Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-07 / 154. szám, szerda

2216 Sport/TÉvÉ ÉS rÁdió - szombaT ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 3. KOMMENTÁR A közhivatalnok zsebe PÁKOZDI GERTRÚD Mikuláš Dzurinda kormányfő dicséretre méltó magabiztossággal jelentette ki nemrég, hogy Szlovákia meg akarja nyerni, és meg is nyeri a korrupció elleni harcot. A megvesztegetés, a kliensrendszer elburjánzásáról szóló, az esetek többségében végül is igaznak bizonyuló híreket figyelembe véve nem lesz könnyű dolga a kormánynak, amely egyébként programjába is belefoglalta a fenti célt. Nem lesz könnyű dolga, hiszen immár lassan egy esztendeje többnyire új veztő hivatalnokok ülnek a bankokban, a közigazgatás minden szintjén, ami azt jelenti, hogy saját soraikban kell keresniük a tetteseket. A Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal (számvevőszék) elemzése szerint leggyakrabban a közbeszerzés során szegik meg a törvényt. Azzal vétenek, hogy közvetve, pontatlan, „méretre szabott" versenyfeltételek kihirdetésével nyeri el a közmegrendelést az előre kiszemelt „győztes". A hivatal jelentése szerint ez nemegyszer olyan vállalat, amely mellesleg óriási összegekkel tartozik az államnak. A vállalat megkapja az állami megrendelést, az ügyet intéző hivatalnok pedig a többnyire milliós megrendelések értékéből a maga szerény 4-7 százalékát. Nyilvánvaló, hogy nem légből kapott adatról van szó, hiszen a mintegy kettőszáz fős vállalkozói csoportban végzett felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka találta már magát szemben „mély közhivatalnoki zsebbel". Pillanatnyilag a nagy gazdasági botrányok kötik le a közvélemény figyelmét. Meg az, hogy a miniszterelnöknek sikerül-e megtalálnia a botrányok valódi előidézőit, és hogy a felelősök megkapják-e majd talpukra azt a bizonyos útilaput. Mert a közvélemény szerint, ha ez sikerülne, akkor talán a közigazgatást meg a pénzügyi szférát is sikerülne megtisztítani a korrupt hivatalnokoktól, s talán sikerülne elérni, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak. Talán sikerülne elérni, hogy a közbeszerzési szabályokon, pályázati feltételeken - még ha jóhiszeműen is - ne utólag módosítsanak, elejét véve ezzel minden indokolatlan szóbeszédnek, gyanúsítgatásnak. Csakhogy amíg a nagyon sokszínű koalíción belül is azt vizsgálják a partnerek, hogy mely párt melyik miniszterének miért volt érdeke annak vagy amannak a pályázónak a javára dönteni, addig félő: még a legtöbb biztosítékot tartalmazó törvényeken is megtalálják a korrupcióhoz vezető kiskaput. És ez a lehetséges külföldi befektetők számára is rendkívül rossz ajánlólevél. JEGYZET Mindhalálig elnök GÖRFÖL ZSUZSA Ha én orosz lennék, most esnék pánikba - bár közép-európaiként sem árt aggódni. Az ok nyilvánvaló: Borisz Jelcin tegnap közölt interjújában kijelentette, hogy nem indul a jövő évi elnökválasztáson, s annak eredményes lebonyolítása után távozik posztjáról. Ettől lett hideglelésem a kánikula kellős közepén. Mert nincs az a földi s égi hatalom, amely garantálni tudná, hogy Oroszországban egy választás eredményes lesz. Ráadásul Jelcin rafináltan elhallgatta, hogy kinek a szempontjából kívánatos ez az eredményesség, viszont megemlítette: már kiszemelte az utódját. Ami akár úgy is érthető, hogy akkor megy, ha az oroszok azt választják elnöknek, aki neki tetszik. Ha pedig nem... Nos, Jelcin erre is gondolt: egyszerűen bevezeti a szükségállapotot. A Kreml már két napja tagad, hazudik, mint a vízfolyás, de igazából képtelen megcáfolni annak a dokumentumnak a valódiságát, amelyet hétfőn közölt egy újság. Titkos elnöki utasítás tervezetéről van szó, amelynek értelmében május 13-án elrendelték volna a rendkívüli állapotot, ha a duma az előző napon jóváhagyta volna az eljárás megindítását Jelcin ellen. Az elnök maradt, de a tervezetet azért nem tépték szét, mit lehet tudni, mikor lesz ismét válsághelyzet. Ország-világ forró őszt jósol Oroszországnak, hiszen beindul a december 19re tervezett parlamenti választások kampánya. Az utóbbi években pedig Oroszországban úgy járja, hogy minél kevesebb a krumpli, minél hidegebbek a lakások, annál forróbb a közhangulat. Közben szaporodnak a nyugtalanító jelek, például a belügyminiszter éppen most rendelt el „megelőző" csapásokat a csecsenek ellen, nem is tagadva, hogy azok orosz célpontok elleni terrortámadásokat idézhetnek elő. Mi ez? Elkerülhetetlen kockázat, vagy a talaj előkészítése a rendkívüli állapothoz? Ma pedig összeül az orosz-fehérorosz unió végrehajtó bizottsága, hogy megvitassa a már elkészült uniós szerződést. Eddig csend volt, a Kreml mintha megfeledkezett volna a tervezett összeborulásról, ám most Moszkva nagyon beindult. Jelcin - így beszélik - az unió elnöki posztját magának tartalékolja. Mindhalálig elnök - ez Jelcin nyilvánvaló terve. Sajnos vannak, akik ebben támogatják. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Bolemant I.illa - régió - (58238310), Tomi Vince - spon - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságkiildemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Megérkezett a friss áru! (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ SME Öt darab, összesen 6 300 000 korona értékű gépkocsi megvételére hirdetett pályázatot a földművelésügyi tárca. Ez azért is érdekes, mert Pavel Koncoš (DBP) miniszter két hete még lemondással fenyegetőzött, ha a kormány nem hajlandó figyelembe venni a mezőgazdászok pénzügyi helyzetét a jövő évi költségvetés összeállításakor. A pályázat alapján viszont égető szüksége lehet egy BMW 735-re és négy Volkswagen Passat limuzinra. A bajor csoda kb. 2,78 millió, egy VW Passat mindössze 880 ezer, felszereltségtől függően. Ha pedig Koncoš tárcája szeretne négyszázezret megtakarítani, Pozsonyban még találhat olyan márkakereskedőket, akik régi áron kínálják a Passatokat - írja a SME. Csupán a gépkocsipark lecseréléséről van szó - magyarázkodott Koncoš, de a BMW-t állítólag a földművelésügyi államtitkár kapja majd meg. A kormány és az MKP tervezete között jelentős, vitákra okot adó különbség a nyelvhasználati küszöb A nyelvtörvény vitáj ához A szlovák parlamentben folyamatban van a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvény indulatoktól fűtött vitája. Két tervezet került a képviselők elé, az egyiket a kormány, a másikat a magyar képviselők terjesztették be. ANGYAL BÉLA A két tervezet között jelentős, vitákra okot adó különbség a nyelvhasználati küszöb. Vagyis, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek azokban a községekben használhassák-e a hivatalos érintkezésben anyanyelvüket, amelyekben legalább tíz, vagy húsz százalékát teszik ki az összlakosságnak? Az előbbi az MKP-, a második a kormányjavaslatban szerepel. Némi gondot jelent, hogy az 1991-es utolsó népszámlálás óta számos község elszakadva korábbi központi településétől, önállóvá vált. Tehát a községek száma minden évben növekszik. Az alábbiakban az 1991-ben létezett közigazgatási egységeket vettem figyelembe, tehát a községek valós száma ennél némileg magasabb, de ezek az eltérések elhanyagolhatók. A magyar kisebbség a legutóbbi népszámlálás alkalmával 503 községben alkotta a lakosság több mint 20 százalékát. Mintegy 510 ezer magyar nemzetiségű - a szlovákiai magyarság 90 százaléka - élt ezekben a községekben. Számukra a hivatalos nyelv használatát mindkét tervezet biztosítaná. Ugyanakkor 19 községben a magyar kisebbség aránya 10 és 20 százalék között volt. Ezek közül Losonc és Léva érdemel figyelmet. Mindkét városban mintegy öt-öt ezer, a további 12 településen nem egészen kétezer magyar él. A két kvóta közötti különbség 12 ezer magyart érintene. A két város azért is figyelmet érdemel, mivel mindkettő járási székhely, járási hivatalok találhatók itt, tehát a nyelvhasználati küszöb kitolása azt jelentené, hogy az itt székelő állami hivatalokban is kötelesek lennének használni a magyar nyelvet. Bár a kormányjavaslat értelmezésében eltérnek a OLVASÓI LEVÉL Minden sikerült, amit terveztünk Gazdag volt a júniusi hónap mind kulturális, mind pedig a sport terén Hosszúszó községben. A helyi iskola tanulói június elsején a betléri kastélyt tekintették meg, az óvodások pedig a domicai barlangban voltak. A Csemadok helyi szervezevélemények abban, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot csak a helyi önkormányzatokra, vagy az állami hivatalokra is kötelezővé tenné. Véleményem szerint a kormányjavaslat értelmében mindkettő köteles elfogadni kisebbségi nyelven írt beadványt, valamint ilyen nyelven választ is adni, ha olyan községben található, ahol a törvényben elfogadott kvótát meghaladja a nemzetiségek aránya. A magyar kisebbség számára nincs különösebb jelentősége a két határ közötti különbségnek. A magyarság 2 százalékát érintené ez a változás. Bármelyik javaslatot fogadják is el, a Pozsonyban élő, húszezret meghaladó, és a Kassán lakó tízezres magyar közösség továbbra sem élhet a nyelvhasználat jogával. Jóval bonyolultabb a helyzet a romák esetében. Kevés szó esik arról, hogy túlA roma és a német kisebbségnekjelentős a két határ közti különbség. nyomó többségük szlováknak, vagy magyarnak vallotta magát népszámláláskor. 1991-ben 66 községben mégis elérték a 20 százalékot. Általában kelet-szlovákiai kisközségekről van szó, de található egy kassai városkerület, a Luník IX, továbbá három magyar többségű kisközség - Cakó, Dúlháza és Rakottyás is ebben a kategóriában. A határ leszorítása tíz százalékra leszorítása további 72 községben tenné elméletileg lehetővé a roma nyelv használatát a hivatalos érintkezésben. Ezek között találhatók magyar többségű települések is, pl. Csíz és Krasznahorkaváralja. A roma nyelv kodifikálása körül viták folynak, viszont több szakember szerint ez már megtörtént, és így használható lenne a hivatalos érintkezésben. A roma származásúak többsége a felmérések szerint már nem használja, és nem is ismeri a roma nyelvet, ezért csupán elméleti lehetőségről van szó. Mindenesetre a romák életében valóban jelentős változást hozna a küszöb leszorítása, hiszen több mint duplájára emelné a községek számát. Ám kiszámíthatatte játszóházat szervezett, ahol a gyermekek a gyöngyfűzés és gyöngyszövés technikáját sajátították el. Az újonnan alakult önkéntes tűzoltó szervezet tagjai június 12én részt vettek a körzeti tűzoltóversenyen Ochtinán, ahol a 15 csapatból a 4. helyen végeztek. Vasárnap, június 13-án a futballpályán gyermeknap volt a helyi önkormányzat, a sportszervezet, a vadásztársulat és a község magánvállalkozóinak támogatásával. A gyelan, milyen következménye lesz a roma nyelv mint hivatalos nyelv bevezetésének. Ezzel akkor is szembe kell nézni, ha a magasabb kvóta kerül elfogadásra, sőt akkor, ha a 200l-re tervezett népszámláláskor még többen vallják be roma nemzetiségüket. A ruszinok 54, az ukránok 15 községben érik el a magasabb számarányt. A tízszázalékos határ elfogadása további 38 ruszinok, és 25 ukránok lakta községre terjesztené ki a kisebbségi nyelvhasználatot. Tehát az ő esetükben is jelentős változásról lenne szó, bár az általuk lakott északkeleti területre kifejezetten az aprófalvak a jellemzőek, így számszerűleg kevés embert érintenének. A németek csupán két apró, Körmöcbánya környéki községben érik el a lakosság 20 százalékát. Az alacsonyabb határt azonban további 5 község is elérné, köztük a köztársasági elnök, Rudolf Schuster szülőfaluja, Mecenzéf. Számukra ez a változás hatalmas jelentőséggel bírna, a németség nagy része élhetne nyelvi jogaival. A kisebbségek sorában még a horvát érdemel említést, amely két Pozsony városi kerületben, Dunacsúnon és Horvátjárfaluban eléri a 20 százalékot. Több község nincs, amely szóba jöhetne a horvátnak mint hivatalos nyelvnek a használata szempontjából. A leírtakból kiderül, hogy a roma és különösen a német kisebbség számára bír nagyobb jelentőséggel a két tervezett határ közötti különbség. Az ő esetükben az alacsonyabb küszöb lényegesen kiterjesztheti a nyelvhasználat körét. A ruszinok és az ukránok számára is fontos változásról lenne szó. A magyarságot érinti legkevésbé ez a különbség. A kormányjavaslat feltételezi egy rendelet kiadását, amely tartalmazza azon községek jegyzékét, amelyekben teljesítik a kisebbségek az előírt határt. Egy ilyen jegyzék javaslatát mellékelték a parlamentben a képviselők által megkapott vitaanyaghoz. Első pillantásra kiderül a tervezetből, hogy a hivatalos beterjesztő, a kulturális minisztérium nem törte magát egy jegyzék összeállításával, statisztikák tanulmányozásával, hanem egy korábbi, a községek kisebbségi rekek részére sok versenyt, játékot szerveztek. A délelőtt egyik leglátványosabb része a tűzoltók bemutatója vol. A délután bajnoki futballmérkőzéssel folytatódott, az ellenfél Hárskút csapata volt és a hazaiak győzelmével végződött. Az iskolások június 16-án egy budapesti - vidámparkbeli - kiránduláson is részt vettek. Június 19-én a helyi vadásztársulat vadásznapot tartott. Itt céllövészet és aszfaltgalamb-lövészet volt programon. Sínyelven is történő megjelölését szabályozó törvény mellékletét csatolták a mostani törvényjavaslathoz. Ebből a „táblatörvényből" mint bizonyára sokan emlékeznek rá - kimaradtak azok a községek, amelyeket híres szlovák történelmi személyiségekről neveztek el a második világháború után. Ezért nem szerepel a most parlamentbe került javaslatban sem Párkány, sem Gúta, se Diószeg, se Bős, és nem szerepel még számos község. A jegyzék további problémája, hogy nem világos, az egyes városkerületek, mint Dunacsún és Luník IX, külön megítélés alá esnek-e, vagy az egész városban elért arányok lesznek döntőek a nyelvhasználat szempontjából. Nem szerepel benne a már említett 66, romák által lakott település sem, amelyben pedig elérik a 20 százalékot. További kérdés, hogy vannak községek, ahol több nemzetiség is eléri a kívánt küszöböt. Ez a kérdés érint magyar községeket is (Cakó, Dúlháza stb.), de említsünk példaként egy ma is szép magyar nevet viselő, de magyarok által egyáltalán nem lakott községet. A Mezőlaborci járásban található Palota községnek mindössze 180 lakosa van és az utolsó népszámláláskor lakóinak 33 százaléka ruszinnak, 22 százaléka romának tüntette föl magát. Ha netán a parlament végül olyan formában fogadná el a törvényt, hogy a 10 százalék lenne a mérvadó, akkor ebben a kisközségben harmadik kisebbségi nyelvként az ukrán is hivatalossá válna, mivel 12 százaléknyi polgár 1991-ben ilyen nemzetiségűnek vallotta magát. Rendkívül összetett, kényes kérdésről van tehát szó, minél részletesebben foglalkozunk a témával, annál több kérdés merül fel. Mindenképpen hasznos lenne, ha ilyen jegyzék kiadása előtt kikérnék a szakemberek véleményét, és nem úgy kerülne összeállításra, mint a mostani javaslat, melyet egyébként a kormányhivatal kisebbségi kérdéssel foglalkozó osztálya hivatalosan még meg sem kapott. A szerző a kormányhivatal kisebbségi osztályának vezetője kerrendezvény volt a kultúrházban június 26-án megtartott Dáridó Kopper Valériával és vendégeivel, amelyen sikeresen fellépett a helyi modern- ls néptánccsoport is. A vasárnap ismét a futballé volt, csapatunk nagy sikert aratva ajárási bajnokság első osztályában a 3. helyezést érte el. Az óvodások ballagása zárta a júniusi hónap rendezvénysorozatát községünkben. Kankula Tiborné Hosszúszó