Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-24 / 144. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 2078. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK H Egyre inkább a nagy sörgyárak dominálnak a hazai piacon, számos kis céget a megszűnés veszélyeztet Immár a sör sem fogy eléggé Pozsony. Nehéz napokat él át a hazai söripar. A fogyasz­tás fejenként 95 literre csök­kent és az export is akado­zik. A szakma arra számít, hogy több kis sörgyár nem éli meg a kétezredik évet. TUBA LAJOS A tizennégy hazai sörgyár tavaly 4,4 millió hektoliter sört állított elő, ami az ágazat összkapacitásának hetven százalékát jelenti. Michal Pramuk, a Szlovák Sör- és Maláta­gyártók Egyesülete elnöke akkor azt nyilatkozta, hogy amennyiben ez az érték 65 százalékra csökken, legfeljebb két-három sörgyár ma­rad talpon. A májusi adatok újabb nyolcvanezer hektoliteres terme­léscsökkenésről és 66 százalékos ki­használtságról beszélnek. A válság eltérő módon érinti az egyes cégeket. A tavaly 568 ezer hektoliter sört gyártó és 13 száza­lékos piaci részesedéssel rendelke­ző nagytapolcsányi Topvar teljes kapacitással működik, ami Peter Vedelín igazgató szerint annak kö­szönhető, hogy a küszöbön álló privatizáció ellenére is éveken ke­resztül folyamatosan fejlesztettek. Nem is tettek rossz lóra, a részvé­nyek többsége a menedzsment el­lenőrzése alá került. A többi rész­vényért komoly harc folyik, a hírek szerint a 700 koronás névérték el­lenére a dolgozóktól 20 ezer koro­náért vásárolják ezeket, sőt a város A válság eltérő módon érinti az egyes cégeket. tulajdonában lévő 15 százalékra már 450 ezer koronás árfolyamon is tettek ajánlatot. A vállalat veze­tői azonban közölték, nincs szán­dékukban eladni a céget. A Topvaron kívül lényegében csak két sörgyár van, amely egyértel­műen sikeresnek nevezhető. A 66 Vevőre talált a ČSOB A vételár 40 milliárd Ostrava. A belga KBC Bank tegnap Ostraván írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében a Českoslo­venská obchodní banka (ČSOB) részvényeinek 65,69 százaléka a birtokába kerül. A belga pénzinté­zet mintegy 40 milliárd cseh koro­nát fizet, mégpedig a Cseh Nemze­ti Banknak (a részvények 26,51%­ért), a pénzügyminisztériumnak (19,59%) és a Cseh Nemzeti Va­gyonalapnak (19,59%). A KBC Bank szerint a ČSOB-ban birtokolt szlovák részesedést (24,1%) ugyanolyan feltételek mellett vá­sárolná meg, mint a cseh részvé­nyeket. Azonban a ČSOB felügyelő tanácsa, amelynek 11 tagjából hár­mat a Szlovák Nemzeti Bank ad, legutóbb elvetette a szlovák rész­vények eladását. (NO) százalékban a holland Heineken tulajdonában lévő ógyallai Arany­fácán tavaly 1281 ezer hektoliter sört állított elő. Idén az Aranyfá­cán főzését a magyarországi Ko­máromban is megkezdték, célul tűzve ki, hogy többet adjanak el a magyar piacon, mint az összes cseh gyár együttvéve. Az első he­tek eredményei valószínűsítik, hogy valóban elérik a kitűzött évi 80 ezer hektoliteres eladást. A Heinekennek köszönhetően tavaly óta jobbak a nyitrai Corgoň túlélé­si esélyei is. Amióta részvényeinek 49 százaléka holland kézbe került, 200 milliós beruházással próbálják meg 9 százalékos piaci részesedé­süket 10-15 százalékra emelni. So­kak számára váratlanul sikeres a vyhnei Steiger sörgyár. Ez a priva­tizáció utáni technológiaváltásnak köszönhetően támadt fel, idén már 220 ezer hektoliteres terme­léssel számol, és egyike a kevés si­keres exportőrnek. A többi sörgyár már nincs ilyen jó helyzetben, az ágazat a tavalyi évet 184 millió korona veszteség­gel zárta. A kassai és a nagymihályi sörgyár már abbahagyta a terme­lést. Február elején a 200 ezer hek­toliteres éves kapacitású rima­szombati Gemer bírósági végreha­tás útján cserélt gazdát. Az új tulaj­donos, Karol Konárik úgy nyilatko­zott, hogy ezzel cége, a K.K. Company már létező három sör­gyára malátaellátását szeretné ja­vítani. Nagy haszonra nem is szá­míthat a Gemerből, mivel annak termelése az idén is jeletősen csök­kent. Sajtóhírek szerint egyébként a működő sörgyárak közül legin­kább a pozsonyi Steint, a nagy­szombati Hordent, illetve Konárik ilavai és bytčai üzemeit fenyegeti a leállás veszélye. Egyelőre nem nagyon sikerül a ki­vitel felfuttatása sem. A nyugati pi­acon csak a Topvar és a Steiger van számottevően jelen. A CEFTA or­szágok az együttműködés helyett különféle eszközökkel egymás ki­szorítására törekednek. Bezárult 350 000: 300 0001 3 ZÜ3°25 200 ^ legnagyobb hazai sörgyár termelése hl | 50 OOO i (1998 és 1999 első öt hónapja) 5 -A lO 00 T- Ol <o ° £ g o T- O o — o o o iá S |o o o 35 2 m 1 r> w CD CM oi « « , 1f /////// ^ ^v • 1999 • 1998 Forrás: Szlovákiai Sör- és Malátagyártók Szövetsége az ukrán piac is, ami főként a nagymihályi sörgyárnak jelentett csapást. Ez ugyanis Starý prameň néven évekig sikeresen evezett a Staropramen oldalvizén, a piacvé­dő intézkedések bevezetése után Egyelőre nem nagyon si­kerül a kivitel felfuttatá­sa sem. viszont néhány hónap alatt tönkre­ment. A magyar piacra csak 15 millió forintos exportengedély fe­jében lehet bejutni, ezért döntött az Aranyfácán is inkább a gyártás bendítása mellett. A lengyel pia­con a piacvédő intézkedések beve­zetése után a 300 ezer hektoliteres szlovák kivitel három év alatt 180 ezerre esett vissza. Külön történetet képez a cseh-szlo­vák sörvita. A szlovák sörlobby a cseh sörök kiszorításában látja a túlélés zálogát. Jelenleg 532 ezer hektoliteres behozatali kvóta érvé­A Nafta Gbely az amerikai Cinergy kezébe került Poór váratlan lépése nyes, bár a csehek ebből tavaly is csak 400 ezret tudtak kihasználni. Pramukék viszont a kvóta csökken­tését követelik, 300 ezer, sőt 200 ezer hektoliterre, a cseh fél ezzel ellentétben a teljes liberalizálás mellett van. A kvótaháború hírére több cseh sörgyár is megkezdte ol­csóbb márkái szlovákiai főzését, a Steinben prágai Meštant, a Šariš­ban budejovicei Sámsont főznek. Viszont ezen a téren is az Aranyfá­cán vezet, a tavaly nálunk főzött cseh sörök 88 százalékát az Ógyal­láról származó Gambrinus tette ki. Az idén folytatódott a hazai sör­ipar koncentrációja. A Heineken két érdekeltsége (Aranyfácán, Corgoň), a Topvar és a dél-afrikai SAB által birtokolt Šariš a hazai pi­ac 56 százalékát ellenőrizi, ami 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kicsik esélyeit rontja az a tény is, hogy amelyikük eddig nem tért át az új típusú üvegek használatára, ma már nehezen ké­pes biztosítani az ehhez szükséges 45 millió koronás beruházást. Deutsche Bank HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Vladimír Poór, a Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalom egyik csúcsfunkcionáriusa kedden váratlanul eladta a Nafta Gbely, a Nafta Trade, az Arad társaságokat az amerikai Cinergy Corp. cégnek. E húzásával alaposan megnehezí­tette a Nemzeti Vagyonalap és a gazdasági minisztérium elképzelé­sének realizálását, ugyanis azzal számoltak, hogy a Nafta Gbely és a Szlovák Gázművek (SPP) közös vállalatot alakítanak. Az egyelőre nem ismert, hogy a Cinergy meny­nyit fizetett az ügyletért, ami vi­szont kiszivárgott: az amerikai tu­lajdonos 127 millió dollárt, azaz mintegy 5,7 milliárd koronát akar beruházni Szlovákiában. Az ügylet közvetítője a cseh Investiční a Poštovní Banka kezé­ben lévő Konsorcium 1PB-AII cég. A tulajdonoscsere további érde­kessége, hogy Poór nem közvetle­nül adta el a Nafta Gbelyt, hanem az Arad részvényeitől vált meg. Az Arad viszont a Druhá obchodná rézvényeinek 85 százalékát birto­kolja, a Druhá obchodná pedig a Nafta Gbely részvényeinek 45,9 százalékát tartja kézben. Az Arad emellett a Nafta Trade részvényei­nek 75 százalékát mondhatja ma­gáénak. Ľudovít Černák gazdasági miniszter a tranzakció ellenére kö­zölte: ennek ellenére aktuális a gázművek és a Nafta Gbely közös cégének terve. Ez csak úgy oldható meg, hogy az állam megegyezik a tőkeerős Cinergy Corp. vállalattal. A Szlovák Nemzeti Vagyonalap tegnap közölte: a történtek ellené­re tovább folytatja a pereskedést az Araddal, (shz) Lelohadt az érdeklődés Pozsony. A német Deutsche Bank, amely az amerikai Bankers Trust pénzintézet megvételét követően a világ legnagyobb bankházává nőtte ki magát, jelezte: immár nem áll szándékában a szlovák pénzpiacon szerepelni. A Deutsche Bank korábban sikertelen kísér­letet tett arra, hogy megvásárolja a túlnyomórészt cseh kézben lévő Československá obchodní bankát, ám a belga KBC Bank jobb ajánla­tot tett. Hilmar Kopper, a Deutsche Bank és a DaimlerChrysler fel­ügyelő tanácsának elnöke közölte: a volt szocialista országokban na­gyon hosszadalmas a bankprivati­záció folyamata, ugyanis a poten­ciális vevőnek nem a részvénye­sekkel, hanem az állammal kell tárgyalnia a vételről. (S) A legnagyobb szlovákiai pénzintézetek március végi mérlegfőösszege és a tavalyi év végi hitelkihelyezéseinek nagysága A pénzintézetek mérlegfőösszege Bank Mérlegfőösszeg 1. Szlovák Takarékpénztár 169 374 353 2. Általános Hitelbank (VÚB) 155 185 008 3. Tatra banka 47 266 806 4. Československá obchodná banka 43 676 292 5. Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 36 925 875 6. Első Lakás-takarékpénztár 34 810 048 7 Pol'nobanka 30 870 098 8. Istrobanka 25 072 732 9. Ľudová banka 21 078 451 10. Postabank 19 470 048 11. Prvá komunálna banka 17 300 260 12. Priemyselná banka 17 176 592 A bankok tavalyi hitelkihelyezése Bank Hitelkihelyezés 1. Általános Hitelbank (VÚB) 109 963 616 2. Szlovák Takarékpénztár 61 583 405 3. Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 30 942 643 4. Tatra banka 21 745 533 5. Pol'nobanka 14 911 231 6. Istrobanka 11 388 438 7. Československá obchodná banka 10 755 684 8. Priemyselná banka 9 977 238 9. Postabank 8 847 661 10. Első Lakás-takarékpénztár 8 473 969 11. Prvá komunálna banka 7 735 709 12. Ľudová banka 7 648 762 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Fúziók az autóiparban Frankfurt. Két egyesülési meg­állapodás is születőfélben van német és svéd autógyártó óriás­cégek között. A Volkswagen, a legnagyobb német autógyár a Scania AB haszonjármű-gyártó­val áll tárgyalásban a svéd cég megvásárlásáról. A kiszemelt svéd cég vezetése az év elején egyszer már elutasította a meg­egyezésen alapuló felvásárlás le­hetőségét. A Volvo a Daimler­Chrysler konszernnel tárgyal im­már hónapok óta a lehetséges frigyről. Megegyezés esetén ha­talmas transzatlanti járműipari konglomerátum jönne létre, amelynek részesedése a buszok és a teherautók világpiacából el­érné a 30 százalékot. A Daim­lerChrysler 150-160 milliárd svéd koronás vételi ajánlatot ké­szül tenni a Volvóra. (MTI) Horvátországi munkanélküliség Zágráb. Horvátországban 19,5 százalékra nőtt a munkanélküli­ségi ráta. A 4,2 milliós ország­ban azonban, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint, a 315 107 nyilvántartott munka­nélküliből le kell vonni azokat, akik nem is keresnek munkát, il­letve azokat, akik feketén dol­goznak. Az előbbiek száma 77 ezer, az utóbbiaké 54 ezer. A szakszervezetek azonban úgy vélik, hogy gyakorlatilag a mun­kanélküliek táborát növeli az a 150 ezer foglalkoztatott is, aki munkaadója gazdasági gondjai miatt nem kap bért. (MTI) Felépülhet a 4-es metró Budapest. Érvényben van az a szerződés, amely a a budapesti Fővárosi Önkormányzat, a Bu­dapesti Közgazdasági Vállalat és a magyar állam között jött létre a négyes metró megépíté­sének finanszírozására - mond­ta ki a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében. Az indoklás szerint a Dél-Buda-Rákospalota között tervezett 4-es metró megépíté­sére vonatkozó szerződésnek a pénzügyminiszter általi felmon­dására sem maga a szerződés, sem a jogszabályok nem adnak lehetőséget, hiszen a magyar állam is a többivel egyenrangú fél, és nem élvez előjogokat. Az ítélet értelmében a kománynak biztosítania kell az ebben az év­ben rá háruló 2,9 milliárd forint kifizetését. (MTI) A távközlés magánosításáról Pozsony. Kedden a közlekedési minisztériumban első alkalom­mal tárgyaltak a tárca képviselői a Deutsche Bank, a Slavia Capital, a Wood&Comp, a White&Case és a Transparency International képviselőivel. A Szlovák Távközlési Vállalat pri­vatizációját előkészítő bizottság első ülésén elfogadták a privati­záció előkészítésének menetét. A kormány szerint a vállalat pri­vatizációját a jövő év első negye­dében szeretnék lezárni. (SITA) Szakszervezeti követelések Pozsony. A Szakszervezeti Szö­vetségek Konföderációjának mai ülésén nyilatkozatot fogadnak el a kormány gazdasági megszorí­tó intézkedéseivel kapcsolatban. A szakszervezetiek június 17-én kezdtek aláírásgyűjtő akcióba, amellyel a kormányt szeretnék rávenni, hogy a megszorító in­tézkedésekkel egyidőben egy hatékony szociális programot is elfogadjon. Petíciójukkal szeret­nék elérni, hogy a bérek kifizeté­sének elmaradása büntethető le­gyen. (SITA) A Julius Meinl kivonult Bécs. A Julius Meinl Internati­onal osztrák élelmiszerbolt-háló­zat eladta magyar érdekeltségét. A Csemege Julius Meinl csopor­tot a Louis Delhaize belga élelmi­szerkereskedő cég vette meg. Az új tulajdonos 2,5 milliárd schil­linget adott a 176 üzlettel ren­delkező bolthálózatért. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. június 24-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,308 Magyar forint (100) 18,184 Angol font 69,451 Német márka 23,166 Cseh korona 1,231 Olasz líra (1000) 23,400 Francia frank 6,907 Osztrák schilling 3,293 Japán jen (100) 36,000 Spanyol peseta (100) 27,231 Kanadai dollár 29,913 Svájci frank 28,382 Lengyel zloty 11,222 USA-dollár 43,933 Szlovákia 2008-ban válhat az Európai Unió tagjává Elhúzódó tárgyalások Az adatok 1999. március 31-i állapotot tükrözik. Az adatok ezer koroná­ban értendők. (Forrás: Trend) Az adatok ezer koronában értendők és a tavalyi adatokat tükrözik. (For­rás: Trend) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Szlovákiának csak 2008 körül van kilátása az európai uniós tagság elnyerésére - derül ki a több mint 70 európai közgazdász és elemző megkérdezésével készült Reuters felmérésből. Eszerint még az eminens Magyarország is csak 2004-ben számíthat az uniós felvé­telre, a cseheknek, lengyeleknek, észteknek és szlovéneknek erre egy évvel később van esélyük. Ezeket a dátumokat azonban a legkorábbi­nak tartják, általános vélemény szerint a bővítés első körében érin­tett hat ország valószínűleg inkább csak 2008-2009-ben kerülhet be az EU-ba. A tagságra pályázók által említett 2002-2003-at túlságosan optimistának tartják az elemzők. Szerintük, bár a bővítés igen fontos az unió számára, mégsem a legfon­tosabb. Jelenleg a megoldásra váró gondok közül sürgősebb a szerve­zet belső reformja és a pénzügyi unió működőképessé tétele. A fel­vételre váró legfejlettebb gazda­ságban, Szlovéniában az egy főre jutó GDP vásárlóértékben az EU át­lagának 60 százaléka, Csehország­ban 52, Magyarországon és Len­gyelországban 40 százalék körül van. Az EU segítségével ez a kü­lönbség csökkenthető, ez azonban attól függ, mennyire bölcsen hasz­nálják fel az új tagok a kapott tá­mogatást. Az elemzők szerint az el­ső körben csatlakozók listája nincs kőbe vésve, így például Csehország hátrébb csúszott, Szlovákia pedig a demokratikus választások sikere és az új kormány elkötelezettsége kö­vetkeztében most sokkal esélye­sebbnek tűnik. Velünk egy csoport­ban, a 2008 táján belépésre esélye­sek közt van Lettország és Litvánia, míg Bulgária és Románia leghama­rabb 2010-ben számíthat az EU­tagságra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom