Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-26 / 145. szám, szombat

BI POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 26. Még kér a szakszervezet Ipolyság. Nyugtalanító és destruktív tartalmú állásfog­lalások senkinek sem kedvez­nek - nyilatkozta Mikuláš Dzurinda kormányfő azzal összefüggésben, hogy a Szak­szervezeti Konföderáció kongresszusa csütörtökön válsághelyzetet hirdetett. Mint ismeretes, a szakszerve­zeti vezetők a gazdasági megszorító intézkedésekkel járó bevételkiesések kom­penzációját és a fizikai sze­mélyek adótételeinek csök­kentését kérik a végrehajtó hatalomtól. (SITA) Világgazdasági Fórum Pozsony. A délszláv válság és az EU bővítésének kérdés­köre a fő témája az immár ti­zedik alkalommal összeülő Világgazdasági Fórum ta­nácskozásának a svájci Crans -Montanaban. Szlovákiát Eduard Kukán külügyminisz­ter, Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter és Pavel Koncoš, a mezőgazdasági tár­ca vezetője képviseli. Tegnapi felszólalásában Eduard Kukán az EU társult és tagjelölt or­szágainak demokratizálási fo­lyamatáról adott elő, mai be­szédében az EU-bővítés kihí­vásairól szól. (SITA) M. Eduard Kukán szlovák külügy­miniszter (TA SR-felvétel) Életével fizetett a hitelező Diószeg. Halálos kimenetelű tragédia játszódott le szerdán egy diószegi (Galántai járás) ház udvarában. A 41 éves Štefan S. vállalkozó két sze­mély társaságában ellátoga­tott a 47 éves R. Ferenchez, hogy az rendezze háromezer koronás adósságát. A felek között vita támadt és a vállal­kozó rátámadt az adósra és annak 22 éves fiára, R. Attilá­ra. A megtámadott fiatalem­ber befutott a házba, és az on­nan kihozott konyhakéssel mellbeszúrta Štefan S.-t, aki a helyszínen meghalt. A ház tu­lajdonosa két héten túl gyó­gyuló sérüléseket szenvedett a dulakodás során, fiát őrizet­be vette a rendőrség. (SITA) Hazajönnek a nagykövetek Pozsony. Szlovákia külpoliti­kájának időszerű kérdései és az euroatlanti integráció je­lenlegi helyzete lesz napiren­den az ország nagykövetei­nek, a nemzetközi szerveze­teknél akkreditált képviselői­nek és diplomatáinak június 28-án kezdődő, egy hétig tar­tó pozsonyi tanácskozásán. A fórumot Eduard Kukán kül­ügyminiszter nyitja meg és jelen lesz Rudolf Shuster köztársasági elnök, Mikuláš Dzurinda kormányfő és Jozef Migaš, a parlament elnöke is. A külpolitikai irányultság mellett téma lesz a külképvi­seletek működtetésének kér­dése is. (SITA) Életmentési gyakorlat. Tegnap kilenc ország hegyi mentői kezdtek közös gyakorlatot a Szlovák Paradicsomban (TA SR-felvétel) Pavol Hamžík az egyetlen jelölt az elnöki tisztségre PEP: hétvégén pártújítás SITA-HÍR Pozsony. Mától új elnöke, alapsza­bálya és irányvonala lesz a PEP-nek. Az elnöki tiszt egyeden várományo­sa Pavol Hamžík, a párt jelenlegi al elnöke. Tegnap kijelentette, a PEP az átalakulás után is a kormánykoa­líció stabil része marad. Az alapsza­bály-változtatás szerinte lehetővé teszi, hogy a helyi szervezetek na­gyobb beleszólást kapjanak a párt irányításába. A járási és kerületi szervezetek eddigi csekély befolyá­sa ugyanis feszültséget okozott a pártban. Hamžík azt is kijelentette, nem olvadnak össze más szubjek­tummal. Jozef Krumpolec, a szociál­demokraták alelnöke ugyanis ko­rábban úgy nyilatkozott, a PEP nemzetközi helyzetének egyik meg­oldása a pártfúzió lenne a szociálde­mokratákkal, mivel ők már a Szoci­alista Internacionálé tagjai. Egyelőre nem lehet tudni, milyen tervezetet támogat majd az MKP „Érdekes" vita várható Pozsony. Az MKP Országos Tanácsa mai dunaszerda­helyi ülésének egyik legfon­tosabb témája a kormány ál­tal elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény ter­vezetének megvitatása lesz ­jelentette ki Farkas Pál par­lamenti képviselő, az orszá­gos tanács elnöke. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Mint mondta, valószínűleg ebben a kérdésben alakul majd ki a leg­érdekesebb vita. Arról azonban, hogy mit kellene tennie a párt­nak, ha a kormány törvényterve­zetét a parlament változtatások nélkül fogadná el, szerinte első­sorban a parlamenti frakciónak kell döntenie. Farkas ugyanakkor azt is kijelentette, nem tartja va­lószínűnek, hogy a javaslat a je­lenlegi formájában kerüljön elfo­gadásra. Mint elmondta, a tör­vényhozási vita során több módo­sító javaslat is belekerülhet a ter­vezetbe, s egyelőre nem lehet megmondani, a törvény ponto­san milyen formában lesz elfo­gadható az MKP számára. Mint ismeretes, az MKP elkészí­tette saját nyelvtörvény-terveze­tét, amely szintén a parlament elé kerül a jövő héten kezdődő ülésen. A két tervezet közti elté­Egy hét alatt több mint százezren írták alá a DSZM petíciós íveit Tóthová tudja, mit akart Stoel? ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Egy hét alatt több mint százezren írták alá a DSZM petíció­ját, azt követelve, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadásá­ról a lakosság népszavazáson fejtse ki véleményét - állította a mozga­lom sajtóértekezletén Jozef Kalman és Katarína Tóthová képviselő. Kalman nehezményezi, hogy a jog­szabály nem képezte nyilvános vita tárgyát, tehát a lakosság nincs tisz­tában elfogadása következményei­vel. Kalman továbbra is kitart amel­lett, hogy a kisebbségeknek Szlová­kiában átlagon felüli jogokat bizto­sítanak, és a világon sehol sincs példa olyan jogszabályra, mint amilyet az MKP képviselői terjesz­tettek elő. Tóthová ellenzi a kor­mány által kidolgozott törvényter­Tervezeteket véleményezett a költségvetési bizottság Költségvetési fejezetek ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az 1998-as költségvetés egyes fejezeteinek vizsgálata, a költségvetési hiány mértéke egy­értelműen mutatja az ország rossz gazdasági helyzetét - nyilatkozta tegnap lapunknak Farkas Pál, a parlament költségvetési bizottsá­gának elnöke. A költségvetési hi­ány is „számszerű bizonyíték", mi­lyen állapotban hagyta utódjára az országot a Mečiar-kabinet. A bizottság kétnajios kihelyezett ülést tartott Castá-Papiernič­kában, a tavalyi év zárásán kívül tagjai foglalkozott azokkal a gaz­dasági vonatkozású törvényja­vaslatokkal, melyeket a kormány a parlament elé kíván terjeszteni, illetve azokkal, melyeket a tör­vényhozás első olvasatban már elfogadott. A bizottság megvitat­ta a Számvetőszéknél és a füleki vámhivatalban tett képviselői vizsgálat eredményét is. Mint Farkas elmondta, a Nafta Gbely eladása körül kirobbant bot­rányból csak a sajtóból értesültek a bizottság tagjai, ezért érdemben nem tudtak foglalkozni ezzel a kérdéssel, (st) res mar „ranezesre is onasi; az MKP-é húsz paragrafusból áll és a hivatalos nyelvhasználaton kívül kitér a kultúra és az oktatás terü­letére is. Ezzel szemben a koalíci­ós tervezet mindössze kilenc pa­ragrafusból áll. A magyar terve­zet - elfogadása esetén - a kihir­detése napján lépne hatályba, a kormányé 1999. szeptember el­sejével. A tervek szerint a nyelvtörvényről folytatott vita mellett a választ­mány értékeli majd a választások óta eltelt időszakot, az elért ered­ményeket, foglalkozik a pártépítés kérdéseivel és a Magyar Koalíció Pártja kormánybeli szereplésének értékelésével is. (sóti) Előítéletek a tizenévesek, de a felnőttek körében is Idegenellenesség a magyar társadalomban vezetet is, szerinte nem a kisebbsé­gek nyelvének hivatali érintkezés­ben való használatát szabályozná, hanem a kisebbségi nyelveken tör­ténő ügyvitelről rendelkezne, ez vi­szont egyértelműen sérti az állam­nyelvről szóló törvényt. Tóthová szerint azt még Max van der Stoel EBESZ-főbiztos sem képzelte, hogy egy ilyen jogszabályt kell elfogadni Szlovákiában, (szamó) MTI-HÍR Budapest. Magyarországon ma a magyar nemzet fogalmába minden más csoportnál nagyobb mérték­ben értik bele a zsidókat - állapítot­ta meg Szabó Ildikó szociológus a fiatalok körében végzett felmérések alapján. A felnőtt társadalom 90 százaléka tartja a nemzet részének a zsidóságot, míg ugyanez az arány a cigányság esetében 76 százalék. A diákok körében a tanítóképzősök­nek 88 százaléka, a műszaki főisko­lásoknak pedig 80 százaléka fogad­ja be nemzetképébe a zsidókat. A gimnazistáknál ez a szám 69 száza­lék, a szakközépiskolásoknál 55 százalék, míg a szakmunkásképző­sök esetében mindössze 40 száza­lék. Arra a kérdésre, kit tartanak a megkérdezettek kisebbségnek, a ti­zenévesek túlnyomó többsége a ci­gányokatjelölte meg, másodikként a nemzeti kisebbségeket, harma­dikként a zsidókat. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a magyar társadalomban a cigányel­lenesség a legerősebb idegengyűlö­let. A cigányok szinte kizárólag ne­gatív sztereotípiákat idéznek fel a fiatalokban is. A diákok csupán egyharmada volt előítéletmentes. Semmilyen ki­sebbségit nem fogadna el padtár sául a nyolcadikosok 26 százaléka, a gimnazisták 13, a szakközépis­kolások 19, a szakmunkástanulók 34 százaléka. A legelutasítóbbak­nak a cigányokkal szemben mutat­koztak, 60 százalékban. A felnőt­tek még kategorikusabbak: 64 szá­zalékuk ellenezné, hogy gyermeke cigány padtársat kapjon. A szocio­lógus meglepőnek nevezi az ide­genellenességnek azt a mértékét, amelyet a tanítóképző főiskolán tapasztaltak, s a szakmunkáskép­zősök idegenellenessége ijesztő. „Az előítéletesség jobban rögzül a kevésbé iskolázott társadalmi cso­portokban" - nyilatkozta Szabó Il­dikó, aki szerint a problémára gyógyírt jelenthetne az iskolázott­ság általános szintjének növelése, valamint az, hogy a magyar okta­tási rendszer részévé tegyék az interkulturális nevelést. Walter Schwimmer, osztrák konzervatív politikus korábban az ET szlovákiai raportőre volt, többször is járt a szlovák fővárosban Az Európa Tanács új főtitkára jól ismeri Szlovákiát ÖSSZEFOGLALÓ Strassbourg. Mint arról már tájé­koztattunk, szerdán az osztrák Walter Schwimmert választották az ET új főtitkárává, így szeptem­ber 1-től ő váltja fel ezen a poszton a svéd Daniel Tarschyss-t. Áz új fő­titkár a konzervatív Osztrák Nép­párt képviselője. Peter Weiss, a szlovák törvényho­zás külügyi bizottságának elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette, Schwimmer győzelmével teljesült a konzervatívok és a liberálisok egyezsége, melyet azért kötöttek, hogy megakadályozzák a poszt szocialista jelölt általi elfoglalását. Korábbi pozsonyi látogatása során az új főtitkár legfontosabb céljai közt az európai szervezetek közti együttműködés elmélyítését emlí­tette. Mint elmondta, szeretné el­érni, hogy az Európa Tanács igazi páneurópai szervezetként működ­jön. Emellett azt is fontosnak tar­totta, hogy a kontinens szervezete­iben az egyes országok egyenragú partnerekként szerepeljenek tekin­tet nélkül arra, milyen gazdasági, politikai erőt képviselnek, illetve, hogy mióta tagjai a szervezetnek. Schwimmer szerint ez az egyik leg­fontosabb dolog, amit az újonnan csatlakozó országoknak főtitkár­ként ajánlani tud. Mint elmondta, az ET fontos szerepet játszhat a ha­gyományos nyugati demokráciák és az új tagországok közti különb­ségek áthidalásában. Ugyancsak pozsonyi látogatása során Schwim­mer kijelentette, jól ismeri Szlová­kiát. Egyrészt azért, mert a szom­szédos Áusztriában él, másrészt pe­dig azért, mert az ET raportőreként Szlovákiával foglalkozott és több­ször járt nálunk. A tavalyi választá­sok óta elért demokratikus változá­sokat nagyra értékelte, s kijelentet­te, elképzelhető, hogy az eddigi eredményeknek köszönhetően ha­marosan véget ér Szlovákia ET ál­tali monitorozása. Ugyanakkor ki­jelentette, hogy a jelenlegi megfi­gyelés alapján még további ajánlá­sok is megfogalmazódhatnak, de azt is hozzátette, ebben nincs sem­mi rendkívüli. A megfigyelés közeli befejezését Göran Magnusson és Juris Sinka, az ET jelenlegi raportőrei is lehet­ségesnek tartják. Hangsúlyozták azonban, hogy ahhoz előbb min­denképpen el kell fogadni a kisebb­ségi nyelvek használatát szabályo­zó törvényt. A TA SR hírügynökség információi szerint a két raportőr nem tartaná szerencsésnek, ha az MKP nem támogatná a kormány tervezetét. Mindketten úgy nyilat­koztak, Szlovákia jelentős haladást ért el az emberi és kisebbségi jogok terén, de mint Juris Sinka elmond­ta, azért továbbra is van min javíta­ni. A két megfigyelő szerint külö­nösen a bíróságok függetlenségé­nek ügyében és a romakérdésben lesz szükség további erőfeszítések­re, bár mint elmondták, ez utóbbi­val nem csak Szlovákia küzd. Sinka hangsúlyozta, a romakérdés meg­oldásáért nemcsak a kormánynak kell sokat tennie, hanem maguk­nak a romáknak is. (t, st) Walter Schwimmer (TA SR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom