Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-14 / 160. szám, szerda

2320 Gazdaság és fogyaszTók - hiRdetés ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 15. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 27. számában feltett kérdésre a héten 491 helyes meg­fejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Oláh Zsolt komáromi, Katona Éva dunatőkési és Krokhely János péderi olvasóink nyer­ték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Ján Germánus. (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) Magyar középiskolások olvasótábora Július 19-én kezdődik a határon túli magyar középiskolások 6. cse­resznyési olvasótábora, melyen galántai és kassai diákok is részt vesznek. A tíznapos táborban a fiatalok történelmi, irodalmi elő­adásokat hallgathatnak, a műhelymunka pedig anyanyelvi-népze­nei, újságírói, történelmi és verselemző-versmondó-színjátszó cso­portokban folyik majd. Természetesen jut idő a szórakozásra is: lesz táncház, színház- és múzeumlátogatás, sőt strandolás is. (ú) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Analizálj... (am.) 20.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 16,18 A nagy Lebowski (am.) 21.15 TATRA: Karakter (hol.), Antónia (hol.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Analizálj... (am.) 18, 20.30 Joe, az óriásgorilla (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Hilary és Jackie (am.) 15.15 Az élet szép (ol.) 17.30, 20 CHARLIE CENT­RUM: Mulan (am.) 18 Armageddon (am.) 20 Taxi (fr.) 17, 21 Sekalnak meg kell halnia (cseh-szl.) 18.30 Szerelmes Shakespeare (am.) 18 Álmaid nője (sp.) 18.30 Ai no Korrida (jap.-fr.) 20.15 Vad­állatok pavilonja (szl.) 20 KASS A DRUŽBA: Joe, az óriásgorilla (am.) 17.45,20 TATRA: Ha eljön Joe Black (am.) 16, 19 USMEV: Never been kissed (am.) 18, 20 CAPITOL: Joe, az óriásgorilla (am.) 18,20.15 IMPULZ: Sling blade (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A VÁGSELLYE - MŰVELŐDÉSI HÁZ: Mézeskalács nagyapó (am.) 21.30 GALÁNTA- SZABADTÉRI MOZI: Rajtaütés (am.) 21.30 LÉ­VA - JUNIOR: Az őrület határán (am.) 18 SZABADTÉRI MOZI: Nincs alku (am.) 21.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: 8 mm (am.) 20 GYÖ R CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Pókerarcok 15.30, 18 Egyiptom hercege 13.30 Múmia 14.45, 17.15, 19.45 Kegyetlen játékok 14, 16, 18, 20 A légiós 16, 18, 20 Egy bogár élete 14 Elveszett zsaru 13.30,15.45,18, 20.15 A csaj nem jár egyedül 14,16,18, 20 Kísér­tethajó 14, 16, 18, 20 Kedvenc Marslakóm 14, 16, 18, 20 Briliáns csapda 13.30, 15.45, 18, 20.15 A ravasz, az agy és... 17.15, 19.45 Mulan 14.45 Karel Gott, a cseh könnyűzene állócsillaga 60 éves Még a papagáj is tudja JUHÁSZ KATALIN „Kájo, seš dobrej!" (Kája, jó vagy!) Lucie Bílá, a cseh popzene jelenle­gi legfényesebb csillaga egy jól megtermett papagájt tanított be a dicsérő szavakra, amely holnaptól Karel Gott otthonában produkálja magát, valószínűleg sokáig, mivel a papagájok hosszú életűek. Szinte már zavarba ejtő az a fiatalosság, amellyel a hatvanéves Karel Gott viszonyul a világhoz és ezen belül a könnyűzenéhez. Visszavonulás­ról hallani sem akar, annál inkább fontolgatja ifjú táncdalénekesek tanítását, tapasztalatainak átadá­sát. Csehországban már a boltok­ban van az a négy CD-t tartalmazó, exkluzív kivitelű díszdoboz, amely az eddigi legnagyobb slágereket summázza. Kevés előadó büszkél­kedhet azzal, hogy négy évtized si­kereiből tud összeállítani négy ko­rongot, és az így kapott slágerpa­rádé egységes egészet alkot. Jacsmenyik József Útjaim című kiállítása a hónap végéig látható a komáromi Bencés Rendház galériájában Hazai tájak, erős színekkel Ha szombat és délután há­rom óra, akkor tárlatnyitás a Bencés Rendház Nádor utcai galériájában, mondhatnánk némi túlzással. Mindeneset­re tény, hogy ez az időpont rögzült az évek során, s amint a galéria vezetője, dr. Farkas Veronika művé­szettörténész elmondta, nem véletlenül. VAS GYULA „Ilyenkor már messze van a mun­kahét, és a mindenki számára leg­értékesebb nap, a vasárnap sincs megkurtítva." Mi sem természete­sebb tehát, hogy a füleki Jacs­menyik József tárlatának megnyi­tására is ebben az időpontban ke­rült sor. Jacsmenyik József Füleken szüle­tett, 1957-ben. Kassai iparista évei alatt kezdett képzőművészettel foglalkozni, illetve ilyen irányú ta­nulmányokat folytatni; mestere Feld Lajos grafikusművész volt. El­ső önálló tárlatára 1976-ban ke­rült sor Kassán, ezt azóta kilenc önálló és négy társas tárlat követ­te. Húszéves korában hazaköltö­zött Fülekre, jelenleg a városi mú­zeum vezetője. A képzőművészeti technikák közül mindenekelőtt a rajzot, a litográfiát, az akvarellt és az olajfestészetet műveli, de már­vánnyal, gránittal és fával is dolgo­zik. Á dr. Mihály Ferenc által ösz­szeállított rövid ismertetőből azt is Farkas Veronika és Jacsmenyik József megtudhatjuk, hogy a művész ko­rábban főleg portréfestéssel, figu­rális kompozíciókkal foglalkozott, ám szülőföldjére hazakerülve egy­re inkább a táj került festészeté­nek középpontjába. Tájképei Szlo­vákia, Magyarország, sőt Csehor­szág különböző régióit elevenítik meg - inkább a valóságtól kissé Nem sokan tudják, hogy Gott ere­detileg dzsesszéneklést tanult, egé­szen más műfaj felé kacsintgatott. A tánczene egy véletlennek kö­szönhetően került az életébe, a le­hető legjobb időszakban, amikor Európa-szerte taroltak az olasz slá­gerek és a német tánczene. Karel Gott, ez a szimpatikus fiatal előadó szinte egy csapásra európai hírű sztár lett, aki ugyanolyan termé­szetességgel szerepelt az Ein Kessel Buntes színpadán, mint Oroszor­szágban vagy Lengyelországban. Odahaza még mindig képes a slá­gerlisták élére kerülni, Daniel Hűlka a Drakula című musical sike­re nélkül aligha orozhatta volna el tőle tavaly az Arany Csalogány-dí­jat, amely a hosszú évek alatt szinte már egybeforrt Karel Gott nevével. Inteijúiban ugyanolyan élvezettel beszél a múltról, mint a jövőről. Hiperaktív ember, énekel, fest, vál­lalkozik, és egyáltalán nem néz ki annyinak, amennyi. Figurális megjelenítés nélkül is érezzük az ember jelenlétét elvont, imaginárius, mint realista látásmóddal. A technika olaj vagy akvarell, a képek színei az utóbbi időben felerősödtek és letisztul­tak. S bár ezekről az újabb kori ké­peiről úgyszólván teljesen hiá­nyoznak az emberi alakok, az Em­ber jelenléte szinte mindegyiken érződik valamilyen formában. Be­fejezésül ismét Mihály Ferenc egyik megállapítását idézzük, aki szerint „a művész gondolatvilága által felénk vetített képeken gyak­ran együtt él a nyugtalanság és az áhított nyugalom". Jacsmenyik József Űtjaim című kiállítása júli­us 31-éig tekinthető meg. A megnyitó apropóján a Bencés Rendházban működő galéria éle­téről is váltottunk néhány szót Farkas Veronikával és Bohil Rozá­lia tárlatvezetővel. Mint elmon­dották, az egyre nyomasztóbbá váló pénzhiány ellenére biztosíta­ni igyekeznek az intézmény folya­matos működését, mégpedig le­hetőleg rangos rendezvényekkel. Legutóbb például párhuzamosan zajlott a 46 éves korában elhunyt fafaragó és hangszerkészítő, Ka­(A szerző felvételei) tona László tárlata és a SYMPAT '98 nevű nemzetközi képzőművé­szeti szimpózium, amely váloga­tás volt az eddigi négy évfolyam során bemutatott alkotásokból. Előtte ugyancsak egy fiatalon ­negyvennyolc évesen - elhunyt művész, a sokunk által ismert és szeretett Szűcs Jenő életmű-kiál­lítását láthatták az érdeklődők. „Az év hátralévő része is gazdag lesz: szeptemberben a budapesti Tank László festményeit, illetve felesége gobelinjeit állítjuk ki, ok­tóberben pedig Antoaneta Teme­nugova bolgár restaurátor mun­káit. November végén egy érde­kes tárlat nyílik, amellyel tulaj­donképpen az évet is zárjuk. Cí­me: Komárom mint veduta a kor­társ művészetben; a veduta, mint ismeretes, táj, város vagy épület­csoport tárgyilag hű távlati ábrá­zolása. A tervek tehát megvan­nak, mi is itt vagyunk, akik szíve­sen és ügyszeretetből csináljuk, csak a szükséges anyagi támoga­tás is kellene hozzá. Mert anélkül - egy bizonyos határon túl - az ügyszeretet is kevés." Tanácskoznak a magyar kulturális intézetek vezetői. A hatékonyabb működéshez elengedhetetlen a jogi háttér kiépítése Létük nem egyfajta „úri huncutság" Nemcsak énekel, hanem fest és vállalkozik is (TA SR-felvétel) MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. A 2000. év első hat hó­napjára szóló kulturális programok tervezetét vitatják meg a külföldön működő magyar kulturális képvise­letek vezetői a hétfőn, Budapesten kezdődött háromnapos tanácsko­zásukon. Prőhle Gergely, a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumának köz­igazgatási államtitkára, az intézmé­nyi igazgatók értekezletének leve­zető elnöke sajtótájékoztatón jelen­tette be: a kultusztárca intézeti osz­tályát a jövőben (szeptemberi kez­déssel) Árató György vezeti, aki ez ideig a szófiai magyar kulturális in­tézet igazgatója volt. - A kultúrpolitika egyik legfonto­sabb feladata a XX. század végén: piacteremtés a magyar kulturális értékek és azok közvetítői, a kultú­ra képviselői számára - közölte a közigazgatási államtitkár. Prőhle Gergely hangsúlyozta: a kormány által elhatározott országkép kiala­kításában a kultúra területén is fontos, hogy a már meglévő sztere­otípiákat az általunk idehaza jól is­mert pozitívumokkal egészítsük ki. - A külföldi kulturális intézetek lé­te nem egyfajta „űri huncutság", hanem Magyarország külföldön történő megjelenítésének egyik legfontosabb eleme - fogalmazott az államtitkár. Magyarország európai uniós tagsá­gát is előkészíthetik a külföldi ma­gyar intézetek rendezvényeikkel ­vélekedett Prőhle Gergely. Pál József, a kulturális minisztéri­um helyettes államtitkára a tájé­koztatón kifejtette: a kulturális in­tézetek jövőbeni feladatai között hangsúlyos szerephez kell juttatni a határainkon túli magyarság kultú­rájának megjelenítését. Mint mondta: a kulturális képviseletek hatékonyabb működéséhez elen­gedhetetlen a jogi háttér kiépítése, az infrastrukturális feltételek meg­teremtése. Pál József ennek kap­csán elmondta: októberben új épü­letben nyitja meg kapuit a moszk­vai magyar intézet. A kulturális funkció betöltése mel­lett a tudományos élet képviselői­nek is fokozott jelenlétet kell bizto­sítani a külföldi intézetekben, en­nek egyik lehetséges módja az úgy­nevezett ch-típusú, azaz a collegium hungaricumok megnyi­tása azokban az országokban, ame­lyekben jelentős a magyar történel­mi múlt - hangoztatta a helyettes államtitkár. Ismertette: „külföldi tükörben" nézve is meg kell ismer­ni, ismertetni az 1000 éves Kárpát­medencei magyar jelenlétet. A külföldön működő magyar törté­nelmi, kulturális és tudományos in­tézetek, a collegium hungaricumok (ch) régóta jelentős szerepet játsza­nak Magyarország nemzetközi kap­csolatainak kialakításában - közöl­te Hámori József kultuszminiszter a külföldi magyar intézetek igazgató­inak értekezletén. Hámori József hangsúlyozta: a 13 európai városban, illetve a két Eu­rópán kívül (Delhiben és Kairóban) működő kulturális intézettel kap­csolatban a tárca legfontosabb célja összhangban van a kormányprog­ramban szereplő „országkép"- javí­tási szándékkal. Elsődlegesen meg kell alapozni a külföldi magyar intézet-hálózat működésének hosszú távú stratégi­áját, végre kell hajtani a szükséges tartalmi és szerkezeti korszerűsíté­seket, meg kell teremteni a hálózat magyarországi háttérbázisát, ki kell Glatz Ferenc szerint rend­kívül fontos és elsőrangú az individualizmus. alakítani a ch-típusú intézetek tu­dományos profilját - hangsúlyozta. Mindenképpen változásnak számít a külföldi intézetek működésének tekintetében az, hogy az eddigi munkamódszer helyett - amely szerint az igazgatók egyéni ízlésük alapján dönthettek az intézmény programjairól - „központosítottab­ban", a minisztérium tanácsadásai­val, felügyeletével állítják össze az eseményeket - mondta a miniszter. Az ez ideig ritkán alkalmazott, úgy­nevezett „konzervprogramok" sze­repeltetésével, bevezetésével is van lehetőségük élni a jövőben az inté­zeteknek - derült ki a rendezvé­nyen. A „konzervprogramok" meg­nevezés alatt olyan kiállításokat, zenei, színházi bemutatókat, kultu­rális programokat kell érteni, ame­lyeket bárhol a világban, de a 15 külföldi magyar kulturális intézet­ben feltétlenül be lehet mutatni, mint egy vándorrendezvényt ­hangzott el. Glatz Ferenc, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke az intézmé­nyi vezetők tanácskozásának nyi­tónapján úgy vélekedett: a kultúra és a tudomány fejlődése szempont­jából rendkívül fontos és elsőrangú az individualizmus. - A külföldi magyar intézetek jövőjét sokszínű intézményes kapcsolatrendszer­ben látom, amelyet csak segíteni lehet a „központból", ám semmi­képpen sem irányítani - közölte az MTÁ elnöke. Magyarország kulturális külpoliti­kájának feltétlenül a világra nyitott­ságot kell követnie, az európai uni­ós csatlakozás küszöbén pedig pon­tosan kell megfogalmazni érdeke­inket, igényeinket - hangsúlyozta Glatz Ferenc. Az ezeréves „igazodá­si rendszerhez" való csatlakozás ka­pujában külön hangsúlyos a közép­keíet-európai kis régió érdekeinek a megfogalmazása - tette hozzá az MTA elnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom