Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)
1999-06-19 / 140. szám, szombat
ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 19. GA ZD A SÁ G ÉS FOG YA S ZTÓK H Pozsonyban nagyon sok híres muzsikus járt, de emléktábla csak keveseknek jutott Valaha híresség volt, fejedelmek kedvence, mára szülővárosában sem ismerik a nevét Zenetörténeti morzsák Lully barátja Pozsonyban született ÖSSZEÁLLÍTÁS A népes Erkel-család három tagja működött a városban Három magyar zenész Az óvárosháza melletti saroképület a jezsuiták szép barokk temploma. A pozsonyi születésű Johann Sigmund Kusser (Cousser) (16601727) apja itt kántorkodott, jómaga mellette leste el az orgonajátszás titkait. A nyughatatlan természetű, világjáró muzsikust Johann Mattheson, a 18. századi német zenetörténet egyik legsokoldalúbb alakja, Hándel és Bach barátja olyan nagyra becsülte, hogy „Der vollkommenne Kapellmeister" c. munkájában a karmesterek elé őt állította mintaképül. Számos operát írt és formailag megújította a szvitmuzsikát. Párizsban a rettegett Lully is elismerte és barátságával tüntette ki. Főleg német városokban működött, különösen a hamburgi operában kifejtett munkássága váltott ki nagy elismerést. Élete végén az írországi alkirály udvari muzsikusa volt, Dublinban halt meg. Hírességnek számított a maga korában Anton Zimmermann is, a breitenaui születésű karnagy és komponista, aki az 1770-es évek elejétől 1781-ben bekövetkezett haláláig működött a városban. Őt az a megtiszteltetés érte, hogy több szimfóniáját sokáig tévesen Haydnnak tulajdonították. Jiŕí Antonín Benda után őt tartják kora egyik legjelentősebb melodrámaszerzőjének. Daljátékait Pozsonyban adták elő, ahol Batthyány József hercegprímás háziszerzője, zenekarának vezetője, majd a dóm orgonistája volt. Inkább kuriozitásként említhető meg Praun Zsigmond Ottó báró (1811-1830) neve, aki csodagyermekként tűnt fel. A nagyszombati A jezsuiták temploma, ahol a gyermek Kusser az orgonával ismerkedett. születésű hegedűművész nem egészen négyévesen lépett fel Bécsben, s egy évvel később, 1816. szeptember 28-án Pozsonyban egy Rhodekvartett előadásában működött közre. 1817-től a neves bécsi hegedűvirtuóznál, Maysedernél tanult, de többször ellátogatott Pozsonyba. 1819-ben római koncertje után a pápa aranysarkantyús lovaggá nevezte ki, 1825-ben Párizsban aratott sikert. 1829-ben Berlinbe utazott, hogy ott Paganinivel mérkőzzön meg. Oroszországi turnéjára indulva Krakkóban tüdőgyulladást kapott, és 19 évesen meghalt. Június 21. világszerte a zene ünnepe. Ebből az alkalomból rövid zenetörténeti sétára invitáljuk kedves olvasóinkat Pozsony belvárosába, ahol templomok, patinás paloták és régi polgárházak őrzik az egykori koronázó város rendkívül gazdag zenei múltjának emlékét. BEVEZETŐ Haydn, Mozart, Hummel, Liszt, Rubinstein és Bartók pozsonyi tartózkodásáról emléktábla tanúskodik. Beethoven 1796. november 23-i pozsonyi koncertjének érthetetlen módon nem állítottak emléket, s nincs jele Brahms látogatásainak sem. Hosszan sorolhatnánk azokat, akiknek nem jutott emléktábla, pedig megérdemelnék. Igaz, hogy a felsoroltak közül Haydn emléktáblájáról is már csak múlt időben beszélhetünk. Évtizedeken át díszítette a Grassalkovich palota falát, de amióta az épület elnöki palotává avanzsált, eltűnt a helyéről. Az elnök kiszorította a fejedelmet, a zene fejedelmét. Pedig nem valószínű, hogy az elnöki palota jelenlegi és majdani lakói is olyan állandó előkelő helyet kapnak a történelemben, mint Haydn papa az egyetemes zenetörténetben. Andrej Ďurkovský, az óvárosrész polgármestere az Új Szó kérdésére, mi lesz a Haydn-emléktábla sorsa, viszontlátjuk-e még valaha a régi helyén, közölte: hivatalát senki sem figyelmeztette a tábla eltűAz elnöki palota falán már hűlt helye sincs Haydn emléktáblájának. nésére, senki sem kérelmezte viszszaállítását. Jó lenne, ha Pozsony zenekedvelő polgárai a Liszt Társaság és a Hummel Társaság hatékony támogatásával pótolnák ezt a mulasztást. Aki Pozsony zenei múltjára kíváncsi, olvassa el az egykori városi levéltáros, ifjabb Batka János levelezését Főurak és polgárok a zene bűvöletében ÖSSZEÁLLÍTÁS A Mihály kapuhoz baloldalt egy emeletes polgárház tapad. Itt lakott Batka János zeneszerző (17951874), gordonkaművész és zenetanár, régi cseh muzsikus család sarja, aki sok városban megfordult Bécsben Beethovennel is közelebbi kapcsolatba került -, mielőtt 1843ban letelepedett Pozsonyban. Fia, ifj. Batka János (1845-1917) városi levéltáros volt, de hatalmas zenei műveltséggel és rendkívüli szervezőkészséggel rendelkezett. Hírességek sorát hívta meg vendégszereplésre, állandó levelezésben állt Liszttel, Mogyeszt Csajkovszkijjal (a zeneszerző Csajkovszkij testvérével), Rimszkij-Korszakowal, Glazunowal és más híres muzsikusokkal. Addig soha nem tapasztalt pezsgést hozott a város zenei életébe, vendégszerető háza a kor neves művészeinek találkozóhelyévé vált, Liszt is gyakran megfordult nála. Pozsony zenetörténeti múltjának kutatói ma is az ő levelezéséből és a Pressburger Zeitungban megjelent nívós kritikáiból, beszámolóiból merítenek. A Mihály-kapu utcát folytató Ventúr utca 9 sz. alatt található az impozáns Zichy-palota. A tősgyökeres pozsonyiak közül is kevesen tudják, hogy ebben a főúri lakban adott zeneórákat Zichy János gróf gyermekeinek Heinrich August Marschner (1795-1861), akinek operái közvetlen példaképül szolgáltak Wagner Lohengrinjéhez és A bolygó hollandihoz, s akinek életműve összekötő kapcsot alkot Weber és Wagner között. A zittaui születésű német komponista mecénása egy magyar arisztokrata, a pozsonyi születésű Amadé Tádé gróf vol t, aki maga is komponálgatott és remekül zongorázott. Az ő közvetítésével került Marschner először Bécsbe, ahol pártfogója Beethovennek is bemutatta, majd 1817-ben Pozsonyba, a Zichy-család zenetanáraként. Itt írta első operáit, amelyek megnyitották előtte a nagy német operaházak „M i 1 i! smmj i a a Az Erdődy palota és szemben vele Babette von Keglevich egyemeletes palotája. (Dömötör Ede felvételei) kapuit, s lehetővé tették, hogy néhány évi szolgálat után megváljon pozsonyi állásától és Németországba települjön. Nincs zenei lexikon, amely Marschner nevét ne említené. Kár, hogy mi megfeledkezünk róla. A Zichy-palota gyakori lakója volt Liszt tanítványa, a híres félkarú zongoraművész és zeneszerző, Zichy Géza gróf (1849-1924). Egy szerencsétlen vadászat következtében 14 évesen elvesztette jobb karját, megmaradt fél kezével mégis bámulatos virtuozitással játszott. Első zenetanára a pozsonyi Mayrberger Károly volt. Pianistaként szinte egész Európát bejárta, hangversenyezett közösen Liszttel is (többek között Pozsonyban, 1881-ben, a felállítandó Hummelszobor javára). Több hangszeres művet, operát komponált. Egy balladáját Liszt írta át zenekarra, ő írt előszavat balkézre írt etűdjeinek kiadásához is. A Ventúr utca és az Úri utca kereszteződésénél egy egyemeletes saroképület áll, Ódescalchi Ince herceg egykori palotája. A herceg Beethoven kedvenc tanítványát, Keglevich Babette grófnőt vette feleségül. A Keglevich-család rendkívül muzikális volt, több tagja komponálással is foglalkozott. Babette 15 éves korában lett Bécsben Beethoven növendéke, aki a feljegyzések szerint reggelente papucsban és hálóköntösben szokott szemközti lakásából átballagni Keglevichékhez. A mester annyira elégedett volt tanítványával, hogy neki ajánlotta „Szerelmes"-nek nevezett Esz-dúr zongoraszonátáját (op.7) és op. 34-es variációsorozatát. Babette Pozsonyban tartott esküvője alkalmával nászajándékul kapta Beethoventől annak C-dúr zongoraversenyét. Kapcsolatuk a grófnő házasságkötése után is megmaradt. Babette valóságos Beethoven-kultuszt teremtett Pozsonyban, és a főúri családok körében rendszeresen előfizetőket gyűjtött a zeneszerző bécsi hangversenyeire. A sok kiváló muzsikus koncertjének színhelyéül szolgáló zeneszalon a palota első emeletén ÖSSZEÁLLÍTÁS A nemzeti színházzal szemben, a Jesenský utca sarokháza mögött, árnyas fák között bújik meg a kis Notre Dame templom, amelynek neve Erkel Ferencéhez kötődik. Erkel Ferencnek már a dédapja és a nagyapja is életének egy részét Pozsonyban töltötte; az egyik mint zárdai zenemester, a másik zenetanár- és templomi orgonistaként. A Himnusz zeneszerzője 12 éves korában, 1822-ben került a koronázó városba, ahol 1825-ig a bencés gimnázium diákja volt. Első kompozíciója, az azóta elveszett Litánia is ebben az időszakban keletkezett, s itt volt része ifjúkora legnagyobb zenei élményében, amikor 1823-ban először hallgatta zongorázni Liszt Ferencet. Nagy hatással volt rá Bihari Jánosnak, a kor híres cigányprímásának hegedűjátéka, s a gyakori hangversenyek, operaelőadások is jelentősen hozzájárultak zenei fejlődéséhez. Erkel egyik nénje a Notre Dame zárdában apácáskodott, ennek köszönhetően gyakorolhatott a templom orgonáján, és csakhamar a miséken is játszott. Erkel Ferenc harmadik fiának, Lászlónak is Pozsonyhoz kötődött az élete. 1871-től 1896-ban bekövetkezett haláláig a Pozsonyi Magyar Dalkör karnagya- és zongaratanárként működött. Ó tanította zongorázni Bartók Bélát. Mosonyi Mihály (1814-1870), aki Liszt és Erkel mellett a romantikus magyar műzene legjelentősebb alakja, ugyancsak Pozsonyban végezte tanulmányait. Tizenhét évesen, 1832-ben érkezett, és a tanítóképző növendékeként Turányi Károly zongora- és zeneelméleti óráit látogatta. Három évig élt itt, de tanulmányai befejezése után is, egészen Pestre költözéséig, 1842-ig gyakran visszavisszajárt Pozsonyba, amelynek színes zenei élete mindig ösztönzően hatott rá. tíz éve még megvolt, ám az épületet a rendszerváltás után birtokba vevő cégeknek nem volt rá szükségük, ezért likvidálták. Ugyancsak egy főúri Beethovenrajongó hölgy lakott az Odescalchi-palotával szemközt, az Erdődy-palotában. Erdődy grófné, szül. Niczky Mária grófnő, noha szinte egykorú volt Beethovennel, anyai módon gondoskodott róla. Gyakran látta őt vendégül a család bécsi palotájában, és ő szervezte meg, hogy Beethoven évjáradékot kapjon gazdag arisztokrata tisztelőitől. Beethoven neki ajánlotta op. 62-es trióit. A muzikális Erdődyek pozsonyi palotájukban gyakran rendeztek hangversenyeket és operaelőadásokat, és nem sajnálták a pénzt szegény sorsú muzsikusok támogatására. Erdődy János taníttatta például Ignaz Joseph Pleyelt, a 18. és a 19. század fordulójának egyik legfelkapottabb osztrák zeneszerzőjét öt éven át Joseph Haydnnál, s ő vállalta olaszországi tanulmányútjának költségeit is. A kis Notre Dame templom orgonáján Erkel Ferenc játszott pozsonyi diákévei alatt. Az egykori katolikus gimnázium, ahol Erkel László leghíresebb tanítványa, Bartók Béla tanult.