó MKP-javaslatot bí­rálta (Új Szó, 1999. augusz­tus 9., Tóth Mihály: Mitől gyenge a termés). BUGÁR BÉLA A három miniszter leváltására tett javaslatunkat a szerző a következő módon kommentálta: ,A magyar­ságnak semmi haszna, de a jövőben beláthatatlan kára származhat belő­le." Több kérdés is kínálkozik e som­más vélemény olvastán. Vállalhatja­e a magyar kisebbség legitim politi­kai képviselete, hogy részt vegyen egy olyan kormányban, amely nem lép fel elég határozottan a korrup­ció, a gazdasági visszaélések, a rab­lóprivatizáció ellen. Az MKP mind­eddig sikeresen távol tartotta magát e botrányoktól, minisztereink és ál­lamtitkáraink, ahogy parlamenti képviselőink is, tisztán állhatnak a magyar választók és a szlovák köz­vélemény elé. Engedhetjük-e, hogy a kormány mindenáron való össze­tartása érdekében bemocskolód­junk? Tóth Mihály sem gondolhatja komolyan, hogy ez a feladatunk. Az MKP éppen azért vált az átalakítás kezdeményezőjévé, mert tudatában van annak, hogy a rendkívül nehéz gazdasági helyzetben a kormány­nak szüksége van a lakosság támo­gatására és türelmére. Az általunk leváltásra javasolt miniszterek pe­dig éppen ezt a bizalmat rendítik meg. Es még abban sem lehetünk biztosak, hogy nem későn léptünk-e közbe. Azt is érdekes megfigyelni, hogy a szlovák sajtó milyen osztat­lan szimpátiával fogadta a magyar kezdeményezést. Nyilvánvaló u­gyanis, ha a kormány nem képes ar­ra, hogy belülről változtasson, ak­kor csakhamar találtatik valaki, aki kívülről fogja megdönteni. Az MKP távol tartotta magát e botrányoktól. A harmadik komoly és bennünket nagyon mélyen érintő probléma az elfogadott nyelvtörvény kérdése. Tisztában vagyunk azzal, hogy a törvény-előkészítés folyamata nem zajlott hibátlanul. Tény, hogy az MKP-nak előbb kellett volna jóvá­hagynia a saját tervezetét, és azt megismertetnie a közvélemény­nyel. Az Új Szó újságírói, Holop Zsolt, Kósik Andrea és sokan mások azt vetették az MKP szemére, nem „Hogy tisztán álljunk a választók elé" (Archívum) lobbyzott kellőképpen a nyugati szervezeteknél annak érdekében, hogy a szlovákiai magyarságnak megfelelő nyelvtörvény lásson nap­világot. Igen, elképzelhető, hogy az MKP határozottabban és erőteljes­ebben győzködhette volna az EU, az EBESZ és az Európai Tanács megfigyelőit vagy képviselőit a sa­ját igazáról. Egyet azonban nyug­tázni lehet: hatalmas a különbség a Mečiar-kormány és a Dzurinda­kabinet külföldi megítélésében. Nyugat-Európának az az érdeke, hogy egy politikailag stabil, demok­ratikus állam váljon tagjává az euroatlanti szervezeteknek. Egy olyan ország, melynek kormánya hajlandó teljesíteni bizonyos felté­teleket, szalonképesen tud tárgyal­ni és viselkedni az európai szerve­zetekben, s mindent megtesz an­nak érdekében, hogy e szervezetek hasznos tagjává váljék. Ebben az ér­telemben a nyugati szervezetek nem tartották fontosnak, hogy be­avatkozzanak a kisebbségi nyelv­használati törvény konkrét előké­szítésébe. Számukra teljesen ele­gendő volt, hogy a szlovák kor­mány mindent megtesz azért: a nyelvhasználati törvény időben napvilágot lásson. A nyugati szer­vezetek nem vállalták - mert nem vállalhatták - a nyílt konfrontációt az Európához csatlakozni kívánó szlovák kormánnyal az MKP érde­kében, mivel attól tartanak, hogy a Dzurinda-kormány helyett csak rosszabb jöhet. Nagy csalódást oko­zott mindannyiunknak, hogy a ma­gát demokratikusnak tartó kor­mány alelnöke, Ľubomír Fogaš az MKP egyetlen módosító javaslatát sem tartotta elfogadásra méltónak. Hogy a magukat demokratikusnak tartó szlovák képviselőkben nem volt meg a kellő nagyvonalúság, hogy a szlovákságot nem sértő, de a magyarság identitását és megmara­dását szolgáló nyelvhasználati tör­vényt szavazzanak meg. Úgy tűnik, a szlovák politikusok történelmi be­idegződései máig élnek, s be kell látnunk, egy új generációnak kell felnőnie ahhoz, hogy a kisebbségek természet adta jogait ne kegyként nyújtsák a többség képviselői, ha­nem evidenciaként kezeljék. S ta­lán itt érdemes elgondolkodni azon, hogy e pártok szavazói között ott voltak azok a magyarok is, akik 1998 őszén hittek az SZDK, a PEP és a DBP ígéreteinek. Ugyancsak komoly vádakkal illették az MKP magatartását a nyelvhasz­nálati törvény elfogadásakor. Sokan a szemünkre vetették, miért vettünk részt a szavazáson, ha ily mérték­ben nem értettünk egyet a törvény tartalmával. Mindenekelőtt nem le­hetett tudni, hogy az ellenzék ho­gyan fog viselkedni (bizonyára em­lékeznek, hogy az SZNP képviselői is kétféleképpen szavaztak). Min­denképpen el akartuk kerülni azt a látszatot, hogy a DSZM és az SZNP módszereivel élünk, velük karöltve akadályozzuk meg a törvény elfoga­dását. Ezt bizonyára sokan szégyen­letesnek tartották volna. Nem vál­lalhattuk magunkra azt sem, hogy az MKP-t kiáltsa ki bűnbaknak a kormánykoalíció és az európai köz­vélemény, amiért nem teljesült az integráció utolsó politikai feltétele. Különösen annak tudatában, hogy ha augusztus végén-szeptember­ben újratárgyalja a parlament, u­gyanaz a törvény születik. Ugyanis a házszabály értelmében a törvényja­vaslat harmadik olvasatában már csupán nyelvi, nyelvtani hibák javít­hatók - s az ilyen módosítások is csak 30 képviselői aláírással nyújt­hatók be (megjegyzem, az MKP-nak csupán 15 képviselője van). Egy dolgot azonban nyilvánvalóvá kel­lett és kell tennünk: mi nem ilyen ki­sebbségi nyelvhasználati törvényt akartunk. Most sem mondhatunk mást, mint amit a parlamenti vitá­ban és utána mondtunk: mi olyan törvényt akartunk elfogadtatni, amely legalább elhárítja az állam­nyelvről szóló törvény negatív hatá­sait. Csalódottak vagyunk, hogy nem sikerült. Nem sírunk emiatt, csak konstatáljuk. És mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a jövőben elfogadásra kerülő, más törvények vonatkozásaiban csökkenteni lehessen a kisebbségi nyelvhasználati törvény hiányossá­gait -jelenleg is ilyen tárgyalásokat folytatunk több-kevesebb sikerrel. S még egy apró megjegyzés a sajtó fe­lé. Sokat használt, segített volna, ha az MKP lépéseit oly árgus szemmel Mi nem ilyen nyelvhasz­nálati törvényt akartunk. figyelő újságírók akkor jelentkeztek volna kritikájukkal, amikor még le­hetett változtatni. Ezzel nem a saját felelősségünket akarom elhárítani, hanem arra szeretnék rámutatni, hogy utólag felismerni a helyes vagy a helytelen lépéseket könnyű, idő­ben megfelelően reagálni viszont sokkal nehezebb. A szlovákiai magyarság érdekképvi­selete a jelen politikai körülmények között nem egyszerű feladat. Az MKP azonban szeretne megfelelni ennek a kihívásnak. Továbbra is nyitottak vagyunk az eszmecserére, hiszen a vélemények ütköztetése a problémák jobb megoldását szol­gálhatja. A kérésünk csupán annyi: érezzen felelősséget a szlovákiai magyar sajtó is a magyarság hiteles tájékoztatásáért. Ez ugyanis mind­annyiunk érdeke. A szerző az MKP elnöke Segítséget nyújthat a polgármestereknek A trencséni pénzbehajtókból öten szabadlábon védekeznek Útmutató a törvényhez Bírósági végzésre várva ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Útmutató készült a ki­sebbségi nyelvtörvényhez. Mint Kvarda Józseftől, az MKP önkor­mányzati tanácsának elnökétől megtudtuk, a kiadvány elsősorban a polgármestereknek és az állam­igazgatásban dolgozóknak nyújt majd segítséget a kisebbségi nyelv­használati törvény gyakorlati alkal­mazásához. Legfőbb céja, hogy rá­világítson, a jogszabály mit tesz le­hetővé, s mit nem, mivel ez az ere­deti törvényből néhány esetben nem derül ki egyértelműen. Kvarda azt is elmondta lapunknak, hogy a kiadványt előbb egy szakértői cso­port bírálja el, s azután kerül azok kezébe, akik számára készült, (sóti) Milan Kňažko aggasztónak tartja a kormány döntését Nem kivétel a kultúra SITA-HlR Pozsony. A Trencséni Járási Bíró­ság bírája még nem döntött a hét­főn letartóztatott pénzbehajtó banda két tagjának vizsgálati fog­ságba helyezéséről. Magda Kra­sulová rendőrségi szóvivő el­mondta, a határozatot legkésőbb ma kell meghozni. A trencséni Omar bár előtt hétfőn végrehaj­tott hatósági akció során letartóz­tatott hét személy közül már csak a 28 éves, zsolnai Ján R. és a 24 esztendős, trencséni Peter B. vár­ja rács mögött a végzést, a mara­dék öt vádlott szabadlábon véde­kezik. A rendőrség illetékesei sze­rint a gyanúsítottak egy szerve­zett pénzbehajtó csoport tagjai, akik százezres, sőt milliós nagy­ságrendben kényszerítettek ki vé­delmi pénzeket a helyi vállalko­zóktól. Az alvilági banda vezére, Anton Š. a múlt héten vesztette életét, amikor kezében működés­be lépett a riválisa autója alá szánt robbanószer. RÖVIDEN Turot nyilatkozott a romákról Pozsony. Ha Belgium vízumkényszert vezetne be Szlovákiával szem­ben, az érintené a többi schengeni szerződést aláíró országot, így Párizst is - jelentette ki Franciaország pozsonyi nagykövete. Albert Turot szerint a romakérdést lehetetlen gyorsan megoldani, mivel a romák századokon keresztül alkalmazkodásképtelennek bizonyul­tak. A romák helyhez kötöttségének kommunista elgondolását, tekin­tettel vándorló mentalitásukra, helyteleníti. Elmondta, Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes munkáját megfelelőnek tartja. (TA SŔ) Tanácskozás a kölcsönös támogatásról Pozsony. Csáky Pál, az MKP alelnöke tegnap fogadta Surján Lászlót, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség vezetőjét. A volt népjóléti miniszter elmondta, mivel egyszerre születik döntés arról, hogy az MKP és az MKSZ felvételt nyer-e az Európai Néppártok Szervezetébe, a politikusok kölcsönös támogatásról biztosították egymást, (ú) Cáfolták a kínaiak elköltözését Pozsony. A kínai nagykövetség Ladislav Pittner belügyminiszter tájékoztatásával ellentétben nem szándékozik Pozsonyból Bécsbe költözni - nyilatkozta a külképviselet szóvivője. Cai Gei hozzátet­te, nem tudja, Pittner milyen forrásból szerezte értesülését. (SITA) Beszüntetett versenypályázat Pozsony. A parlament irodavezetője beszüntette a még júniusban kiírt, 165 hordozható számítógép, illetve 150 lézernyomtató be­szerzésére irányuló versenypályázatot. A döntés hátterében az áll, hogy egyetlen érdeklődő sem teljesítette a közbeszerzési törvény által előírt formai feltételeket. (TA SR) Kegyelem Vasiľ Biľaknak? Pozsony. Vasiľ Biľakra, a CSKP Központi Bizottságának volt ideológi­ai titkárára is vonatkozhat Rudolf Schuster amnesztiarendelete, u­gyanis a 65 évesnél idősebb vádlottak elleni eljárás beszüntethető. Milan Hanzel főügyész dönt arról, javasolja-e az államfőnek Bil'ak amnesztiálását. A 82 éves volt kommunista főideológust számos bűn­cselekménnyel - gazdasági visszaéléssel, hazaárulással - gyanúsítják, de az ellene benyújtandó vádiratot még nem dolgozták ki. (SITA) Elítélték Jozef Matula gyilkosait Pozsony. A fővárosi kerületi bíróság tegnap elítélte Jozef Matulának, a Szlovák Nemzeti Párt 1997 februárjában meggyilkolt titkárának gyilkosát, bűntársait és felbujtóját. A gyilkosságot megrendelő Milan Mészárost (1971) és a végrehajtó Kristián Ružičot (1977) egyaránt 13, Štefan Mészárost (1975) 11, Ľudovít Takácsot 6 év szabadság­vesztésre ítélte, ezenkívül a temetés költségeit és a síremlék árát, ösz­szesen 36 ezer koronát kötelesek megtéríteni az áldozat anyjának. Az ítélet ellen egyelőre csak Milan Mészáros fellebbezett. (TA SR) Tizennégy alkotmánybíró-jelölt Pozsony. Három párt tegnap juttatta el a parlamentbe alkotmánybí­ró-jelöltjei névsorát. Az MKP Rózsa Ernőt és Mészáros Lajost, a DBP Štefan Ógurčák jelenlegi alelnököt, a DSZM a taláros testület két tag­ját, Tibor Šafárikot és Richard Rapantot, továbbá Juraj Kolesár egye­temi tanárt és a turócszentmártoni járásbíróság alelnökét, Mária Illgovát jelöli. Rajtuk kívül eddig hét személyt jelöltek a posztokra. A tíz jelenlegi bíró közül kilencnek lejár a mandátuma. A parlament 18 jelöltet hagy jóvá, akikből az államfő választ ki kilencet. (SITA) Tóthová: kiírható népszavazás a nyelvhasználatról Választással riogatnak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom alelnöke, Rudolf Žiak úgy véli, az államfő nem en­gedhet a népszavazás kiírását el­lenző politikai erők nyomásának, hanem mielőbb el kellene rendel­nie a kisebbségi nyelvhasználati törvény érvényesíthetőségéről és a stratégiai fontosságú vállalatok privatizációjáról szóló referendu­mot. A DSZM képviselője, Katarína Tóthová úgy látja, ha az elnök mégis ellenezné a népszavazást, döntését az alkotmánnyal kell megindokolnia, mert szerinte a ki­sebbségi nyelvek hivatali haszná­latánakjoga az alkotmány alapján nem tartozik a népszavazásra nem bocsátható alapvető emberi jogok közé. A népszavazás másik kérdé­se: magánosíthatók-e a stratégiai fontosságú vállalatok, Tóthová szerint nem azonos az erre vonat­kozó korábbi népszavazás felveté­sével, mert akkor általánosságban, most pedig konkrét vállalatokkal kapcsolatban szeretnék megismer­ni a köz véleményét. Rudolf Žiak hozzátette, ha Rudolf Schuster nem dönt a referendum mellett, a mozgalom fontolóra veszi, kezde­ményezzen-e előrehozott válasz­tásokat. Az MKP szerint rontaná Szlovákia jó hírnevét és megtépázná nemzet­közi tekintélyét, ha az államfő kiír­ná a DSZM által kezdeményezett népszavazást - jelentette ki Csáky Pál. A párt elnökhelyettese úgy vé­li, az alkotmányba ütköző referen­dum nem tenne jót Schuster meg­ítélésének sem. (korp, ú) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Aggasztó, hogy legutóbbi ülésén a kormány a kultúra terüle­tén dolgozókat nem sorolta be abba a kategóriába, amelyre nem vonat­kozik a 10 százalékos létszámcsök­kentés - közölte Milan Kňažko kul­turális miniszter a tárca tegnapi saj­tótájékoztatóján. A kormány tagjai nem szavazták meg azt a javaslatát sem, hogy a tárca számára megsza­bott időarányos költségvetési keret 4 százalékát ne tartsák vissza. így a minisztérium idén 70-80 millió ko­ronával kevesebb pénzből gazdál­kodhat, amelynek súlyos következ­ményei lehetnek: számos intéz­mény, így például az Egyetemi Könyvtár működésképtelenné vál­hat. Bár a tervezett létszámcsök­kentés csak 10 százalékos, a kultúra területén már évek óta fokozatosan csökken a képzett dolgozók száma, elbocsátásokra kényszerültek már a kormány döntése előtt is. (me) Kamion borult a KDM-es alelnök gépkocsijára Elhunyt Krasnovský Rudolf Schuster még találkozna a pártok elnökeivel Hármak megbeszélése SITA-HlR Pozsony. Tömeges autószerencsét­lenség következtében tegnap reg­gel életét vesztette Blažej Krasnov­ský, a Kereszténydemokrata Moz­galom gazdasági kérdésekért fele­lős, 48 éves alelnöke. Az Aranyos­maródroz közeli Tesárske Mliňany mellett négy autó, köztük egy pót­kocsis kamion ütközött egymásnak, s a teherautó a KDM-es politikus ko­csijára borult. A személyautót a KDM 20 éves politikusa, Ján Re­pašský vezette, aki a tragédia során szintén szörnyethalt. Krasnovský a Nemzeti Vagyonalap végrehajtó bi­zottságának volt a tagja. TA SR-HIR Pozsony. Az időszerű belpolitikai helyzet, az egészségügy és az isko­laügy kérdése, a privatizáció folya­mata, a parlament következő ülé­se, illetve a Dzurinda-kormány el­ső évének kiértékelése szerepelt a három legmagasabb közjogi mél­tóság, Rudolf Schuster államfő, Jozef Migaš parlamenti elnök és Mikuláš Dzurinda kormányfő teg­napi találkozójának napirendjén. Schuster nagyra értékelte, hogy a kabinet bebiztosította az autópá­lya-programhoz szükséges hitel­mennyiséget. Leszögezte, a nép­szavazás esetleges kiírása előtt egy nappal találkozni óhajt a parla­menti pártok elnökeivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom