Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-09 / 156. szám, péntek

ÜJ SZÓ 1999. JÚLIUS 2254. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK H Vajon mikor lehet végre újra kedvezményes kölcsönre számítani az Állami Lakásfejlesztési Alaptól? Illúzióromboló a késlekedés Érsekújvár. Az előző kormány indította el az ÁLA által folyósított előnyös építkezési kölcsönöket. Ennek a támogatásnak volt egy kis szépséghibája. A beérkező kérvényeket beiktatták, ezek folyamatosan halmozódtak, de a szükséges pénzt nem biztosította senki. Így az „örökölt" kérvények ezrei máig gondokat okoznak az építésügyi tárca és az ÁLA vezetőségének. KÜRTI ISTVÁN Az Állami Lakásfejlesztési Alapról (ÁLA) szóló törvény nem foglalkozik részletesen azzal az esettel, amikor a kölcsönökre elkülönített pénzösszeg kimerül. Ez a probléma egyedül a törvény értelmezésében van megemlítve. Eszerint, ha az alap folyó évi pénzhiány miatt utasítja el a kérvényt, ez még nem jelenti azt, hogy a kérvényt kiveszik a nyilvántartásból. A kérvény addig marad a sorrendben, amíg lehetséges és célszerű kölcsönt nyújtani. Ha az alap ebből az okból utasítja vissza a kérvényt, egyúttal tudatnia kéne, hogy meddig tartja meg a kérvényt a sorrendben. A mostani helyzetben, mikor az építésügyi tárca maga sem tudja, hogy lesz-e elegendő pénz a A beérkezett kérvényeket jelenleg véglegesen elutasítják. következő fél évben, vagy csak két év múlva, az illetékesek úgy döntöttek, hogy a beérkezett kérvényeket véglegesen elutasítják. Ez a sorsa az 1998. október 11. után beérkezett összes kérvénynek. Az új kölcsönök csak az „örökölt" 1998-as kérvények folyósítása után, valamint a törvény módosítása után indulhatnak meg. Az 1999-es állami költségvetésből elkülönített pénz csak a kérvények egyharmadát fedezi. A többi kölcsön folyósítása valószínűleg csak a jövő évi költségvetésből fedezhető majd. Ez az egyik feltétel ahhoz, hogy az új kölcsönök folyósítása megkezdődhessen. A másik feltétel pedig a törvénymódosítás elfogadása. A mostani törvény ugyanis nem tökéletes, mivel azoknak is módjában áll támogatáshoz jutni, akik nincsenek erre rászorulva. A módosítás megszabja majd az építkezés maximális nagyságát, amire még lehet kölcsönt kérni, valamint a kérvényező maximális jövedelmét is. Ennek a változásnak az a célja, hogy az állami pénzekből ne támogassák a luxuslakások építését, valamint az, hogy az állam azokat az állampolgárokat támogassa, akik nem képesek saját erőből lakáshoz jutni. Felvetődik a kérdés, vajon a politikusok miért halogatják a törvénymódosítás elfogadását? A legutóbbi információk szerint a törvény megtárgyalását újból elhalasztották; leghamarább ősszel várható az elfogadása és 2000. január l-jén lépne érvénybe. Ha figyelembe vesszük azt, hogy kb. 3 hónapot vesz igénybe az iratok beszerzése, valamint további 3 hónapig tart a kérvény jóváhagyása, akkor leghamarább jövő tavasszal kezdődhetne meg az új lakások építése az állam támogatásával. Ez így is több mint egy év kiesést jelent a kölcsönök folyósításában. Ezzel a tempóval nagyon nehéz lesz 56 000 lakást építeni 4 év alatt ilyen sok lakást nem lehet pár hónap leforgása alatt felhúzni. Érthetetlen, hogy a kormány miért vesztegeti az időt, miért nem lép fel erélyesebben annak érdekében, hogy elindítsa a lakásfejlesztési programTöbbek között a formabontó külsejű társasházak építése is akadozik a pénzhiány miatt. A magánerős építkezések szintén visszaestek a lakásalap üres kasszája következtében. (Archívumi felvétel) ját. Itt nemcsak az ALA-ról, hanem a takarékpénztárakról szóló törvényről is szó van. Az ÁLA-ról szóló törvénymódosítást az elsők között kellett volna elfogadni, és ma már az új szerint lehetne intézni az ügyfelek kérvényeit. Így nem lett volna megszakítva a folyamatosság a lakásépítés ütemében. Ebben az esetben nem lenne fölösleges a kérvények benyújtása, még ha pillanatnyilag az alap nem is rendelkezik megfelelő pénzforrásokkal. Sokan látva az alap válságos helyzetét, nem is nyújtják be a kérvényüket, és sokan veszítik el az illúziójukat, hogy az állam segít a lakáshelyzetük megoldásában. A választ a feltett kérdésre a politikusok adhatják meg, éspedig úgy, hogy végre elkezdenek foglalkozni azzal, ami az embereket közvetlen érinti. A szerző az érsekújvári Járási Hivatal lakáspolitikai osztályának megbízott vezetője Egy átlagos magyarországi orvos mindössze a 14 százalékát keresi angol kollégája fizetésének Zsebvizit európai uniós egybevetésben HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Évente több mint 54 százalékos fizetésemelést kellene kapnia egy magyarországi középiskolai tanárnak ahhoz, hogy keresete 2002-re elérje európai uniós kollégája átlagfizetésének legalább hatvan százalékát - tartalmazza a magyar Gazdasági Minisztérium (GM) elemzése. A különböző országokban fizetett bérek összehasonlítása meglehetősen nehéz, mivel az államok különböző bérezési rendszereket alkalmaznak, így még a nagy nemzetközi szervezetek sem szívesen vállalkoznak az ilyen adatok közlésére. A GM összehasonlításának készítői figyelembe vették, hogy az alacsonyabb fejlettségű országok valutája a belpiacon többet érhet, mint amit például a hivatalos dollárárfolyam mutat. Magyarország és az EU viszonyában különösen nagy ez a különbség, a forint az úgynevezett vásárlóerő-paritáson számítva kétszer olyan erős, kétszer annyi dollárt ér, mint a hivatalos árfolyamon átszámítva. 1996-ban Magyarországon 3000 dollár volt az átlagkereset, a hivatalos valutaárfolyam szerint a magyar átlagkereset mindössze 10%a volt az unióban mért átlagkeresetnek. Még a „felzárkózó" EUállamok - Portugália, Görögország, Spanyolország - kereseteinek is csak 18-36 százalékát érték el a magyar bérek. A fizetések vásárlóértékét összehasonlítva valamivel kisebbek a különbségek, e szerint a magyar átlagkereset megközelítette az EU-s fizetések 30 százalékát. Az átlagkeresetnél nagyobb a lemaradás a minimális bér tekintetében. Magyarországon 1997-ben 48 cent volt az egy órára jutó minimálbér, ami alig több mint az egytizede a Belgiumban vagy Franciaországban érvényes tételnek, ahol óránként 6,7 és 6,5 dollár volt a legkisebb bér. A minimálbér még az „alsó mezőnybe" tartozó Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban is 4-6-szorosa volt a magyarnak. Vásárlóerőparitáson számolva a fejlett országokban 5-6-szor, a kevésbé fejlett EU-tagállamokban pedig 2-3-szor annyit vásárolhatnak a minimálbérből élők, mint Magyarországon. Néhány foglalkozást egyenként vizsgálva a magyar bérrendszer belső problémáira is fény derül. Egy magyar általános orvos alapbére 56 969 forint, keresete pedig 81 150 forint, ez még a negyedét sem teszi ki egy osztrák orvos fizetésének, s egy angol doktoréval összehasonlítva a kép még siralmasabb: a magyar orvos alapbére alig több mint tíz százaléka, keresete pedig 14 százaléka angol kollégája fizetésének. (A Népszabadság nyomán) Szlovákia 20 legnagyobb vállalatának sorrendje az 1998-ban lebonyolított forgalom alapján Né

v bevétel (millió Sk) változás (%) nyereség (bruttó, mii. Sk)alkalmazottak száma 1. VSŽ, Kassa 57 848 -6,8 -10 506 22 320 2.Volkswagen Slovakia, Pozsony 56 713 161,1 608 4 804 3. Szlovák Gázművek, Pozsony, 43 514 4,7 8 547 6 440 4. VSŽ Oceľ, Kassa 33 222 -6,6 -716 10 493 5. Slovnaft, Pozsony 31 509 -21,6 910 4 341 6. Szlovák Villamos Müvek, Pozsony 29 591 2,1 1 535 11 313 7. Kerametal, Pozsony 20 754 -49,1 n 216 8. Slovnaft Benzinol, Pozsony 19 172 12,0 456 1 331 9. Szlovák Távközlési Vállalat, Pozsony 16 973 11,4 2 061 14 848 10. Szlovák Államvasutak, Pozsony 14 512 -2,0 -5 849 49 436 11. Hydrostav, Pozsony 14 345 119,9 14 7 271 12. Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató Vállalat, Pozsony 13 061 3,3 147 3 762 13. Közép-szlovákiai Áramszolgáltató Vállalat, Zsolna 11 628 2,6 -237 3 700 14. Slovalco, Garamszentkereszt 8 115 0,5 56 737 15. Kelet-szlovákiai Áramszolgáltató Vállalat, Kassa 7 974 4,1 51 2 087 16. SCP, Ružomberok 7 576 13,8 402 3 965 17. Matador, Púchov 7 171 -8,3 215 3 878 18. Duslo, Vágsellye 6 350 -6,0 132 3 236 19. Szlovák Energetikai Gépgyár, Tolmács 128,8 n. a. 72 631 20. Doprastav, Pozsony 5 613 -17,3 160 3 568 Még mindig a Kelet-szlovákiai Vasmű áll az élen, ám a pozsonyi Volkswagen autógyár az idén lekörözheti a kassai céget. (Forrás: Trend) TANÁCSADÓ A végkielégítés kérdése B. J.: Arra lennék kíváncsi, hogy ha a munkáltatóm ad felmondást, mindenképpen jár-e nekem lelépő? Ha én indítom el az öregségi nyugdíj megítélése iránti eljárást, megkaphatom a nyugdíjamat annak ellenére, hogy a cégnél nincs vagy nem lesz rendezve a helyzetem? Hogyan kaphatok fizetést és nyugdíjat is egyszerre? FEKETE MARIAN A lelépő alatt Ön nyilván a végkielégítés (odstupné) fogalmát érti. A végkielégítésre a 195/1991 Tt. számú törvény szerint inkább csak azoknak az alkalmazottaknak keletkezik joguk, aki a Munka Törvénykönyve 46. §-a első bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett felmondási jogcímek valamelyikével indokolt felmondást kaptak. Ön eddig még nem kapott felmondást, ezért nem tudunk Önnek tanáccsal szolgálni a tekintetben, hogy ajánlatos-e bírósághoz, ügyvédhez, illetve jogtanácsoshoz fordulnia a végkielégítés ügyében. Ami a második kérdését illeti, az öregségi nyugdíj és a munkabér egyidejű folyósítása nem ütközik tételes jogszabályba. Más kérdés az, hogy öregségi nyugdíjat a Társadalombiztosítási törvény 98. §-a szerint csak akkor folyósítják, folyósíthatják Önnek, ha előre meghatározott időre, illetve legfeljebb egy évre szóló munkaviszonya lesz. Önnek jelenleg határozatlan időre szóló munkaviszonya van. A munkáltatója nem küldheti Önt nyugdíjba. Ön pedig nem fogja megkapni az öregségi nyugdíját, amíg nem szünteti meg ezt a meghatározatlan időre szóló munkaviszonyt. Másként fogalmazva, ha akár közös megállapodással vagy az Ön által adott felmondással szűnik meg a munkaviszonya, a nyugdíjkorhatár betöltésével alighanem jogot szerez az öregségi nyugdíjra (hiszen a levelében említett egyéb körülmények arra utalnak, hogy legalább 25 évi szolgálati idővel rendelkezik). Ettől a pillanattól azonban már csak az Ön és a munkáltatója közti megállapodáson múlik, hogy továbbra is rendelkezik-e majd munkahellyel, kötnek-e Önnel legfeljebb egy évre szóló munkaszerződést stb., és főként dolgozhat-e, illetve az elvégzett munkáért kaphat-e munkabért. CSEHORSZÁGI ALAPOK Néhány cseh befektetési alap részvényének árfolyama a Prágai Értékpapírtőzsdén 1999. július 7-én. (HN) Befektetési alap árfolyam (Kč) forgalom (ezer Kč) 1. IF Živnobanka 586 326 IF Bohatství 1302 47 Komerční banka 688 28010 IF Obchodu 914 557 Kŕištálový IF 1089 30 SPIF Všeobecný 83 717 IF Jablonecká biž 228 Zlatý IF Kvanto 415 60 Radegast IF GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Októberben fuzionál a Baumit Pozsony. Októberben fuzionál a pozsonyi Baumit Hirocem Kft. és a Lietavská Lúčka-i Baumit Cellmix Kft. Az első hírek a két kft. összevonásáról már márciusban megjelentek. A fúzió jogi előkészületei azonban a tervezettnél több időt vesznek igénybe, így az összeolvadásra csak októberben kerülhet sor. A cégvezetés tervei szerint egy új vállalatot építenének fel Kelet-Szlovákiában, amely vakolóanyagokat gyártana majd. (SITA) Tovább tart a sztrájkkészültség Árva. Tart a sztrájkkészültség az árvái OTF TV Rt.-ben, amelyet a szakszervezetek június 17-én hirdettek meg tiltakozva az ellen, hogy a holdinghoz tartozó öt részlegen nem fizették ki a béreket. A dolgozók eddig csak az áprilisi fizetést kapták kézhez. A cégvezetés arra figyelmeztet, hogy az utóbbi 5-7 évben a cég nagyon nehéz időszakon ment keresztül. Akkor is fizették a 60 százalékos béreket, amikor a termelés állt. Ilyen jellegű bérkifizetésre 1 milliárd koronát fordítottak. Szerintük a szakszervezetek akadályozták meg, hogy a pénzt inkább a termelés újraindítására fordítsák. (NO) Márkás nöi kosztümök Rózsahegy. Az utóbbi két év során megkétszerezte termelését a rózsahegyi Enrico Kft., amelyben márkás női kosztümkabátokat, nadrágokat és szoknyákat állít elő. A termelés 1992-ben indult, a napi teljesítmény akkor legfeljebb 100 kosztümkabát volt. Ma már 240 varrónő egy műszak alatt 800 kosztümkabátot varr. A rózsahegyi termékek főként Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban kerülnek piacra. (HN) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1999. július 9-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,257 Magyar forint (100) 18,176 Angol font 69,200 Német márka 23,140 Cseh korona 1,247 Olasz líra (1000) 23,373 Francia frank 6,899 Osztrák schilling 3,289 Japán ien (100) 36,261 Spanyol peseta (100) 27,200 Kanadai dollár 30,195 Svájci frank 28,216 Lengyel zloty 11,396 USA-dollár 44,420