Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-03 / 152. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 3. TÉMA: A LEGGAZDAGABBAK F L... A Rothschild család Európa első bankárai A Waterlooi csata Angliát Európa első hatalmává tette - a Rothschildokat pedig Európa első bankáraivá. A Rothschildok „Waterlooi fo­gását" az tette lehetővé, hogy a napóleoni háború idejében a bonyolult, titkos és veszélyes pénzügyi meg­bízások végrehajtására az öt Rotschild fivér páratlan hír­vivő és futárszolgálatot szervezett. (Ennek a futár­szolgálatnak a londoni ága egészen a második világhá­borúig a régi formájában fennmaradt!) Az információ pénzt ért. F.s mi lehetett értékesebb infor­máció a Waterlooi csata ki­meneténél? A kapcsolat vi­lágos volt, s a londoni tőzs­de reszketve figyelt. Ha Napóleon győz Waterlo­onál, akkor zuhannak az an­gol államkötvények. Ha veszít, akkor császársága összeomlik, s az angol ál­lamkötvények az égig emel­kednek. 1815. június 19-én, a késő délutáni órákban egy Rothworth nevű Rothschild­futár Ostende kikötőjében felszállt a Rothschildok fu­társzolgálatának egyik gyorsjáratú hajójára ­amely a bankház törvényei szerint más utast nem szál­líthatott. Nathan Rothschild június 19-ének éjszakáját a Csatorna angol partjának egyik kikötőjében, Folkestone-ban, a rakparton töltötte. 20-án hajnalban már tudta, hogy Napóleon élvesztette a Waterlooi csa­tát. A Rothschild-futár nyolc órával korábban ért át a Csatornán, mint magának Wellingtonnak a hírvivője. Nathan Rothschild először az angol kormánnyal közöl­te, hogy Napóleon vereséget szenvedett - azután elment a tőzsdére. Egy átlagbankár ilyen információ birtokában valószínűleg minden pén­zén angol állampapírokat vásárolt volna. De nem Nathan Rothschild. Ő el­adott angol államkötvénye­ket - méghozzá tömegével! Nem szólt egy szót sem, csak állt megszokott helyén, a tőzsde egyik oszlopának támaszkodva - amelyet ak­kor és azóta is „Rothschild­oszlopnak" neveztek -, és eladott. A tőzsdén végigszaladt a hír: „Rothschild elad!" Nyil­ván tud valamit: Waterloo elveszett. S a londoni Roth­schild tovább öntötte a piac­ra az angol államkötvénye­ket, ujjának minden eladást jelző mozdulatával. Azután egy adott pillanat­ban, amikor az államkötvé­nyek mélyponton voltak, de a tőzsde még nem ébredt fel, egyetlen mozdulattal visszavásárolt mindent, amit eladott - csak éppen az eladási ár töredékéért. Né­hány perc múlva a tőzsdére is megérkezett a hivatalos hír Napóleon vereségéről. Az angol állampapírok érté­ke számlálhatatlan profitot söpört be. Frederic Morton, a dinasztia egyik életrajzírója 140 esz­tendővel később így kom­mentálta az eseményeket: „Ki sem lehet számítani, hogy az utódoknak hány kastélyt, hány versenyistál­lót, hány Watteau- és Remb­randt-képet kerestek meg azon a napon." A világ 200 leggazdagabb embere együttesen több mint 1 billió dollárral rendelkezik Bill Gates 90 milliárdja Washington. Az amerikai Forbes gazdasági magazin minden évben összeállítja a világ leggazdagabb emberei­nek listáját. A napokban is­mertetett legfrissebb sor­rend élén Bill Gates áll, aki a Microsoft tulajdonosaként 90 milliárd dollárt mondhat magáénak. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Forbes magazin jelenleg 465 dol­lármilliárdost tart nyilván, ezektől elkülönítve tartja számon a koronás fők, hercegek, uralkodók, politiku­sok vagyonát, ám a kép még így sem teljes, hiszen a maffia, a távol­keleti triád csúcsvezetőinek vagy a kolumbiai drogbáróknak pénzét nem állítja rangsorba. A 465 milli­árdos együttesen több mint 1 billió dollárral rendelkezik, ami megfelel Olaszország egy év alatt megter­melt bruttó hazai összterméke (GDP) nagyságának. A világ 12 leggazdagabb embere közül 11 az Egyesült Államokban él. A listavezető immár évek óta Bili Gates, a világhírű Microsoft szoft­vercég irányítója és résztulajdono­sa, aki 90 milliárd dollárral áll az élen. Egy év alatt közel megdupláz­ta vagyonát, hiszen 1998-ban „csu­pán" 51 milliárd dollárt mondha­tott magáénak. Gates egyébként a 100 milliárd dolláros álomhatáron is túljutott, azonban a tőzsde tava­szi megingása folytán összvagyona 90 milliárdon állapodott meg. A Microsoft valóságos aranybánya, hiszen a listán 3. helyen álló (30 milliárddal) Paul Allen, illetve a 4. pozícióban lévő Steven Ballmer (19,5 milliárddal) szintén a cég kö­telékébe tartozik: Alien a Microsoft egyik alapítója, Ballmer pedig a je­A pénz néhánynak az ölébe hullott, néhányan pedig keményen megdolgoztak érte (Archívumi felvétel) lenlegi vezérigazgatója. A világ má­sodik leggazdagabb emberét War­ren Buffettnek hívják (36 milliárd), aki ingatlankereskedelemmel fog­lalkozik, és a Gates-korszak előtt a világ leggazdagabbjának számított. Figyelemre méltó a 34 éves Michael Dell teljesítménye is, aki a Dell Computer Corporation megalapító­jaként és tulajdonosaként eddig 16,5 milliárd dollárra tett szert, ami a 7. helyhez elegendő. A Walton­család együttes vagyona Bili Gatesével vetekedik, ám Sam Wal­ton, a Wal-Mart áruházlánc létre­hozója örökségét az öt utód között osztotta szét. Ami a leggazdagabb koronás főket, politikusokat illeti, évek óta Hasz­szan al-Bolkiah, Brunei szultánja számít a listavezetőnek, akinek a 30 milliárd dollárjából közel 1800 szo­bás csodapalotára, saját repülőgép­flottára, és hatalmas Rolls-Royce autóparkra is futja. A szultán a pa­rányi államban található kőolajnak köszönheti jólétét. A második he­lyen Fahd szaúd-arábiai király áll 28 milliárddal, az iraki diktátor Szaddam Husszein mintegy 6 milli­árd dollárt harácsolt össze. Egyéb­ként megközelítőleg ugyanennyi­vel rendelkezik II. Erzsébet, Nagy­Britannia uralkodója is. (shz) 1999 Forbes TOP 20 1. Bill Gates USA 90,0 12. Robson S. Walton USA 16,0 2. Warren Buffett USA 36,0 13 Alwaleed Bin Talal Al-Szaud Szaúd-Arábia 15,0 3 Paul Allen USA 30,0 14 Liliane Bettencourt Franciaország 13,9 4 Steven Ballmer USA 19,5 15 Theo és Karl Albrecht Németország 13,6 5. Oeri Hoffman- és Sacher-család Svájc 17,0 16. Li Ka-Shing Hongkong 12,7 6. Philip Anschutz USA 16,5 17. Haniels-család Németország 12,4 7. Michael Dell USA 16,5 18. Kurt Engelholm Németország 12,0 8. Alice L. Walton USA 16,0 19. Kenneth Thomson Kanada 11,9 9. Helen R. Walton USA 16,0 20. Lee Shau Kee Hongkong 11,1 10. Jim C. Walton USA 16,0 11. John T. Walton USA 16,0 Az adatok milliárd dollárban értendők 16,0 A polgárok listáját a Microsoft vezére, a koronás fők sorrendjét a brunei szultán vezeti Elsők a leggazdagabbak között Az oldalt összeállította: Sidó H. Zoltán Bill Gates nevét 1975-ben csak a szakértők ismerték: akkor végezte el a Harvard Egyetemet, s egy új­mexikói hotelben Paul Allennel megalakította a Microsoft céget. Előtte, 15 éves diákként már nyolcszázezer koronának megfele­lő forgalmat csinált, mert progra­mokat adott el iskoláknak. Gates, a számítógépprogramok zsenije ma az USA leggazdagabb embere. Ak­kor vált igazán számítógépkirály­lyá, amikor kihasználta az IBM ak­kori főnökének nagy tévedését, aki az IBM-gépek programjait a Micro­softtal íratta. A Seattle-ben élő Gates cégének forgalma évről évre nő, nyeresége rendszeresen meg­haladja az egymilliárd dollárt! Gates 8 évvel ezelőtt megszakítot­ta kapcsolatait az IBM-mel, s ebből mára a komputeripar legnagyobb harca bontakozik ki. Szakértők nem tudják, vajon az IBM és szö­vetségesei legyőzik-e a mindig rendkívül rugalmas és előre gon­dolkodó Gatest és csapatát. A koronás fők listáját Brunei szul­tánja, Hasszan al-Bolkiah vezeti, aki 30 milliárd dolláros vagyonával a kuvaiti és szaúdi olajmágnások­nál is gazdagabb. FILLÉRES HÍREK MILLIÁRDOSOKRÓL Mottó: „Aki meg tudja számolni a pénzét, az nem igazán gazdag" Paul Getty olajmágnás Dúsgazdagok országok szerint A német Wochenpost adatai szerint 1996 végén a világon 447 mil­liárdos élt, az amerikai Forbes magazin 1999-es kimutatása már 465 dollármilliárdosról tud. Vajon hol él a legtöbb dúsgazdag pol­gár? Természetesen az Egyesült Államokban, ahol 1996-ban 149­et tartottak nyilván. A további sorrend a következő: Németország 52, Japán 41, Hongkong 20, Mexikó 15, Franciaország 14, Svájc 12, Malajzia 11, Thaiföld és Brazília 10-10, Fülöp-szigetek 9 és Ka­nada 7. Az 1 000 000 főre jutó legtöbb milliárdos Hongkongban és Svájcban él. A kimutatás nem tartalmazza a koronás főket, és a bűnszövetkezetek dúsgazdagjait. A jómódúak egyre gazdagabbak Az elmúlt 30 évben az emberiség leggazdagabb 20 százaléka Föl­dünk összbevételének 70 százalékáról 85 százalékára növelte ré­szesedését. Míg a hatvanas években a leggazdagabb és a legszegé­nyebb 20 százalék között az arány 30:1 -hez volt, addig a kilencve­nes évek derekán ez az arány 60:1-hez lett. Az emberiség mintegy 460 milliárdosa a Föld népessége 40 százalékának megfelelő va­gyonnal rendelkezik, azaz annyi pénzzel, mint 2,3 milliárd ember. Még a fejlett országokban is nő a leggazgadabbak által birtokolt vagyon koncentrációja: az USA-ban 1975-ben a lakosság leggazda­gabb 1 százaléka az összvagyon 20 százalékával rendelkezett, 1995-ben már a 36 százalékával. Francia vagyonosok listája Az amerikai Forbes magazin idei listája szerint Franciaország leg­gazdagabb polgára Liliane Bettencourt, a L 'óreal kozmetikai cso­port tulajdonosa, akinek vagyona 13,9 milliárd dollárra rúg. A má­sodik helyen a Mulliez-család áll 9,8 milliárd dolláros összvagyon­nal. A harmadik helyért kiélezett küzdelmet folytat Francois Pinault (a Pinault-Printemps-Redotite csomagküldő szolgálat feje) és Bemard Arnault (a Louis Vuitton Moet Hennessy luxustermékgyártó tulajdonosa). A párharcból 1999-ben Pinault jött ki győztesen a maga 6,4 milliárdjával, Arnault „csupán" a ne­gyedik a 6 milliárdos vagyonával. A Forbes magazin kimutatásából kitűnik: a leggazdagabb franciák elsősorban a luxustermékek ipar­ágazatában és az üzlethálózatok működtetése terén jeleskednek. A leggazdagabb oroszok titkolóznak A francia Le Monde megpróbálta összeállítani a legvagyonosabb oroszok listáját, ami nehéz feladatnak Ígérkezett, hiszen Oroszor­szágban az adózás kikerülése, a vagyonok eltitkolása nemzeti sportnak számít. Ezért az adatok nem hajszálpontosak, mégis út­mutatóak. A Le Monde szerint a leggazdagabb orosz polgár Viktor Csernomirgyin volt miniszterelnök, a Gazprom földgázbirodalom régi-új elnöke. Vagyonát 5 milliárd dollárra becsülik. A második helyen áll Borisz Berezovszkij, Jelcin elnök korábbi nemzetbizton­sági tanácsadója, a LogoVAZ autógyár volt első embere, aki 3 milli­árd dollárral rendelkezik. A hivatalos jövedelemadó alapján Kirszan IIjumzsinov áll az élen, aki az autonóm Kalmük Köztársa­ság és a FIDE nemzetközi sakkszövetség elnöke, aki minden évben valamivel több, mint 1 millió dollár bevételt vall be. Egy pénzügyi birodalom kialakulásának kezdetei Szülei rabbinak szánták Bill Gates, a világ leggazdagabb embere (Archívumi felvétel) FELDOLGOZÁS A talán legnevesebb bankárdinasz­tia alapítója, Mexer Amschel Roth­schild Frankfurt zsidó gettójának, szűk, két végén láncokkal elzárt, ka­tonák által őrzött utcájában, a Judengasséban - egy, főként se­lyemmel és gyapjúval kereskedő zsi­dó család egyetlen gyermekeként ­1744. február 13-án látta meg a napvilágot. Szülei fiukat rabbinak szánták, ám bankár lett belőle. Alig 4 négyzetméternyi alapterületű üz­letében kezdetben pénzváltással foglalkozott, ami akkoriban rend­ívül virágzó üzletágnak számított, tekintve, hogy a számos német feje­delemség, hercegség, grófság mind­egyike saját számlát vezetett. Frank­furt ugyanakkor a nyugatra irányu­ló német árukereskedelem központ­ja volt. Rothschild hamarosan antik pénzérmékkel is kereskedett, sorra járva a német kisállamokat. Ily mó­don került kapcsolatba a Hanau grófságot kormányzó hessen-kas­seli trónörökössel, IX. Vilmos her­ceggel. A minden hájjal megkent üzletember hírében álló Vilmos ­akit szoros rokoni szálak fűzték az angol, a dán és a svéd királyi csalá­dokhoz - hatalmas vagyonra tett szert zsoldoskatonái „értékesítésé­ből", Európa szinte minden uralko­dója tartozott neki. Rothschildnak pedig óriási erőfeszítés árán sikerült kijárnia, hogy belefolyhasson az uralkodó pénzügyeinek intézésébe. A Hessent a napóleoni háborúk ide­jén, 1806-ban megszálló francia se­reg elől Vilmos menekülni kénysze­rült, s vagyonát már részben Roth­schild fiai menekítették külföldre. Emellett, a megszálló francia ható­ságok orra előtt összeszedték Vil­mos kinnlévőségeit a német tarto­mányokban, majd kalandos utakon eljutatták az ez idő tájt már London­ban székelő harmadszülött fiú Nathanhoz, aki busás haszonnal részben angol államkötvényekbe fektette. A legtehetségesebbnek tar­tott Nathan volt az is, aki - a Napóle­on által 1806-ban Nagy-Britannia ellen elrendelt kontinentális zárlat idején - megszervezte különféle nyersanyagok, fűszerek, gyapot, do­hány, cukor, kávé s egyéb rendkívül értékes gyarmatárú csempészését a La Manche csatornán, ami szintén tetemes profitot hozott a Rothschildok konyhájára. A A Rothschildok az idő tájt már Euró­pa-szerte komoly politikai befo­lyással és üzleti kapcsolatokkal rendelkeztek, s így aztán Napóle­on bukása után ők bonyolíthatták le - nem is kis jutalék ellenében - a Londonnak, Bécsnek és Berlinnek fizetendő, mintegy 120 millió font értékű francia jóvátételt. A frank­furti bankárdinasztia felemelkedé­sében óriási szerepe volt annak, hogy rendkívül jól szervezett in­formációs hálózatuk révén szinte az események előtt jártak. Min­denkinél hamarabb értesültek ar­ról, hogy mi történik a világpoliti­ka porondján, s ennek megfelelő­en elsőként léphettek az üzleti életben. Mára a Rothschild-család fénye némileg megkopott, ám a nevük tovább él.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom