Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)
1999-07-12 / 158. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 10. S PO RT 5 5 Beszélgetés Juraj Hrabkóval, a kormányhivatal emberjogi és kisebbségi főosztályának vezetőjével Rosszabb, mintha nem lenne A SME napilap újságírója, majd a parlamenti választások előtt az MKP jelöltje volt - igaz, csak a 150. helyen, de saját kérésére került oda. Jelenleg a kormányhivatalban dolgozik az emberjogi és kisebbségi főosztály vezetőjeként KÓSIK ANDREA Több mint fél év távlatából hogyan látja, nehezebb dolga van, mint gondolta? Bár realista vagyok, mások voltak az elképzeléseim arról, milyen nehéz feladatok elé kerülök munkám során. Továbbra is óriási bürokratizmus uralkodik. Hivatalosan Ön a kormányhivatal intellektuális és szociális osztályának vezetője, a gyakorlatban azonban az emberjogi és kisebbségi osztályt vezeti. A kormány nem hozott létre új főosztályt az emberi jogok és kisebbségek részére, hanem úgy döntött, egy régebbi főosztályt, az intellektuális és szociális főosztályt alakítja át. Jelenleg mindkét megnevezést használjuk, de csupán egyetlen aláírás kérdése, mikor változik meg hivatalosan is a főosztály neve. Mi a gyakorlatban teljes egészében az emberi jogokkal és a kisebbségekkel foglalkozunk, ha hi\\ Az emberi jogokra való nevelés területén óriási a hézag. \\ vatalosan még a régi nevet használjuk is. Mit sikerült megvalósítani ez alatt az idő alatt? Sikerekből nagyon sok lenne, inkább olyan dolgokról szólnék, amelyeket nagyra értékelek. Elsősorban a roma közösséget érintő kérdésekben sikerült sokat tennünk. Például két község eltörölte azt a rendeletet, mely megtiltotta a romáknak a luraj Hrabko: „Jogszabályt jóváhagyni azok beleegyezése nélkül, akiket érint, rosszabb, mintha egyáltalán nem fogadnának el semmit." (Dömötör Ede felvétele) községek területére való belépést. Ebben az évben sikerült versenyt rendeznünk az emberi jogokról a középiskolák diákjai számára. Általában milyen a roma közösséggel való együttműködés? Milyen a kisebbségi főosztály viszonya az egyes politikai és civil szervezetekkel? Együttműködünk különböző roma alapítványokkal, társulásokkal, s természetesen a kormány kisebbségi tanácsának tagjaival is. Gejza Adam a Roma Polgári Kezdeményezést (ROI) képviseli a tanácsban, ott van Vincent Danihel romaügyi kormánybiztos, a harmadik szék pedig, mely egyelőre üresen áll, a Roma Értelmiség az Együttélésért (RIS) képviselőjét illetné. A pártban kialakult helyzet miatt azonban egyelőre nem tudtuk elfogadni jelölésüket. Először a párton belül kell tisztázniuk, ki a RIS legitim képviselője. Éppen ez a párt volt az, melynek egyik szárnya Csáky Pál és Vincent Danihel visszahívását követelte. Hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez a roma közösség többi képviselője? Többségük nem követeli a miniszterelnök-helyettes és a kormánybiztos fejét. Danihelt a RIS egyik része jelölte, és nincsenek olyan információim, hogy a kormánybiztos személye elfogadhatatlan lenne a roma közösség számára. MinA Magyar Koalíció Pártja mindegyik javaslatát elvetették, Slobodníké átment Szalmacséplés éjjel-nappal KORPÁS ÁRPÁD Pozsony. A szombaton elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény kormánytervezetéhez több koalíciós és számos ellenzéki képviselő nyújtott be módosító javaslatot. Az MKP két csomagban terjesztette be, a Ház mindkettőt elvetette. Mészáros Lajos a frakció nevében szorgalmazta, hogy a törvényszabta feltételeknek megfelelően az anyanyelv írásbeli vagy szóbani használata szabad és korlátozatlan legyen a magán- és közéletben. Ismert követelés volt a 20 százalékos nyelvhasználati arányküszöb 10 százalékra csökkentése. Az MKP a helyi államigazgatási szervek esetében is lehetővé kívánta tenni az anyanyelvű formanyomtatványok kiállítását, valamint a hivatali nyelvhasználatot azon járások vagy kerületek székhelyén, ahol a város kisebbségi lakossága a javasolt arányküszöböt nem éri el. Az MKP-n kívül Peter Zajac (SZDK-DP) is javasolta, hogy a kisebbségek anyanyelven értekezhessenek az elnöki és a kormányhivatallal, illetve a parlament vezetésével. Az MKP javaslataként ezt a ház azonnal elvetette, Peter Zajac kezdeményezését pedig Roman Kováé, az SZDK frakcióvezetője azzal hiúsította meg, hogy a szavazás előtt megvonta támogató aláírását a Zajactervezettől. A demokrata párti képviselő indítványa, amelyet csak 15 szlovák koalíciós képviselő írt alá, ezzel érvényét vesztette. A többi elvetett MKP-javaslat közül az anyanyelvű szertartásokra vonatkozó kapta a legtöbb, 33 igen szavazatot, de az oktatásügy hivatali nyelvhasználatára és kétnyelvű dokumentációjára, az anyanyelvű felvételikre és felsőfokú képzésre, továbbá tömegtájékoztatásra vonatkozó javaslatokkal együtt ez sem kapott zöldet. Ugyanúgy elvetették a Kvarda József által beterjesztett indítványokat is. Ľubomír Andrássy, a DBP alelnöke szintén módosítani kíAz ellenzéknek kivétel nélkül korlátozó, vagy tiltó felvetése volt. vánta a tervezetet, ám a szavazás előtt mindent visszavont. A kormánytervezettel szemben azt szorgalmazta, hogy a községi krónikákat csak az államnyelvű eredeti mellett vezethessék a kisebbség nyelvén, és a közterületek neveit, valamint a földrajzi elnevezéseket is csak a szlovák változat mellett lehessen feltüntetni más nyelven. Az ellenzéknek a legkülönfélébb, kivétel nélkül korlátozó, vagy tiltó felvetése volt. Dušan Slobodníknak (DSZM) sikerült elérnie, hogy elvessék a kormánytervezet egyik rendelkezését. Kezdeményezésére a törvényt és a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó egyéb törvényeket az államnyelvről szóló jogszabály alá rendelték, tehát vitás kérdésekben továbbra is az államnyelvtörvény a mérvadó. Többen a preambulum, vagyis a bevezető rész elhagyását, a szavazás elhalasztását, a mellékelt községnévjegyzék elhagyását követelték. Ivan Hudec (DSZM) az arányküszöb 50, Ján Sitek (SZNP) 60, a nemzeti Víťazoslav Móric pedig 99,99 százalékra emelését követelte. Ugyanő a törvény elnevezését „a magyar nyelv szlovákiai használatáról szóló" megnevezésre módosíttatta volna. Többen javasolták azt is, hogy a hivatalos nyelvhasználatban a tolmácsolás költségeit az azt kérvényező fedezze. Roman Hofbauer szerint a törvénynek csak 2005-től volna szabad hatályba lépnie, mert erre a jogszabályra csak az EU-csatlakozás miatt van szükség, az pedig korábban nem esedékes. Ivan Gašparovič (DSZM) a hatályba lépést csak akkorra javasolta, miután a törvény szükségességéről népszavazás döntött. Az ellenzék több javaslattal élt a törvényhez fűződő parlamenti határozatot illetően is. Ján Danko (DSZM) a szlovák nyelv oktatásának új koncepcióját, Irena Belohorská (DSZM) pedig annak kivizsgálását kérte, hogy a magyar képviselők hivatalos magyarországi útjaikkal nem követnek-e el hazaárulást. denki, akivel beszéltünk a kinevezés előtt, megerősítette, hogy együtt kíván működni vele. Még a RIS másik szárnya is, melynek sajátjelöltje volt. Ön a kormány kisebbségi tanácsának titkára. A ldsebbségi nyelvhasználati törvény előkészítését a tanács nem igazán tudta befolyásolni. A kisebbségi tanács kétszer ült össze a kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezete végett. Mindkétszer más-más tervezetet véleményezett, s az idő is mindig szorított. A tanács javasolta a kormánynak, építse bele a törvénybe azokat a megjegyzéseket, melyeket Max van der Stoel fűzött a tervezethez. Annak ellenére, hogy a százalékküszöb kérdésében az EBESZ kisebbségi főbiztosa elfogadta a 20 százalékos arányt is, a tanács tagjai a 10 százalékra való csökkentést javasolták. Lehet, kissé furcsa, hogy a kormány nem vette figyelembe a kisebbségek képviselőiből álló tanács javasla\\ A törvényeket elsősorban az emberekért kel- ** lene készíteni. \V tát éppen a kisebbségeket érintő jogszabály kidolgozásakor, de ehhez joga van. Ön a választások előtt az MKPval szimpatizált. Mi a véleménye a párt kisebbségi nyelvtörvény érdekében tett erőfeszítéseiről? Nem vagyok sem az MKP, sem más politikai párt tagja. Egyszerűen mint ennek az államnak a polgára úgy gondolom, a törvényeket elsősorban az emberek részére, az emberekért kellene készíteni, nem azért, hogy teljesítve legyenek bizonyos politikai feltételek. Ilyen jogszabályt, mint a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvényjóváhagyni azok beleegyezése nélkül, akiket érint, rosszabb, mintha egyáltalán nem fogadnának el semmit. Aláírásért nincs fizetés Szegényedik a DSZM Nyitra. A kisebbségi nyelvtörvény elleni aláírásgyűjtésbe bekapcsolódó egyetemistáknak honoráriumot is ígért a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nyitrai kerületi szervezete - információink szerint minden aláírásért 50 fillért de úgy tűnik, a buzgó diákok mégsem- kapnak semmit. Amint azt az egyik „hoppon maradt" aláírásgyűjtő elmondta, az elmúlt héten már négyszer járt a mozgalom irodájában, de mindannyiszor elküldték. „Azt mondták, a saját fizetéseikre és a telefonszámlákra sincs pénzük, vegyem úgy, hogy az aláírásgyűjtéssel hazafiúi kötelességemet teljesítettem. Pedig én csak azért csináltam, mert keresni akartam, amúgy nekem mindegy, lesz-e kisebbségi nyelvtörvény, Nyitrán remélem nem fognak magyarul beszélni" - panaszolta az elsőéves politológus, akitől azt is megtudtuk, még vagy tíz olyan diákot ismer, aki szintén a kereset reményében kapcsolódott be az aláírásgyűjtésbe, ám a pénzt máig sem látta. A DSZM anyagi nehézségeivel függhet össze az is, hogy a járási irodáknak az eddigi három-négy helyett már csak egykét alkalmazottjuk van, a kisebb szervezetek az országos vezetőség utasítására eladták a nyugati szolgálati gépkocsikat és ezek árából törlesztik működési költségeiket. (-bee) RÖVIDEN Nem tetszik a belháború a DBP-nek Pozsony. A DBP Országos Tanácsa támogatja a kormányra rossz fényt vető botrányok alapos kivizsgálását. Jozef Migaš pártja számára elfogadhatatlan, hogy a Nafta Gbely-iigyért a Nemzeti Vagyonalap alelnökét, a baloldaliak által jelölt Ladislav Sklenári: vonják felelősségre, hiszen az egész ügy a Szlovák Demokratikus Koalíció belháborúja miatt alakult ki. A DBP szerint inkább a kabineten belül lenne szükség tisztogatásra. Erre a párt augusztusi közgyűlésén térnek vissza, amikor a DBP felülvizsgálja miniszterei tevékenységét, s nem zárkózik el a személycseréktől sem. (SITA) Parlamenti küldöttség Brüsszelbe Pozsony. Javier Solana NATO-főtitkár ma fogadja Brüsszelben a szlovák parlament nyolctagú küldöttségét. A parlament védelmi és közbiztonsági bizottságának elnöke, Vladimír Palkó által vezetett delegáció Koszovóról, a washingtoni csúcsról, valamint a NATO és Oroszország közötti viszonyról fog tárgyalni. (SITA) Előbb a régi számlákat kell rendezni Pozsony. Tatiana Kubovičová, a Szlovák Gyógyszerészeti Kamara elnöke úgy véli, néhány régióban - ahol a legsúlyosabb a helyzet ujabb tiltakozó akciók kezdődhetnek. Az egészségbiztosítók tartozásai ugyanis régiónként változó. Kubovičová elmondta, a helyzet akkor fordulhat jobbra, ha előbb a régi számlákat rendezik, az Egészségügyi Minisztérium által az év végéig ígért 900 millió koronás segítség ugyanis a havi gyógyszerfogyasztást sem fedezi. (SITA) Fico égetőbb témákat hiányol Pozsony. Robert Fico (DBP) érthetetlennek tartja, hogy a parlament a kisebbséginyelv-használati törvény megvitatását sokkal égetőbb témákkal szemben részesítette előnyben. Ilyennek tartja az összeomlás előtt álló egészségügyről szóló helyzetjelentést, amelyre időszűke miatt csak augusztusban kerül sor. (TA SR) Bezárt a Nitsch-kiállítás Budapest. Kisebb közjátékkal kísérve zárt be tegnap a Kiscelli Múzeumban a botrányokkal kísért Nitsch-kiállítás. Egy férfi Dávid-csillagot rajzolt egy kiállított műre. A rongálót elfogták. A rendezvényt megnyitása óta többször bombariadó miatt be kellett zárni. (MTI) Vádaskodik és feljelentget a RIS Csákyt bíróság elé? SITA-HÍR Pozsony. A Roma Értelmiség az Együttélésért (RIS) feljelenti a Roma Polgári Kezdeményezés (ROI) elnökét, Gejza Adamot, aki a RIS-t tette felelőssé a romák Finnországba vándorlásáért. A RIS szerint Adam kijelentésével csorbát ejtett a párt jó hírnevén. A RIS Csáky Pál miniszterelnök-helyettest és Vincent Danihel kormánybiztost is bíróság elé akarja állítatni. Ivan Tokár, a párt Finnországból frissen hazatért alelnöke bejelentette: az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezethez, a parlamenthez, a kormányhoz és a kormánypártokhoz fordul, hogy azok „nyújtsanak védelmet az ellen a politikai üldözés ellen, amelyet Csáky és Danihel a szlovák kormány nevében végez". Tokár szerint a romák kivándorlását Jaroslav Ferenc, a ROI alelnöke szervezte. Folyamatban az eurorégió bejegyeztetése Bürokratikus akadályok ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. A Vág-Duna-lpoly Eurorégióról szóló szerződést július 3án írták alá a magyarországi Komárom-Esztergom, Pest és Nógrád megye, valamint a Nyitrai kerület képviselői, de a konkrét együttműködésre még várni kell. Amint a Nyitrai Kerületi Hivatal sajtótitkárától, Daniel Balkótól megtudtuk, jelenleg az eurorégió bejegyeztetésének módjáról folynak tárgyalások a belügyminisztériumban, mivel európai uniós támogatásokért csak jogi személy folyamodhat. A bejegyeztetés után választják meg a 12tagú elnökséget, amelyben a négy társult fél három-három személlyel képviselteti magát és megalakulnak az egyes szakbizottságok is kb. tíz. Az eurorégió elnöki tisztét jelenleg Lázár Mózes, a komáromi megyegyűlés elnöke tölti be, a poszton évenként fognak váltakozni a szerződés aláírói. A további lépésekről és a társult felek tevékenységének összhangolásáról július 16-án Nyitrán tárgyal Lázár Mózes, Mészáros András, a pesti megyegyűlés elnöke és Peter Miššík, nyitrai kerületi elöljáró, (vr) Csáky: a megoldás politikai akarat, idő és pénz kérdése Mesterséges menekülés SITA-HlR Pozsony. „A romák exodusa mesterséges akció volt. Nem véletlenül Finnországot vették célba, akkor, amikor az Európai Unió vezetését Helsinki vette át" - mondta Csáky Pál emberi és kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes a Twist rádió Párbaj vagy párbeszéd című műsorában. Csáky a menekültáradatot egyes roma, illetve ellenzéki politikusok ,jól szervezett játékának" nevezte. Szerinte az ellenzéki pártok szándékosan a kisebbségi nyelvhasználati törvény vitájára időzítették a dolgot, hogy újabb konfliktusokat váltsanak ki a kormánykoalícióban. Mint mondta, ő az emberi jogok betartására ügyel, a roma kérdésért különmegbízott felel. A kormány alelnöke csalódott a roma szervezetekben, mert nem konkrét elképzelésekkel, hanem személyes követelésekkel fordultak hozzá. „A megoldás politikai akarat, idő és pénz kérdése" - hangsúlyozta Csáky. Felelősségre vonásával kapcsolatban megjegyezte, az ellenzék tisztában van azzal, hogy egyetlen kormánytagot sem válthat le - erről csak a kabineten belül születhet döntés.
