Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-10 / 157. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 10. RÉGIÓ 3 RIMASZOMBART Marika jól van Egy csalóról beszélnek a Rima­szombati járás határ menti telepü­lésein, aki magyarországinak mondja magát és fényes nappal ko­pog be a családokhoz. Elpanaszolja, hogy bajba került, szeretne hazau­tazni, de nincs pénze, mert elveszetette, ellopták, elköltötte... Szinte minden esetben Marikára hi­vatkozik. Mond egy nevet és meg­kérdezi, nem rokonai-e véletlenül a magyarországi Marikának, aki X te­lepülésen lakik. Ha a családnak nincs olyan nevű rokona, elnézést kér és továbbáll. Ahol meghallgat­ják, dicséri a háziakat, akikről csak jót hallott Marikától. Elmondja, hogy Marika jól van, a napokban szerencsés vállalkozásba kezdett, és már van is mit a tejbe aprítani. Megjegyzi, úgy tudja, hogy Marika a nyáron Szlovákiában nyaral, és útban hazafelé megáll náluk. Tőle majd visszaküldi a pénzt, amire most égető szüksége lenne, (kas) Két éve nyolcan élnek a kassai Luník IX. lakótelep egyik házának pincéjében. Már ezt is elég oknak tartják a romák az emigrációhoz (TA SR-felvétel) A község lakossága még nem döntötte el, huszonhat évi együttlét után kívánja-e az önállósulást Ki áll a különválás hátterében? Népszavazást tartottak júli­us 3-án a Tornaijához csatolt Szárnyán. A tét az volt, köz­igazgatásilag önállóvá vál­jon-e az együttélésre „ítélt" község. TORNALJA A hét folyamán napvilágot látott népszavazási eredmények azt tük­rözik, hogy a község lakossága még nem döntötte el, kívánja-e az önál­lósulást. A helyzetet Schwarz Árpád mérnök, Torlanja polgármestere a következőképpen kommentálta: ,A petíciós bizottság nem a legjobbkor, közvetlenül a helyhatósági választá­sok után kezdeményezte a különvá­lást. Falugyűlést hívtak össze, majd megkezdődött az aláírásgyűjtés. Áz aláírások száma elérte a törvény ál­tal megszabott mennyiséget, július 3-ára írtuk ki a népszavazást. Az én véleményem mindmáig az, hogy a referendum csupán néhány egyén érdekeit szolgálta, azokét, akik nem tudtak bekerülni a város képviselő­testületébe. Szárnya szorosan kötő­dik Tornaijához; infrastruktúránkat közösen építettük ki, és több olyan terv megvalósítását (pl. közös sze­métlerakó építése) tűztük ki, me­lyek amellett szólnak, hogy össze­tartozzunk. Magam is részt vettem a falugyűlésen, és állítom, a petíciós bizottság költségvetési tervezete nem reális. Figyelmen kívül hagyja, hogy különválás esetén a lakosság hátrányos helyzetbe kerülne, mivel a közszolgáltatásokért kemény ösz­szegeket kellett fizetniük. Elutasí­tom azt a vádat is, hogy a közös vá­roskasszából nem támogatjuk kellő­képpen a városrész fejlesztését; mi a lehetőségeinkhez képest mindig ar­ra törekedtünk, hogy Szárnya se szenvedjen hiányt semmiben." Csetneki László, a petíciós bizottság tagja lapunknak elmondta: „A nép­szavazáson részt vett szárnyai pol gárok többsége egyértelműen ki­nyilvánította akaratát, hogy közsé­günk lépjen az önállóság űtjára. Saj­nos, a tornaijai vezetéshez közel álló körök közvetlenül a szavazás előtt kezdtek kampányolni, aminek az lett a következménye, hogy többen el sem jöttek szavazni. Fő indíté­kunk a népszavazás kiírására az volt, hogy falunkban mintegy két évtizeddel ezelőtt úgyszólván meg­állt a fejlődés. Igaz, hogy megépült időközben néhány közmű, de ez nem a város érdeme, hiszen az ál­lam dotálta. Teljesen visszaesett a társadalmi, kulturális és a sportélet a faluban, aminek okát többen ab­ban látjuk, hogy a város mostoha­gyermekként kezel bennünket. Meggyőződésünk, hogy az anyagi források ésszerűbb kihasználásával községünk infrastruktúráját tovább fejleszthetnénk. Amíg Tornaijához tartozunk, be kell érnünk a városve­zetés véget nem érő ígérgetéseivel." A hivatalos eredmények tükrében 253 szárnyai polgár élt választási jo­gával, ami 41,54 %-os részvételt je­lentett. Ebből 186-an (73,52 %) szavaztak a különválás mellett, míg 64-en (25,29 %) ellene. A referen­dum-bizottság a népszavazást ér­vénytelennek minősítette, (elá) A nyitrai kerület kórházaiban a berendezésen spórolnak A patikák kinyitottak, de nincsenek gyógyszerek Kevesebb ágy is elég Még üresek a polcok NYITRA A nyitrai kerületben még idén 22­vel kevesebb lesz a kórházi ágyak száma. Viktor Žáktól, a nyitrai kórház igazgatójától, kerületi egészségügyi koordinátortól megtudtuk, 1000 lakosra 5,67 ágy jut, de idén 5-re, jövőre 4,5-re csökkentik. A krónikus megbete­gedéseket kezelő osztályokon emelik, a heveny megbetege­désknél csökkentik az ágyak szá­mát. A legnagyobb leépítésre a bőrgyógyászaton lehet számítani, a tüdőbetegeket valamennyi kór­házból a nyitrai és az elefánti sza­natóriumba utalják. Jelenleg a nyitrai kórház hatáskörébe mint­egy 162 ezer beteg tartozik. A 153 ezer beteget ellátó érsekújvári kórházban ilyen speciális szere­pet tölt be az idegsebészet és az ortopédia, de az intézmény költ­ségeit emeli, hogy négy különbö­ző épületben működik. A legna­gyobb ágyszámcsökkentés Ara­nyosmaróton várható, (vm) LÉVA Tegnap már a Lévai járásban is ki­nyitottak a patikák, de nagy ré­szükben üres polcok fogadták a be­tegeket, mivel hetek óta nem tud­tak árut rendelni. Katarína Hruško­vičová, a Lévai Regionális Gyógy­szerész Kamara elnöke elmondta, az egészségügyi minisztérium 200 millió koronát utal át az Általános, 100 milliót a Közös Egészségbizto­sítónak, két héten belül további 200 milliót az Általános Egészség­biztosítónak. A pénz nagy részének a régiókba kellene kerülnie, és az Országos Gyógyszerész Kamara il­letékesei felügyelnek a törlesztés­re, hogy egyik patika se részesüljön előnyben. A tárca illetékesei és a gyógyszerészkamara képviselői a biztosítókkal törlesztési naptárat dolgoznak ki, melyek alapján két éven belül rendezni kellene az ösz­szes tartozást. „Jelentős javulást nem várok, mert az a pénz csak az agonizálás meghosszabbításához elég" - véli Hruškovičová. (vm) NAPSÜTÉS, PÉNZESŐ - NYÁR '99 Nyerje vissza üdülésének árát az Új Szó és a Vasárnap segítségével Minden héten 10 000 korona vár Önre! Szerkesztőségünk az idei nyár forró napjaira is izgalmas játé­kot kínál minden kedves olva­sójának. A nyolchetes játék a múlt héten kezdődött és au­gusztus végéig tart. Két hóna­pig minden héten 10 000 koronát nyer egy olvasónk, a játék végén pedig kisorsoljuk a fődíjat, ami 20 000 korona készpénz lesz. A nyolc hét során az Új Szó minden számának 3. és minden Vasárnapnak az 5. ol­dalán egy-egy játékszelvényt találnak. Az Új Szó szelvénye­in látható törtszám első jegye a játékhét sorszámát jelöli, a második számjegy pedig az adott játékhéten megjelenő szelvény sorszámát. A Vasár­napban közölt szelvényeken csak a játékhét sorszámát tün­tetjük fel. A kivágott szelvé­nyeket az Új Szóból 6 és a Vasárnapból 1 szelvényt, ­tehát összesen 7 darabot ­ragasszák fel egy postai leve­lezőlapra, és a következő hét hétfőjén küldjék el szerkesztő­ségünk címére (mivel az első játékhét hétfője szabadnap volt, az Új Szó első szelvénye július 3-án, szombaton jelent meg). A nyertes nevét min­den héten az Új Szó csütörtö­ki számában, illetve a követő heti Vasárnapban közöljük. Minden levelezőlap bekerül a fődíj sorsolásába, tehát a fo­lyamatosan játszó olvasóink nyerési esélye a legnagyobb. Nyerési lehetőségét növeli, ha több levelezőlapot ad postára. A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36. §-a alapján a nyeremények összegéből 15% jövedelemadót vonunk le. SZŐLŐSKE Egy közel ezeréves település krónikája A történelmi dokumentumok szerint a Bodrog menti kisközség idén lett 970 éves, az első írásos emlék 1029-től említi a települést. Ebből az alkalomból az önkormányzat ismertetőt jelentetett meg, amelyben a falu múltjával és jelenével is foglalkoznak. A kiadvány végigvezeti az olvasót a községen, elemzi gazdag történelmi múltját, a szőlőtermesztés őskorát és fejlődését, valamint bemutatja a település látnivalóit, (kat) RIMASZOMBAT Őrizte, majd ellopta a búzát Harminchétezer korona értékű rakományt tulajdonítottak el a hónap elején a Gemernákup Rt. udvaráról. A lopást öten tervelték ki, köztük volt a felvásárló üzem egyik alkalmazottja és a részvénytársaságnál szolgálatot teljesítő őrző-védő kft. egyik tagja is. Az éjszakai órákban Tatra típusú teherautót pakoltak meg búzával, és elhajtottak. A rendőrség azonban feltartóztatta a járművet, (tt) KISKÜRTÖS Hétvégi bevásásárlás az áremelés előtt Eddig ismeretlen tettes a július 1-jei áremelést megelőző hétvégén „éjszakai bevásárlásra" indult a Fogyasztási Szövetkezet helyi élelmiszerboltjába, ahonnan 33 ezer korona értékű áruval távozott, (br) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: SOKFELÉ ESŐ, 24-30 FOK ELOREJELZES A Nap kel 05.04 - nyugszik 20.50 órakor. A Hold kel 02.41 - nyugszik 17.57 órakor. A Duna vízállása - Pozsony: 450, árad; Medve: 330, árad; Komárom: 370, árad; Párkány: 290, árad. ORVOSMETEOROLÓGIA Időjárásunkat alacsony nyomá­sú légtömegek határozzák meg, ezért napközben sokfelé esőre, időnként zivatarra kell számítani. A legmagasabb nappali hőmérsék­let 24-28 fok között alakul, keleten elérheti a 30 fokot is. Gyenge északkeleti, északi szél várható. Vasárnap és hétfőn változóan fel­hős lesz az égbolt, a délutáni órák­ban helyenként záporok, zivatarok is előfordulhatnak. Az éjszakai hő­mérséklet 14-18 fok között alakul, nappal 24-28 fokig emelkedik a hőmérő higanyszála, keleten en­nél is melegebb lehet. Az ország terüle­tén az időjárás kedvezőtlen hatá­sai érvényesül­nek, az időjárásra érzékenyek egész­ségi állapota ezért rosszabbodhat. A fizikai és szellemi teljesítőképesség csökken, romlik az összpontosító­készség és növekedik a reakcióidő. Gyakori lehet a levertség, kedvet­lenség, fáradtságérzet. A labilis idegrendszerű embereknél növe­kedhet a depresszióra való hajlam. A vérkeringési zavarokkal küszkö­dők kerüljék a nagyobb megterhe­lést és a stresszhelyzeteket. A követ­kező napokban fokozatosan csök­kenek az időjárás okozta panaszok. Hétfőn IP- ií( JP;J ' v r[\,M.1 • Beszélgetés Szabó Ági • Az évszázad • Lévai Hétfőn ul • JP;J ' v r[\,M.1 brazíliai kosaras élményeiről sportolói futballhelyzetkép itockho varsó 23 BARCELONA 28 tunisz 3(k_

Next

/
Oldalképek
Tartalom