Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-28 / 172. szám, szerda

10 Gazdaság és fogyaszTók ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 27. A kerületi hivatal hatáskörében a kassai színház Együttes kiállításon mutatják be az elkészült műveket Szlovákiát a Stoka művészei képviselik Szegeden Alternatív színházak nemzetközi találkozója SITA-HÍR Kassa. A kassai Janko Borodáč Színház tegnap óta már nem a kulturális minisztérium, hanem a kerületi hivatal hatáskörébe tartozik. Az átadásról szóló okmányt tegnap írta alá Štefan Vranovský, a Kassai Kerületi Hivatal elöljárója. Július elsejei hatállyal a Kelet-szlovákiai Állami Színházat alkotó eperjesi Jonáš Záhorský Színház és a kassai Janko Borodáč Színház visszakapta jogalanyiságát, ennek eredménye a mostani hatásköri változás. Az alapítólevél szerint a kassai színház visszakapja eredeti nevét, vagyis ismét Kassai Állami Színház HVIEZDA: Érkezés a múltból (am.) 15.30, 18, 20.30 Csak egy kis pánik (am.) 21.15 TATRA: Eső előtt (ang.-fr.-macedón) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Ronda ügy (am.) 18, 20.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Knockin'On Heaven's Door (ném.-am.) 16,18,20 OBZOR: Joe, az óriásgorilla (am.) 16,18 Briliáns csapda (am.) 20.30 CHARLIE CENTRUM: Csak egy kis pánik (am.) 18, 20.30 Szerelem (svéd) 18.30, 21 Trainspotting (ang.) 18.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 17,19 Mezítelenül (ang.) KASSA DRUŽBA: Knockin'On Heaven's Door (ném.-am.) 17.45, 20 TATRA: Érkezés a múltból (am.) 17.45, 20 ÚSMEV: Wing Commander (am.) 18, 20 CAPITOL: Ronda ügy (am.) 18, 20 IMPULZ: Sling blade (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA VÁGSELLYE - VMK: Hilary és Jackie (am.) 21.30 GALÁNTA-SZABADTÉRI MOZI: Taxi (fra.) 21.30 LÉVA - JUNIOR: Álmaid nője (spa.) 18 AMFITEÁTRUM: Álmaid nője (spa.) 21.30 ROZSNYÓ'PANORÁMA: EDtv (am.) 19 NAGYMEGYER - SLOVAN: A szere' lem hálójában (am.) 20 GYÖR CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Elveszett zsaru 13.30, 15.45, 18, 20.15 Múmia 11.15, 13.30, 15.45,18, 20.15 Kegyeden játékok 16, 18, 20 A csaj nem jár egyedül 14, 16, 18, 20 Mint a hurrikán 13.30, 15.45, 18, 20.15 Taxi 14, 16, 18, 20 Briliáns csapda 13.30, 15.45, 18, 20.15 Kedvenc Marslakóm 14,16,18, 20 Tíz dolog, amit utálok benned 14, 16, 18, 20 Mulan 14 Csak egy kis pánik 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 LLOYD: A múmia (am.) 18, 20, 22 Kétszáz éve született Petényi Salamon János. „Valójában a külföld jobban elismerte, mint az ország." lesz, amely operából, balett- és prózai társulatból áll. A hatáskör átruházásával nem csupán a színház tevékenységét, ingó és ingatlan vagyonát felügyeli a kerületi hivatal, hanem átveszi a kinnlevőségeket is. Idén a kassai színház 41,6 millió koronát kapott az állami költségvetésből, veszteségei azonban már most 20,4 millió koronát tesznek ki. A kerületi hivatal a lehető legrövidebb időn belül szeretné felülbírálni a színház azon szerződéseit, amelyek az állam szempontjából veszteségesek, s azonnal kérni fogja ezeknek a semmissé nyilvánítását. MTI-HÍR Zalaegerszeg. Kizárólag külföldi alkotók a lakói Zala megye tizennégy művésztelepének, amelyek közös megnyitó ünnepségét hétfőn, Zalaegerszegen rendezte meg a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Új-Zélandtól közép-európai országokig, Svédországtól az Ibériai-félszigetig tizenegy országból összesen hatvan képzőművész - festő, grafikus, szobrász és keramikus érkezett az augusztus 5-ikéig tartó alkotómunkára. Ennek befejeztével együttes kiállításon mutatják be műveiket a művészvendégek, akik vállalták, hogy egy-egy képükkel, szobrukkal és kerámiájukicai a tizennégy település, illetve a megyei művelődési központ gyűjteményét gyarapítják. Arik Kaplun 1958-ban született Moszkvában. Tanulmányait az ottani orvosi egyetemen kezdte el, aztán mégis filmrendezői diplomát szerzett. Ma már izraeli állampolgár. Első játékfilmje, a Jana barátai szerelmi tragédia Izraelben élő orosz emigránsokról. Az alkotás Kristály Glóbuszt nyert az idei Karlovy Vary-i fesztiválon. Női főszereplője, Evlyn Kaplun, akit a férj akkor hagy magára a filmben, amikor a legnagyobb szüksége lenne rá, a legjobb női alakítás díját kapta meg. Képünkön Arik és Evlyn Kaplun. (Zuzana Mináčová felvétele) MTI-HÍR Szeged. A régi zsinagógában hétfőn este megkezdődött a nyári fesztivál hagyományos művészeti rendezvénye, a Thealter 99 - Szabad Színházak IX. Nemzetközi Találkozója. A helyi Maszk egyesület szervezésében vasárnapig tartó programban a város különböző helyszínein mintegy harminc előadást láthat a közönség hazai és külföldi alternatív társulatok, műhelyek előadásában. A hazai társulatok közül bemutatkozik egyebek között a Mozgó Ház, az Andaxínház, a Szkéné Színház és a szegedi Csillag börtönbeli Az Álló Idő Színháza. Külföldről várják az Újvidéki Színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a szlovákiai Stoka Színház művészeit, valamint egy orosz színművészt, Alekszej Merkusevet, aki két este lép közönség elé. A,fesztivál ideje alatt, keddtől péntekig a tudományegyetem klubjában naponta filmvetítések fogadják az érdeklődőket. Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Czuczor Gergely Szabad népek valánk, s azok legyünk című könyvének bemutatója holnap 18.00 óra- A kávéház névadója (Archívum) MOZI POZSONY A magyar madártan atyj a Uherské Hradišté ad otthont ezekben a napokban a jubileumi, 25. Nyári Filmművészeti Egyetemnek, amely a második legnagyobb „mozgóképmustrának" számít Csehországban. Felvételünkön Otakar Schmidt színész-rendező (balról) Jan Gogol forgatókönyvíró társaságában. (ČTK) A Böngésző nyertesei A Vasárnap 29. számában feltett kérdésre a héten 513 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Vörös Irma csilizradványi, Kocsis Mária szinyéri és Burszká Valéria licei olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Johann Strausst. (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremé- . nyek összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) kor kezdődik a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. A Lilium Aurum kiadásában megjelent könyvet Révész Bertalan állította össze „a nemzeti fellendülés fényes korának egyik legszeretetreméltóbb, nemes emlékezetű alakjának" műveiből. Hodossy Gyula megnyitója után a kötetet Pénzes István történelemtanár mutatja be. (m) A sors és a nemzet a magyar tudományos élet számos képviselőjével bánt méltánytalanul; több kutató vált szerencsétlenné, nem kapván meg hazájában azt az elismerést, melyet megérdemelt volna. Ezek egyike volt Petényi Salamon János zoológus, ornitológiánk megalapítója is. CSÁKY KÁROLY Hiába tartotta őt nagyra jó barátja, az „öreg Brehm" és munkatársa, Naumann, a német madártan világhírű képviselője. Hiába utalt majd egy évtizeddel Darwin előtt a kihalt és a jelenlegi állatfajok rokonságára a magyar tudós, s hiába vetette meg a magyarországi tudományos kutatás két ágának, a madártannak és az őslénytannak az alapját, „valójában a külföld jobban elismerte, mint az ország". Pedig Petényi a nemzet kulturális hátramaradottságán is segíteni akart. „Ebből a tudatból kelt az a meggyőződés, hogy a tudományt nemcsak önmagáért kell művelni, mert annak az is feladata, hogy eleven tudást gyakoroljon a nemzet egyetemére, hogy annak szellemét kifejlessze. A nemzeti tudatra való ébredésből fakadó kijózanodás azt a meggyőződést szülte, hogy az igazi, mélyre és széles körre kiható mívelődés csak akkor veheti kezdetét, hogyha annak közvetítő közege és ápolója magában a népben gyökerezik, vagyis ha a közvetítő és ápoló a nemzet nyelve maga. Petényi pedig el volt tökélve arra, hogy munkáját elsősorban és föltétlenül hazájának szenteli, tehát magyar nyelven szerzi és csak azután gondol német kiadásra, amire különösen az öregebb Brehm - másokkal együtt - folytonosan ösztökélte." (Tasnádi Kubacska András: Petényi Salamon János. Élet és Tudomány 1956/1. 5-5.1.) Jeles földink 1799. július 30-án született a Nógrád megyei Ábelfalván, ahol édesapja evangélikus Petényi Salamon János (Egykorú metszet) lelkész volt. Tanulmányait Losoncon kezdte, majd Besztercebányán folytatta. Innen került a Hont megyei Selmecbányára, ahol már komoly természeti megfigyeléseket végzett. A természettudományok iránt oly fogékony gyermek idejöPetényi munkásságát az „abszolút precizitás" jellemezte. vetele előtt is értékes tojásgyűjteménnyel rendelkezett. Selmecbányán olyan kiváló tanulótársai voltak, mint a Kubinyi testvérek, Podmaniczky János és Földváry Miklós, akik majd később is jelentős szerepet töltenek be a szárnyait bontogató tudós életében. Az észak-honti bányavárosban állatmegfigyeléseket és madárkitöméseket is végzett Petényi. Innen aztán Pozsonyba, majd Bécsbe került, ahol befejezte teológiai tanulmányait. Az utóbbi helyen gyakran bejárt a Természettudományi Múzeumba, megismerkedett az idősebb Brehmmel, akinek „alapvető ornitológiai munkáját követte" későbbi madártani kutatásaiban. Rövid papi működés és hosszabb ornitológiai utak abszolválása után 1834-ben a Nemzeti Múzeum állattárába került segédőrnek, ahol haláláig dolgozott. Közben több tanulmánya jelent meg a Tudományos Gyűjteményben, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiban, az MTA Értesítőjében, valamint német nyelvű szaklapokban is. Előadásokat tartott a természetvizsgálók ülésein, megkezdte az ősfauna-kutatásokat, levelező tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. 1844-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Kolozsvári Vándorgyűlésén mutatja be egyik pályamunkáját, melynek alapján megalakítják az első Állatvédő Egyesületet Magyarországon. Petényi munkásságát az „abszolút precizitás" jellemezte. Nagy munkája, Magyarország madárvilágának leírása az „első korszerű állattani munka irodalmunkban", az „európai szakirodalom egyik legértékesebb madártani műve". Herman Ottó szerint „a madárbiológiának oly kincsei rejlettek benne, melyek ma is teljes értékűek". (Tasnádi Kubacska Ándrás, 4.4.) A Madártani töredékek (Petényi Salamon irataiból feldolgozta Csörgey Titusz, bevezette Herman Ottó) című nagy munkája 1904ben jelent meg Budapesten. Másik könyvét halála után kilenc évre adták ki Pesten Petényi Salamon élete és hátrahagyott munkái címmel (1864). A kéziratot Kubinyi Ferenc rendezte sajtó alá. A munka azonban - sajnos - nem talált jó visszhangra. „A bírálatok elsősorban a hiányosságokat emelték ki. Azon kívül Petényi biológiai, illetőleg természetfilozófiai felfogása nem felelt meg a kor túlságosan rendszertanra beállított irányzatának. Gyerekesnek ítélték, hogy a madarak hangjával is foglalkozott." (Dr. F. Virányi Judit: Petényi Salamon János. In.: Magyar Agrártörténeti Életrajzok I-P- Szerk.: Dr. Für Lajos és Dr. Pintér János. Budapest, 1988. 713-714.1.) Kubinyi ezek után kedvét vesztette, lemondott az újabb kötetek szerkesztéséről, s majdnem elveszett a teljes kézirat is. Herman Ottó mentette .meg annak egy részét, feltárva a benne rejlő tudományos értékeket, úttörő felfedezéseket. Petényi kisebb dolgozatai közül megemlíthetjük még A honi madártan gyarapodásáról írt munkát (Pest, 1848), az Erdély állattani tekintetben című tanulmányt (Pest, 1844) és az Értekezés a madártan születése, serdülése és növekedése felől című művét (Besztercebánya, 1943). A jobb elismerést érdemlő tudós 1855. október 5-én halt meg.