Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-03 / 152. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 3. VE N DEC KOMMENTÁR Magyar segítség Az, hogy miként bánnak a külföldivel a határon, nem rendszerfüggő. Ezt már a csehszlovákiai bársonyos forradalom után is tapasztaltam, amikor pontosan olyan bonyolult volt egy útlevélkezelés, mint a forradalom előtt. Aztán az évek során persze javult a dolog, de a fejekben levő korlátok nehezen leküzdhetők. A világért sem szeretném összehasonlítani az akkori állapotokat a mostani jugoszláviai helyzettel, ezért sietve mondom, hogy a szerb határőröknek feltehetően még évtizedekre lesz szükségük ahhoz, hogy ezek a bizonyos korlátok lebontódjanak. Igaz, ott nem volt rendszerváltás, csak éppen vége a háborúnak. A gyanakvás, a körülményesség, s megkockáztatom a betartás a régi. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és a kíséretében levő újságírók csaknem három órát várakoztak Kelebiánál, Tompa túlsó oldalán, hogy már lepecsételt, majd újra elkért útlevelüket visszakapják, és folytathassák útjukat Szabadkára. Ezen a vajdasági városon nem látszanak annyira a háborús nyomok, mint például Újvidéken, ahol csak egy híd maradt épen, de azért hamar kiderül, hogy 1000-1100 magánház rongálódott meg a bombázások során. Összesen nyolc támadás volt a város ellen, ebből kettő katonai objektum, kettő a radarForró Evelyn állomás ellen. Telibe találták a palicsi meteorológiai állomást, a szabadkai rádió középhullámú adóját és a nagy átjátszót. Tíz tévé és tíz rádió, a posta műholdas rendszere nem egyéb, mint egy bucka. A látogatás végén különben kimentünk Palicsra, láttuk, hogy tényleg egy kupac maradt az egészből. Ennek a lerombolt rádióállomásnak az újjáépítéséhez, felszereléséhez ígért segítséget a fővárosi főpolgármesteri hivatal, hogy az adó 120-150 kilométeres körzetben tudjon sugározni. A szabadkaiak azt kérték, ha lehet, további gyógyszerszállítmányt is küldjön a főváros, de azért nagyon megköszönték a májusban eljuttatott, csaknem egymillió forint értékű gyógyszersegélyt is. Demszky különben akkor akart először Szabadkára látogatni, de egyszerűen nem engedték be az országba, és visszafordították a határról. A főpolgármester és a most vele utazó Szent-Iványi István, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke egyaránt azt vallja, és ezt a szabadkai polgármesternek, Kasza Józsefnek is elmondták, hogy a demokratikus rendezés és átalakulás legfontosabb feladata a helyi önkormányzati rendszer megerősítése, és ezért is fontos a városok közötti kapcsolattartás. A szerző a Magyar Hírlap munkatársa JEGYZET Tudatlan szavazók VRABEC MARIA A pozsonyi parlamentben az ilyesmi már szinte nem is számít hírnek, de ha egy vidéki városban esik meg, hogy a képviselők nem tudják, miről szavaztak, az napokig szóbeszéd tárgya marad. Nyitrán is ez történt július elsején, amikor a városatyáknak arról kellett dönteniük, elfogadják-e Jozef Prokeš jelöltjét, Zuzana Orgoníkovát a városi hivatal elöljárójának posztjára, valamint leváltják-e a városi lakásszövetkezet igazgatóját, Ivan Hrdýt. Az SZDK, a DBP és a PEP frakciójának vezetői már jóval az ülés előtt kijelentették, sőt, magát Prokešt is tájékoztatták arról, hogy a hivatalvezető-jelölt elfogadhatatlan számukra, Hrdýt pedig csak azzal a feltétellel váltják le, ha a helyére nem Prokeš jelöltje - az SZNP városi szervezetének egyik oszlopos tagja - kerül, hanem az „ő emberük". A polgármester kénytelen-kelletlen belement az alkuba, és lélekben biztosan már arra is felkészült, hogy a hivatalvezető személye miatt újabb hetekig tartós csatát vív a makacs képviselőkkel. Lehet, hogy a meleg okozta, lehet, hogy Prokeš távolléte miatt nem voltak elég éberek a városatyák, de Orgoníková kinevezését mindennek ellenére megszavazták, és Hrdýt is meghagyták igazgatói minőségében. Az eredmény kihirdetése után aztán maguk sem győztek csodálkozni, és azzal védekeztek, hogy nem is tudták, miről szavaznak éppen, mert a legtöbb felszólaló nem a megtárgyalandó témáról beszélt. Változtatni azonban már nem tudtak a dolgon, a szavazás érvényes volt, és most már csak egy bizalmatlansági indítvány esetén lehet újratárgyalni a dolgot. Prokeš pedig bizonyára megörült, amikor a nyelvtörvény vitája közben a pozsonyi parlamentben értesült a jó hírről, és elkönyvelhette első győzelmét a nyitrai képviselők fölött - még akkor is, ha ezt inkább az előbbiek butaságának, mint a saját okosságának köszönheti. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla- kultúra - (58238313), Urbán Gabriella -panoráma (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kit. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Jánošík, már nem te vagy a szlovák nemzeti hős, hanem azok, akik kirabolták a szlovák vállalatokat. (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ DIE PRESSE Tíz évvel a vasfüggöny leomlása után a közép-kelet-európai reformországok gazdasága erősen elmaradt az EU-országokétól - írta a konzervatív bécsi lap. Fennáll a veszély, hogy a dél-európai újjáépítés nagy költségigénye elodázza az EU bővítését, de a folyamatot negatívan befolyásolhatja az is, hogy a reformországok lassan veszik át az EU normáit és jogrendszerét. A ragyogó Prágán és Budapesten túli vidéken is az látszik, hogy a változás nem túl nagy. A bérek és fizetések erősen elmaradnak a nyugatiaktól. Az országok lassan dolgozzák le a Nyugattal szembeni lemaradást, sőt a jelenlegi recesszió vissza is veti őket ebben a folyamatban. Érthető a polgárok csalódottsága, hiszen sokkal könnyebbnek és gyorsabbnak hitték a kapitalizmus felépítését. Szinte sehol nem vitték következetesen végig a piacgazdaság átalakítását. Csehországban a vagyonjegyes privatizálás oda vezetett, hogy a nagyüzemek eladósodtak, és csődben vannak. A lapterjesztés körül nem tisztázódik a helyzet, szinte hétről hétre újabb csapdák bukkannak fel Gazdasági és politikai horror Stanislav Srník megbízhatatlan partner, ezért még érhetnek bennünket meglepetések - mondta Peter Huňor, a Nemzeti Vagyonalap alelnöke, amikor május végén Srník helyére új vezérigazgatót nevezett ki az Első Lapterjesztő Társaság (PNS) élére. TUBA LAJOS Ebben nem tévedett: július elején a PNS ellen csődeljárás folyt, az élén párhuzamosan három vezető állt, ötvenezer ember munkahelye forgott veszélyben, sőt az eddigieknél is veszélyesebb sajtóimpérium kialakulása körvonalazódott. A valóság azonban még ennél is szövevényesebb. A tavalyi parlamenti választások előtt a következő volt a helyzet: a legnagyobb hazai lapnyomdát, a Danubiaprintet és a lapterjesztés kb. 85 százalékát bonyolító PNS-t a Mečiar-kormány idején szimbolikus árért privatizálták, mindkét esetet Stanislav Srník neve fémjelzi. Időközben a Danubiaprint egy nyíltan DSZM párti napilaphálózatot is kiépített. Srník először a súlyos anyagi problémákkal küzdő Danubiaprintet vesztette el, ezt egzekúció útján egy Verzus nevű cég szerezte meg, amely mögött sajtóhírek szerint Ivan Kmotrík, a Mediaprint-Kapa, vagyis a Az Első Lapterjesztő Társaság élén párhuzamosan három vezető állt. konkurens lapterjesztő meghatározó embere áll. A PNS-szel kapcsolatban a Nemzeti Vagyonalap a tavalyi év végén érvényesítette a privatizációs döntést, majd egy újabb tranzakció lebonyolítása után május 21-én a vállalat élére új elnökséget, illetve Igor Ďurič személyében új vezérigazgatót nevezett ki. OLVASÓI LEVÉL Igazolatlan parlamenti órálc Nem tudom, ki hogyan van vele, de én már frászt kapok a sok áremelés hallatán. Könnyen hazardíroznak a parlamentben az árakkal, mert az ő havi fizetésük több, mint az átlagember éves keresete. A képviselők is a választások előtt fűt-fát ígértek a választóknak, most meg mi van? Mivel Srník mindenütt fellebbezett, ezt egyelőre nem írták be a cégjegyzékbe, Ďurič szerint erre talán a napokban kerül sor. Azóta azonban párhuzamos vezetés működik: a hírek szerint minden partner elismeri Ďuričékat, de jogilag Srník a vezető. Ezt ő arra használta ki, hogy a PNS rossz gazdasági mérlegére hivatkozva öncsődöt jelentett. Ezzel nagysikere volt, a pozsonyi kereskedelmi bíróság egyik bírója, akinek több gyanús döntését a rendőrség most is vizsgálja, rekordgyorsasággal ki is hirdette a csődeljárást. Csődbiztosnak Rastislav Poslúch ügyvédet nevezte ki, akinek kapcsolatai Ivan Kmotrík és a Nafta felé utalnak. Poslúch nem tartja meg a Ďuričék által tett ígéreteket, és intézkedései miatt a lapokat szállító cégek sztrájkkal fenyegetőznek, a lapkiadók pedig továbbra is az anyagi összeomlás határán táncolnak. Ďuričék tegnap, vagyis július másodikán a csődeljárás megszüntetését kérvényezték. Egyrészt arra hivatkoztak, hogy Srníkék a könyvelést manipulálva a valósnál rosszabb eredményt mutattak ki, illetve a cég életképességét bizonyítja, hogy az idei év első öt hónapjában 21 millió korona nyereséggel zárt. Időközben az űj vezetőség elkezdte felgöngyölíteni a Srníkék által felhalmozott 200 millió koronás adósság történetét, és valóban megdöbbentő tények sorozatával szembesült. Már az első nap rájöttek, hogy Srníkék tavaly augusztusban eladtak 861 újságárusító kioszkot egy KT Print nevű cégnek (székhelye azonos Kmotrík cégeinek székhelyével). A KT Print a legszerényebb becslések szerint is az 1 milliárd korona piaci értékű hálózatot 14 millió koronáért kapta meg, de sok gondja nem akadt vele, tekintettel, hogy a PNS azonnal bérbe is vette tőle. Ma már tudni, hogy a kioszkokban dolgozók egyáltalán nem is tudtak arról, hogy lassan egy éve más a tulajdonosuk. Néhány napja Ďuričék levélben közölték a KT Printtel, hogy Hetekig, hónapokig tárgyalgatnak, veszekednek, de dűlőre nem jutnak. De minek is siessenek? Az ő pénzük úgyis megvan. Azt sem értem, hogyan létezhet olyasmi, hogy nem jelennek meg teljes létszámban a parlamenti üléseken? Nekik az a munkahelyük! Honnan szereznek igazolást? Miért nem kapnak büntetést a hiányzásért? Ha egy munkás nem jelenik meg a munkahelyén, s ha van szerencséje, kap abszenciát, de ha nincs szerencséje, elbocsátják. Egyes politiaz adásvételi szerződésben található hibák miatt érvénytelennek tekintik azt. A KT Print reakciója nem ismert, az viszont igen, hogy a kioszkok kulcsfontosságúak a PNS megmentése szempontjából. A cégnek a további működéshez készpénzre van szüksége, de ilyen állapotban egyetlen bank sem mer hitelezni neki. A megoldást egy viszontlízingben találták meg, amely végén a lízingtársaság visszajuttatja nekik a hálózatot. Egyelőre azonban ennek engedélyezéséről is a csődbiztos dönt. A gazdasági horror iránt érdeklődők számára Milan Jablonicky keNegyvenhétmillió koronát egyszerűen kölcsönadtak, kamatmentesen. reskedelmi igazgató szolgált érdekességgel, amikor csütörtökön nyilvánosságra hozta, hogy Srník ideje alatt a PNS-ből miként áramoltattak ki 223 millió koronát, főként a Danubiaprintnek. 47 millió koronát egyszerűen kölcsönadtak, kamatmentesen és nagyon előnytelen szerződésekkel. A határidő június végén járt le, de úgy néz ki, hogy semmi sem jön vissza belőle. A Danubiaprint számára 100 millió korona értékben vállaltak hitelgaranciát, amit azután az egzekútorok szépen le is emeltek a számlájukról. Végezetül, amikor a kiadók nem fizettek a Danubiaprintnek, az egyszerűen a PNS-en hajtotta ezt be, 20 millió korona értékben. A legnyakatekertebb tranzakciók viszont a Distripress nevű céghez kötődnek, amelynek hivatalos képviselője május 21-e óta egyébként szintén Stanislav Srník. Erről a cégről elsőként akkor hallottunk, amikor a Nemzeti Vagyonalap átvette a PNS-t. Ehhez ugyanis nem volt elegendő a Srníkéktől visszavett részvénycsomag, hanem kellett a Distripress által korábban egzekúció által megszerzett 20,4 százalék kusaink, akik milliós károkat okoztak az országnak, loptak, csaltak, még mindig a parlament padjait koptatják, sőt mindenbe van beleszólási joguk. Az ő gaztetteiket most velünk fizettetik meg. Térítsék meg ők az okozott kárt! Attól, hogy Lexa fogságban van, nincs megoldva semmi. Kit érdekel, milyen és mennyi cigarettát szív. Nincs nyelvtörvény ezért szerintem egy kisebbséginek nincs még annyi joga, mint kötelessége, ne vonatkozzék rá az áremelés. Válságban az egészis. Ez úgy sikerült, hogy'a Distripress időközben a részvényeket elzálogosította a Tatra bankban, amely pedig 40 millió koronáért eladta azt a Vagyonalapnak. Az ennek birtokában lecserélte a vezetőséget, és megkezdte a PNS rendbetételét. Ez a csomag azonban a PNS könyvelésében is felbukkant. A Srník-féle vezetés ugyanis idén tavasszal 43 millió koronát egyszer már kifizetett megvételéért a Distripressnek, amely viszont egyszerűen nem adta át a részvényeket. Az ügyben Mikuláš Dzurinda kormányfő személyes segítséget ígért. Igor Ďurič szerint a legtöbbet akkor segítene, ha végre megvizsgálnák a kereskedelmi bíróságok gyakorlatát. Sőt, sajnos úgy néz ki, hogy az ügynek kemény aktuális politikai felhangja is van. Ďurič szerint a PNS felszámolása esetén már körvonalazható egy, még a korábbinál is nagyobb sajtópiaci koncentráció. Ezzel kapcsolatban a következő cégeket említette: Concordia, Media-Kapa, Verzus, Artmedia, Grafobal, Slovenská grafia, és talán a KT Print. Végezetül, mi lenne az az optimista forgatókönyv, amely reményt adna a PNS megmentésére, és egy manipulációtól mentes lapterjesztés biztosítására? Ez a következő lépésekből állna: az illetékes bíró leállítja a csődeljárást, ezzel újra az új vezetőség kezébe kerül az irányítás. A cégbíróság bejegyzi a PNS új elnökségét, amivel a vezetőségváltás is lezárul. A KT Print elismeri a kioszkokkal kapcsolatos szerződés érvénytelenségét, így - azok ideiglenes átadásával a lízingtársaságnak - készpénz vihető be a cégbe. A tíz legnagyobb kiadó kapitalizálja régi követelései egy részét, így csökken a PNS eladósodottsága és biztosítva lesz a lapterjesztés feletti plurális ellenőrzés. A PNS újra normálisan működni kezd, és a lapeladásból újonnan beérkező bevételeket a Ďuričékkal megegyezett kulcs szerint szétosztják a kiadók között. ségügy: kis fizetésünkből levonják a betegbiztosítást, de ha gyógyszerre van szükségem, részben térítsem az árát. Sorolhatnám tovább, de minek? Ha az ország jelenlegi vezetői tudják, kik a bűnösök, akik miatt idáig süllyedtünk, már pedig mindenki tudja, akkor ne kesztyűs kézzel bánjanak velük, miközben rólunk már a ki tudja hányadik bőrt húzzák le. Fizessenek a bűnösök, mert nekik van miből! Lévai Józsefné, Izsa