Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-12 / 158. szám, hétfő

ÚJRA KÖZELEBB AZ OLVASOKHOZ APRÓHIRDETÉSEK FELVÉTELE MÁR GALÁNTÁN IS a Fórum Intézetben Kodály Z. u. 769/29 924 01 Galanta (a Staveco épületében, 3. em. 302-es ajtó) Tel.: 0707/780 6883 8,00-tól 16,00 óráig UT SZO SPORTVILÁG A tartalomból: • Nagyok a tudásbeli különbségek • A tornaterem, az uszoda és az autópálya bája • Jobban érzi magát a férfiak mezőnyében • Kivonultak a teremből az ázsiai sportvezetők Hétfő, 1999. július 12. Ára 8 korona 52. évfolyam, 158. szám VELEMENY Bizonygatási kényszer Különös fintora a sorsnak, hogy egy Dušan Slobodníknak, egy Vít'azoslav Móricnak, egy Eva Slavkovskának (és, persze az ő pártbelijeiknek) köszönhető, hogy a nyelvhasználati törvényről való szavazás nem olyan eseményként vonul be a magyar-szlovák kapcsolatok történetébe, amelynek során a magyar törvényhozók egy húron pendültek a többségi nemzet szélsőségeseivel. A magyar párt számára megér egy misét, hogy az ellenzékiek többsége úgy kezelte a szavazógépet, mintha nem lett volna jelen. 2. oldal POLITIKA Beszélgetés Juraj Hrabkóval Sikerekből nagyon sok lenne, inkább olyan dolgokról szólnék, melyeket nagyra értékelek. Elsősorban a roma közösséget érintő kérdésekben sikerült sokat tennünk. Például két község eltörölte azt a rendeletet, amely megtiltotta a romáknak a községek területére való belépést. Ebben az évben sikerült versenyt rendeznünk az emberi jogokról a középiskolák diákjai számára. 5. oldal Nem vagyok sem az MKP, sem más politikai párt tagja KULTURA Elvtársak helyett színes elvontság Az avantgárdtól a transzavantgárdig címmel rendezett Pogány Gábor budapesti művészettörténész kiállítást a Kortárs Magyar Galériában, a képtár gyűjteményéből válogatva a közönség elé tárt festményeket. 8. oldal IDŐJÁRÁS Délelőtt kevésbé lesz felhős az égbolt, délutánra megnövekszik a felhőzet. Éjszaka helyenként, napközben gyakrabban lesz zápor, zivatar. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 16-20 fok, a legmagasabb délutáni 20-24 fok. 3. oldal Ján Slota és Bugár Béla pártelnökök távollétében fogadta el a parlament a nyelvhasználati törvényt, az ellenzék elöntő többsége nem szavazott MKP: nem a törvényre Pozsony. A parlament szombaton elfogadta a kisebbségi nyelvhasználati törvény kormánytervezetét. A jelenlevő 89 képviselő közül 88 voksolt, 70 (mind SZDK, PEP és DBP) igennel, 18 nemmel. KORPÁS ÁRPÁD A külföldön tartózkodó Bugár Béla MKP-elnök kivételével a 14 magyar képviselő, továbbá négy nemzeti párti (Anna Malíková, Jaroslav Paška, Víťazoslav Móric és Viliam Oberhauser) szavazott nemmel. A végső szavazáskor az ellenzéki képviselők többsége azzal igyekezett érvényteleníteni a szavazást, hogy nem nyomta meg a jelenléti gombot. Nem voltjelen az egész vita idején nyaralását töltő Ján Slota, a nemzetiek pártvezére, kormánypárti részről hiányzott vagy nem prezentált: Ivan Simko (SZDK), Jozef Klemens és Robert Fico (mindketten DBP), Dušan Kovačič, Ferdinand Petrák és Jiŕi Malchárek (mind PEP). A törvény megszavazása után az ellenzék, majd kezdeményezésük láttán a DBP is felállt és elénekelte a „Hej, slováci" kezdetű himnikus éneket. Szombaton a vitába szóban jelentkező utolsó 24 képviselő szólalt fel. Az MKP két csomagban terjesztette be módosító javaslatait, Kvarda József azt szorgalmazta, hogy ne csupán a községi önkormányzati képviselő élhessen anyanyelve használati jogával, hanem az adott területi és közigazgatási egység képviselője is. Kérte, hogy a tolmácsolással járó költségeket az illetékes szervek fedezzék. A községi utcanevek és egyéb helyi földrajzi elnevezések kisebbségi nyelven való megjelölésére lehetőséget adó részt Kvarda szerint azzal kellett volna kiegészíteni, hogy a közúti táblák és jelzések, közigazgatási szervek, jogi személyek, vasútállomások, kikötők esetében kötelezően használják a magyar megfelelőt is a törvény megszabta területeken. Kvarda az Európa Tanács 2001-es számú ajánlására hivatkozott, amely része a magyarországi és szlovákiai jogrendbe Az MKP két csomagban teijesztette be módosító javaslatait. iktatott szlovák-magyar alapszerződésnek. Szemben a törvénnyel, amely a helyi közigazgatási szerveket csak arra kötelezi, hogy a hatáskörükbe tartozó kötelező érvényű előírásokról az adott kisebbség nyelvén is tájékoztathatnak, az MKP az ilyen előírások hiteles fordítását is kötelezővé tétette volna. Rámutatott, ez Csehszlovákiában is gyakorlatvolt, és mint szerzett jog, elidegeníthetetlen. Az MKP szorgalmazta, hogy a javaslataival bővített törvény végrehajtására a kormány hozzon rendeletet. A DSZM és az SZNP nem hazudtolta meg önmagát. Michal Drobný (DSZM) szerint a szlovákság a magyarok nyomása alatt „lehengerelt nemzeti közösséggé vált", s már teljesen „galamblelkű". Roman Hofbauer (DSZM) a törvényhez csatolt azon jegyzék felülvizsgálatát kérte, amely a nyelvhasználatra jogosult községeket veszi számba. Figyelmeztetett, a jegyzék nemlétező járásokban (például Pozsony-vidéki) sorol településeket, s megkérdőjelezhető az egyes kisebbségek létszáma is, mert sok roma magyarnak vallja magát. Jaroslav Paška (SZNP) sajátosan értékelte a törvényt: az integrálódó Európában a légiessé váló határok szükségessé teszik az államalkotó nemzet nyelvterületének védelmét, a jogszabály viszont éppen arra ad lehetőséget, hogy Dél-Szlovákiába költözésükkel a vajdasági és erdélyi magyarok változtassanak a nemzetiségi összetételen. Budapest erre külön stratégiát dolgozott ki. Vít'azoslav Móric (SZNP) szerint a kormánypártok a törvénnyel egymás ellen kívánják uszítani azokat a magyarokat, akik a 20 százalékos arányküszöböt meghaladó, illetve az alatt maradó területeken élnek, és azt szeretnék elérni, hogy a magyarok tömbterületekre költözzenek. Ivan Gašparovič (DSZM) az Új Szóból és Vasár. UMMMmjlml A maratoni viták alatt rendre üresek voltak a padsorok (TA SR-felvétel) napból vett példákon bizonygatta, az MKP kormányba lépésével csak ideiglenesen adta fel autonomista programját, s a törvény veszélyezteti az ország területi épségét. Ján Cuper (DSZM) azt is megkockáztatta: néhány szlovák kormánypárti javaslat révén „a kormánytervezet is MKP-javaslattá lesz", ha ugyan nem eleve magyarok írták. Ján Sitek a zivataros időjárásra utalva a szlovák himnuszt idézte, mondván, „zeng az ég és villámok cikáznak" majd, ha elfogadják a törvényt. Vitazáró felszólalásában Ľubomír Foga š az ellenzék magatartását koncepciótlannak nevezte, amelyre leginkább az ismétlés a tudás anyja és a százszor elmondott hazugság igazsággá válik szólás jellemző. A tervezethez benyújtott módosító javaslatokról bővebben az 5. oldalon. A Magyar Kolalíció Pártja parlamenti képviselőinek állásfoglalása Ján Lángoš: nem voltunk eléggé nagyvonalúak Schusteren a sor Törvénysértésre kényszerülünk ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja átértékeli a kormányban betöltött szerepét - nyilatkozta újságírók előtt Duka Zólyomi Árpád, a párt alelnöke. A kérdéssel hamarosan a párt elnöksége, illetve az is elképzelhető, hogy országos tanácsa foglalkozik majd. A párt parlamenti frakciója állásfoglalásban indokolta, miért szavazott a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény elfogadása ellen. Az elfogadott törvény nem csökkenti az államnyelvről szóló törvény negatív hatásait, azaz nem rendezi a kisebbségi nyelvek használatát azokon a területeken, amelyeken e nyelvek használatát az államnyelvről szóló törvény korlátozza. A kisebbségi nyelvhasználatot a községek területére szűkíti le, és módot ad arra, hogy a községi szervek ülésein akár csak egy jelenlevő kérésére elvethető legyen a kisebbségi tárgyalási nyelv. Az MKP rámutat: a törvény következtében a kisebbségiek identitásuk megőrzése érdekében továbbra is rákényszerülnek az államnyelvről szóló törvény, illetve most már az újonnan elfogadott törvény megsértésére. A törvény nem veszi figyelembe azokat az érvényben levőjogi normákat, amelyek a szlovák jogrend részét képezik és a szlovák alkotmány értelmében előnyt élveznek más törvényekkel szemben. Ezek elsősorban a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 5. cikkelye, a kisebbségek védelméről szóló Keretegyezmény, valamint a szlovák-magyar alapszerződés. Az MKP képviselői azt is nehezményezik, hogy az elfogadott törvény kevesebb jogot biztosít, mint amit az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, Max van der Stoel javaslata tartalmazott. A törvény nem teremt megfelelő alapot a nemzetiségi kérdés megoldásához, és társadalmi feszültségeket gerjeszthet. Az MKP képviselőinek és a kormány nemzetiségi tanácsának elutasító véleménye ellenére fogadták el, és nem veszi figyelembe a nemzeti kisebbségek alapvető követeléseit sem - áll az állásfoglalásban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGtALÓ Pozsony. Az MKP Rudolf Schusterben bízik, képviselői korábban kijelentették, megkeresik az államfőt, hogy a nyelvtörvényt juttassa vissza a parlamentbe. Schuster a törvény elfogadása után nem nyilatkozott, szombaton annyit jelentett ki, jó lenne mihamarabb „teljesíteni az európai standardot", az elhúzódó vita rossz fényt vet Szlovákiára. Ján Lángoš (SZDK), a Demokrata Párt elnöke azt mondta, alapjában véve örül, hogy a parlament elfogadta a törvényt. „Viszont nem tudtunk elég nagyvonalúak lenni, nem voltunk képesek elnyerni az MKP támogatását. A jövőre nézve ez nem szerencsés. Legalább a polgári szertartások terén el kel lett volna fogadnunk a nyelvhasználatot." (t, k) Csütörtökön rendkívüli parlamenti ülés Csáky Pált támadják A kormány százmillió korona gyorssegélyt nyújt az árvízkárosultaknak Zivatar után árvízveszély ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Jozef Migaš házelnök a nyelvtörvény elfogadása után megnyitotta a DSZM kezdeményezésére összehívott soron kívüli 18. ülést, de a kormánytagok mulasztásainak kivizsgálására (Nafta Gbely-ügy) vonatkozó egyeden napirendi pontot a koalíció leszavazta. Csütörtökön újabb rendkívüli ülésre kerül sor, a DSZM Csáky Pál miniszterelnök-helyettes leváltását kezdeményezi, mert azzal, hogy „csak a kisebbségi nyelvtörvénnyel törődött, előidézte a romák exodusát", (-ás) ÖSSZEFOGtALÓNK Pozsony. Csáky Pál miniszterelnökhelyettes kezdeményezésére a kormány gyorssegélyt szavazott meg az árvíz sújtotta régióinak. Az összesen 99,6 millió koronából 18,6 milliót szán a mentési és egyéb munkálatokra, 43 milliót tesz ki az azonnali anyagi segítség azoknak a családoknak, amelyek háztartásában kár keletkezett. Személyenként 30 ezer koronát kapnak a legalább 100 ezer koronás kárt szenvedett családok. A segélycsomag harmadik részét, 37 milliót, a megrongálódott utak, hidak és csatornarendszerek újjáépítésére fordíthatják. Az építésügyi tárca - a járási hivatalok kárjelentései után - további segélyfolyósítás lehetőségét is megvizsgálja. A hétvégi kiadós eső ismét gondokat okozott országszerte. A Nyitrai kerület valamennyi járásából érkeztek tűzoltók a Komáromi járásba. A helyzet Gútán volt a legsúlyosabb, ahol több mint kétszáz személyt mozgósítottak. A teljes kár összege csak akkor lesz ismert, ha már be lehet jutni a házakba. Tóth Imre gútai polgármester elmondta, az akcióban komáromi, újvári, ógyallai és vágsellyei tűzoltók is részt vesznek, ezenkívül a környező falvak mezőgazdasági szövetkezeteinek dolgozói is segítenek. Elsődleges feladatuk a csatornarendszer kitisztítása, hogy a kerteket elöntő víz tovább tudjon folyni a Kis-Dunába. Két hét elteltével ismét árvíz fenyegeti a Nagykürtösi járás déli részét. Ezúttal Ipolynagyfalut, Ipolybalogot, Szécsénkét, Sirákot, Terbegecet, Harasztot és Nagycsalomját öntötte el a víz; a helyzet Inámon és Ipolynyéken a legveszélyesebb, ahol másodfokú készültség van érvényben. Mészáros Lajost, az MKP képviselőjét Az alkotmánybíróság határozatának ismeretében folytatódhat-e az Ivan Lexa és Gustáv Krajči elleni vizsgálat? Ez az alkotmánybírósági döntéshez csatolt indoklás alapján sem egyértelmű. Az alkotmánybíróság szerint az alkotmány amnesztiára vonatkozó cikkelye nem teszi lehetővé az ilyen rendeletek visszamenőleges megváltoztatását. Ez nemcsak a Mečiar-rendeletekre, Dzurindáéra is vonatkozik. Fia korábbi döntést nem lehet megváltoztatni, a Dzurinda-rendeletet sem lehet. A nem egészen egyértelmű döntés ellenére is folytatódhat a Lexával szembeni eljárás. (korp)