Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-05 / 128. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 5. KOMMENTÁR Futballt, ne háborút! ACZÉL PÉTER LÁSZLÓ Make football, not war! Ezzel a címmel indítja a szombati román­magyar Eb-selejtezőt elemző cikkét az Academia Catavencu, a leg­kedveltebb román szatirikus hetilap. Ez a cím is jól jellemzi a szokvá­nyosnak éppen nem mondható mérkőzés előtti hangulatot. Hiszen itt már régen nem (csak) a futballrój van szó. A kimondottan labdarúgó körök mellett csatasorba álltak a politikusok - közelegnek a választá­sok, jól jön még néhány szavazat-, a rendfenntartók - bár a magyar szurkolók nem jönnek a találkozóra, a felhevült hazaiakra is figyelni kell -, a költők - ha már eltűnt Ceausescu kedvenc udvari költője­énekese-bohóca, most a futballistáknak danol a safticai edzőtábor­ban. S közben folyik az idegháború. A magyar küldöttség vezetője a románok edzőjét sajnálja egy esetleges magyar győzelem esetén, hi­szen civilben jóbarátok és csapata veresége bizony Piturca mester me­nesztésével járna, míg a román sajtó néhány napja egy állítólagos Bölöni-intetjútól hangos, aki szerint bizony Romániában etnikai tisz­togatás folyt még néhány éwel ezelőtt, amikor Laci is Bukarestben kergette a lasztnit. A mérkőzésre az utolsó szálig elkeltek a jegyek, a tévéadók rémképeket mutogattak az egymást taposó, szó szerint egy­más fején járkáló szurkolókról, akik a bűvös papírfecni birtokába sze­rettek volna kerülni. A találkozó napján 1900 csendőr, 300 rendőr, 30 ló és 16 kutya vigyáz a 22 fútballistára. A vonattal érkező szurko­lókat a stadionig kísérik a speciális egységek, a Hargita és Kovászna megyéből érkező esetleges autóbuszok a stadionon parkolnak. A Román Nemzeti Egységpárt, a nacionalizmus és magyarellenes­ség zászlóvivője most zászlókkal próbálja minél hangosabb szurko­lásra bírni a drukkereket. Egy csütörtöki sajtótájékoztatón Valériu Tabara, a párt vezére „kis" ajándékokkal lepte meg a három legna­gyobb bukaresti csapat törzsszurkolóit. A párt vezetőségének óha­ja, hogy a Steaua, a Dinamó és a Rapid amúgy összebékíthetetlen szimpatizánsai a nagy egység jegyében hatalmas, nemzeti színű lo­bogókkal vigyék győzelemre a válogatottat, ezeket kapták meg a szurkolók vezetői. Újságírói kérdésre, hogy az Azerbajdzsán elleni találkozót is ugyanilyen figyelemmel kiséri-e majd a párt, Tabara azt válaszolta, természetesen, de elismerte, hogy a magyarok elleni mérkőzés azért különös jelentőséggel bír. Ezt jelzi, hogy erre a ta­lálkozóra újra válogatott mezt ölt Gheorghe Hagi, a világklasszis román középpályás, aki tavaly már bejelentette, hogy többé nem kíván a román nemzeti tizenegyben szerepelni. De úgy látszik, a nemzeti érdek az nemzeti érdek. A szerző állandó erdélyi munkatársunk JEGYZET Bárány és farkas HOLOP ZSOLT Azt eddig is tudtuk, mivel és ho­gyan érvel itthon Robert Fico, a baloldal fenegyereke, de most, az Európa Tanács hozzánk láto­gató raportőreinek köszönhető­en azt is megtudhattuk, hogy Strasbourgban teljesen más hangnemet út meg. Persze ezt is sejthettük, hiszen Európában aligha lennének vevők például arra az eszmefuttatásra, hogy a Magyar Koalíció Pártjának kor­mánypozíciója erősíti a szlovák nacionalizmust és a szélsőséges pártok táborát, szeptembertől erősödött a DSZM és az SZNP, ezért a magyaroknak nincs he­lyük a kormányban, tehát inkább a szélsőségesekkel megegyezve kell kormányozni. Mivel Fico jogász, talán erről a területről vett példával lehetne szemléltetni, miért abszurd az ál­lítás. Ilyen alapon egy bűncselek­mény elkövetéséért elsősorban az áldozat okolható és vonható felelősségre, hiszen puszta lété­vel lehetőséget adott arra, hogy egy éppen szabadlábon levő visz­szaeső bűnöző bűncselekményt követhessen el ellene. Az áldo­zatnak tisztában kell lennie az­zal, hogy egy bűnöző - mi mást? - bűncselekményt fog elkövetni, ezért messze el kell kerülnie, hogy ne adjon eleve lehetőséget erre. Ha mégis kimerészkedik az utcára (vagy bemerészkedik a kormányba), akkor magára ves­sen. Fico kereken kimondja, hogy ha magyarok vannak, szlo­vák nacionalizmus is van. Mé­lyen európai gondolkodás. Fo­lyománya az, hogyha nincsenek magyarok, akkor nincs naciona­lizmus sem, de így sajnos még ez sem igaz. A megdöbbentő, hogy Fico mindezt tényként könyveli el, sőt meglovagolja - nyilván sa­ját politikai céljai érdekében, ahelyett hogy például azon fára­dozna, miként változtasson az ál­tala a priori nacionalistának el­könyvelt réteg gondolkodásmód­ján. Elvi politizálásának alapkö­ve, hogy a legkönnyebben elad­ható politikai áru a nacionaliz­mus, és ha erre vevő egy ekkora réteg, akkor nacionalista politi­kusnak kell lenni. Persze, szigo­rúan csak idehaza. Mert a köz­hangulat megváltoztatása, ugye, itt és most igen verejtékes mun­kába kerülne, annál sokkal ké­nyelmesebb és egyszerűbb fel­korbácsolni azt. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panorámu - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNSES-vývoz tlače, Košická 1,81381 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Poäta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Eddig rablógazdák voltunk, mától újgazdagok vagyunk (Peter Gossányi karikatúrája) A tájékozatlanság legalább annyi kárt tud okozni, mint a célzatos rosszindulat Hogy a törvény ne csak írott malaszt maradjon A nyilvánosság gyors és ob­jektív tájékoztatása a jelen­legi kormánynak sem erős oldala (elég, ha csak az or­szág légterének a NATO-re­pülőgépek előtti megnyitá­sára gondolunk), holott a tu­datlanság, a tájékozatlanság legalább annyi kárt képes okozni, mint a rosszindulat. VOJTEK KATALIN Nem okos dolog ez a kormány ré­széről, mert már a saját bőrén ta­pasztalhatta, hogy minél maka­csabbul hallgat valamiről, az ellen­zék annál hangosabban beszél ró­la. ígv van ez a kisebbség nyelv­használatát szabályozni hivatott törvény tervezetével is. Talán egyetlen lap sem foglalkozott vele annyit, mint az ellenzék agresszí­van kisebbségellenes szócsöve, a Slovenská republika. Hogy milyen hangnemben tájékoztatott róla, le­mérhető az indulatos, gyűlölködő olvasói visszhangokon, no meg a DSZM, a Szlovák Nemzeti Párt és a Matica azon propagált szándékán, hogy tömegtiltakozásokkal akadá­lyozza meg a törvény elfogadását. A kormány óvatoskodó, halogató magatartása legalább annyit árt az ügynek, mint az ellenzék kardcsör­tetésé. Ez a magatartása a válasz­tók rokonszenvének és támogatá­sának elvesztésétől való félelméből fakad, de épp ez a félelme támaszt a szlovákság józanul gondolkodó részében is kételyeket; valami baj lehet azzal a törvénnyel, ha még a demokrata Dzurinda-kormány is VISSZHANG Nyitra nem kérte A május 14-én megjelent Új Szó­ban „Cirill és Metód-ügy: a nyit­raiak elfogadnák az „alkotást", Nem ajándékló a szobor" címmel közölt írásra reagálok, mely a Matica slovenská komáromi szer­vezetének azon igyekezetéről szól, hogy a városban akarja felál­lítani a szoborcsortot. Vrabec Má­ria azt írta cikkében: „Időközben azonban a nyitrai maticások elő­rukkoltak azzal a javaslattal, hogy ha Komáromnak nem kell a szo­bor, ajándékozzák nekik, Nyitrán bőven akad számára hely. Áz ötlet egyik támogatója a nyitrai Matica­ház igazgatónője, Drahomíra Pechočiaková így érvel: „Cirillnek és Metódnak több köze volt Nyitrához, mint Komáromhoz, és nem kell mindenáron olyan város­ódzkodik tőle. Ördögi kör ez, ame­lyet megtörni nehéz. Mégis akadtak, akik hajlandók ezt megkísérelni. A nem könnyű fel­adatra három civil szervezet vállal­kozott, amelyek azt vallják, hogy a kényes problémák megoldásának kulcsa a közvélemény alapos tájé­koztatása. A Kalligram Alapítvány, az Etnikai Kapcsolatok Projektuma és a Közügyi Intézet ezért csütörtö­kön Pozsonyban sajtótájékoztatóra hívta össze a sajtó képviselőit, és rendhagyó módon meghívott két előadót is, a kisebbségi nyelvhasz­nálati jogok problémakörének ava­tott ismerőit: Miroslav Kusý pro­A készülő törvény csak be­foltozza az államnyelvtör­vény okozta joghézagot. fesszort és Milan Ftáčnik oktatási minisztert. S hogy a sajtó a témához vágó minden információt megkap­jon, külön erre a célra egy brosúrát adtak ki, amely tartalmazza más or­szágok (Finnország, Szlovénia, Ma­gyarország) hasonló jellegű törvé­nyeit, az F.BESZ kisebbségi főbizto­sának 1999. márciusi jelentését az európai kisebbségek helyzetéről, az Európa Tanács 1353. sz. ajánlását, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját, a készülő szlová­kiai kisebbségi nyelvtörvény alapel­veit, valamint egy rövid ismertetést a cigány nyelvről, amelynek a köz­hiedelemmel ellentétben már meg­történt a kodifikációja, s így egyen­rangúvá vált a más kisebbségek által használt nyelvekkel. ban szobrot állítani nekik, ahol a lakosság számára közömbösek. Igaz ugyan, hogy Nyitrán, a vár alatt van már egy Cirill és Metód­szobor, de a belvárosban nincs, és mi méltó helyet találnánk számá­ra, mert a polgármester biztos tá­mogatná a dolgot." Az idézet fél­revezető, mert ezt az érvet sosem mondtam. Ennek bizonyítéka, hogy a nyitrai maticások sosem, még „időközben" sem álltak elő ilyen javaslattal. Éppen ellenkező­leg, a Matica slovenská nyitrai ke­rületi igazgatósága, melyben a nyitraiak és a komáromiak is kép­viseltetik magukat, 1998. decem­ber 12-én a kulturális miniszter­rel, 1999. március 10-én a nyitrai kerületi hivatalvezetőjével, 1999. március 16-án a Matica slovenská nyitrai kerületi igazgatóságának ülésén, 1999. április 17-én a Matica slovenská kerületi közgyű­lésén is arról tárgyalt, hogy a szo­Kusý professzor előadásában feltet­te a kérdést: vajon érett-e a szlovák társadalom annyira, hogy hajlandó­ságot mutasson 'egy kisebbségi nyelvtörvény elfogadására? Ezzel szemben a brosúra összeállítói azt feszegették, hogy elegendő infor­mációval rendelkezik-e a szlovák társadalom arról a problémáról, amelynek rendezésére a kisebbségi nyelvtörvény hivatott. Mindkét előadó szükségesnek tartotta hang­súlyozni: a kisebbségi nyelvtörvény csak reakció az államnyelvről szóló törvényre, amely hangzatos prokla­mációja ellenére kisebbségi nyelvi jogokat csorbít és sért. A készülő törvény nem biztosít a kisebbségnek többletjogokat, csupán befoltozza az államnyelvtörvény okozta joghé­zagot. Nem a magyar politikusok kényszerítették ki, hanem a szlovák politikai vezetés önként kötelezte magát elfogadására, amikor az al­kotmány 6. cikkelyébe beiktatta ezt a mondatot: ,Az államnyelvtől el­térő egyéb nyelvek használatát tör­vény szabályozza." Az Európai Unió nem diktátumot alkalmaz Szlováki­ával szemben, amikor a kisebbségi nyelvtörvény elfogadásától teszi függővé az ország EU-tagságát, ha­nem csupán saját kötelezettségének teljesítését kéri tőle számon. Ahhoz, hogy egy törvény megszü­lethessen, s elfogadását követően ne csak irott malaszt maradjon, po­litikai akarat és jól tájékozott nyil­vánosság szükséges. Az utóbbi ér­dekében mindent megtett a három civil szervezet. Most már a rendez­vényen részt vett sajtóképviselő­kön múlik, hogyan élnek a kapott információkkal. borcsoportot Komáromban kell felállítani. Ezt bizonyítják a Matica hírei című havilap áprilisi számában, a Szlovák Nemzeti Új­ság 18. számában megjelent kije­lentések, illetve a tárgyalásokon készült jegyzőkönyvek. Ezekből kiderül, hogy a kerületi tanács mindig is a Cirill és Metód-szobor Komáromban való felállítását he­lyezte előtérbe. A lapban idézett érveket nem mondtam, Vrabec Máriával az ügyről nem beszélget­tem és nem is találkoztam vele. Az egész írás célzatos, valótlanságo­kat állít és felelőtlen. Drahomíra Pechočiaková, a nyitrai Matica-ház igazgatója Az igazság kedvéért A Szlovák Nemzeti Párt sosem kérte a komáromi városi önkor­TALLÓZÓ POLITYKA Szlovákia nem óhajt a szomszédai mögött lemaradni az euroatlanti integráció terén. A semlegesség, esetleg valamilyen más, harmadik utas megoldás teljességgel irreális - nyilatkozta Rudolf Schuster a lengyel hetilapnak. Szerinte az in­tegráció gyógyírt jelentene a gaz­dasági és szociális kérdések megol­dására. Az össztársadalmi összefo­gás szükségességének fontosságát hirdetve elmondta, ő nem valami­féle teljhatalommal felruházott uralkodó vagy mindenható Já­nošík, aki a lakosság összes gondját vállára vehetné. A megválasztott államfő tudatosítja, a többnemzeti­ségű társadalomban egyeseknek fenntartásaik vannak az ország szuverenitásával szemben. Kifej­tette, hisz abban, hogy a Szlovákia megalakulását követő spontán nemzetközi elismerés az egyér­telmű bizonyíték arra, hogy az or­szágot senki nem oszthatja fel. SME Kinek van szüksége arra, hogy Vla­dimír Mečiar a politika porondján maradjon? E kérdés megválaszolá­sára tesz kísérletet a népszerű napi­lap írása. Az államfőválasztás során több mint egymillió szavazatot begyűjtő volt kormányfőtől naivitás volt azt várni, hogy önkéntes szá­műzetéséből nem tér vissza. De im­már második alkalommal derült ki, mégsem rendelkezik túlerővel. A cikk szerint, ha Mečiar nem távozik a politika színpadáról, az a többi pártnak kedvez. Hiszen a DSZM so­raiban is egyre többek meggyő­ződése, hogy a pragmatikus szárny mozgalmon belüli esetleges felül­kerekedése szebb jövővel kecseg­tetne. Nem zárható ki, hogy a „ve­zér" konoksága választókat terel át a megújulás előtt álló, és való­színűleg Anna Malíková vezette SZNP-hez. A nemzetiek nacionalis­ta és Nyugat-ellenes retorikája amúgy is vonzó a DSZM választói körében. Nem feledkezhetünk meg az Ivan Mjartan által alapítandó új pártról sem, amely azonban inkább a kormánykoalícióból kiábrándul­takat csábíthatja el. A négypárti ko­alíciót a konfliktushelyzetekben kötőanyagként tartja egyben a Me­čiartól való félelem. Az ő személye a legteljesebb garancia arra, hogy a Dzurinda-kabinet egyben marad. Az exkormányfő és mozgalma to­vábbi kilátásaival összefüggésben három alternatívát sorol fel az írás, melyek közül önkéntes távozása a legkevésbé valószínű. Második le­hetőség az lenne, ha a DSZM egy öntisztulási folyamat keretében megszabadulna múltba néző alapí­tó atyáitól, Mečiarral az élen. A leg­valószínűbb alternatíva az, hogy a mozgalom vezetője tántoríthatatla­nul áll továbbra is az egyre kisebb támogatottsággal rendelkező DSZM élén. A politikailag elhasz­nált Mečiar semmi újat sem tud fel­kínálni az uj generáció számára. Makacsságával paradox módon először segíthet Szlovákiának a de­mokrácia kibontakozásában. mányzattól, hogy jelöljön ki he­lyet a szoborcsoportnak. Sosem kértünk olyan helyet, ahol ma­gyar személyiség szobra áll. A Matica slovenská helyi szerveze­te 1992 óta, vagyis hét éve kéri a szobor felállítását. A kerületi közgyűlés nem fogadott el a kor­mány segítségéről szóló határo­zatot. A szoborcsoport nem a Matica slovenská privigyei szer­vezetének ajándéka, hanem a kö­zös igyekezet eredménye. Sosem nyilatkoztam azt, amit Vrabec Mária szerkesztő leírt (nem talál­koztam vele, és nem ismerem őt). Nem egyeztem bele az infor­mációk közlésébe. „Senkinek sem mostuk meg a fejét". A cik­kekről csak a lap mindkét számá­nak megjelenése után szereztünk tudomást. Alexander Mrázik, a Matica slovenská komáromi járási tanácsának elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom