Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-10 / 157. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 10 TÉMA: NÉPESEDÉSI VILÁGNAP A Föld fejlődő államaiban a túlnépesedés, a fejlett országaiban pedig az elöregedés jelent komoly veszélyt Túlságosan sok és túl kevés Az ENSZ július 11-ét népese­dési világnappá nyilvánította, miután 1987-ben ezen a na­pon született meg a Földön az 5 milliárdodik ember. A fejlő­dő országok jelentős részében tovább tart a demográfiai rob­banás, a fejlett világ azonban már az elöregedéssel, a népes­ségcsökkenéssel néz szembe. SIDÓ H. ZOLTÁN Földünk népessége a 20. században a két borzalmas világháború, a szov­jet, a kínai és a kambodzsai tudatos népirtások ellenére viharos sebes­séggel nőtt. Elég csupán arra gon­dolnunk, hogy amíg 1000 és 1850 között, azaz 850 év alatt bolygónk MILLIÁRDOS LEPTEK Év Lélekszám 1804 1 milliárd 1927 2 milliárd 1960 3 milliárd 1974 4 milliárd 1987 5 milliárd 1999 6 milliárd össznépessége alig 1 milliárd fővel gyarapodott, addig napjainkban az 1 milliárdos növekedéshez mind­össze 11-12 évre van szükség. Ma­napság másodpercenként 3,5 kisba­ba születik, azaz 222 ezer naponta, ami éves szinten 80-81 milliós gya­rapodást jelent. A rohamosan nö­vekvő világnépesség valószínűleg a 2080-as években jut a demográfiai csúcsra, majd innentől kezdve stag­nálni, illetve visszaesni kezd. Az elő­rejelzések szerint 2020-ban 7,9 mil­liárd, 2050-ben 10 milliárd és 2080­ban 10,8 milliárd fő lakja majd a Földet. Egyes adatok szerint már most júniusban átléptük, az ENSZ vélekedése szerint pedig csak októ­berben lépjük át a 6 milliárdos ha­tárt, ám ami még ennél is fonto­sabb, hogy rendkívül egyenlőtlen a népességnövekedés eloszlása. Je­lenleg az össznépesség 80 százaléka a fejlődő, 20 százaléka pedig a fej­lett világban él. Az éves növekmény­ből azonban 97 százalék jut a fejlő­dő országokra s csupán 3 százalék a fejlett államokra. Másképpen meg­világítva: amíg Afrika népessége évente 2,4 százalékkal nő, addig Eu­rópa populációja mindössze 0,03 százalékkal, azaz nyolcvanszor las­sabban. A hatalmas különbségnek köszönhetően a kilencvenes évek derekán Afrika a maga 750 millió lakójával lehagyta a 730 milliós Eu­rópát. Ennek ellenére már a fejlődő országok jelentős részében sem be­szélhetünk a túlnépesedés veszélyé­ről, hiszen amíg az 1950-es években e régióban 6,1 gyermek jutott átla­gosan egy anyára, addig napjaink­ban már csupán 3,7. Persze néhány fejlődő ország az elkövetkező 50 év­ben így is megháromszorozza lakos­ságát. Ezzel szemben az ENSZ leg­utóbbi jelentése szerint a lélekszám 32 országban már stabilizálódott, az állandósult népességű országok Japán kivételével mind európaiak. Sőt, tucatnyi országban, például Németországban, Oroszországban, Olaszországban és Magyarországon az elkövetkező évtizedben egyene­sen a lakosság számának csökkené­sét várják. Vajon ilyen ellentétes de­mográfiai fejlődés nem borítja-e fel A fejlett világban az uralkodó életstílus hátat fordított a gyermekeknek, a fejlődő államokban a gyermekvállalási kedv viszont töretlen. (Fotó: Ekonom) a világ jelenlegi geopolitikai és gaz­dasági rendjét? A borúlátók szerint unokáink Párizsában a minaretek erdejében fog elveszni az Eiffel-to­TERELETI MEGOSZLÁS Afrika 749 Ázsia 3585 Európa 729 Latin-Amerika 504 Észak-Amerika 305 Óceánia 30 Világ 5901 Az adatok 1998-ra vonatkoz­nak, millió főben. rony, az Egyesült Államokban ki­sebbségbe szorulnak az európai származásúak és a legnépesebb tö­rök városok neve Berlin, Hamburg vagy Düsseldorf lehet... Egyes el­képzelések szerint hadászati elret­tentés nélkül nem lehet majd visz­szatartani a fejlődő országokból emigráló tíz- és százmilliókat. Az már most nyilvánvaló, hogy nincs az a gyors gazdasági növekedés, amely az éhező százmilliókat belát­ható időn belül elfogadható élet­színvonalhozjuttatná, vagyis a Ke­let és a Nyugat között leomlott fal helyett a fejlett Észak és a fejletlen Dél között között emelkedik egy újabb, minden korábbinál maga­sabb védvonal. A teljességhez vi­szont az is hozzátartozik, hogy ha Nyugat-Európa és Japán nem fo­gad be évente 1 millió főt is megha­ladó új, s lehetőleg képzett munka­erőt, akkor menthetetlenül elörege­dik a társadalma, ami a nyugdíj- és egészségügyi rendszer összeomlá­sát vonja maga után. Az AIDS a fejlődő országokban katasztrófát okozhat Csehország, Szlovákia és Magyarország helyzete Apokalipszis most? Mintha háború volna UJ SZO-HIR A fejlődő országok népességrobba­nását alaposan lefékezheti a felnőtt lakosság körében egyre jobban pusztító AIDS. Az ENSZ prognózisa szerint 2000-ben várhatóan mintegy 40 millió HlV-fertőzöttel kell szá­molni, ennek 90%-a a fejlődő világra esik. Az egyelőre halálos betegség olyan dinamikus országok gazdasá­gát döntheti romba, mint Thaiföld, ahol a HlV-fertőzöttek aránya eléri a felnőtt lakosság 3%-át. Indiában, a Fülöp-szigeteken, s egyáltalán, Dél­kelet-Ázsiában már a közeljövőben súlyos gondokat okozhat a munka­képes lakosságot megtizedelő kór. Afrika tapasztalatai az AIDS-szel kapcsolatban azt mutatják, hogy né­hány gyorsan gyarapodó népességű országot egyszerűen letipor a beteg­ség. Áz Egészségügyi Világszervezet 1998-as felmérése azt a megrázó adatot közli, hogy Zimbabweban a felnőtt lakosság 26%-a HIV-pozitív. Botswanában ez az arány 25%, Na­míbiában, Szváziföldön és Zambiá­ban pedig 18-20%. Kenya állami kórházaiban a férőhelyek kéthar­madát már ma is az AIDS-betegek foglalják el. Ha valami csoda nem történik, ezek az országok 2010-ig csak az AIDS következtében felnőtt lakosságuk ötödét vagy még na­gyobb hányadát fogják elveszíteni. Áfrikával kapcsolatban már most el­veszett generációról beszélnek a szakértők, szerintük ugyanis a kö­vetkező 15 évben az AIDS-ben meg­halt szülők legalább 40 millió gyer­meket ítélnek árvaságra. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A világ nagy térségei közül egyedül a volt szocialista országok régiója az egyetlen, ahol a 90-es években tar­tósan csökken a népesség száma. A gyermekvállalási kedv drámaian zuhant, nem egy országban rövidült az átlagéletkor, és a kivándorlás is komoly érvágást jelent. A bizonyta­lan politikai és gazdasági helyzet­ben az emberek nem mernek utódo­kat vállalni. Példátlan, hogy béke­időben térségünk évente több mint 1 millió főt veszít, a lakosságszám úgy alakul, mintha háború volna. Szlovákiát a népességfogyás hullá­ma egyelőre nem érte el. Igaz, a sta­tisztikai hivatal gyorsjelentése sze­rint 1999 első negyedévében 1100 főre rúgott a természetes fogyás, ami példátlan az ország történeté­ben. Az 1921 óta követett statiszti­kák szerint soha olyan kevés gyer­mek nem született Szlovákiában, mint 1995 óta, évente alig 60 ezer. Egy anyára mindössze 1,47 gyermek jut, ami elmarad a lélekszám megőr­zéséhez szükséges 2,1-től. Csehor­szágban 1996-tól fogy a lakosság. Míg a 70-es években évente 190 ezer gyermek született, addig 1997-ben már csupán 91 ezer, amire 1785 óta nem volt példa. Magyarország né­pessége 1980 óta fogy, az elmúlt 15 évben a népfogyatkozás meghalad­ta a félmilliót. Ha ez így megy to­vább, akkor két éven belül 10 millió alá zuhan Magyarország lélekszá­ma. Már nem is beszélhetünk 15 millió magyarról, legjobb esetben is csupán 13 milliónyian lehetünk... A népesség szerint rangsorolt legnagyobb 20 ország a világon 1998-ban és előrejelzés 2050-re Az 1998-as sorrend A 2050-es sorrend Ország Népesség Ország Népesség 1. Kína 1255 1. India 1533 2. India 976 2. Kína 1517 3. Egyesült Államok 274 3. Pakisztán 357 4. Indonézia 207 4. Egyesült Államok 348 5. Brazília 165 5. Nigéria 339 6. Oroszország 147 6. Indonézia 318 7. Pakisztán 146 7. Brazília 243 8. Japán 126 8. Banglades 218 9. Banglades 124 9. Etiópia 213 10. Nigéria 122 10. Irán 170 11. Mexikó 96 11.Kongó 165 12. Németország 82 12. Mexikó 154 13. Vietnam 78 13. Fülöp-szigetek 131 14. Irán 73 14. Vietnam 130 15. Fülöp-szigetek 72 15. Egyiptom 115 16. Egyiptom 66 16. Oroszország 114 17. Törökország 64 17. Japán 110 18. Thaiföld 62 18. Törökország 98 19. Franciaország 60 19. Dél-Afrikai Köztársaság 91 20. Etiópia 59 20. Tanzánia 89 A világ 20 legnépesebb országa között mindössze 5 fejlett állam található, Oroszországot is beleértve. (Forrás: ENSZ, World Population Prospects) 2050-ben Afrika, az indiai szubkontinens és Kína szerepe lesz döntő, a fejlett országok fokozatosan elnéptelenednek. (Forrás: ENSZ, World Population Prospects) NÉPESEDÉSI HÍRMORZSÁK Öregszik és fogy a svéd lakosság Csaknem kétszáz év után 1997-ben először halt meg több ember Své­dországban, mint amennyi született. A Svéd Statisztikai Hivatal je­lentése szerint ilyenre utoljára 1809-ben volt példa. A szakemberek a születések csökkenését azzal magyarázzák, hogy manapság a fiatal nők nehezen tudnak önállóvá válni, éppen ezért várnak a gyermek­vállalással. Az egy nőre jutó átlagos gyermekszám a komoly szociális kedvezmények ellenére csupán 1,5 (a lakosság létszámának szinten tartásához 2,1 volna a kívánatos). A bevándorlók nélkül a svéd össz­lakosság már régen csökkent volna. Riasztó oroszországi demográfiai helyzet Ha Oroszországban nem sikerül megváltoztatni a jelenlegi irányza­tot, akkor 50 év leforgása alatt akár 30 millióval is csökkenhet a je­lenleg 147 milliós lélekszámú állam népessége. Csak a 90-es évek­ben a lakosság száma 2 millióval csökkent volna, ha a többi szovjet utódállamból nem vándoroltak volna be tömegével az orosz ajkúak. A halálozások száma az 1989. évi 1,6 millióról 1995-ben 2,2 millió­ra nőtt, miközben a születések száma 2,2 millióról 1,4 millióra zu­hant, csak 1996-ban félmillió fővel apadt Oroszország lakossága. Különösen drámai a helyzet a férfiak körében, ahol az átlagéletkor 58 évre esett vissza. Horvátország a nyugdíjasok állama Horvátországban a nyugdíjasok száma már meghaladja a foglalkoz­tatottakét. A 4,7 milliós országban 1999 elején a nyugdíjasok száma 1,02 milliót tett ki, miközben a foglalkoztatottak száma mindössze 951 ezer, a hadsereg és a belügyminisztérium állományával együtt pedig 1,01 millió. A nyugdíjasok és a foglalkoztatottak közötti ideális arány 3 az l-hez, míg Horvátországban a nyugdíjrendszert alapjai­ban aláásó 1:1 az arány. Franciaországot 60 millió fő lakja Franciaország lakossága a tengerentúli területekkel együtt ez év ta­vaszán meghaladta a 60 milliót. A népességnövekedés jóval cseké­lyebb a vártnál, az elmúlt 9 év során csupán 0,38 százalékos volt. A „kontinensen", az európai Franciaország területén jelenleg összesen 58 416 000 ember él, míg a tengerentúli területeken közel 1,6 millió fő. Az ország tengerentúli megyéiben hatszor gyorsabb a lakosság számának gyarapodása, mint az európai részen. A legtöbb fejlett országban immár a kétgyermekes családmodell is kiment a divatból, eljött az egykék és a magányosok korszaka (Archívumi felvétel) Kína az agglegények országává vált Az egy család, egy gyerek kínai családpolitika hátulütője, hogy a csa­ládok döntően fiút szeretnének, a leánymagzatok elhajtása bevett dolognak számít. Ennek eredményeként a jelenleg 1,22 milliárdos Kínában napjainkban mintegy 50 millió felnőtt nő hiányzik. A leg­frissebb prognózisok szerint a férfiak száma közel 20 százalékkal ha­ladja meg a nőkét, ebből adódóan mintegy 110 millió kínai férfi so­hasem tud majd megnősülni. Szertefoszlott az olasz családmítosz Olaszországé a gyermektelenség világcsúcsa. Itália az egy nőre ju­tó 1,2 gyerekkel az utolsó helyen áll a statisztikákban (leszámítva a volt Kelet-Németországot, ahol alig 1 a mutató). E tény romba döntötte az olasz család mítoszát, hiszen világossá vált, hogy a „bambinók", azaz a gyermekek ma már nem játszanak kulcsszere­pet. A szakértők az életmód változását hozták fel magyarázatul, az olaszok napjainkban alaposan meggondolják, vajon el tudnak-e tartani egy újabb családtagot. Ukrajna másfél millió főt veszített Ukrajna lakossága az utóbbi öt évben 1,5 millió fővel csökkent, a szü­letések száma pedig egynegyedével esett. Emellett a nők várható életkora 3-4 évvel, a férfiaké pedig 10-11 évvel (!) rövidült meg a vizsgált időszakban. Az adatok nem meglepőek, hiszen a lakosság 70 százaléka a megélhetési minimum szintjén vagy az alatt él. Bulgáriából sorra kivándorolnak A kommunista rendszer bukása, azaz 1989 óta 8%-kal csökkent Bul­gária lakossága. Az országnak jelenleg 8,2 millió lakosa van, szem­ben az 1989. évi 9 millióval. A 800 ezres fogyás a születések számá­nak csökkenésével és a tömeges kivándorlással magyarázható. A sta­tisztikák szerint Bulgáriát 1989 és 1998 között kb. 650 ezer ember hagyta el, 1996-ban és 1997-ben összesen 120 ezren távoztak. Az oldalt írta és szerkesztette Sidó H. Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom