Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-20 / 165. szám, kedd

6 véLemény és háTtér ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 20. Állandósul az erőszak stabilizá10 szer eP Genf/Belgrád/Pristína. Ko­szovóban egyre rosszabb a közbiztonság, és ezért első­sorban az Albániából érkező bűnbandák tevékenysége okolható - jelentette ki teg­nap az ENSZ emberi jogi fő­megbízottjának szóvivője. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Kris Janowski hozzátette: minden­naposak az erőszakcselekmények a helyi kisebbségek ellen, minden éjszaka megölnek átlagosan egy szerb koszovói lakost. Cigányok is gyakran válnak erőszakos cselek­mények célpontjaivá. Az idős szerb lakosokat elűzik házaikból, a Pristinában maradt szerb lakossá­got módszeresen megfélemlítik. Prizrenben az ortodox kolostor 180 menekült szerbnek nyújt me­nedéket. Mindössze 280 helyi szerb lakos mert otthonában ma­radni, de félelmében nem teszi ki a lábát az utcára - mondta a szóvivő. Aligha javít a közbiztonságon, hogy a jugoszláv hadseregnek van­nak olyan katonái, akik még min­dig Koszovóban tartózkodnak ille­galitásban. Az AFP francia hírügy­nökség a hadsereghez közelálló forrásból úgy értesült, hogy a szerb erők június közepén történt visszavonulása után a Kosovska Mitrovicában állomásozó 125. gé­pesített dandár több katonája Ko­szovóban maradt. Olyan tisztekről van szó, akiknek saját házuk van ebben a tartományban, vagy akik kifejezetten a jugoszláv főparancs­nokság engedélyével tartózkod­nak ott. Mindegyikük illegalitás­ban van. A NATO és a szerb hadse­reg között létrejött megállapodás értelmében Belgrádnak ki kellett vonnia Koszovóból minden kato­nai, félkatonai és rendőri erőt, s „hi­vatalosan" ezt meg is tette. Már az amerikai hadseregnek is van vesztesége Koszovóban: egy közúti balesetben életét vesztette két ame­rikai katona. A katonák a KFOR amerikai szektorában, Domorovce falunál járőröztek, amikor páncélo­zott járművük felborult. A vasárnap este történt balesetben két katona meghalt, három könnyebben meg­sérült. Bár a vizsgálat még folyik, a Gnjilanéban lévő amerikai főhadi­szálláson közölték, hogy az eset nem ellenséges akció következménye. Közben Szerbiában folytatódnak a rendszerellenes tüntetések. Több száz ember tüntetett vasárnap este Szlobodan Milosevics lemondását követelve a dél-szerbiai Leskovac­ban és a fővárostól nyolcvan kilomé­terre délnyugatra fekvő Valjevóban. A Beta hírügynökség emlékeztet, hogy Leskovacban immár tizennégy napja folyamatosan tartanak az el­lenzéki megmozdulások. „Szlobo­dan Milosevics rendszerének vég­napjai Leskovacban kezdődtek" - je­lentette ki a tüntetésen Zarko Koracs, a Szociáldemokrata Unió (SDU) elnöke. Valjevóban a vasár­napi megmozdulással együtt már hét egymást követő napja tartott a tiltakozó megmozdulások sorozata. Színfalak mögötti találkozók Hamburg. A német szövetségi kormány megbízottai a színfalak mögött megbeszélést folytattak Budapesten a szerb ellenzék képvi­selőivel -jelentette egy német lap Andreas Michaelis külügyi szóvi­vőre hivatkozva. A Welt am Sonntag szerint a német kormány fo­kozni akarja a szerb ellenzék támogatását, de - jelenleg legalábbis - nem favorizál egyetlen személyiséget sem. Azt egyelőre nem kí­vánták hivatalosan közölni, hogy kik vettek részt a budapesti meg­beszélésen, de hangsúlyozták, hogy a jövőben intenzívebbé teszik a párbeszédet - írta a lap jelentését ismertetve a dpa. (MTI) Amerikai és brit gépek iraki, török repülőgépek iráni célpontokat választottak Megtorló légitámadások HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Washington/Bagdad/Teherán/ Ankara. Amerikai repülőgépek két katonai célpont ellen intéztek tá­madást vasárnap Irak déli részén, a repülési tilalmi övezetben - je­lentette be az amerikai légierő központi parancsnoksága. A légi csapás válaszlépés volt arra, hogy az iraki légvédelem tüzet nyitott az övezetben járőröző nyugati ­amerikai és brit - gépekre. A közle­mény szerint az amerikai gépek egy rakétaüteget támadtak Abu Szukhajr közelében, ezen kívül ka­tonai híradástechnikai berendezé­sekre mértek csapást Al Kidr térsé­gében. Az amerikai bejelentés sze­rint a „koalíciós gépek" mind sér­tetlenül tértek vissza bázisukra. A bagdadi katonai szóvivő szerint tizennégy iraki polgári személy vesztette életét, tizennyolcan pe­dig megsebesültek a brit-amerikai bombatámadás következtében. Még egy hasonló esemény történt vasárnap: a hivatalos iráni hírügy­nökség tegnapra virradóra kiadott jelentése szerint öt ember vesztette életét, tizen pedig megsebesültek a vasárnapi légitámadásban, ame­lyet török harci gépek hajtottak végre Irán északnyugati részén. E forrás szerint a légi csapás színhe­lye Nyugat-Azerbajdzsán iráni tar­tomány volt, amely határos Török­ország délkeleti részével, s ahol ­Ankara szerint - a kurd felkelők rendkívül aktív tevékenységet foly­tatnak a török hatóságok ellen. Teherán tegnap követelte Törö­kországtól, hogy kérjen bocsána­tot a légitámadásért, és adjon hiva­talos magyarázatot a történtekre. Az ÍRNA szerint tegnap hajnalban a külügyminisztériumba kérették Törökország teheráni nagykövet­ségének ügyvivőjét. A diplomatá­val közölték, hogy Irán mélysége­sen elítéli a légi csapást, és fenn­tartja magának a válaszcsapás jo­gát. Hangsúlyozták, hogy az ag­resszió következményeiért Ankara viseli a felelősséget. Törökország vizsgálja azt az iráni követelést, hogy Ankara kérjen bo­csánatot az iráni célpontok ellen va­sárnap végrehajtott légitámadásá­ért - közölte tegnap a török külügy­minisztérium, hozzáétéve: amint a török hatóságok befejezik a vizsgá­latot, hivatalos bejelentést tesznek. MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. A Balkán és Európa keleti felének stabilitása csak akkor való­sulhat meg teljes egészében, ha a térség államai csatlakoznak az Eu­rópai Unióhoz - vélekedett tegnap Brüsszelben Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítéssel foglal­kozó új felelőse. Még német külügyi államminiszterként azon a találko­zón szólalt fel, amelyen az Európai Unió külügyminiszterei megvitatták a három hete kezdődött és decem­berig tartó soros finn EU-elnökség e minőségben követni szándékozott programját. A program a Koszovó utáni korszak EU-külkapcsolatainak rendező elvére épül, erről volt szó a tegnapi miniszteri felszólalásokban is. Verheugen egyebek között han­goztatta, hogy az uniónak folyton bizonyítania kell: komolyan gon­dolta, amikor a bővítés elindítása­kor azt ígérte valamennyi tagje­löltnek, hogy a szélesítés bevonó folyamat, és az unió ajtaja min­denki előtt nyitva marad. A találkozón felszólaló szinte vala­mennyi miniszter véleménye azt tükrözte: a koszovói válság kezelé­se jelentősen javíthat az EU önálló külpolitikai arculatán és hitelén. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az unió gyorsan, hatékonyan és rugalmasan reagáljon az újjá­építés problémáira és bármilyen jövendő válságra. Pattanásig feszült az orosz-csecsen viszony Kölcsönös csapások MTI-HIREK Sztavropol/Mahacskala/Moszk­va. Csecsen terroristák tegnap haj­nalban meggyilkolták az orosz bel­ügyi alakulatok egyik katonáját, három másikat pedig súlyosan megsebesítettek. A terrortámadást az Oroszország sztavropoli terüle­tét Csecsenföldtől elválasztó köz­igazgatási határ mentén. Ugyan­ezen a helyen vasárnap egy cse­csen osztag meggyilkolt két rend­őrt és négy nőt. A Csecsenfölddel határos Dagesztánban egy határőr vasárnap este életét vesztette, mi­után a Pervomajszkoje település­nél lévő határőrsére Csecsen­földről gránátvetőkből tüzet zúdí­tottak. A csecsenek gránátvetőkkel támadtak a dagesztáni kizljárszkiji terület határőrállása ellen is. Há­rom orosz katona megsebesült. Az orosz biztonsági erők tegnap visszavágtak a csecsen fegyveresek támadásaiért. Két orosz harci heli­kopter mintegy negyven rakétát lőtt ki csecsen területre. A Csecsen Köz­társaság tegnaptól zárva tartja ösz­szes oroszországi regionális képvi­seletét, amíg az orosz fél nem ad magyarázatot arra az incidensre, amely Atgerijev csecsen állambiz­tonsági miniszterrel történt a hét vé­gén - jelentette be Moszkvában a köztársaság új vezérképviselője. Volt szekus vádjai Constantinescu román államfő ellen Örülnek a nacionalisták MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Emil Constantinescu ro­mán államfő a nyolcvanas évek­ben, amikor még geológus volt, az Egyesült Államok számára kémke­dett, s feltehetőleg máig sem sza­kadtak meg kapcsolatai az ameri­kai hírszerzéssel - állította a Coti­dianul című napilap tegnapi szá­mában megjelent interjújában a ro­mán kommunista rendszer hírhedt állambiztonsági szervezetének, a Securitaténak egyik volt tisztje. Andrei Zeno, az 1990 januárjában nyugdíjazott tartalékos ezredes először Corneliu Vadim Tudor sze­nátornak, a szélsőségesen nacio­nalista Nagy Románia Párt elnöké­nek juttatta el az államfővel szem­beni vádjait. A pártelnök szenátor, aki az év elején szexbotrányba pró­bálta hamisított „bizonyítékok" alapján belekeverni az államfőt, most azonnal részletesen beszá­molt egy helyi tévéadóban Emil Constantinescu „kémkedéséről". A vádra reagálva Rasvan Popescu elnöki szóvivő kijelentette: a vád „egy olyan újabb képtelenség, amelyet Corneliu Vadim Tudor szenátor és az őt körülvevő nyug­díjas szekusok csapata dobott be a kötudatba". ENSZ-konferencia a világűrről Bécs. Kofi Annan ENSZ-fő­titkár és Thomas Klestil oszt­rák államfő nyitotta meg tegnap Bécsben az ENSZ­nek a világűr békés felhasz­nálásával foglalkozó harma­dik konferenciáját. A UNISPACE III megnyitóján Kofi Annan a bécsi ENSZ­központban elmondta: a vi­lágszervezet legfőbb felada­tát abban látja, hogy a mű­szaki haladás eredményeit az eddiginél jobban kiter­jesszék az egész emberiség­re, s ez mindenekelőtt vo­natkozik az űrkutatási tech­nológia hozamára. (MTI) Kari Stix jó kilátásai Bécs. Kari Stix burgenlandi tartományi főnök a szom­batra virradó éjszaka történt súlyos autóbalesete után előreláthatólag két héten belül már otthonában lába­dozhat. A politikus magánál van, s már vasárnap reggel lekapcsolhatták a lélegezte­tő gépről. Most már bizo­nyosra veszik, hogy a szeme körüli csontot a légpárna törte el. Az esetleges műtét­ről, netán egy pótrész beül­tetéséről az orovosok holnap döntenek. (MTI) Orbán Viktor Finnországban Helsinki. A csatlakozási dá­tum kijelölésénél sokkal fon­tosabb kérdés az, hogy sike­rüljön tartani az európai uni­ós és az első körös 5 plusz 1 jelölt ország között folyó tár­gyalások ütemtervét. Ebben értett egyet tegnapi helsinki tárgyalásán Orbán Viktor ma­gyar és Paavo Lipponen finn miniszterelnök. Szó volt arról is, hogy a decemberi helsinki EU-csúcson új országokkal bővülhet ki az unióval érdemi tárgyalásokat folytató álla­mok köre. (MTI) Orbán Viktor (Archívum) Buteflika békülékeny London. Abdelaziz Buteflika kilátásba helyezte, hogy en­gedélyezi az Iszlám Üdvfront (FIS) újjáalakítását. Az algé­riai államfő a Financial Times című brit lapnak kijelentette azt is, hogy azonnal szabad­lábra helyezi a FIS első szá­mú emberét, mihelyt meg­ígéri, hogy felhagy a politikai tevékenységgel. (MTI) Elengedték a turistákat Szanaa. Fogvatartóik szaba­don engedték vasárnap azt a négy belga turistát, akit egy jemeni törzs három nappal korábban rabolt el Sza­naától északra. Jemeni rendőrségi források elmond­ták, hogy a túszokat az em­berrablók átadták egy köz­vetítőnek. Váltságdíjról nem tettek említést. (MTI) Ehud Barak kormányfő nyitva hagyja a palesztin állam lehetőségét, de ragaszkodik Jeruzsálem egységéhez - Incidens Dél-Libanonban Lehet róla tárgyalni Már az amerikai KFOR-kontingensnek is van embervesztesége: közúti baleset történt Günter Verheugen az Európai Unió bővítéséről HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Washington/New York/Kirjat­Smona. Ehud Barak izraeli minisz­terelnök nyitva hagyta a palesztin állam megteremtésének lehetősé­gét, de szilárdan állást foglalt Jeru­zsálem osztatlansága és izraeli szu­verenitás alá tartozása mellett - je­lentette vasárnap az NBC amerikai televíziós csatorna. Barak a palesz­tin állam megalakításáról azt mond­ta: amennyiben elérkezik az idő, tárgyalóasztalhoz ülnek a paleszti­nokkal. Ugyanakkor elképzelhetet­lennek tartja palesztin menekültek visszatérését Izraelbe. „Nem hi­szem, hogy a menekültek visszatér­nének Izraelbe. Azokban az orszá­gokban kellene megfelelőbb megol­dást találni számukra, ahol jelenleg élnek" - mondta Barak. Az izraeli miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy Jeruzsálem mind­örökre Izrael fővárosa marad, és kizárta annak lehetőségét is, hogy országa a város bármely részét át­engedné a palesztinoknak. Egy másik interjúban, amelyet a CNN hírtelevíziónak adott, Barak leszögezte: a Szíria és Izrael közöt­ti területi megegyzést több más fontos probléma megoldásának kell megelőznie. Még mielőtt szóba kerülne a Golánról való izraeli visz­szavonulás ügye, rendezni kell minden más vitás kérdést, így Liba­non problémáját, a határok meg­nyitásának témáját, a nagykövetsé­gek kérdését, a biztonsági ügyeket, a gazdasági együttműködés eleme­it. Miután mindezeket sikerül tisz­tázni, meg lehet vizsgálni a Szíriá­val kötendő kompromisszumos megoldás lehetőséget a területi vi­tát illetően. Az izraeli kormányfő leszögezte: kész bármilyen nehéz kompromisszumra Szíriával. Egy korábbi sajtóértekezletén már je­lezte, hogy szívesen találkozna majd Háfez Asszad szíriai elnökkel. A kompromisszumkeresés sürgős­ségét bizonyítja az a hír is, mely szerint az Izrael által megszállt dél-libanoni övezetben tegnap egy pokolgép robbanásában meghalt a zsidó államhoz hű Dél-libanoni Hadsereg egyik milicistája. Az eset a Libanonba vezető átjárók egyiké­nek közelében történt. A milicista rutinszerű katonai feladatot vég­zett, miközben a robbanószerke­zet felrobbant. A Hezbollah libanoni síita szerve­zet közleményt adott ki, amely szerint fegyveresei helyezték el a pokolgépet, amelyet távirányítás­sal robbantottak fel. Ehud Barak, Hillary és Bill Clinton, Nava Barak. Még egy mosoly a fotósoknak, és lehet ebédelni. (TA SR/AFP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom