Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-15 / 161. szám, csütörtök

2332 Gazdaság és fOgyasztók - hIrdeTés ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 15. Ratko Mladics kérelme Zágráb. A macedón sajtó sze­rint Ratko Mladics tábornok, a boszniai szerbek hadsereg­ének egykori főparancsnoka azt kérte a szkopjei hatósá­goktól, hogy Macedóniában telepedhessen le. A szkopjei napilapok úgy értesültek, hogy Mladics a kérelmét az­zal indokolta: felesége mace­dón nemzetiségű, ő pedig a volt Jugoszláv Néphadsereg tisztjeként sokáig Macedóniá­ban szolgált. (MTI) Jacques Klein új poszton New York. Augusztustól az amerikai Jacques Klein nyu­galmazott tábornok lesz az ENSZ boszniai irodájának ve­zetője. Klein 1997 júliusáig az ENSZ irányítása alatt mű­ködő kelet-szlavónaiai átme­neti közigazgatást vezette, azóta pedig a nemzetközi kö­zösség boszniai főmegbízott­jának, Carlos Westendorpnak a helyetteseként dolgozik. A boszniai ENSZ-képviselet é­lén Elisabeth Rehn asszonyt, volt finn védelmi minisztert váltja fel. (MTI) Varsó vendége az örmény elnök Varsó. Kétnapos hivatalos lá­togatásra tegnap a lengyel fő­városba érkezett Robert Kocsarján örmény államfő. A kétoldalú plenáris tárgyaláso­kon Kocsarján és vendéglátó­ja, Aleksander Kwasniewski lengyel államfő elnökletével a két ország, külügy-, belügy­és pénzügyminiszterei is részt vettek. A megbeszélések fő témái között nemzetközi kér­dések szerepelnek. (MTI) Robert Kocsarján örmény ál­lamfő (Archívum) ENSZ-szakértők Bagdadban Bagdad. Megérkezett tegnap Irakba a nemzetközi fegyverzetleszerelési szakér­tőkből álló csoport. Feladata megsemmisíteni azokat a ha­lálos vegyi anyagokat és mus­tárgáz mintákat, amelyeket az ENSZ fegyverellenőrzési csoportjának tagjai hagytak hátra egy laboratóriumban tavaly decemberben akkor, amikor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megindí­totta négynapos légitámadá­sát Irak ellen. (MTI) Japán aggodalom Tokió. A japán miniszterel­nök tegnap figyelmeztette az észak-koreai vezetést: ne hajtson végre újabb kísérletet nagyhatótávolságú rakétájá­val, mert ezzel nemcsak a tér­ség biztonságát sértené, de saját érdekeit is károsítaná. Obucsi Keidzo beszédében hangsúlyozta: nem fenyeget észak-koreai rakétatámadás, ám egy rakétakísérlet is ko­molyan veszélyeztetné Japán biztonságát. (MTI) Súlyos károk, tizenhét halott Romániában, Magyarországon kicsit csökkent a közvetlen veszély Ár van, de nincs ivóvíz HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Eger/Budapest/Bukarest. Apadt néhány centimétert a magyaror­szági árvíz keddről szerdára virra­dó éjjel Heves megye két legvesz­élyeztetettebb településén, Atány­ban és Hevesvezekényben, így nem kellett kitelepíteni a lakosságot. A két települést a hét vége óta tartó intenzív esőzés következtében megáradt Hanyi-ér öntötte el, s vágta el külvilágtól. Mindkét falu­ban térdig, combközépig érő víz­ben gázolnak az emberek, az ivóvíz ihatatlan, így zacskós vízzel látják el a lakosságot. Mindkét faluban megkezdték a járvány megelőzése érdekében a védőoltások beadását. A két faluban eddig három ház dőlt össze, további tizennégyet élet­veszélyessé nyilvánítottak. A veszélyeztetett területeken 5.816 épület és több mint 18 ezer lakos van veszélyben, s eddig 578 épületből 2.238 főt telepítettek ki ­közölte az elmúlt 24 óra eseménye­it összegző közleményében az ille­tékes magyar minisztérium. A la­kosság szükség szerinti kitelepíté­sét az önkormányzatok és a megyei védelmi bizottságok szervezik. A belvízzel elöntött területek nagysága Magyarországon már meghaladja a 32 ezer hektárt, s a vízkár 10 megyében összesen 148 települést érint. Jelenleg 10 belvízi tározóban összesen 28,3 millió köbméter vizet tárolnak, s 44 bel­vízvédelmi szakaszon van készült­ség. Mivel az elmúlt 24 órában az ország területén nem hullott je­lentős mennyiségű csapadék, a fo­lyókon és a patakokon lassú apa­dás indult meg. A meteorológiai előrejelzések szerint lényeges vál­tozás csak július 15-től várható, addig változatlanul ciklonok ala­kítják Magyarország időjárását. Az utóbbi két hét esőzései nyomán fellépett árvizek tizenhét ember ha­lálát okozták Romániában. Súlyos anyagi károk keletkeztek csaknem nyolcvan településen - közölte teg­nap a román közpond árvízvédelmi bizottság. Gyorsmérlege szerint az árvizek elöntöttek csaknem 1500 házat, közülük 68 összedőlt. Meg­rongálódott 1600 gazdasági épület, a víz elpusztította a termést 5700 hektárnyi területen. Árvízkárokat szenvedett 31 gazda­sági vállalat és szociális intéz­mény, szennyezett lett körülbelül 150 ivóvízforrás. Tönkrement száz kilométernyi országút, illetőleg megyei és községi út. Súlyosan megrongálódtak villamos- és tele­fonkábelek, gázvezetékek,vasutak és vízműlétesítmények. Az apa gyásza. Gheorghe Colibasí a Riul Mare víztározó építkezésén dolgo­zott. Másféléves gyermekét megölte az esőzések okozta földcsuszamlás. (ČTK/AP) Barak Jordániában Éjszakai nagyvizit Ammán/Jeruzsálem/Washington. Ehud Barak izraeli miniszterelnök kedd éjszakai, jordániai látogatása alatt megerősítette, hogy be fogja tartani az összes, Izraelt érintő nem­zetközi megegyezést. Egyben hang­súlyozta: elszánt arra, hogy véget vessen népe és az arab országok kö­zött fennálló konfliktusnak. A jor­dán miniszterelnök újságíróknak el­mondta: igen bizakodó a békefolya­mat folytatását illetően. A tegnap hajnalban izraeli tárgyalópartneré­vel együtt megtartott sajtótájékoz­tatón hangsúlyozta: Barakot igazi katonának tartja, aki állja a szavát. Barak II. Abdalláh jordán királlyal is megbeszélést folytatott. Barak azonban több feltételhez kö­ti a békefolyamat újraindítását. Washingtoni látogatása előtt a The New York Timesnak nyilatkozva többek között a térségben betöl­tött amerikai szerep csökkentését szorgalmazta, mondván: az Egye­sült Államoknak inkább közvetítő­nek, mintsem bírónak kellene len­nie. Egyben közölte: szeretné rá­venni Jasszer Arafatot, hogy ne kö­vetelje a Wye-i megállapodások azonnali és teljes végrehajtását, hanem ehelyett fokozatosan, lépé­senként haladjanak. (MTI) Ibrahim Rugova várhatóan ma érkezik Koszovóba - Robin Cook Milosevicset bírálja A brit alsóház elfogadta az észak-írországi törvényt Folytatásos nacionalista Protestáns kif os áso k Pristina/Belgrád/Washing­ton/Moszkva/London. Ibrahim Rugova, a koszo­vói albánok mérsékelt poli­tikai vezetője több hónapos külföldi tartózkodás után várhatóan ma érkezik visz­sza Koszovóba. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Rugova, a Koszovói Demokratikus Liga vezetője a NATO Jugoszlávia elleni légitámadásai alatt hagyta el Koszovót. Már többször is kinyilvá­nította visszatérési szándékát, de mindeddig erre nem került sor. A politikus hazatérését intéző diplo­máciai források szerint azonban je­lenleg majdnem biztosra vehető, hogy Rugova még a héten vissza­tér. A politikus a Le Monde-nak adott múlt heti nyilatkozatában azt közölte: minden etnikai albán cso­port vezetőjével - beleértve a Ko­szovói Felszabadítási Hadsereget ­megbeszéléseket kíván folytatni. Louise Arbour közben Pristinában közölte, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék szakértőinek eddigi koszovói vizsgálatai alátámasztják a jugoszláv vezetők, köztük a Szlobodan Milosevics elnök ellen háborús bűnök miatt emelt váda­kat. A szakértők által az elmúlt he­tekben végzett vizsgálatok ered­ményei ugyanis egybeesnek azzal a részletes anyaggal, amelyet a tör­vényszék a vádemeléshez koráb­ban összegyűjtött, de mindeddig nem hozott nyilvánosságra. Arbour ismét meggyőződését fejezte ki, hogy Milosevics ellen egy napon megindul az eljárás Hágában. John Craddock, az amerikai csapa­tok által ellenőrzött koszovói kör­zet parancsnoka bejelentette: az Milosevics ellen egy napon megindul az eljárás Hágában. amerikai és az orosz katonák közö­sen fognak járőrszolgálatot teljesí­teni Koszovóban, hogy tompítsák a koszovói albán lakosságnak az oroszokkal szemben megnyilvánu­ló bizalmatlanságát. Craddock, aki műholdas közvetítéssel adott in­terjút az amerikai sajtónak, el­mondta: már tárgyalt erről az orosz békeerők parancsnokával, s az támogatta a közös járőrözést. Tegnap kora reggel megérkezett Szaloniki kikötőjébe az a hajóraj, amely orosz békefenntartókat szál­lít Koszovóba. Az öt szállítóhajó és egy mentőhajó körülbelül 500 de­szantost és harcjárműveket, külön­böző haditechnikai felszerelést vitt magával. Moszkvában azt is közöl­ték, hogy július 23-án a második ha­jóraj is elindul Görögország felé. Belgrádban tegnap kétnapos párt­közi tárgyalássorozat kezdődött Szerbia és Montenegró viszonyának felülvizsgálatáról. Mint ismeretes, Montenegró nagyobb önállóságot szeretne elérni Jugoszlávián belül. Közben Robin Cook brit külügymi­niszter egy parlamenti meghallga­táson óva intette Milosevics elnö­köt attól, hogy esetleg agressziót indítson Montenegró vagy a Vaj­daságban élő magyarok ellen. Montenegróval kapcsolatban hangsúlyozta: „Súlyos következ­ményei lennének az olyan próbál­kozásoknak, hogy jugoszláv kato­nákat vessenek be a megválasztott podgoricai kormány ellen". A magyar kisebbség elleni esetleges fellépésről kijelentette, hogy nyílt akciónak nincs jele, de - mint hoz­zátette - Milosevic „folytatásos na­cionalista", ezért résen kell lenni. MTI-HÍR London. A brit kormány kedden este az alsóházban nyolc órán át tartó zaklatott vita végén elfogad­tatta az észak-írországi törvény tervezetét. A törvény elfogadása mellett 343 képviselő szavazott. Ellene szavazott 24 képviselő - el­sősorban az északír unionisták ­míg a konzervatívok közül sokan tartózkodtak. A tervezetet még a lordok házának is el kell fogadnia, s csak akkor kezdődhetnek Belfast­ban a tényleges kormányalakítási tárgyalások. David Trimble, a mérsékelt protes­tánsok vezetője több ponton tá­madta a tervezet szövegét, elégte­lennek találva a Sinn Feintől annak biztosításához megkívánt garanci­ákat, hogy a Sinn Fein katonai szár­nya, az IRA csakugyan letegye a fegyvert. Trimble szerette volna el­érni, hogy pontos menetrendet is írjanak elő az IRA fegyverletételé­re, de javaslatait a szavazáson nagy többséggel elvetették. A Nyugat hagyjon már fel Románia ellenőrzésével! Panaszkodó államfő Reza Ciro Pahlavi, az utolsó iráni sah fia alkotmányos monarchiát javasol Iránnak Tüntetés az iráni vezetés mellet HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Teherán/Róma. Hasszán Ruhani, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsá­gi Tanács titkára tegnap figyelmez­tette a diákok tüntetéseit támogató külföldi országokat, hogy Irán nem marad adós a megfelelő válasszal. Ali Hamenei ajatollah, Irán leg­főbb vallási és politikai vezetője gyakorlatilag szabad kezet adott az iszlám ifjúsági milícia, a Baszidzs tagjainak a hét eleje óta tartó zavargások leverésére. A nemzethez intézett kedd éjszakai üzenetében kemény szavakkal el­ítélte a rendbontásokat, és kijelen­tette: két napja „banditák egy cso­portja bizonyos bukott politikai csoportosulások segítségével és külföldi ellenséges körök bátorítá­sával a közjavak tönkretételébe, a lakosság megfélemlítésébe és rom­bolásba kezdett Teherán-szerte". Felszólította a Baszidzs tagjait, hogy álljanak készen, és legyenek ott minden helyszínen az ellenség megfélemlítésére és leverésére. Tegnap reggel több ezer - az AFP jelentése szerint több tízezer - em­ber gyűlt össze Teherán központ­jában, hogy a különböző hivatalos szervezetek felhívására az iráni ve­zetés mellett tüntessen. A felvonu­lók közül sokan Ali Hamenei képét emelték magasba. A tömeg tagjai „Halált Amerikára!" jelszavakat harsogtak, ezzel reagálva azokra az állításokra, hogy a zavargások mögött valójában Amerika és más „ellenséges hatalmak" állnak. A tüntetést a konzervatív egyházi erők mellett a legtöbb mérsékelt, reformpárti tömörülés is támogatá­sáról biztosította, a teheráni egye­tem diákjai viszont - akik a múlt hé­ten békés, a demokrácia bővítését követelő tüntetéseket kezdtek ­előre jelezték, hogy nem vesznek részt a megmozduláson. Ugyanak­kor a diákok a hétfői és keddi zavar­gásoktól is elhatárolták magukat. „Az iszlám köztársaság negatív tapasztalata mindenki számára a múltbéli hibákra figyelmeztető jel: arra int, hogy nem szabad el­hanyagolni a politikai beleszólás iránti igényt" - mondta a La Re­pubblica című olasz lapnak adott interjúban Reza Ciro Pahlavi, az utolsó iráni sah fia. A trónkövete­lő alkotmányos monarchiát java­sol Iránnak, ahol szerinte végleg csődöt mondott a papok uralma. Azt mondta, hogy apja ma nép­szerűbb hazájában, mint valaha, amikor uralmon, illetve még élet­ben volt, és ő személy szerint kész lenne átvenni az ország irá­nyítását egy alkotmányos monar­chia keretében. Elismerte, hogy a sah is megsértette a demokrati­kus jogokat, de hangoztatta, hogy apja egy olyan korszakban uralkodott, amikor a két világ­rendszér szembenállása a világ sok térségében háttérbe szorítot­ta az emberi jogok ügyét. MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. A Nyugat egymásnak el­lentmondó üzeneteket küld Romá­niának, s Románia egyértelműen hátrányban van a térségbeli orszá­gokkal szemben - panaszolta Emil Constantinescu a Román-amerikai Akcióbizottság bukaresti ülésén el­mondott beszédében. A tegnapi lapjelentések szerint a román el­nök példaként említette azt, hogy miközben a Nemzetközi Valuta­alap a makrostabilitás megterem­tése érdekében azt várja el, hogy függesszék fel a külföldi beruhá­zóknak adott pénzügyi könnyítése­ket, a Világbank a gazdasági át­szervervezéshez a külföldi beruhá­zások ösztönzését sürgeti. Consta­ninescu szerint Románia hátrányos helyzetben van, mivel miközben „Lengyelország adósságainak csök­kentését élvezi, Romániától azt ké­rik - most, amikor túljutott az idei csúcstörlesztésen -, hogy adósod­jon el a nemzetközi tőkepiacon". A román államfő bírálta azt is, ahogy a Nyugat a jugoszláviai konfliktus befejeződése után keze­li Romániát. Minden nap felkere­sik a NATO és az EU illetékesei, „de mindössze annyit tesznek, hogy megdicsérik Romániát a konfliktus alatt tanúsított maga­tartásáért, de egy szót sem szólnak a biztonsági garanciákról, vagy a Jugoszlávia elleni embargó miatt elszenvedett veszteségek pótlásá­ról" - hangsúlyozta. Az elnök elis­merte, hogy teljesen jogosak az ak­cióbizottság amerikai tagjai által megfogalmazott bírálatok, de egy­ben azt kérte: a Nyugat hagyjon már fel Románia „ellenőrzésének" politikájával. Az akcióbizottság ülésén amerikai részről az az észrevétel hangzott el, hogy gazdasági téren nem ala­kult ki partneri kapcsolat a két or­szág között, s ennek fő oka az, hogy a román kormány eddig a bi­zottság egyetlen javaslatát sem volt hajlandó figyelembe venni. Az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezletének határozatai Puccsisták alkonya? MTI-HIR Algír. Afrika országai ezentúl nem tűrik el az államcsínyeket, s nem is­merik el azokat a rendszereket, amelyek ilyen államcsínyek révén születnek - jelentette be az Afrikai Egységszervezet (AESZ) szóvivője, beszámolva az AESZ Algériában fo­lyó csúcsértekezletének vitáiról. Mint mondta, a puccsistákat el kell szigetelni diplomáciai téren, s meg kell fontolni az összes lehetséges többi szankciót. A résztvevők egyéb­ként úgy döntöttek, hogy idén szep­temberben rendkívüli csúcsértekez­letet tartanak Líbiában. Ezen a ren­dezvényen az 1963-ban született Afrikai Charta reformjáról lesz szó. A csúcsértekezlet záródokumentu­ma egyébként állást foglalt a ko­szovói témakörről: az Algériai Nyi­latkozat bírálja, hogy a világszer­vezetet a katonai akciók során gya­korlatilag kirekesztették a válság kezeléséből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom