Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-01 / 149. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 2. POLITIKA 5 Beszélgetés Harna István építésügyi miniszterrel a tárca lakástörvény-tervezetéről és elfogadásának esélyeiről Jövőre liberalizálják a lakbéreket Az előző kormány hivatali ideje alatt az építésügyi minisztérium, a kormány lakáspolitikai céljainak megvalósítása érdekében, kidolgozott egy lakástörvény-tervezetet. Ezt akkor nem sikerült elfogadtatni. A tárca jelenlegi vezetése, kisebb módosításokkal, szintén a törvény elfogadását szorgalmazza. MOLNÁR IVÁN Mi tette szükségessé új lakástörvény megalkotását? A lakáskérdéssel foglalkozó törvények el vannak aprózva, vagyis nincs olyan átfogó törvény, amely módszeresen rendezné a kérdést. Ugyanakkor a meglevő törvények nem az elfogadott lakáspolitikai koncepció szerint szabályozzák az érintett területet. A legmarkánsabb példát a lakás tulajdonlásával kapcsolatos jogszabályokat is tartalmazó polgári törvénykönyv nyújtja. A bérlakások építésének és üzemeltetésének egyik problémája, hogy a törvénykönyv túlzott védelmet biztosít a bérlőknek a tulajdonosokkal szemben. Az általunk benyújtott törvényjavaslat ezért komplex módon kezeli a lakásproblémát. Szabályozza egyebek közt a bérbeadók, valamint a bérlők jogait és kötelességeit, meghatározza az albérlet feltételeit és a lakáskezelőségek kötelességeit is. A módosítás összefügg a wv A polgári törvény** könyv túlzott védelmet biztosít a bérlőknek a tulajdonosokkal szemben. bantartási alapok létrehozását a lakástulajdonosok által alapított társaságok és a bérlakások üzemeltetői számára. Számításaink szerint az éves lakbérek nagysága a lakás beszerzési értékének 5 százaléka körül mozog majd. Ebből 2,5 százalék jutna az értékleírásra, 1,5 százaléka kerülne a karbantartási alapba, fél százalék az üzemeltetési költségekre és ugyanennyi a nyereséget képezné. Lát-e esélyt a törvény elfogadására, és ha igen, mikor léphetne érvénybe? A törvényt már megtárgyaltuk a kormány gazdasági tanácsában, múlt héten pénteken kellett volna tárgyalni az érdekegyeztető tanácsban. A tanács ülését azonban elnapolták, így nem tárgyalták meg. A kormány törvény-előkészítő terve szerint ugyanakkor még júniusban kellett volna beterjeszteni a kormány elé, ezt az időpontot azonban csak akkor tudtuk volna » A parlament így legkorábban ősszel tárgyalhat a törvényről (Somogyi Tibor felvétele) « bérleti díjak szabályozásával, jelenleg ugyanis nem szabadáras a lakbér. Szerintünk ez a legnagyobb akadálya annak, hogy Szlovákiában a magántőke is részt vegyen bérlakások építésében és üzemeltetésében. Az előző kormány hivatali ideje alatt a tárca már kidolgozott egy lakástörvényt, azt azonban nem sikerült elfogadtatni. Mi a különbség az önök és az előző kormány által kidolgozott lakástörvény között? Az általunk elfogadásra ajánlott törvény csak kisebb módosításokat tartalmaz az előző tárcavezetés javaslatához viszonyítva. Jelenleg ugyanazok a problémák merültek fel, mint az előző kormányzat idején, a tárcaközi egyeztetés alatt ismét elakadt a törvény. A pénzügyi tárcának és az igazságügyi minisztériumnak ugyanis most is kifogásai támadtak a javaslattal kapcsolatban. A törvény elfogadása után átlagban mennyivel nőnének a lakbérek? Egy hosszabb átmeneti időszakkal számolunk, így elképzeléseink szerint a költségtérítési lakbér bevezetése a jelenlegi bérlakások esetében 2003 körül lenne esedékes. Az újonnan, állami hozzájárulás nélkül felépített bérlakások esetében a lakbér nem lesz szabályozva, vagyis a lakbér mértékét a bérbeadó és bérlő egyezsége határozza meg. A bérlakásokat jelenleg államilag ellenőrzött áron adják ki, így egy kétszobás községi bérlakás lakbére körülbelül 390 korona körül mozog. Ez az ár olyan alacsony, hogy még a lakás üzemeltetését és karbantartását sem biztosítja, így a községek a bérlakások üzemeltetése érdekében további pluszkiadásokra kényszerülnek. A községek tulajdonában levő lakások állaga így folyamatosan romlik. Ezért tesszük kötelezővé a lakáskarSzámításaink szerint az éves lakbérek nagysága a lakás beszerzési értékének 5 százaléka körül mozog majd. \\ betartani, ha az érdekegyeztető tanács időben tárgyal a törvényről. A parlament így legkorábban ősszel tárgyalhat róla, pozitív elbírálás esetén jövő év januárjában léphetne hatályba. A tárcaközi egyeztetés során azonban az igazságügyi minisztérium fő kifogása újfent az volt, hogy nem értenek egyet a polgári törvénykönyv közvetett módosításával. Az igazságügyi tárca tervei szerint a polgári törvénykönyvet csak 2001-ben vagy 2002-ben módosítanák. Ezzel kapcsolatban több kormánytagnak is az a véleménye, hogy nem lehet addig várni, több jogszabályt is korábban kéne módosítani. Ha nem sikerül elfogadtatni az általunk sürgetett lakástörvényt, akkor mi is a polgári törvénykönyv módosításán keresztül igyekszünk véghezvinni a lakás bérbeadóinak nagyobb védelmét. Az ellenzék és a koalíció megleckézteti a kormányt Miniszterhiány Čarnogurský a Szlovák Távközlési Vállalatról Privatizálási kérdőjelek ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „A kormány újra megmutatta, hogy figyelmen kívül hagyja a parlamentet, és csak szükséges rosszként kezeli" - nyilatkozta tegnap Jozef Prokeš, a Szlovák Nemzeti Párt tiszteletbeli elnöke azt követően, hogy Jozef Migaš házelnök koradélután az éppen ülésező kormány tagjainak távolléte miatt berekesztette a parlamenti ülést. Katarína Tóthová (DSZM) feltette a kérdést, nincs-e válsághelyzet a kormányban. A kabinet és a parlament közti együttműködést bírálták a kormánypártok képviselői is. Duka Zólyomi Árpád (MKP) szerint rendetlenségről van szó, Marián Mesiarik (PEP) rámutatott, a kormánynak kell szolgálnia a parlamentet és a választókat, nem fordítva. Az SZDK frakcióvezetője, Roman Kováč szerint a kormány megszakíthatta vagy későbbre halaszthatta volna ülését. Pavol Hrušovský parlamenti alelnök helyeselte, hogy a törvényhozás ilyen erélyesen adott hangot véleményének, (kor) SITA-HlR Pozsony. Ján Čarnogurský igazságügy-miniszter kedden kijelentette, olyan információk jutottak birtokába, melyek megkérdőjelezhetik a Szlovák Távközlési Vállalat privatizálásának törvényességét. Mint ismeretes, a részvényeladást a Deutsche Bank felügyelné. Gabriel Palacka közlekedési és távközlési miniszter viszont kijelentette, a részvényeladás szabályos volt, és kizárta, hogy az ügynek bármi köze van a Nafta Gbelyhez. Čarnogurský megegyezett a kormányfővel, hogy a hét folyamán felülvizsgálja az információkat. Azzal az igazságügyminiszter is egyetért, hogy az ügy nincs összefüggésben a Nafta körüli botránnyal vagy a GSM 1800-as hálózat működtetési engedélyével. RÖVIDEN Kifizette tartozását a Nafta Pozsony. A Nafta Rt. tegnap kifizette a Kazachsztánban működő Anaco vállalatért felvett 2,5 millió dolláros hitelét a hitelező bankoknak. Hírügynökségi források szerint a Nafta Rt. nem vette igénybe a Szlovák Gázművek hitelajánlatát, így hitelét más forrásokból finanszírozta. A kölcsönt még június 28-án kellett volna visszafizetnie, ám a fő hitelező Tatra banka hajlandó volt néhány napos haladékot adni. A hitel visszafizetésének elmaradása esetén a Naftánál a cross-default veszélye fenyegetett. (SITA) Palkó nem tájékoztatta pártját? Pozsony. A Kerszténydemokrata Mozgalom nem vett rész a Szlovák Demokratikus Koalíció és Rudolf Schuster tárgyalásain, mivel nem kapott meghívót. Ján Čarnogurský megerősítette, hogy a tárgyalásról nem is tudtak. Marek Revilák, az SZDK hivatalának munkatársa viszont elmondta: a megbeszélésről az SZDK elnökségi ülésén is szó esett, melyen jelen volt Vladimír Palkó, a KDM képviselője. (TA SR) Előrehozott választásokban bíznak Pozsony. A kormány baloldali pártjai és az ellenzék jövő tavaszra kezdeményezheti az előrehozott választások kiírását - jelentette ki tegnap Oľga Keltošová annak kapcsán, hogy a legutóbbi felmérések szerint a DSZM támogatottsága ismét elérte a 30 százalékot. A parlamenti képviselő elmondta, a választások után a mozgalom „elképzelései" szerint alakult a gazdasági és szociális helyzet, s a társadalmi feszültséget csak fokozza majd az egyre növekvő munkanélküliség. (SITA) Štefanko hirtelen megbetegedett Pozsony. A kormány tegnap jóváhagyta a Legfelsőbb Bíróság alelnökének, Jozef Štefankónak a leváltását. Mint ismeretes, Štefanko baltával tört be korábbi szolgálati lakásába, amit elvettek tőle. Egyébként a bíró tegnap hirtelen megbetegedett és betegállományba vonult. (TA SR, SITA) Bugár Béla Brüsszelben, az EP néppárti frakcióülésén Nem lesz kettős tagság? ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Brüszszelben részt vett az Európai Parlament néppárti frakciójának ülésén, amelyen elsősorban az MKP tagságáról tárgyaltak. Tekintettel arra, hogy egykor az MKDM megfigyelői tagja volt a frakciónak, az MKP szeretné megtartani ezt, vagy elnyerni a társult tagságot. Bugár Béla elmondta, ennek érdekében nem kis munkát kellett kifejteniük, hiszen külföldön is ismert az a tény, hogy az MKP-nak van egy liberális platformja is, amely a nemzetközi liberális szervezetekben megfigyelő, és tagja az EP azon csoportjának, amely néha ellenségesen viselkedik a néppárti frakcióval. Ennek ellenére a frakció javasolja az MKP megfigyelői tagságát. Végső döntés a Néppárt vezetőségének őszi ülésén várható. Abban az esetben, ha megváltozik a liberális platform hozzáállása, az MKP akár a frakció társult tagjává is válhat, (szamó) Ha leváltják, Ivan Mikloš távozik a kormányból Lángoš Kaník mellett ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Demokrata Párt azt javasolja Ľudovít Kaníknak, a Nemzeti Vagyonalap elnökének, hogy a Nafta Gbely-botrány kapcsán ne távozzon posztjáról - közölte tegnap este a SITA-hírügynökség. Kaník a DP tagja, s a párt leváltása esetén lemondatja kormánybeli egyetlen tagját, Ivan Mikloš gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettest. Ján Lángoš pártelnök kijelentette, Mikuláš Dzurinda már a keddi koalíciós tanácson „meglobogtatta" a titkos, Kaníkra nézve állítólag terhelő bizonyítékokat, de a kormány azok megvizsgálása után mégsem a leváltásáról döntött, csupán lemondásra szólította fel őt. „Valószínűleg mégsem voltak annyira meggyőzőek azok a bizonyítékok" - mondta Lángoš. Mint kiderült, a katonai titkosszolgálat lehallgatna Kaník telefonjait, és állítólag hangfelvétel készült a Vladimír Poórral való egyezkeséről. Kaník továbbra is állítja, ő tiszta. A parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottsága ma foglalkozik a lehallgatási üggyel. Marian Juskót javasolja a kabinet a Nemzeti Bank élére. A miniszterek szerint a PNS-ügy összefügg a Nafta-botránnyal Öt év börtönre ítéltek egy német mérnököt Iraknak kémkedett Túl sok a botrány MTI-HIR München. Egy müncheni bíróság hazaárulásért öt év börtönre ítélt egy német vegyészmérnököt. Karl-Heinz Schaab urándúsításra használt gázcentrifugával kapcsolatos technológiai ismereteket adott el Iraknak 1989-90-ben. A mérnök korábban a MAN AG alkalmazásában állt, az öbölháború előtt ötször járt Irakban, ahol technológiai ismereteket adott el 100 ezer dollárért. Tetteire 1995ben derült fény, amikor Szaddám Húszéin iraki vezető két veje egy köteg titkos dokumentummal együtt Jordániába menekült. Schaabot 1996 decemberében nemzetközi körözés alapján Brazíliában tartóztatták le, ahol 15 hónapot töltött börtönben a kiadatási eljárás keretében. A mérnök, aki az ítélet kihirdetése előtti napon töltötte be hatvanötödik életévét, a tárgyaláson az ellene felhozott vádak nagy részét bevallotta. Schaabnak nem kell börtönben ülnie, mivel brazíliai börtönidejét az ottani kemény állapotok miatt háromszorosan beszámítják, ugyanúgy, mint a háromhónapos németországi vizsgálati fogságot is. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Amit elloptak a múltban, azt most vissza keil szereznünk nyilatkozta tegnap Mikuláš Dzurinda miniszterelnök, miután bejelentette, hogy a kabinet lemondásra szólította fel a Nemzeti Vagyonalap két vezetőjét, Ľudovít Kaníkot és Ladislav Sklenárt. Dzurinda szerint az intézmény az elmúlt hónapban semmit sem tett a szétprivatizált vagyon visszaszerzéséért, ezért a kormánynak kell eldöntenie, milyen módon jusson az elrabolt pénzhez. Elmondása szerint tegnap késő délután a kabinet a Nafta Gbely-ügy mellett több más céggel, köztük a lapterjesztő társasággal (PNS) is foglalkozott. Egyes hírek szerint ugyanis a társaság hátterében ugyanazok állnak, akik a Nafta Gbely körül manipuláltak. A miniszterelnök kijelentette, túl sok a megoldatlan ügy. A kormány a gazdasági visszaélések megvitatása mellett tegnapi ülésén elfogadta a közbeszerzésről szóló törvény tervezetét. Az indoklás szerint ennek a törvénynek is biztosítania kellene a gazdasági reformok sikerét, ráadásul a jogszabály uniós csatlakozásunkat is felgyorsíthatja. A kabinet ugyancsak elfogadta a Szlovák Vasutak helyreállítására vonatkozó javaslatot. A miniszterelnök szerint öt éven belül teljesen helyreállhat a vállalat egyensúlya, addig azonban sok lesz még a tennivaló. Ugyancsak tegnap döntött úgy a kabinet, hogy a Nemzeti Bank elnöki posztjára Marian Juskót javasolja, (sóti) Mikuláš Dzurinda és Ľudovít Černák a tegnapi kormányülésen. A gazdasági miniszter elégedett lehet, megúszta Nafta Gbely-ügyet. (TA SR)