Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-21 / 166. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 21. TÉMA: A HARMADIK SZEKTOR FL Az oldalt a Fórum Intézet anyagai alapján szerkesztette: Kósik Andrea EGY KIS SZEKTORZSARGON Néhány példa a civil szervezetek elnevezéseire A civil szervezetek leírására a világon és a szektorban nagyon sok rövidítést használnak. íme néhány példa a harmadik szférában használt zsargonból, melyek a szervezetek típusait jelölik. A nonprofit szektorban az angol a kommunikációs nyelv, ezért ezek az elnevezések is ebből a nyelvből származnak. NGO (non-governmental organisation, a szlovák terminológiában: mimovládna organizácia), vagyis nem állami szervezet. Ez a legelterjedtebb jelölése a civil szervezeteknek, mely egyben a legkevésbé pontos is, mert a nem állami szervezetek közé tartoznak a magántulajdonban lévő szervezetek vagy az egyházi szervezetek is. MINGO (members interested NGO): nem állami szervezetek, például a polgári társulások, egyletek. MBO (mutual benefit organisation): egymás segítésére orientált szervezetek, tevékenységük általában a tagokra és a szervezet pártfogóira irányul. PINGO (public interested NGO): a nyilvánosság támogatására orientált nem állami szerevezetek, például az alapítványok, alapok. PBO (public benefit organisation): az előbbinél pontosabb kifejezés. Olyan közhasznú szervezeteket jelent, melyek saját tagjaik támogatásán túl a közjóval is törődnek, másokat segítenek, esetleg még ismeretleneket is. TANGO (traditional NGO): hagyományos nem állami szervezetek, melyek leginkább a hagyományos segítségnyújtásra orientálódnak. BINGO (big NGO): nagy nem állami szervezetek. Annak ellenére, hogy nagyon gyakori az NGO elnevezés, valójában nem fejezi ki a civil szervezetek tevékenységének lényegét. A harmadik szektor szakirodalmának ifjú korával is magyarázható, hogy egyelőre más előnyösebb rövidítések nem honosultak meg a szektorban. PVO (private voluntary organisation): magánjellegú önkéntes szervezetek. VSO (voluntary support organisation): önkéntes támogató szervezetek, tehát önkéntesekre támaszkodó, másokat támogató szervezetek. CSO (civil society organisation): civil (polgári) társadalmi szervezetek. Egyelőre nem gyakoriak a bevételhez való viszony alapján kialakított elnevezések. NPO (non-profit organisation, neziskové organizácie): bevétel nélküli szervezetek. NFPO (not for profit organisation, organizácie nefungujúce pre zisk): nem nyereségorientált szervezetek. Egy országról az ottani civil szervezetek működése alapján alkot képet a külföld - mondta Rudolf Schuster, amikor májusban meglátogatta a SAIA-SCTS pozsonyi irodáját. (Archív felvétel) A fejlődő országokban gyakran használatosak olyan elnevezések, rövidítések, amelyek kifejezik egyben a politikailag is más társadalmakból adódó különbözőségeket. NINGO (North NGO): nyugati típusú nem állami szervezetek. SNGO (South NGO): déli típusú nem állami szervezetek. INGÓ (international NGO): nemzetközi nem állami szervezetek. A harmadik szektor számtalan „vicces" elnevezést is kitalált a szervezetek munkájának leírására, melyekből arra következtethetünk, hogy itt bizony valami sántít... QANGO (quasi public private NGO): kvázi közhasznú magánszervezet. GONGO (governmentally organised NGO): államilag szervezett nem állami szervezet. GRINGO (governmentally run and inspired/initiated NGO): főleg Dél-Amerikában használják az államilag létrehozott és ihletett, kezdeményezett nem állami szervezetekre. BONGO (business organisated NGO): vállalkozók által irányított nem állami szervezetek. A szórakozás kedvéért álljon még itt két példa arra, hogy az emberi leleményesség valóban határtalan. Az NGO a beszélt amerikai angolban olvasható úgy is, mint „and go" (tehát: és menj), ami szinte kínálja magát a szójátékok alkotására. COM'N GO (come and go - gyere és menj): ironikus megnevezése olyan szervezeteknek, melyek szétesnek még mielőtt teljesítenék küldetésüket. Ezt az elnevezést kapta pár külföldi szervezet, melyek megjelentek Szlovákiában, de mivel nem volt helyismeretük, nem mérték fel a terepet, nagyon hamar távoztak is. WASH'N GO (wash and go - mosd ki és menj): ez az elnevezése az olyan szervezeteknek, melyek a jótékonykodás leple alatt piszkos pénzeket mosnak tisztára. Csaknem hatvan definíció létezik a civil szféra meghatározására, mert országonként eltérő sajátosságai vannak Mi az a harmadik szektor? Egyre gyakrabban esik szó az állami és gazdasági szféra mellett egyenrangú partnerként megjelenő - harmadik szektorról, bár az is igaz, még mindig sokan vannak azok, akik nem tudják, mit takar ez a fogalom. ÖSSZEFOGLALÓ A non-profit szervezetek nálunk csupán 1989 után kezdtek rohamosan teijedni, tehát még nem igazán vertek gyökeret a köztudatban. Ennek okát a terminológiai zűrzavarban is kereshetjük. A non-profit szektorral foglalkozó szakirodalomra ugyanis a kifejezések sokasága jellemző, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy maga a szektor szinte országonként egészen eltérő sajátosságokat mutat. Az ide tartozó intézmények tevékenységi körük, céljaik, jogi helyzetük és történeti gyökereik szerint rendkívül sokfélék. Az Amerikai Egyesült Államokban például non-profit szektorról, illetve nem adóköteles szervezetekről beszélnek, mellyel a non-profit intézményeknek a gazdasági szervezetektől, a piactól való függetlenségét emelik ki. Kelet-Európában, így nálunk is, nem-állami intézményekként (mimovládne organizácie - MVO) emlegetik a harmadik szekAz önkéntesség jelentős szerepet játszik a civil szervezetek életében. torban tevékenykedő szervezeteket, s ebben az esetben a szervezeteknek az államtól, az állami szervezetektől való jogi, intézményi és gazdasági függetlenségén van a hangsúly. Nem egységes annak megítélése sem, mi tekinthető non-profit szervezetnek. Van ahol a szakszervezeteket is a harmadik szektorba sorolják, van ahol nem, s hasonló a helyzet az önkormányzatok vagy az egyház megítélésében is. Csaknem hatvan definíció létezik a szakirodalomban a civil szféra meghatározására. A definíciók és megnevezések sokasága és sokfélesége mellett azonban vannak olyan közös vonásaik is a non-profit szervezeteknek, melyek segítségével könnyebben behatárolhatók. Először is jellemző rájuk, hogy valamilyen mértékben formálisan is intézményesülnek, megfelelően kiépített belső struktúrával rendelkeznek, autonóm döntéshozatali szervek irányításával működnek. További jellemzőjük, hogy intézményileg függetlenek az államtól, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem fogadnak el állami segítséget, juttatásokat. Nem haszonelvűek: a gazdasági tevékenységből származó hasznot a szervezet céljainak elérésére használják fel, és nem az alapítók vagy az igazgató tanács tagjainak juttatják. Az önkéntesség jelentős szerepet játszik a szervezet életében, ami azt jelenti, hogy működésükben, programjaik megvalósításában valamilyen formában önkéntesek is részt vesznek. Jellemző lehet továbbá, hogy a vallástól és a politikától függetlenek. A szektor azoknak a hibáknak a korrigálására szolgál, amelyek a jóléti állam működése során lépnek fel. A szektor országonként is eltérő megnevezése elsősorban a non-profit szervezeteknek az adott társadalomban betöltött sze repére, súlyára és történelmi gyökereire, tradícióira vezethető vissza. Általános tapasztalat, hogy a non-profit szervezetek hatékonyabbak az állami szerveknél A polgári társadalom lehetőségeivel élve nélülözhetetlen feltétele volt a non-profit szerveződések, polgári kezdeményezések elterjedésének. Ami a szektor szellemi, társadalmi-intézményi gyökereit, előzményeit illeti, azt a keresztény vallás tanításában, illetve a zsidó hagyományokban kell keresni. A középkorban a katolikus egyház árvaházakat, kórházakat, menedékhelyeket alapított Európa-szerte, s a rászorulók megsegítése volt a legfontosabb feladata a szerzetesrendeknek is. Jótékonysági alapokat, alapítványokat azonban nem csupán az egyház, hanem gazdag emberek, nemesek, városok, céhek is alapítottak és működtettek. A nonprofit szektor igazi fellenülése térségünkben a 19. század második felében, illetve a huszadik század elején következett be a polgári társadalom fejlődésének és megerősödésének következtében. Egyletek, klubok, önképzőkörök, tudós társaságok mellett kialakult a cserkészmozgalom, alapítványok, szakszervezetek, sport- és hobbiklubok jöttek létre. Szlovákia területén a polgári társadalom intézményeinek virágzása az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása után következett be, de fejlődése többször is megszakadt. Az első világháború, a Szlovák Állam, a második világháború és végül a kommunista párt vezette szocialista állam akadályozta meg a civil szervezetek működését és kiépülését. 1989 után a rendszerváltást és a piacgazdaságra való áttérést szociális, gazdasági és politikai nehézségek megjelenése követte, melyeket orvosolni kellett. A polgárok élni akartak - és tudtak is - a non-profit szektor nyújtotta lehetőségekkel, ezért ma már a harmadik, vagyis a civil szektor valóban egyenrangú az állami és a gazdasági szférával Szovákiában. Ki hinné, hogy a civil szervezetek legnagyobb támogatója maga az állam? Pedig az Egyesült Államokban ez így működik, mert rájöttek, hogy kényelmesebb a non-profit szervezetekkel elvégeztetni azokat a feladatokat, melyeket korábban az állam vállalt magára. Mindöszsze át kell adni nekik az adott tevékenységre szánt pénzbeli támogatást, s a kivitelezés már az ő dolguk. Általános tapasztalat, hogy a non-profit szervezetek nemcsak képesek ellátni ezeket a feladatokat, de hatékonyabbak is az állami szerveknél. A civil szervezetek ugyanis naprakészebbek, gyorsabban reagáínak, s kommunikálni tudnak akár a világbankkal vagy az ENSZ-szel is. A polgári társulások, alapítványok, jótékonysági egyletek nem csupán szűkebb régiójukban, hanem globális méretekben is jelentős társadalmi erőt képviselnek. Világméretű, több országra kiterjedő szervezeteik kormányokkal, nemzetközi szervezetekkel és multinacionális vállalatokkal szemben is képesek sikeresen képviselni a polgárok sajátos érdekeit. Ezen kívül a polgárok számára sokkal áttekinthetőbbek és ellenőrizhetőbbek. Ezen előnyöknek is köszönhető, hogy a kilencvenes évekre a harmadik szektor világméretű és robbanásszerű elterjedése, megerősödése jellemző. Á non-profit szervezetek nagy mértékű elterjedését egyrészt a globalizáció befolyásolta, másrészt a huszadik század végének informatikai forradalma: a modern és hatékony információhordozók (Internet) tömeges elterjedése, melynek segítségével a világ szinte minden tájára eljuttatható, s így szinte mindenki számára hozzáférhető ugyanaz az információ. A harmadik szektor előretörésére hatással volt a demokrácia és a liberalizmus eszméinek világméretű elterjedése is. Az emberi és polgári jogok betartásának a kérdése korunk egyik legfontosabb, mindenhol figyelemmel kísért problémája. Az alapvető polgári és emberi jogok érvényesítése világszerte A civil szervezetek egyenrangú partnerei a politikai szubjektumoknak. Bugár Béla, az MKP elnöke a harmadik szektor képviselőivel. Balról jobbra: Rastislav Dikant (Szlovákia Ifjúságának Tanácsa), Pavol Demeš (A Harmadik Szektor Grémiuma) és Filip Vagač (Donorok Fóruma) a parlamenti választások előtti demokratikus kerekasztal-találkozón. (Ľuboš Hrivňák felvétele) piefŕgti s^tor mesÄJk £tr$íom set tuiu 1 ,* »« * m v !*<»* Nonprofit - havilap a harmadik szektorról, aktuális információkkal a hazai és külföldi civil szféráról. A lap előfizethető, vagy beszerezhető a SAIA-SCTS irodáiban, s megtalálható az Interneten is: www.saia.sk.