Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)
1999-07-20 / 165. szám, kedd
ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 17. SPO RT / TÉ VÉ ÉS RÁ DI Ó - SZOMBAT ^ 3 Az évszázad Armadája Kellemetlen emlékeket idéz fel egy holland történész a közelmúltban megjelent könyvében Olasz strandszezon SSS? Pellengéren a királynő apja SS aké k MTI-HÍR Párizs. Hatalmas turistatömeget nyolcmillió látogatót - vonzott Rouenba az évszázad Armadája, amely vasárnap végleg kihajózott a francia városból. Az édeklódők tíz napon át ingyenesen tekinthették meg a világ jelenleg létező, működő legnagyobb és legszebb 30 vitorláshajóját, valamint másfél tucanyi hadihajót és félezer elegáns jachtot. Vasárnap a rakpartokon, hidakon ismét százezrek szorongtak, hogy lássák a szép búcsút: a kibontott hatalmas vitorlákkal útra kelő tengeri járműveket, a felsorakozott, tisztelgő 8 ezer fehér ruhás matrózt. Minden távozó vitorlást hatalmas taps kísért, miközben a térség zengett az adott hajó nemzeti himnuszától és a kürtöktől. Az Armada Rouentól a kanyargó Szajnán a torkolatig 100 km-t tesz meg. A tengeren a vitorlások Honfleur felé vették az irányt, majd Saint Malóba tartanak a Cutty Sark vitorlásverseny startjára. Az érdeklődés . Rouenban óriási volt: az első igazi vakációs héten a rekkenő hőség és az országúti kilométeres dugók dacára hatalamas tömeg, benne külföldiek sokasága kereste fel a nem mindennapi látványosságot, amelyet szerte a városban naponta tucatnyi kulturális, zenei rendezvény kísért. Az öt éwel korábban tartott hasonló vitorlásfesztivál 7 millió látogatót vonzott, s több százmillió frankos közvelen bevételt hozott városnak, valamint kiemelkedő nemzeközi tévéreklámot az egyik legszebb, leginkább óvott középkori városközponttal, szépséges katedrálissal és más több évszázados műemlékek tömegével rendelkező Rouennak. Az Armada bemutatkozóján a Szajna torkolatától a normandiai kikötőváros rakpartjaihoz felhajózott díszes járművek 7 km hosszan sorakoztak fel: a legnagyobb sikert a klasszikus hatalmas háromárbocosok aratták. Beatrix holland királynő többször hangoztatta, hogy családjának is joga van a magánéletre, amelyre mindig gondosan ügyelt, sőt szentnek tartott. Most azonban megjelent egy leleplező könyv, amelynek kiadását nem tudta megakadályozni. AKTUELL A „Bernhard - egy hercegi élet" című könyvet egy ismert történész, J. G. Kikkert írta. A királyi család és vele együtt számos holland királypárti felteszi a kérdést: miért kellett a ma már 87 éves herceg múltját feszegetni? Kikkert többek között a náci múlt témájával is foglalkozik. Bernhard mindig azt hangoztatta, hogy csak azért lett az SA, az SS és a nemzeti szocialista párt tagja, hogy befejezhesse jogi tanulmányait. Kikkert ellenben azt állítja, hogy a herceg csatlakozni akart a hatalom új birNem volt politizáló ember, az autókat és a repülőgépeket szerette... tokosaihoz, mert azok előnyöket kínáltak a számára. Bernhard nem volt politizáló ember, de szerette a gyors autókat és megszállottja volt a repülésnek. Az SA-nál autóversenyeken vehetett részt, az SS-nél lovagolhatott, és nemzeti szocialista párt légi egységének tagjaként sportrepülőképzést kaphatott. Kikkert állítása szerint Bernhard nem szerelemből vette feleségül Juliannát, hanem ebben is csak a saját előnyét kereste. Miután az előzetes tárgyalások számára kedvezően zárultak, és évi 200 ezer guldent ajánlottak fel neki, 1936. szeptember 8-án megtartották az eljegyzést. 1936. november 16-án Bernhard búcsúlátogatást tett Hitlernél, és néhány nappal később közhírré tette a holland újságokban, hogy a szíve mélyén mindig is hollandnak érezte magát. A könyv Bernhard herceg számos viszonyáról is tájékoztat, ahogyan a három házasságon kívüli gyerekéről is: az 1942-ben született két ikerfiúról, akiket Ann or Lewis hozott a világra, és 1967ben született Alexia nevű lányáról, aki Helena Grinda egykori fotómodellel való kapcsolatából született. Kikkert rossz apaként ábrázolja Bernhard herceget, aki csak akkor kezdett törődni négy lányával, amikor azok már majdnem felnőttek voltak. A szerző leírja Irene lányának tragédiáját, akinek a Bourbon-házból származó Hugo Carlos herceget választották férjéül. Hugo Carlos hívei a spanyol trónra akarták ültetni a herceget, ám nem voltak elég erősek. Irene nem lett Spanyolország királynője, viszont igen boldogtalanná vált. Házassága később felbomlott. Irene ma újra Hollandiában él, ezoterikus könyveket ír, és csodagyógyászként dolgozik. Ezek szerint a hercegnek van mit megbánnia. Mindenekelőtt a Lockheed vesztegetési ügyben játszott szerepét, amely az egész holland királyi házat megingatta. De éppen e botrány kapcsán bizonyította be Julianna királynő, hogy mennyire szereti a férjét, mennyire hűséges hozzá. Lojális volt a trónörökös is: amikor már nyíltan követelték, hogy anyja mondjon le, és adja át trónját legidősebb lányának, Beatrix nemet mondott. Vajon megtenné ezt egy lány egy „rossz" apáért, akit nem szeret? Bernhard hatvankét éve él házasságban Juliannával, aki végül 1980-ban adta át a helyét Beatrixnak. Az anyakirálynő mindig hűségesen kitartott a férje PANORÁMA-HÍR Julianna, a holland anyakirálynő és Bernhard herceg 62 éve házasok. (Fotó: Aktuell) mellett. Bizonyosan nem azért tette, mert a herceg olyan szörnyű férj volt. Sok boldog óra és sok szép emlék köti össze őket. A hollandok jelentós részét ezért kellemetlenül érintette ez a nyers könyv. Ók azt mondják: ne bolygassuk fel a múltat. Róma. Az olaszországi tengerparti üdülőhelyek közül idén 67 érdemelte ki az Európai Unió minőségvédjegyét, a Kék Zászlót, a tavalyi 58 helyett. A tiszta vizű tengeren kívül ápolt természeti környezetet és magas szintű szolgáltatásokat is találnak a turisták az európai kék zászlóval védett üdülőhelyeken. A legtöbb kéklobogós strandot a Genova központú Liguria tartományban, a tirrén-tengeri riviérán találják a turisták, de sok minőségvédett üdülőhely található már Rimini környékén is (ilyen Cattolica, Cesenatico, Cervia, Marina di Ravenna, Misano - és meglepetésre maga Rimini város is). A Róma környéki üdülőhelyek közül csak a fővárostól 130 kilométerre délre fekvő fenséges Sperlonga érdemelte ki az európai minőségvédjegyet, míg Szardínia nagyot bukott az idei három zászlóval a tavalyi 7 helyett. A kicsi szigetek közül csak a Szardínia északi csücskénél fekvő Maddalena és a Szicíliától északra fekvő Ustica fölött lobog az EU kék minőségvédjegye. Elveszítették a rangos európai minőségvédjegyet olyan felkapott fürdőhelyek, mint a szicíliai Taormina, a Capri szigetén fekvő Anacapri vagy a szardíniai Golfo Aranci. Idén először kitűzheti viszont a kék lobogót egy tóparti üdülőhely, a piemontei Lago Maggiore partján fekvő Verbania is. A kék lobogók növekvő száma a tengerpart minőségének javulását jelzi Olaszországban. A minőségvédett strandokat illetően Itália elmarad Franciaország és Spanyolország mögött, viszont megelőz olyan rettegett vetélytársakat, mint Portugália, Görög- és Törökország. A Legambiente olasz környezetvédelmi szervezet az Elba szigetén fekvő Marciana strandját találta a legjobbnak egész Olaszországban. Ez alighanem forradalmi változás: a Nagy Fal országában, úgy tűnik, leomlanak a bezárkózás korlátai „Én üzletet kötök az Interneten" BARACS DÉNES-MTI Peking. A reklámplakát az árnyas pekingi utcán hívja fel magára a figyelmet. Nem is egy: több követi egymást. Az elsőn egy szemüveges, értelmiségi kinézésű férfiú mondja angolul: „Én nem szörfölök..." a következőn pedig ugyancsak ó folytatja: „Én üzletet kötök az Interneten". A jelmondat természetesen egy Internet szolgáltató cégé, s utalást tartalmaz a hivatalos kínai elvárásra. A pekingi hatóságok nem gördítenek akadályt az Internet terjedése elé, mert felismerték, hogy a gazdasági fejlődés hatalmas motorjáról van szó - de jobban szeretnék, ha az új technológia elsősorban és főleg erre szolgálna. Korántsem biztos, hogy az önmagát reklámozó vállalkozásnak csupa üzletember ügyfele lesz, de az üzletember a mai modell: az, aki biznisszel foglalkozik, hasznot hoz magának és az országnak. Ez alighanem forradalmi változás: a Nagy Fal országában leomlanak a bezárkózás korlátai. A kommunista rendszer első évtizedeire még a Nagy Falnál is jobban elválasztó kulturális-politikai elszigetelődés volt a jellemző. A „kulturális forradalom" évtizedében (1966- 1976) az utca embere külföldivel szóba sem állhatott. A Kínába alig néhány éve behatolt világháló azonban természeténél fogva nem ellenőrizhető. Hogy szörföl vagy nem az előfizető, csak az ő dolga. Az Internet terjedési sebessége Kínában imponáló. A világhálónak tavaly 2 millió használója volt az országban, a legfrissebb, június végi statisztika szerint számuk 4 millióra emelkedett. A szakértők arra számítanak, hogy jövőre már 10 millióan fognak internetezni, és a háló hasonló ütemben bővül ezután is. Az üzletemberek mellett elsősorban a kínai értelmiségiek ébrednek álmatlan szemekkel az internetes éjszakák után: mindent megér a tudat, hogy azok közé tartozhatnak, akik „bedrótozták" magukat és naponta friss nyugati újságot olvashatnak a web-en. A web kínai szerelmeseinek 67 százaléka 20 és 30 év közötti, 85 százalékuk férfi, 63 százalékuk nőtlen és 75 százalékuk felsőfokú tanulmányokat végzett. Pekingben él az internetezők 21 százaléka, a déli Kuangcsou tartományban 20,9 százalék, Sanghajban pedig 8,7 százalékuk nézi a képernyőt. Az Internet-kávéházak valóságos kultusza alakult ki a nagyvárosokban, elsősorban Sanghajban. Igaz, éppen ebben a városban tűnt ki, hogy a rizs mellé onlineA pekingi hatóságok nem gördítenek akadályt az Internet terjedése elé. szolgáltatást nyújtó vendéglátóipari egységek szénája sincs mindenütt rendben az illetékesek szerint. A a több mint kétezer sanghaji Internet-kávéházból mindössze 350 támadhatatlan, ennyi rendelkezik minden szükséges engedéllyel. Arra is volt már példa, hogy bíróság elé állítottak olyan internetezőt, aki külföldön működő ellenzéki online-központnak juttatott el kínai címlistát: ám az ilyen esetek egyben azt is mutatják, milyen nehéz ellenőrzés alatt tartani ezt a természeténél fogva szabadon terjedő hálózatot, ha ugyanakor nem akaiják megszüntetni magát a kommunikációs lehetőséget. A világháló szerelmeseinek ereje elsősorban szétszóródottságukban rejlik: a több millió kínai internetező számtalan honlapon fejti ki véleményét az ország és a világ ügyeiről. Kína-szerte élénk vita folyt például a csevegőprogramokban Kína belgrádi nagykövetségének amerikai bombázásáról, amit a hozzászólók többsége felháborodottan elítélt. Június 4-e, a Tienanmen tér drámájának évfordulója alkalmából néhány ilyen vitafórumot a hatóságok ideiglenesen szüneteltettek, de általában zavartalanul működhetnek. A szörfözők többsége számára komoly áldozatot jelent a saját felszerelés beszerzése. A kínai kereseti viszonyok ma már igen változatosak, de csak kevesen vannak, akik megengedhetik maguknak, hogy rögtön korszerű, új hard- és szoftvert vásároljanak. Ezért sokan maguk barkácsolják össze a berendezést, esetleg egy kimúlt öreg gép processzorát és más alkatrészeit kioperálva, a programot pedig onnan másolgatják, ahonnan éppen tudják. Az anyagiak hiányát a tehetség és a szakértelem ellensúlyozza. Olvasni Pekingben olyan internetezőről, aki aránylag szerény képességű gépét úgy beidomította, hogy az éjszaka vadászik számára a világhálón a nagy nemzetközi lapok cikkeire, s ha megtalálja, reggelre kigyűjtve tárolja őket. Ez nem öncél: az egyik pekingi hírvadász létrehozta saját honlapját is, amelyre az így összegyűjtött lapkivágásokat helyezi fel, nem egy esetben még zenét is kreál hozzá. A web-lapon napi 3000 látogatót jegyeztek fel. A világháló így párhuzamos új kommunikációs csatornák kiépítésére is vezet. Nem kell várni a hivatalos hírközlésre és véleményre, nincsenek kis és nagyobb Éjszaka vadászik számára a világhálón a nemzetközi lapok cikkeire. falak, határok. Ezért az internetvilág, mondják Pekingben, talán a legnagyobb kihívás a kínai civilizáció kialakulása óta. Eddig a Nagy Fal, a kínai írás, a politikai rendszer mind megannyi gát volt a kínaiak és a külvilág között, amely így vagy úgy a központi hatalom szemüvegén keresztül mutatkozott meg a társadalom tagjai előtt. Az Internettel viszont mindenki, aki tudja a számítógépek nyelvét, kiléphet a földgolyó bármelyik pontjára. Egyelőre jobbára bizniszt köt, de egyre többet utazik a virtuális külvilágban is. Az Internettel persze az egész világ átalakul, de Kína, amely mindig külön világ volt, egy kissé még jobban - többek között azzal is, hogy egyre inkább olyan ország lesz, mint a többi. A pekingi utcán továbbra is hömpölyög a kerékpárosok hada, de ma már zúgó a gépkocsiforgalom is, és az áradat fölött ott a reklám: „Én bizniszt kötök az Interneten". Jean-Louis Scherer Párizsban immár az őszi és téli szezonra kreált rmodelljeit vonultatta fel. A vasárnapi divatbemutatón a legnagyobb sikert talán a strucctollakból készített hosszú estélyi ruha és a hozzá illő fejdísz aratta. (TA SR/AP)
