Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-15 / 161. szám, csütörtök

10 RÉGIÓ ÜJ SZÓ 1999. JÚLIUS 15. LEPOROLT HÍRMORZSÁK Tallózó a rozsnyói Sajó Vidék - vegyes tartalmú, társadalmi, közművelődési, szépirodalmi hetilap száz éwel ezelőtt, 1899. július 6-án és 13-án megjelent számáiból Nemes jótékonyság Andrássy Dénes gróf és neje a grófné 5000 fttot adományoztak a losonci kat. Egyháznak, hogy abból uj iskolájuk, paplakuk építke­zésének költségeit fedezzék. Az iskolaszék hálás köszönetét jegy­zőkönyvileg fejezte ki a nemes jótékonyságáról ismert grófi párnak s Andrássy Dénes grófot örökös tiszteletbeli díszelnöknek válasz­totta meg. A csendőrök lövészete (részlet) Mult hó utolsó napjaiban végezte be Bezsilla Kálmán m. kir. csend­őrhadnagy, rozsnyói szakaszparancsnok, a szakaszához tartozó őr­sökön a rendes évnegyedes szemlét s a szemlék után megtartotta mindenütt a lövészeti gyakorlatokat is. Junius hó 30-án délután volt a helybeli őrs lövési gyakorlata a „Nyerges" alatt fekvő Petrovics-féle réten, a hol több meghívott vendég is résztvett a lö­vészetben. Első sorban az őrs csendőrei és altisztjei tették meg lövéseiket a szolgálati fegyverrel 100 és 200 lépésnyi távolságra, majd a meghívott uri társaság tagjai állottak porondra. Végezetül csendőrségi forgópisztollyal volt céllövés, a melynek során a ven­dégek közül legszebb eredményt Kálmán Frigyes tábornok érte el, a ki 9 lövés közül 7-szer talált célt a revolverrel 100 lépésről. Posenkranz Rezső, városunkban is előnyösen ismert helybeli tánc­tanító, tánctanfolyamát Tornallyán nyitotta meg. Gyerekcsiny Folyó hó 9-én délután félhat órakor a Dobsináról Rozsnyóra hala­dó vonatot Nagyveszverés község mellett marhákat legeltető fiuk és leányok kövekkel megdobálták. A csendőrség járőre kikérdezte a gyerekeket, de azok az első kérdés után sirva fakadtak és nem akarták megmondani, melyik a tettes. Jó lenne, ha az egyes közsé­gek tanítói kioktatnák a gyermekeket az ilyen tettek veszélyessége felől. Dinamit-merénylet Pénteken, f. hó 7-én Nyustyán, a délután 2 óra néhány perckor Fe­led felé induló vonatra aratás céljából az alföldre utazandó, több tót munkás szállt fel; alig indult el a vonat, mikor ezen munkások által elfoglalt egyik III. oszt. Kocsi ablakából dinamit-töltény repült ki és a pályán dolgozó munkások közé esett, ezek szétfutottak és pedig szerencsére, men néhány perc múlva a dinamit nagy dördü­léssel felrobbant s szét ütötte a földet. Távirat érkezett a helybeli vasúti állomásra, hogy ejtsék meg a vizsgálatot, de itt csak 3 percig állt a vonat, de hát a táviratot tovább adták Feledre; Feleden a vas­úti főnök le is tartóztatta a gyanúsítottakat, ott is maradtak esti 8 óráig, de sem azt nem állapították meg, hogy ki volt a tettes? Minő szándékból dobták ki a dinamitot, vagy hogy honnan valók az ille­tők és hová utaznak? Megmotozásukat sem eszközöltethette a fe­ledi főnök, mert nem állt segítségére csendőr. A szembesítésnél a tót munkások botra kaptak s kezdték egymást ütlegelni mitől a vasúti főnök úgy megrémült, hogy útnak eresztette a rakoncátlan­kodókat. Hogy ki volt a dinamit-merénylet tettese, igy hát nem lesz felderítve. Sörre szomjaztak Szlamenik János és néhány társa, veszverési lakosok sörre szom­jaztak, de garas szükiben lévén, elhatározták, hogy a községi korcsmáros, Scheffer József pincéjéből okkal-móddal lopnak né­hány üveg sört. Ezt a tervüket meg is valósították, de rajtavesztet­tek mert hurokra kerültek a jó madarak. Lopás Somogyi György harkácsi lakos kocsiszínjébe folyó hó 7-én virra­dóra ismeretlen tettesek bemásztak és onnan egy pár lószerszá­mot, ostort és egy fekete kalapot elloptak. Az ismeretlen tetteseket nyomozzák. A Rozsnyói Állami Levéltár forrásai alapján szerkesztette Kmotrik Péter A huszonöt év alatt a Honismereti Kerékpártúra többször bejárta Szlovákia nemzetiségek lakta területeit. Barátok, testmozgás és felüdülés Az 1971-ben Szádalmás-Kört­vélyesen megrendezett Nyári Ifjúsági Találkozó (NYIT) után hosszú ideig nem engedélyez­tek táborozásokat. PUNTIGÁN JÓZSEF 1974-ben a pozsonyi József Attila If­júsági Klub (JAIK) megalakulásá­nak 10. évfordulója alkalmából megrendezett szemináriumon hatá­rozat született arról, hogy újra tá­bort szerveznek, melynek színhe­lyéül Nyárasdot jelölték ki. A hivata­los felelős szerepét azonban sem a SZISZ, sem a Csemadok vezetősége nem merte vállalni: „Ami nincs, ab­ból nem lehet baj..." A táborozások felújításában meghatározó szerepet vállalt a prágai Ady Endre Diákklub (AED), aki 1975. március 15-én fel­hívással fordult a főiskolás klubok­hoz, amelyben a „Csak tiszta forrás­ból" jelszóra hivatkozva jelezték azt, hogy a fiataloknak igényük van ar­ra, hogy megismerjék nemzetiségi kultúrájukat. A tábor megrendezé­sére Nyárasdon a helyi szövetkezet támogatásával került volna sor, az­zal hogy a támogatás ellenében 20 táborozó két hétig dolgozott volna a szövetkezetben a nyári betakarítás­nál. Már-már úgy tűnt, hgy az igye­kezetet siker koronázza, amikor Presinszky Lajos, az előkészítő bi­zottság elnöke Dunaszerdahelyről arról értesítette a szervezőket, hogy a táborozást a magas vízállás és „chygieniai okok" miatt nem tudják megrendezni. A valóság hátterében más tényezők is szerepet játszottak. A SZISZ járási elnökét magukhoz hí­vatták a SZISZ KB illetékesei, s uta­sították arra, hogy a rendezvényt fújja le. A prágaiak, elsősorban újonnan választott elnökük, Merva László kitartásának köszönhetően azonban nem adták fel. Ha nem le­het kötött helyszínen táborozni és találkozni, akkor vándoroljunk, mondták ki. Felhívásukban vonuló jellegű nagy találkozó szervezésére kérték fel a diákokat, melyen „... részben elérhetjük azokat a célokat, amiért a NYlT-et is kezdeményez­tük... legalkalmasabb kerékpárral jönni..." áll az utasítások között. Az első túra résztvevői a pozsony­eperjesi Alba Régia vendéglő mö­götti ligetben gyülekeztek aligha sejtve, hogy egy olyan rendezvényt indítanak útjára, mely csaknem va­lamennyi tábort túlélve mind a mai napig élő és népszerű. Illusztrációs felvétel A huszonöt év alatt a Honismereti Kerékpártúra többször bejárta Szlo­vákia nemzetiségek lakta területeit. Eljutott Lengyelországba, tavaly egészen a Vereckei hágóig (igaz ek­kor nem kerékpáron), a „határnyi­togatós" túrákkal pedig a magyar­országi, határmenti területekre. A negyedszázad alatt voltak felejthe­A XXV. Honismereti és II. Ipolymenti Kerékpártúra programja Július 24. (szombat). Ipolyság,strandfürdő. Táborverés után köszöntő: Zsolnay Ernő - Ipolyság polgármestere. Délután Ipolyság megtekintése (templom, Szűz Mária szobor, kolostor, múzeum, városháza. Vezető Pálinkás Tibor, az ipolysági Múzeum és Galéria igazgatója, ré­gész) Július 25. (vasárnap). Ipoly-túra. Ipolyság - Parassa­puszta - Bernencebaráti - Tésa - Vámosmikola - Ga­nádpuszta - Nagybörzsöny (Szent István templom, bányász templom, vízimalom, halastó megtekintése helyi vezető kíséretében) - Ipolytölgyes - Letkés ­(határátkelő) - Szalka - templom) - Kiskeszi - mocsa­rak - Ipolypásztó (homokbánya, gazdag növény és ál­latvilág) - Ipolybél - Ipolyszakállas (bemutatja Gasparik Kálmán polgármester) - Szete (templom) ­Ipolyvisk - Pereszlény - Ipolyság. Este - tábortűznél: Nógrád és Hont vármegye helytörténete, előadó: Végh József Július 26. (hétfő) Ipolyság - Nagytúr - Felsőtúr - Pa­lást (templom) - Ipolyfödémes (a községet bemutatja: Molnár László polgármester) - Kelenye - Szécsénke - Ipolybalog (koronás templom, bemutatja Balogh Gábor polgármester) - Ipolynagyfalu - Ipolyhídvég (mocsarak, ramsári terület gazdag növény- és állatvilá­ga) - Tesmag - Ipolyság (kb. 52 km, kerekezés kb. 5 óra) Este, tábortűznél: Az Ipoly Unió bemutatása ­Wollent József , Július 27. (kedd). Táborbontás - határátlépés Ipolyság - Parassapusztánál. Útvonal hossza kb. 30 km, kereke­zés 2-3 óra: Hont-Drégelypalánk (Szondy emlékmű, palánki mocsarak - rendkívül gazdag növény és állatvi­lág, európai szintű vándormadár vonulási útvonal, gyurgyalag telep. Bemutatja: Selmeczi Kovács Ádám) ­Ipolyvece (mindhárom faluban: falusi építészet) ­Dejtár (az itt található rétek egyedülálló növényvilága. Vezető: Nagy Imre -Ipolyszög-lpolyszögi égerláp (szürkegémtelep). Táborverés az Ipoly Unió ipolyszögi tanyáján. A drégelypalánki mocsarak és az ipolyszögi égerláp madárvilága, diavetítéssel egybekötve - bemu­tatja Selmeczi Kovács Ádám, Az Ipolyvölgye növényvi­lága - bemutatja Nagy Imre. Érdeklődőknek: madarászkodás az Ipolyszögi égerlápon az Ipoly Unió madarászainak vezetésével. Július 28 (szerda). Balassagyarmat-Őrhalom-Szé­csény (Múzeum). Az Ipolyvölgye régészeti ásatásai, diavetítés. Előadó: Majcher Tamás régész (cca. 1 óra 15 perc)-Rimóc-Hollókő-Felsőtold-Alsótold (gulyás­parti a T. Pataki házaspárnál)-Cserhátszentiván-He­rencsény (Arethusa forrás, gótikus templomrom, Nepomuki Szent János szobor)-Cserhátsurány. Este, tábortűznél: Az ipolyszögi egérláp terészeti értékei. Előadó: Gyenes Szilárd. Július 29 (csütörtök). Táborbontás. Szlovákgyarmat ­Zahora - Zsély (kastély, Zsélyi Aladár szülőhelye és sírja)- Ipolykér- Hontkiskér (mocsár, természetvédelmi terület) - Petyő -Kirt - Csalár - Busa - Rárósmúlyad (templom) - (Tőrincs) - Vilke (táborozás, a focipályán - 48 km, kerekezés kb. 4 óra). Este: Losonc lerombolá­sa és felégetése 1849. augusztusában. Előadás a város történelmének legtragikusabb napjairól és következmé­nyeiről. Előadó: Böszörményi István. Július 30. (péntek). Tőrincs - Alsósztregova (Madách emlékmű, múzeum) - Pótor (templom) - Závada ­Libercse (templom, értékes freskók)- Maskófalva) ­mezei úton - Jelsőc - Ipolyvilke. Este: XXIV. HKT, dia­vetítés a tavalyi túráról. Július 31. (szombat). Kalonda - Rapp - Terbeléd ­Fülekkovácsi -Kurtány (Mocsáry Lajos emlékműve) Fü­lek (vár, múzeum) - Losonc (Kármán-emlékművek, Nógrádi Galéria, a város új központja, temetők) ­Ipolyvilke. Az útvonal vezetői: Böszörményi István, Puntigán József, du. kb. 17.30-tól Ipolyvilke (kultúrház: túrások találkozója, fogadás). Augusztus 1. (vasárnap). Táborbontás. tetlen, jó, jobb, de kevésbé sikeres túrák is. De egyik sem volt olyan, amely résztvevőinek tömegesen vette volna el a kedvét attól, hogy már néhány nappal utána ne a kö­vetkező évre, a következő találko­zásra gondoltak volna. Családok „öregedtek" meg úgy, hogy az egy­koron kerékpározó szülőket ma már a gyermekek váltják fel a sát­rakban és a kerékpárok nyergében A túrákon részt vevőknek van és le­het mire emlékezniük. Az idei, XXV. Honismereti Kerék­pártúra az Ipolyságtól indulva Ipolyvilkéig az Ipoly mentét járja be. Szervezésébe első ízben kapcso­lódik be az Ipoly Unió, amely hét éwel ezelőtt azért alakult meg, hogy kutassa és védje az Ipoly men­te állat- és növényvilágát. Feladatá­nak tekinti a kerékpárutak kialakí­tását is. E cél elérésének volt része az általuk, tavaly szervezett Ipolymenti Kerékpártúra, amelyen résztvevői a lehetséges kerékpárút­vonalat járták be. A mostani, közös túrán a szlovákiai és magyarországi résztvevők mellett romániai, hol­landiai, angliai és amerikai kerék­párosok és szakemberek is részt vesznek, akik turizmussal kerék­párutak létesítésével, népi hagyo­mányokkal, stb. foglalkoznak. Cél­juk egyrészt tapasztalatszerzés, másrészt az itteni kezdeményezé­sek támogatása. Az idei túrát Ipolyvilkén egy kis fo­gadás zárja majd, amelyre a szerve­zők nevében ezúttal is szeretettel várunk minden egykori túrást. A kérésünk az, hogy részvételi szán­dékukat az alábbi címek valamelyi­kén előre jelezzék. Phoenix Lutetia, Tuhárske nám. 2/8, 984 01 Lučenec, tel.: 0863/4331991, E-mail: csusz@bb.telecom.sk. Ipeľská únia, P.O. Box 58, 936 01 Sahy, Tel: 0812/32-88. E-mail: ipelunion@ba .telecom.sk Műkedvelő csillagászat Érsekújvárott CZIZMAĎIA BÉLA A felnőtt korú emberek nem igen tudják, hogy milyen irányú csillagá­szati tevékenység folyik a már több évtizede fennálló járási csillagászati kabinetben. Mézes Tibor az asztro­nómiai kabin vezetője arról tájékoz­tatott, hogy az amatőr csillagászati tevékenység a diákok körében hó­dol. Előfordul, hogy egy-két felnőtt ember is érdeklődik az asztronómia iránt és rendszertelenül végez ­ahogy az ideje engedi - csillagászati megfigyeléseket. A diákok hétvége­ken, rendszerint pénteken éjjel hó­dolnak szenvedélyeiknek. Milyen irányú ez a munka? - faggatom to­vább a kabinet vezetőjét. A műkedvelő csillagász tudomá­nyos szempontból is számos értékes megfigyelést végezhet, de a legin­kább kedvelt program mégis az ég­bolt érdekes objektumainak - csil­laghalmazoknak és ködöknek - fel­keresése marad. Ezek megfigyelése egyébként akkor is tanácsos, ha el­sősorban tudományos megfigyelé­seket kívánunk végezni, mert segít­ségükkel távcsövünk teljesítőképes­ségét kipróbálhatjuk, egyúttal gya­korlatot szerzünk a halvány égites­tek beállításában is. Különösen azoknak célszerű a ködökkel és hal­mazokkal foglalkozni és megismer­kedni, akik üstököskereséssel akar­nak foglalkozni. Többször megtör­tént már, hogy egy-egy halvány, el­mosódott fényű extragalaxist új üs­tökösnek néztek. Ködöket és halma­zokat jó légköri viszonyok mellett és lehetőleg akkor keresünk, ha a lát­határ felett a lehető legmagasabban tartózkodnak. A változó fényű csil­lagok megfigyelése egy további le­hetséges út. A változó fényű csilla­gok - ún. változó-csillagok, vagy rö­viden változók - észlelése egyike azoknak a programoknak, melyek­kel az amatőr leginkább támogat­hatja a csillagász munkáját. Ma már több mint 20 000 változót tart nyil­ván a szakirodalom. Talán a világ összes csillagvizsgálója sem volna képes ezeket mind figyelemmel kí­sérni. Ugyanakkor a változók nagy része aránylag kis távcsőben is ész­lelhető, így a műkedvelő csillagá­szok megfigyelhetik őket. Ehhez já­rul az is, hogy néhány igen gyakori változó-típus észlelése semmilyen különösebb segédberendezést nem kíván, így egyszerű eszközökkel is mm Wm '.,/? ' "./ä • J * 'n -A É . ''-MM i ' r -iSiliilif r.'j M '"ffi* >č Itálii hJHB^HI Az ötnapos holdsarló. Bal oldali kép: a holdsarló déli része, jobb oldali kép: a holdsarló északi része. Felvéve 20 cm-es refraktorral. jól megfigyelhetők. Sajnos diákja­ink túlnyomó része csak a hold meg­figyelésével foglalkozik, ezirányú munkát is leginkább kíváncsiság hatja át, s nem rendszeres munka. A bolygók megfigyelésénél leginkább a Jupitert helyezzük előnybe. Kis távcsőben is szép látvány négy fé­nyes holdjával, melyeknek helyzete folyton változik. A jupiterholdak helyzetét és fogyatkozásait az év­könyvek közlik. Felületén szembe­tűnők az egyenlítőjével párhuzamo­san futó színes csíkok, a Jupiter fel­hősávjai. Gyors tengerforgása miatt ezek alakja és helyzete folyton vál­tozik. A sávok között található a „vö­rös folt" és a „fehér volt", amelyek már közepes méretű távcsövekkel is láthatók. Erősen szembetűnik a Ju­piter lapult alakja, amely a gyors tengelyforgás következménye. Érdekes jelenségeket figyelhetünk meg a holdjaival kapcsolatban, ezért tanulóink ezek mozgását nagy szeretettel nézik. Amikor egyik-má­sik hold a Jupiter fényes korongja előtt vonul el, a Nap állásától függő­en olykor láthatjuk a hold sötét pontszerű árnyékát a felületen. Fo­gyatkozás idején a holdak a Jupiter árnyékkúpjába merülnek és látha­tatlanokká válnak. Előfordul az is, hogy két hold van fogyatkozásban, eltakarják egymást szemünk elől, ha éppen egy látóvonalba esnek a földi megfigyelő számára. Tudtommal az amatőrök igen szép eredményeket értek el a távcsöves fényképezés terén, teszem fel az utolsó kérdést a kabin vezetőjének. „Mindenfajta távcső egyben fényké­pezőgépnek is használható. A kö­zönséges fényképezőgépek gyújtó­távolsága 5-12 cm, a távcsöveké vi­szont több deciméter vagy méternél is több. A távcső képsíkjában tehát annyiszor nagyobb méretű kép ke­letkezik, ahányszor nagyobb a gyúj­tótávolsága a fényképezőgép gyúj­tótávolságánál. A távcső tehát egy­magában olyan szerepet tölt be, mint a teleobjektíves fényképező­gép. Kabinunkban elsősorban olyan égitestek fényképezésével kísérle­tezhetünk eredménnyel, amelyek fényesek és expozíciós idejük a má­sodperc tört része, vagy legfeljebb 1-2 mp. így tehát a Hold és a Nap jö­het szóba."

Next

/
Oldalképek
Tartalom