Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-30 / 148. szám, szerda

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 30. GAZDASAGI HÍRMORZSÁK Autópályadíjak az M1-esen Budapest. Július elsejétől emel­kednek az Ml-es autópálya Győr - Hegyeshalom közötti koncesz­sziós szakaszának díjai. A sze­mélygépjárművek és a kisteher­autók autópálya-díja 1400 fo­rintról 1700 forintra emelkedik, a nehéz teherautók 3800 forin­tos, illetve az autóbuszok 5000 forintos tarifája nem változik. Az egy hónapig érvényes kedvez­ményes retúrjegyet a magánsze­mélyek változatlanul 2000 forin­tért vásárolhatják meg. (MTI) Harna István Kassán Pozsony. Harna István építés­ügyi miniszter holnap és hol­napután rövid munkalátogatást tesz a Kassai kerületben. Ennek során találkozik a kerület képvi­selőivel és vállalkozóival, akik­kel a régió lakásépítési terveit tárgyalják meg. (ű) Magyar GDP-növekedés Budapest. A bruttó hazai ter­mék (GDP) Magyarországon mintegy 5-5 százalékkal nőtt 1997-ben és 1998-ban. Egy 1996-os összehasonlítás szerint a magyar gazdaság fejlettségi szintje az Európai Unió átlagá­nak a felét sem éri el, az USA­énak pedig csak a 33 százalékát teszi ki. 1997-ben az egy főre ju­tó GDP 10 300 dollár volt, ami az EU átlagának csak 49 száza­léka. A magyar gazdaság elmúlt négy éves fejlődése nemzetközi mércével mérve is jelentős: az ez idő alatt elért 13 százalékos növekedés ugyanis 2-3 százalék­ponttal meghaladja mind az OECD-országokban, mind az Európai Unióban elért átlagos fejlődés mértékét. (MTI) Milliárdos veszteségek Pozsony. A Szlovák Villamosművek Rt. idei veszte­sége, 23 milliárd koronás ki­adások mellett, elérheti a 11­12 milliárd koronát - nyilat­kozta Ivan Mikloš miniszterel­nök-helyettes. Míg tavaly az első negyedévet a vállalat 1,38 milliárd koronás nyereséggel zárta, az idei év hasonló idő­szakában 2,09 milliárd koro­nás veszteséget mutatott ki. A vállalat által készített gazdasá­gi előrejelzések szerint, ha idén nem emelték volna a vil­lanyenergia árát, akkor a vesz­teségük 4,6 milliárd korona körül lett volna. Július elsejé­től azonban a kormány a vil­lanyenergia árának 35 százalé­kos emelése mellett döntött, ami csökkentheti a villamossá­giak veszteségeit. (SITA) Átalakulóban a Baltikum - az északi hármak már teljesítik a szigorú maastrichti kritériumokat Irány az euroatlanti integráció Ma zárul a vámmentes árusítás az Európai Unióban A whisky lesz az áldozat HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Holnaptól az EU­tagállamok repülőterein nem vásá­rolhatnak vámmentesen az EU-n belül utazó szövetséges országok polgárai, kivéve a kívülről érkező­ket, vagy az oda tartókat. Az értéke­sítésben érdekelt cégek egyelőre nem látják sötéten a jövőt, de az al­koholeladás biztosan visszaesik. Brüsszel indoklása szerint makro­gazdasági szinten megéri megszün­tetni a vám-, áfa, illetve fogyasztási­adó-mentes vásárlást az unión be­lül. Az ellentábor viszont úgy látja, a lépésnek sokkal több a kára, mint a haszna, kezdve azzal, hogy az üz­letág Európa-szerte 140 ezer em­bernek ad munkát, forgalma évi 6 milliárd euróra tehető. A Financial Times szerint az árusí­tás megszüntetése kevesebb kárt okoz az alkoholokat, cigarettákat és kozmetikai cikkeket gyártó cégek­nek, mint azt korábban várták. So­kan ugyanis úgy vélik, az EU külső határain túl még lesz lehetőségük a repülőtereken, kikötőkben, repülő­gépeken, illetve kompokon vám­mentes értékesítésre. Mindamellett bizonyos árucikkeket jobban fog érinteni az intézkedés: a cigaretták és az alkoholtermékek adótartalma ugyanis jóval nagyobb, mint a koz­metikai cikkeké, így sokan elsősor­ban spórolásból vásároltak italt vagy cigarettát a reptereken. Előzetes hírek szerint az EU­tagállamok repterein holnaptól csak az alkohol és a dohányáru árát emelik, ezért meglehet, hogy az al­koholeladás csökken. A legna­gyobb áldozat valószínűleg a skót whisky lesz, hiszen értékesítésében a hatodik legnagyobb piacnak az EU vámmentes boltjai számítanak évi 215 millió dollárral. A többi ter­mék ára valószínűleg változatlan marad. (VG) A párizsi OECD fellép az adóparadicsomok ellen Jövőre szégyenlista HÍRÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Az adóparadicsomok ellen a nyilvánossággal akar fellépni a Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet (OECD) azt ígér­ve, hogy jövőre közzéteszi az en­nek számító országok listáját. Ezen a kezdetben gyanúba vett 50 név helyett állítólag csak 34-et fog fel­sorolni. Az OECD erkölcsi nyomással akar­ja elérni, hogy egyes országok fel­hagyjanak a pénzmosást és adóki­kerülést elősegítő pénzintézeti te­vékenységek megtűrésével. A szer­vezet tagállamai tavaly megálla­podtak, hogy fontos kapcsolatokat megszakítanak a listán szereplők­kel, így felmondják a bilaterális adóegyezményeket, köztük a ket­tős adózást kizáró szerződéseket is. Az OECD mindezt a káros adó­zási verseny felszámolásának je­gyében tartja kívánatosnak. A szervezet szerint az adóparadicso­mok szándékosan elszívják a töb­biek adóbevételét, és ezzel maga­sabb adókulcsokra kényszerítik őket. Az elektronikus kereskede­lem könnyen hozzáférhetővé és ol­csóvá tette az adókikerülést, ettől nőtt meg az adóparadicsomokba áramló pénzek összege. Már nem csak nagyvállalatok és gazdag be­fektetők, hanem a széles nagykö­zönség is megtalálja az országokat az internet segítségével. A leghíresebb adóparadicsomok a karibi és a dél-csendes-óceáni, to­vábbá a brit Csatorna-szigeteken vannak. Az OECD nem közölt neve­ket, csak annyit, hogy tagjai közül egy sincs köztük. A szervezet szerint 1985-1994 között a G7 tagállamai­ból több mint 200 milliárd dollár működőtőke-befektetés irányult a gyanúsított adóparadicsomokba, és az irányzat azóta erősödött. E para­dicsomokat adómentesség, szigorú­an őrzött banktitok és átláthatatlan törvényes jogszabályok jellemzik. Az egyik ilyen ország a Nagy-Britan­niától függő Kajmán-szigetek, a vi­lág ötödik pénzügyi központja. Nincs semmilyen természeti erőfor­rása, csak a turizmusból és a pénz­ügyi szolgáltatásokból él. (VG) A balti országok lényegében teljesítik a maastrichti krité­riumokat - erre a derűlátás­ra alapot adó tényre elősze­retettel hivatkoznak a há­rom ország gazdaságpoliti­kusai. Az északi hármak az inflációt és a fiskális stabili­tást érintő feltételeket illető­en is jól vizsgáznak - összeg­zi a Figyelő magyar gazdasá­gi hetilap ÖSSZEFOGLALÓ Mindhárom ország esetében igaz, hogy a bruttó államadósság szint­je még a GDP 20 százalékát sem éri el, s az államháztartás deficitje egyetlen évben sem lépte túl a GDP 3 százalékát. A jó mutatók nagy részben a kilencvenes évek elején létrehozott valutatanács és rögzített árfolyam-politika alkal­mazásának köszönhetők, árnyol­daluk viszont a nagymértékű kül­gazdasági egyensúlyhiány. Az észt koronát a német márkához, illetve ez év eleje óta az euróhoz, a lett latot az SDR-valutakosár­hoz, a litván litát pedig az ameri­kai dollárhoz igazították, s a re­ferenciavalutákkal szembeni na­gyobb infláció miatt a balti valu­ták folyamatosan felértékelőd­nek. (Nem árt mejegyezeni, hogy a baltiak a valutatanácsok beve­zetését pénznemük drasztikus le­értékelésével kötötték össze, ami hosszabb távon is jelentős ver­senyképességi tartalékot biztosí­tott számukra. Ahogy az észt, a lett és a litván fogyasztói árindex fokozatosan közeledik az euró­övezet országaiban, valamint az USA-ban mért inflációhoz, a rendszer versenyképességet rontó hatása is csökén.) A klasszikus közgazdasági ténye­zőkön túlmenően egy fontos poli­tikai érv is felhozható a valutata­A külső egyensúlyhiány a balti modell sebezhető pontja. nács és a rögzített árfolyamrend­szer fenntartása mellett: a lakos­ság bizalma töretlennek mondha­tó a jelenlegi gazdaságpolitikai vo­nalvezetés közepette. Ellenkező­leg a valutatanács megszüntetése az átlagemberből a hiperinfláció és a drasztikus életszínvonal-rom­lás képzetét hívja elő. A külső egyensúlyhiány továbbra is a balti modell sebezhető pontjá­nak tekinthető. A folyó fizetési mérleg Hiánya az elmúlt években mindhárom országban aggasztó mértékű, a GDP 9-13 százalékra duzzadt, igaz, Észtországban ta­valy - az oroszországi válság jelen­tős exportcsökkentő hatásának el­lenére - már számottevően mér­séklődött a deficit. A mezőgazdaság részesedése a GDP előállításában még mindig nagy, különösen Litvániában, ahol Riga látképe. A balti gazdaságok ütőkártyáját és sikeres gazdasági átalakulásuk alapját az adja, hogy az Oroszország és a Nyugat közötti legmegbízhatóbb tranzitútvonallal és viszonylag fejlett közlekedési, szállítási és hírközlési infrastruktúrával rendelkeznek. (Archívumi felvétel - Figyelő) tavalyi adatok szerint 12 százalé­kot tett ki. Versenyképes ipari ter­melés leginkább Észtországban jött létre, ahol néhány - többnyire finn befektetésekre épülő - gépi­pari vállalat nyugati exportja is számottevő. Lettországban és Lit­vániában nyugati befektetők a fel­dolgozóipari ágazatok közül első­sorban az élelmiszeriparban, azon belül is főleg a dohány- és alkohol­termékek gyártásában vannak je­len. Példaként a térség legnagyobb alkoholgyártó vállalata, a Latvijas Balzams privatizációja, illetve a dán Carlsberg litvániai beruházá­sai említhetők. A balti gazdaságok ütőkártyáját és sikeres gazdasági átalakulásuk alapját az adja, hogy az Oroszor­szág és a Nyugat közötti legmeg­bízhatóbb tranzitútvonallal és viszonylag fejlett közlekedési, szállítási és hírközlési infrastruk­túrával rendelkeznek. A befekte­tők kitüntetett érdeklődéssel vár­ják a hajózási társaságok privati­zációját; ebben az évben várható­an a lett Lasco és a litván Lisco is magánkézbe kerül. A nemzeti lé­gitársaságok, a balti fővárosok re­pülőterei és a távközlési mono­polvállalatok közelmúltbeli, illet­ve tervezett értékesítése mellett az energiaszektor nagyvállalatait - Latvenergo, Latvijas Gaze, Lie­tuvos Energija, Lietuvos Dujos - is piacra dobják. Ezek, valamint a legnagyobb olajfinomító, a koro­naékszerként számon tartott lett Ventspils Nafta privatizációja vár­hatóan középtávon is fedezi a fo­lyó fizetésimérleg-hiány jelentős hányadát. A balti energiaszektor „apróbb" események miatt is folyamatosan a nemzetközi figyelem homlokte­rében áll: az orosz olajóriás, a Lukoil, szankciókkal akarta elér­ni, hogy Litvánia vonja vissza az orosz nyersolaj feldolgozásából prosperáló, szovjet örökségre épülő Mazeiku Nafta olajfinomító magánkézbe adásáról hozott, a privatizációs tender győzteseként az amerikai Williams Co.-t meg­nevező határozatát. Az Európai Bizottság pedig a litván energia­szükséglet 77 százalékát előállító, csernobili típusú ignalinai atom­erőmű mielőbbi bezárását szeret­né elérni. Az átalakulás kiemelkedően fon­tos eredménye, hogy a balti orszá­gok korábban meglehetősen sérü­lékeny bankszektora stabilizáló­dott. Különösen a svéd pénzügyi csoportok aktívak: a Hoiupankkal egyesült - és a Hansabankal Lat­viját is magában foglaló - tallinni Hansapank a Swedbank, a Tal­linna Pankkal egyesült Eesti Ühis­pank és a litván Vilniaus Bankas pedig a Skandinavsak Enskilda Bankén tulajdonába került. Svéd és német pénzügyi csoportok ér­deklődnek a litván Hermis és az ot­tani legnagyobb mérlegfőösszegű bank, a Taupomasis Bankas iránt is, amelyek privatizációja a közel­jövőben várható. Az árfolyam-stabilitás, a folya­matos külföldi tőkebeáramlás, a bankszektor konszolidációja mel­lett a makromutatók alakulása már hosszabb idő óta kedvező ké­pet fest a balti országok gazdasá­gáról. Az elmúlt három évben mindhárom országban kiemelke­dő szintű volt a GDP növekedése, az ipari termelés bővülése és ­ennek eredményeképpen - a bé­rek folyamatos és nagymértékű emelkedése. Az oroszországi vál­ság kirobbanása ugyan a múlt év felétől megtörte az addig egyér­telműen pozitív trendet, az utób­bi hónapok adatai azonban már a konszolidáció, illetve az idei év második félévétől várható újbóli fellendülés jeleire utalnak. Mind­ez jótékony hatással lehet a balti országok euroatlanti integráció­jának remélt felgyorsulására is. A balti éltanulónak tekintett Észt­ország ugyan már most is a csat­Az EB az ignalinai atom­erőmű mielőbbi bezárá­sát szeretné elérni. lakozására első körben érdemes nek ítélt csoport tagja; az Európai Bizottság idei országvéleményei a várakozások szerint a tavaly is dicsért, de még mindig másod­osztályúnak minősített Lettorszá­got, és talán Litvániát is előbbre sorolják. Az októberi lett és a márciusi észt választások után mindkét ország­ban a mérsékelt jobbközép pártok alakítottak kormányt, ami ki­egyensúlyozott külpolitikát és a liberális gazdaságpolitika folyta­tását ígéri. A korábbi litván mi­niszterelnök májusi lemondása megfigyelők szerint semélyes okokra vezethető vissza. A volt vilniusi polgármester, Rolandas Paksas miniszterlenöki kinevezé­se Litvániában az eddig nyugatba­rát, reformer vonalvezetés és az euroatlanti integrációs prioritá­sok fennmaradását valószínűsíti. A gazdasági integráció tanulására mindenesetre már mód nyílik a Balti Szabadkereskedelmi Egyez­mény, a BAFTA keretében. A szabadkeresekedelmi társulás ed­dig alapvetően sikeresnek mond­ható, igaz, a sertésimportra és más agrártermékekre felállított kvóták miatt időről időre kisebb súrlódá­sok merülnek fel. A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 1999. június 27-én) Bank Felmondási idő Felmondási idő 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 2 év nélkül Komerční banka Bratislava 16,50 17,00 17,30 16,20 15,00 Bank Austria Creditanstalt 12,50-13,00 13,50-14,00 13,50-14,00 5,75-6,00 Banka Slovakia 17,53 20,06 16,50 15,00 8,00 Dopravná banka 14,90 15,10 13,00 13,50 7,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 17,00 17,00 16,00 15,00 13,50 6,00 Istrobanka 17,20-17,70 17,50-18,00 16,50-17,00 16,00-16,50 13,50-14,00 5,50 Ľudová banka 15,00-15,25 15,50-15,75 16,00­16,00 5,00 Pol'nobanka 15,10 16,00 12,00 6,00 Postabank 16,00 17,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 6,00 Devin Bank 17,30 18,60 19,00 Slovenská kreditná banka 13,50-14,00 14,00-14,50 13,50-14,50 14,00-18,00 14,50-15,00 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00-16,75 7,50-16,50 9,50-15,25 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 16,00 16,50 16,50 17,00 17,00 4,75

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom