Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-23 / 143. szám, szerda

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 23. Robbanás Moszkvában Moszkva. Robbanással hatás­talanítottak egy pokolgépet tegnap délelőtt az orosz bel­ügyminisztérium épülete előtt. Az esetnek nincsenek se­besültjei, de több parkoló gép­kocsi megrongálódott. A rob­banószerkezetet egy őr fedez­te fel az intézmény előcsarno­kában egy dobozba csomagol­va. Az ITAR-TASZSZ szerint a tűzszerészek úgy határoztak, hogy a szerkezetet a helyszí­nen semmisítik meg. Az épü­letből kimenekítették az em­bereket, majd felrobbantották a pokolgépet. A Reuters vi­szont az orosz rendőrség szó­vivőjét idézte, aki szerint a csomag akkor robbant fel, amikor azt egy robot éppen vizsgálta. (MTI) A Golkart már a második Tokió. Az indonéz kormány­párt, a Golkar Párt a máso­dik helyre került a szavaza­tok felének összeszámlálása után. A június 7-én rendezett parlamenti választáson le­adott voksok összeszámlálá­sa még mindig tart. Az orszá­gos választási bizottság teg­nap Jakartában közölte, hogy a 112 millió szavazat­nak eddig mindössze 52,8 százalékát sikerült kiértékel­ni. Az első helyen jelenleg az Indonéz Demokrata Párt ­Harc áll 36,4 százalékkal, mögé zárkózott fel korábbi harmadik helyéről a Golkar 18,1 százalékkal. (MTI) Göncz Árpád Londonban London. II. Erzsébet brit uralkodó meghívására tegnap négynapos hivatalos, állami látogatásra az Egyesült Ki­rályságba érkezett Göncz Ár­pád és felesége. A magyar ál­lamfőt és kíséretét Mihály kenti herceg és felesége fo­gadta Heathrow repülőterén, ahonnan Windsorba indul­tak. Látogatása során a ma­gyar államfő találkozik a brit politikai és gazdasági élet ve­zetőivel. Ó lesz az első külföl­di vezető, aki Donald Dewarral, a múlt hónapban megválaszott új skót parla­ment első miniszterével talál­kozik Edinburghban. (MTI) Göncz Arpád holnap megbe­szélést folytat Tony Blair mi­niszterelnökkel. (Archívum) Hazaszerető örömlányok Újdelhi. A Kasmírban elesett indiai katonák özvegyei vá­ratlan támogatókra leltek az újdelhi örömlányokban. Mint a The Times of India tegnap hírül adta, egy főváros kör­nyéki bordély tulajdonosnője adománygyűjtő kampányt hirdetett a kereskedelmi szexszolgáltatók körében. „Átérezzük az özvegyek fáj­dalmát, akik most arra kény­szerülnek, hogy maguk tart­sák el családjukat" - mondta Nimmi Bai, hozzátéve: „bár a társadalom kirekesztett ben­nünket, mi szeretjük a ha­zánkat". (MTI) Clinton: máshol is sor kerülhet hasonlóra, ha egy népet elnyomása ezt követeli Az UCK sem vétlen Pristína/Ljubljana/Grad Strmo/London. A KFOR olasz járőrei tegnapra virradóra tűzpárbajt vívtak egy fegyve­res csoporttal, feltehetően az UCK embereivel. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az AFP francia hírügynöksdág je­lentése szerint a járőrök akkor vet­ték észre a támadókat, amikor azok bombát akartak bedobni az olasz tá­bor mellett lévő gabonaraktárba. Az olasz békefenntartók szerint a lövöl­dözésben senki sem sérült meg, az ügyben vizsgálatot indítottak. Egy szerb összesítés szerint Koszovó­ban az elmúlt tizenkét nap alatt leg­alább 140 szerbet és montenegróit raboltak el terroristák, feltehetően a UCK emberei. A pristinai tájékozta­tási központ szerint a túszok többsé­ge negyven év körüli, és Orahovac térségéből származik. Pecből, Kosovska Vitina környékéről is ér­keztek hírek emberrablásokról. Szemtanúk szerint egyedül Urose­vacban húsz szerbet rángattak ki egy menekültoszlopból, amely éppen el­hagyta a várost. Az ismert esetek többségében a KFOR parancsnoksá­gát tájékoztatták. Mint a Tanjug kö­zölte, hogy három nap alatt egyedül Pristinában több mint háromszáz házba törtek be bűnbandák. Sok­szor fegyverrel fenyegetve kiűzték a szerbeket és montenegróiakat a la­kásukból, ahová ezután koszovói al­bánok költöztek be. Az esetek több­ségében a KFOR katonái kitesséke­lik azokat, akik erőszakkal foglalják el a házakat. Alátámasztani látszik a szerbek állí­tásait az a nyilatkozat is, amelyet Michael Jackson tábornok, a KFOR parancsnoka a BBC-nek adott. Eb­ben határozottan figyelmeztette a koszovói albánokat: ne legyenek bosszúállók, ne alkalmazzák ugyan­azokat a módszereket, amelyeket ellenfeleik használtak korábban el­lenük. Különösen attól óvta az albá­nokat, hogy házakat raboljanak ki és gyújtsanak fel. A tábornok el­mondta: a NATO becslései szerint a koszovói szerbeknek mintegy har­mada - körülbelül ötvenezer ember - hagyta el a tartományt azóta, hogy a jugoszláv erők kivonultak onnan, átadva helyüket a békefenntartó erőknek. A KFOR-nak az a küldeté­se, hogy mindenkit egyformán vé­delmezzen Koszovóban, függetle­nül attól, hogy melyik etnikai cso­porthoz tartozik - mondta a magas rangú katonai vezető. Elismerte ugyanakkor: a KFOR nem tudja sza­vatolni, hogy minden fegyvert be­gyújtson, ami az UCK kezében van, de reméli, hogy sikerül megterem­tenie a biztonságnak egy olyan szintjét, amely visszaállíthatja a bi­zalom légkörét a tartományban. Bili Clinton amerikai elnök közben Macedóniában tárgyalt, itt találko­zott Montenegró elnökével is. Meg­értését fejezte ki azzal kapcsolat­ban, hogy Montenegró új alapokra szeretné helyezni Szerbiához fűző­dő viszonyát - jelentette ki tegnap Grad Strmol várában Milo Djukano­vic, a kisebbik jugoszláv tagköztár­saság elnöke, beszámolva az előző esti találkozóról. Közölte, hogy nem kért amerikai támogatást Monte­negró függetlenségéhez, de leszö­gezte: ha Szerbiában nem lesz na­gyobb demokrácia, akkor elképzel­hető, hogy kiírja a referendumot a függetlenségről. Macedóniai látogatásának záróak­kordjaként Bili Clinton a szkopjei lé­gitámaszponton találkozott az ott állomásozó amerikai katonákkal. Az elnök kíséretében volt Michael Milosevicset meg lehet dönteni London. Zorán Djindjics, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője szerint az ellenzéki politikai pártok egyesítésével és utcai tünteté­sekkel meg lehet dönteni Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök ha­talmát. Djindjics a BBC-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártoknak össze kellene fogniuk Milosevics ellen. Az ellenzéki vezető tudatában van annak, hogy eddig nem volt túl sze­rencsés a Milosevics politikáját nem osztó pártok együttműködése, de reméli, hogy más ellenzéki vezetők is tanultak a múltból és nem követik el ugyanazt a hibát. (MTI) Csökkent a Szerb Szocialista Párt és egyben Szlobodan Milosevics népszerűsége Összezavart közvélemény MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb/Belgrád. Májushoz képest 9 százalékkal csökkent a Szerbiai Szocialista Párt népszerűsége - ez az eredménye annak a közvéle­mény-kutatásnak, amelyet a Politi­kai Tanulmányok Intézete készí­tett június 9. és 14. között 800 megkérdezett véleményének ösz­szegzése alapján Szerbiában. A Belegrádban nyilvánosságra ho­zott összesítés szerint továbbra is a szocialista párt a legnépszerűbb politikai erő Szerbiában, támoga­tottsága 21,9 százalékos, ami 9 százalékos csökkenést mutat má­jushoz képest. Csökkent a Szerb Radikális Párt népszerűsége is, hi­szen míg májusban 15 százalékos, júniusban 10,5 százalékos támo­gatottságot élvezett. A Szerb Meg­újhodási Mozgalom viszont növel­te népszerűségét, a felmérés sze­rint támogatottsága 14,7 százalé­kos. A Szerb Demokrata Párt 5,3, a Demokrata Párt 3,2, a Szociálde­mokrácia 2,5, a Szerb Polgári Szö­vetség pedig 2 százalékos népsze­rűségi eredményt ért el. A megkérdezettek közül a legtöb­ben, azaz 15,6 százalék Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt tartja a bizalmára leginkább érdemes politikusnak. Ez lényegesen kisebb támogatottságot jelent a korábbi­aknál, amikor még a megkérdezet­tek 30 százalékának volt ugyanez a véleménye. A politikusok nép­szerűségi ranglistáján Vuk Draskovics áll a második helyen 10 százalékos eredménnyel, majd mögötte Vojiszlav Seselj 8, és Milo Djukanovic montenegrói elnök 5 százalékos támogatottsággal. Ugyancsak a jugoszláv elnök vezeti azoknak a politikusoknak a listáját, akik iránt a legkevesebb a bizalom Szerbiában. Milosevics 21 száza­lékkal vezeti ezt a listát, mögötte Milo Djukanovic áll 11, majd Zorán Djindjics 8, Vuk Draskovics és Vojiszlav Seselj pedig 7 százalék­kal. A megkérdezettek 70 százaléka szerint Milosevics a felelős az or­szágban kialakult helyzetért, míg 21 százalék ellenkező véleményen van. A felmérési eredményeket ismerte­tő Szrbobran Brankovics úgy érté­kelte, hogy az utóbbi idők esemé­nyei zavart keltettek a szerb közvé­leményben, mert például a felmé­rés szerint a megkérdezettek 80 százaléka támogatja a Koszovóról kötött megállapodást, 70 százaléka viszont ellenzi, hogy a NATO kato­nái Koszovó területére léptek. Józsa László, a VMSZ alelnöke a területi autonómiáról Erőteljesebben kell sílcraszállni érte MTI-HÍR Belgrád. A vajdasági magyarság a közeljövőben „erőteljesebben" száll majd síkra a területi autonómiaért­közölte Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnö­ke a Beta belgrádi hírügynökséggel. Az AFP által ismertetett nyilatko­zatban Józsa László úgy vélte, eljött az ideje olyan problémákról beszél­ni, amelyeket a hadiállapot idején nem kívántak felvetni, de továbbra is Szerbia részeként látják megvaló­síthatónak jövőjüket. „Legfőbb ideje egy megfelelő terü­leti szerveződésen gondolkodni, te­kintettel arra, hogy a magyarok Észak-Bácskában többséget alkot­nak" - idézte az AFP a vajdasági magyar vezetőt. Józsa László el­mondta azt is, hogy pártja és a vaj­dasági magyarság kiteijedtebb ha­táskörű autonómiát szorgalmaz a Vajdaságnak, „amelynek minden lakója érvényesíthetné érdekeit egy, az 1974-eshez közel álló mo­dell alapján". A belgrádi vezetés 1989-ben szá­molta fel a két tartomány autonó­miáját, amelyet az 1974-es jugo­szláv alkotmány alapján élveztek. Korea-közi tárgyalás több mint egy év után Felvázolt álláspontok Olasz katonák számba veszik a begyűjtött kalasnyikovokat. A dél-koszo­vói Djakonica térségében a KFOR-katonák folyamatosan szerelik le az UCK-t. (TA SR/AP) Jackson tábornok, a KFOR brit pa­rancsnoka, valamint Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka. Az elnök elismerő­en nyilatkozott a NATO Jugoszlávia elleni fellépéséről, és azt ígérte, hogy máshol is sor kerülhet hason­lóra, ha valahol egy nép elnyomásá­nak megakadályozása ezt szüksé­gessé teszi. „Képesek vagyunk ma megtenni és holnap is megismétel­ni, ha szükséges máshol: Afrikában vagy Közép-Európában" - mondta. „Büszke vagyok ezekre a katonákra, büszke vagyok arra, hogy a NATO részesei vagyunk" - mondta az el­nök. Clinton tegnap kora este eluta­zott Szkopjéból. Uton hazafelé két órára még megállt az olaszországi Avianóban. MTI-TUDÓSÍTÁS Tokió. Észak- és Dél-Korea minisz­terhelyettesi szintű tárgyalást tar­tott tegnap a kínai fővárosban. A küldöttségek kétszeri halasztás után, a pekingi Kempinski Hotel­ben ültek tárgyalóasztalhoz elő­ször azóta, hogy 14 hónappal ez­előtt megszakadt a Korea-közi pár­beszéd. Ezúttal a két Korea közel­múltbeli tengeri tűzpárbaja miatt vált kérdésessé, hogy egyáltalán megrendezik-e a találkozót. Felte­hetően ezzel függött össze, hogy a phenjani küldöttség hétfőn a tár­gyalás eredetileg meghirdetett időpontjának elhalasztását kérte. A másfél órás tanácskozásról csak annyit közölt Jang Jung Sik or­szágegyesítési miniszterhelyettes, a dél-koreai küldöttség vezetője, hogy a tárgyalópartnerek felvázol-, ták álláspontjaikat, továbbá véle­ményt cseréltek a családegyesítés ügyéről és a Sárga-tengeren tör­tént konfliktusról. Telefonon egyeznek majd meg a következő, várhatóan ma rendezendő tárgya­lási forduló pontos időpontjáról. Az észak-koreai küldöttséget Pak Jong Szu, az országegyesítési bi­zottság igazgatóhelyettese vezeti. Mindkét Korea komoly várakozás­sal tekint a megbeszélésekre. Észak-Korea azt reméli, hogy a a szöuli segítség révén enyhítheti a négy éve tartó éhínséget, Dél-Ko­rea viszont azért szeretné, ha ered­ményes lenne a megbeszélés, mert ez igazolná Kim De Dzsung állam­fő „mosolydiplomáciájának" - a Phenjannal megegyezést kereső politika - helyességét. Az Európa Tanács az Öcalan elleni eljárásról Tisztességes a per MTI-HIR Strasbourg. Tisztességes módon zajlik Törökországban Abdullah Öcalan kurd lázadóvezér büntető­pere - állapították meg az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyű­lésének helyszínen járt képviselői. Öcalant a török hatóságok febru­árban Kenyában elfogták, és ellene államellenes bűncselekmény, va­lamint többrendbeli gyilkosság vádjával eljárást indítottak. A bün­tetőper már folyik egy szigorúan őrzött börtönszigeten. „A büntetőeljárás korrekt, és meg­felel a hatályos török törvények­nek" - állapítják meg a jelentéste­vők az ET Parlamenti Közgyűlése számára készített beszámolójuk­ban. A jelentésben mindenesetre szerepel az is, hogy az ET-t komo­lyan aggasztaná, ha Öcalant halál­ra ítélnék. Václav Havel a kurdokról tárgyalna Törökországban Fokozatos rendezést MTI-HÍR Prága. Václav Havel szükségét érzi annak, hogy fokozatosan rende­ződjön a kurd probléma is, ezért a közeljövőben Törökországba kíván látogatni, hogy ott megbeszélése­ket folytathasson a kérdésről mind a törökökkel, mind a kurdokkal. A cseh államfő erről a prágai közszol­gálati televízió hétfő esti vitaműso­rában beszélt. Havel, aki már hosszú évek óta küzd az emberi jogokért, s ezért a tevékenységéért a kommunista rendszerben a börtönöket is meg­járta, elmondta: eddig már több al­kalommal is meghívták Törökőr­szágba, de bizonyos megfontolások miatt a meghívást mindig elutasí­totta. Most viszont elfogadta. A volt disszidensből lett államfő le­szögezte, hogy az őszre várható tö­rökországi útja során szeretne talál­kozni „a kurd nép autentikus képvi­selőivel", s megvitatni ezt a problé­mát a parlamentben, a török állam­fővel és a kormánnyal is. „Úgy lá­tom, hogy a jelen pillanatban ez a legtöbb, amit ez ügyben megtehe­tek" - hangsúlyozta Havel, aki ezzel kitért annak a kérdésnek a megvá­laszolása elől, hogy hasonlóan Ko­szovóhoz támogatna-e egy NATO beavatkozást Törökországban az üldözött kurdok érdekében. Svédországban újnácik nem lehetnek katonák A törvény szigora MTI-HÍR Stockholm. A Svédországban 1997 óta újnáci tüntetéseken letartózta­tott 569 fiatal közül 210 kapott ka­tonai kiképzést, bár törvény tiltja, hogy a faji gyűlölködés miatt elítélt fiatalok szolgálatot teljesítsenek a nemzeti hadseregben - írta a stock­holmi Aftonbladet című napilap. A letartóztatott újnácik közül 26-an katonai rendfokozatot is szereztek. Egyes politikusok szerint ellentétes a lelkiismereti szabadságra vonat­kozó svéd törvényekkel, ha a kato­nai hatóságokat tájékoztatják arról, ki tartozik náci szervezetekhez. A svéd igazságügyi miniszter, Laila Freivalds asszony azonban kijelen­tette: Svédországban mindenki úgy gondolkodik, ahogy akar, de senki nem cselekedhet náciként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom