Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-02 / 125. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 2. PANORÁMA - HIRDETÉS 5 Szomorú tanmese az osztrák állampolgárról, aki egy liechtensteini cég szlovákiai leányvállalatát ellenőrizte Harminc nap rejtélyes csapdája Aligha akad olyan szókapcsolat, amelyet gazdasági szakembereink gyakrabban ragoznának, mint a külföldi befektetések. Valójában azonban mindent megteszünk azért, hogy még véletlenül se legyen könnyű dolguk az ide tévedő nyugati vállalkozóknak. VRABEC MÁRIA Hasonló tapasztalatokat szerzett a liechtensteini Umwelt und Transporttechnik (UT) Kft. vezető beosztású munkatársa is, akit a cég a külföldi leányvállalatok ellenőrzésével bízott meg. Budai Zoltán osztrák állampolgár, nemzetközi pályázaton nyerte el az UT igazgatói állását. Munkabeosztásából kifolyólag 1998. áprilisától 1999. januárjáig havonta látogatta a cég Dolná Streda-i (Galántai járás) leányvállalatát, de mivel soha nem tartózkodott itt 8-10 napnál tovább, és mivel a liechtensteini anyavállalattal áll munkaviszonyban, sem tartózkodási, sem munkavállalási engedélyért nem folyamodott a szlovák hatóságokhoz. Abban a hiszemben, hogy semmit sem mulasztott el, gyanútlanul tette a dolgát, míg 1999. január 11A valós helyzet ismertetésére már nem nyílt alkalma Budai úrnak. én beidézték a galántai rendőrparancsnokságra. A cégnél ugyanis nagy értékű rablás történt, majd a tolvajok a nélkülözhetetlen alkatrészek visszavásárlására kényszerítették a beruházót. Budai Zoltán tanúként jelent meg, de nemsokára ő is vádlott lett, és hároméves határátlépési tilalommal az útlevelében távozott. A Nagyszombati Kerületi Rendőrparancsnokság idegenrendészeti osztályának 1999. január 11-i határozata szerint Budai Zoltánnak azért kellett egy napon belül elhagynia az országot, mert „a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Szlovák Köztársaság területén pénzkereső tevékenységet folytat, a Dolná Streda-i székhelyű UT Kft. igazgatójaként - munkavállalási és tartózkodási engedély nélkül". A határozat ejlen Budai úr ügyvédje, Miloslav Šimkovič fellebbezést nyújtott be, amelyben arra hivatkozik, hogy a rendőrség a tények ismerete nélkül hozta meg döntését. A kihallgatáson - annak ellenére, hogy ezt az alkotmány garantálja - nem volt jelen tolmács, csak a cég alkalmazottja, Martina Luláková fordított német nyelvből. Miután kiderült, hogy Budai úr beszél magyarul, az őt kihallgató tiszt mindössze annyit kérdezett tőle: „Maga csinálja az igazgatót?" Erre ő igennel válaszolt, de a valós helyzet ismertetésére már nem nyílt alkalma. A rendőrség nem kérte ki az UT Dolná Streda-i fiókvállalatának álláspontját sem, amelyből kiderülhetett volna, hogy Budai Zoltán nem szerepel a cég alkalmazottainak listáján, fizetését sem Szlovákiában kapja. A fellebbezés jogosságát a belügyminisztérium 1999. február 26-án elismerte, és hatályon kívül helyezte a kerületi rendőrparancsnokság határozatát. Az indoklásban az áll, hogy a határozatot jogilag ugyan megalapozottnak tartja, és a fellebbezésben sem talált olyan új tényeket, amelyek ennek megváltoztatását indokolnák, de a rendőrség által elkövetett formai hibák miatt az ügyet felülvizsgálásra visszaküldi. Ebből kiindulva Budai Zoltán ügyvédje arra kérte a belügyminisztériumot, hogy határozza meg azt az időpontot, amelytől fogva a határátlépési tilalom érvényét veszíti. Bár ez nem történt meg, az ügyvéd mégis arra a következtetésre jutott, hogy visszaállt az eredeti állapot, és ügyfele nyugodtan visszatérhet Szlovákiába. Budai Zoltán 1999. mácius 15-én próbálta meg átlépni az osztrák-szlovák határt, de a határőröket nem győzte meg a belügyminisztérium határozata, szerintük ezt a nagyszombati rendőrparancsnokságnak is hitelesítenie kellett volna. Budai számára tehát nem maradt más, mint visszafordulni, és abban reménykedni, hogy a rendőrparancsnokság nemcsak felülvizsgálja, hanem meg is változtatja döntését. Nem így történt. A rendőrparancsnokság március 12én megerősítette korábbi döntést, amellyel Budai Zoltánnak 2002. január 11-ig megtiltotta, hogy Szlovákiába utazzon. Ezt a határozatot 1999. március 31-én újabb fellebbezés követte, amelyben Miloslav Šimkovič felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy a kerületi rendőrparancsnokság újravizsgálat nélkül döntött. „Kizárólag abból indultak ki, hogy ügyfelem beismerte, a cég igazgatója, de azt figyelmen kívül hagyták, hogy a külföldi anyavállalat alkalmazza őt" mondja Miloslav Šimkovič. Ugyancsak elsiklottak afelett a törvénysértés felett, hogy ügyfelem számára nem biztosítottak tolmácsot, és így jogi szempontból mindaz, amit jegyzőkönyvbe vettek, megkérdőjelezhető. Rámutattam, hogy ha Budai Zoltán tényleg a Dolná Streda-i fiókvállalat alkalmazottja lett volna, akkor a rendőrség számára adott volt a lehetőség, hogy utánanézzen a járási munkaügyi hivatalban és a szociális biztosítónál. Ezt a hatóság elmulasztotta. A külföldiek munkavállalásáról szóló törvény értelmében viszont ilyen engedélyre csak akkor van szükség, ha a munkaviszony Szlovákiában működő cég és vízum alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi személy között keletkezik, vagy ha a külföldi cég munkavégzés céljából küldi SzloA hatóságok packázása néha megoldhatatlannak tűnő helyzetbe hozza a jószándékú embereket (Méry Gábor illusztrációs felvétele) vákiába valamelyik munkatársát, és az egy hónapnál hosszabb ideig tartózkodik itt. Budai Zoltán soha nem volt itt harminc napig, ennek könnyen utánanézhettek volna útlevelében - a pecsétek igazolják, hogy 8-10 nap után mindig elhagyta az országot. A belügyminisztérium az érvek ellenére 1999. április 28-ai határozatában jogerősen is elutasította Budai Zoltán fellebbezését, és megerősítette a kerületi rendőrparancsnokság döntését. Ezúttal már a rendőrség eljárásában sem talált kivetnivalót, sőt bizonyítottnak látta, hogy Budai Megkérdőjelezhető az, amit jegyzőkönyvbe vett a rendőrség. Zoltán igenis a Dolná Streda-i fiókvállalat igazgatója, hiszen ezt vallomásában maga ismerte be. Ami a tolmács hiányát illeti, a minisztérium illetékesei megfelelőnek találták Martina Luláková németnyelvtudását, s azzal érveltek, hogy a rendőrség alkalmazottai magyarul is tudtak beszélni Budai Zoltánnal. Az Ausztria és Szlovákia közötti vízummentesség a minisztérium magyarázata szerint csak a turistákra vonatkozik, ezért ha külföldi személy munkavállalás céljából utazik Szlovákiába, még akkor is szolgálati vízumot kell kérnie a bécsi szlovák nagykövetségen, ha külföldi cég alkalmazottja. Nem ismerte el a minisztérium azt az érvelést sem, hogy ügyfele soha nem tartózkodott Szlovákiában harminc napig az indoklásban az áll, hogy az 1998 áprilisától 1999 januárjáig eltelt idő több mint egy hónap. Mivel ez a határozat megfellebbezhetetlen, Budai úr ügyvédje 1999. május 19-én a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, és kérte az eljárás felülvizsgálását. Az ügy kimenetelét valószínűleg az fogja eldönteni, hogy folyamatos itttartózkodásnak ítélik-e meg Budai Zoltán havonkénti rendszerességgel ismétlődő 8-10 napos útjait. Es persze az sem mellékes, milyen súlyt helyez majd a rendőrség nyilvánvaló mulasztásaira. Egy dologban azonban már most biztosak lehetünk - bármennyire igaz is, hogy a tájékozatlanság senkit nem igazol: a hatóság hozzáállása, és az ügyfelekkel való bánásmódja néha többet számít, mint az eljárás végeredménye. Az Umwelt und Transporttechnik Kft. számára már az említett lopási és zsarolási ügy is keserű ízelítő volt az itteni viszonyokból. A korántsem kedvező benyomást csak tetézte munkatársának meghurcolása és az, hogy Budai Zoltán ügyének képviseletét két szlovákiai ügyvéd is azzal utasította viszsza: ez politikai ügy, melybe ők nem kívánnak beleavatkozni. Mindezek után igazán nem meglepő, hogy a beruházó máris fontolgatja, felszámolja a hetven embernek munkát adó Dolná Stredai fiókvállalatot, és végérvényesen kivonul a szlovák piacról. A gazdasági reformok és szociális kihatásaik felvázolását kéri a parlament Mikuláš Dzurinda kormányfőtől Ha illeték lesz, műsoridő is legyen ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Alig vált meg képviselői mandátumától Rudolf Schuster, az új államfő a parlament tegnap kezdődött soronkívüli 16. ülésszakán, Jozef Kalman (DSZM) emelt hangon bírálta a koalíciót, amiért nem támogatja az ellenzék napirendi javaslatait, noha a kormányfő és a házelnök is azt hangoztatja: a terítékre került gazdasági intézkedések érdekében az ellenzék és a kormánypártok együttműködésére van szükség. A parlament valóban elvetette a DSZM kezdeményezését, hogy a munkaügyi miniszter számoljon be a szociális helyzet alakulásáról és a gazdasági csomagterv társadalmi hatásáról. Elfogadta viszont Marian Mesiarik javaslatát, hogy a kormányfő vázolja a gazdasági reformok programját és annak szociális kihatásait. Kormánypárti képviselők egy csoportja törvénymódosítással szeretné rendezni a rádió- és tévékészülékek tulajdonlásáért és használatáért járó illetékek összegét. A javaslat a természetes személyektől egy-egy rádiókészülékért adófizetőnként évi 30, a tévékészülékért 75 korona befizetését írná elő. A jogi személyek az összegek ötszörösét fizetnék minden készülék után. A javaslat kidolgozóinak egyike, Ján Budaj (SZDK) szerint pontosabb nyilvántartásra és az illetékek szigorúbb behajtására van szükség. A tervezet értelmében többek közt azok mentesülhetnének a befizetés alól, akik becsületbeli nyilatkozatot tesznek, hogy nem rendelkeznek készülékkel, vagy lakhelyükön rossz a közszolgálati rádió és televízió adásánakvétele. Köteles László (MKP) lapunknak jelezte: pártja egyetért az illetékek alanyi jogú behajtásával, ám kezdeményezni fogja, hogy ahol egy-egy adás nem vehető, mérsékeljék az összeget. A nemzetiségeknek a számarányuknak megfelelően kell részesedniük a közszolgálati médiumok műsoridejéből - hangsúlyozta a képviselő. Első olvasatban terítékre került a családi pótlékról szóló törvény módosítása, amely lehetővé tenné, hogy a pótlék kérvényezésénél az anyának egyenlő jogai legyenek, vagyis megszűnjön az apák családfői előjoga. A kérdésre a ház még visszatér. Az ülésen vita alakult ki akörül, küldjön-e Szlovákia utász alakulatot a NATO albániai kötelékébe. Peter Osuský (SZDK) hangsúlyozta: Szlovákiának tevőlegesen ki kell vennie részét az európai biztonságpolitikából, az ellenzék szerint viszont túl költséges a misszó és indokolatlan, mert Albánia nem hadviselő ország. A parlament végül is 40 fős alakulat kiküldéséről döntött, melynek ott-tartózkodását a védelmi tárca költségvetéséből fedezik. (korp) RÖVIDEN Elbúcsúzott az amerikai nagykövet Pozsony. Mikuláš Dzurinda kormányfő tegnap búcsút vett Ralph Johnsontól, az Amerikai Egyesült Államok pozsonyi nagykövetétől, akinek lejárt szlovákiai megbízatási ideje. Dzurinda nagyra értékelte Johnson tevékenységét, mellyel jelentős mértékben hozzájárult a két ország kapcsolatainak javulásához. Megköszönte, hogy támogatta Szlovákia integrációs igyekezeteit, és bízik abban, hogy Johnson továbbra is az ország pártfogója marad, (szab) Forgalomkorlátozás a beiktatáskor Pozsony. A köztársasági elnök június 15-ei ünnepélyes beiktatása idején ideiglenesen megváltoztatják több belvárosi villamos útvonalát. A Szlovák Filharmónia épületében megtartott ünnepség alatt, délelőtt tizenegytől délután egyig más útvonalon közlekednek a 4-es, 11-es, 12-es és 14-es villamosok. Az ünnepség résztvevői a beiktatást követően a Szent Márton dómba vonulnak, így ezen az útvonalon is 5-10 perces forgalomkorlátozás várható, (mi) Nyúlik, mint Karol M. ügye Pozsony. „Először német nyelvre kell fordítani Karol M. letartóztatási parancsát, csak aztán küldhetjük tovább az osztrák hatóságoknak. így az egész ügy tovább nyúlik" - közölte egy magát megnevezni nem kívánó igazságügyi minisztériumi dolgozó. A százmilliós csalással gyanúsított pöstyéni fürdőtulajdonos kiadatása ezután már csak az osztrák bűnüldözési szerveken múlik. (TA SR) Kárpótlás - más forrásokból Pozsony. A koncentrációs táborok áldozatainak kárpótlásáról készülő törvény valószínűleg nem fogja befolyásolni Szlovákia és Németország viszonyát - állapította meg a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének titkára. A német fél ugyanis az anyagi kárpótlást lezártnak tekinti - ötmillió márkát már átutalt a nácizmus szlovákiai áldozatainak. Most olyan jogi személyeket, vállalatokat keres, melyek a háború alatt rabszolgamunkát végeztettek a szlovákiai zsidókkal - fizessenek ők. (SITA) Előbb a törvény - utána integráció Pozsony. A kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény kulcsszerepet kaphat az ország külföldi megítélésében. Nem kizárt, hogy a jogszabály elfogadása után Szlovákiát az EU-csatlakozásra várók első csoportjába sorolják - jelentette ki Henk J. Soeters a Csáky Pállal folytatott megbeszélés után. Hollandia nagykövete saját kérésére találkozott a kormány alelnökével. Mint mondta, érdekli a készülőben levő törvény, de szó volt a romakérdésről is. (SITA) Gáz van - három koronáért Pozsony. Július elsejétől ötven százalékkal emelkedik a földgáz ára. „Köbméterenként három koronát fizetünk a külföldről behozott gázért, amit aztán két koronáért adunk tovább. 1,8 milliárd köbméteres mennyiségnél ez 1,8 milliárd koronás veszteséget jelent" - közölte a Szlovák Gázipari Vállalat szóvivője. Tibor Repta szerint a felhasználók körülbelül 150-300 koronával fizetnek majd többet, de az ötvenszázalékos emelés sem lesz elegendő a vállalat összes kiadásának fedezésére. (SITA) Magánlakás állami támogatással Pozsony. Az kormány továbbra is támogatni kívánja a jelzáloghiteleket, valamint a lakás-előtakarékosság melletti kedvezményes kölcsönöket. Ezek feltételeit az állami lakásalapról, illetve lakásfejlesztési alapról szóló törvény módosítása szabályozza, melyet tegnap tárgyalt a kormány törvényelőkészítő bizottsága. Bár a kedvezményes kölcsön nagysága az ország mindenkori gazdasági helyzetétől függ, a törvény szavatolja a harmincéves visszafizetési időt, hatszázalékos kamat mellett. (SITA) Itt az első internetes újság Pozsony. Tegnap Szlovákiában is megjelent az első, kizárólag internetes újság - illetve honlap. A neve Globus, és két részből áll: napi hírek, gazdaság, érdekességek, kultúra, sport található az egyikben, tehetséges művészek bemutatkozása a másikban. A (hon)lap újságárusoknál nem kapható, a www.globus.sk internetcímen viszont (ingyen) elolvasható. (TA SR) Jól vannak a koszovói menekültek Bős. Juraj Hrabko, a kormány kisebbségi és emberjogi főosztályának vezetője a bősi menekülttáborban tett látogatást. A 143 menekült között 52 gyerek van, ők a jövő héttől már szlováknyelv-oktatásban vesznek részt. Biztosított a menekültek orvosi ellátása is. (TA SR) Prága igazodik az Európai Unió jogszabályaihoz Cseh vízumkényszer MTI-HIR Prága. Csehországban fontolóra vették a vízumkötelezettség viszszaállítását tucatnyi kelet-európai ország polgárai számára. A cseh belügyminisztérium egy magas rangú illetékese elmondta, hogy hamarosan ilyen javaslatot terjesztenek a cseh kormány elé. A jogszabály tervezete, amelynek célja a Cseh Köztársaság vízumpolitikájának az Európai Unió gyakorlatához illesztése, Václav Grulich belügy- és Jan Kavan külügyminiszter közös előterjesztésében kerül a kabinet elé. Hivatalosan nem ismertették az érintett országok listáját, de a Právo napilap értesülése szerint Bulgária, Fehéroroszország, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Románia és Ukrajna polgáraira vonatkozna a vízumkényszer. Hétfőn Vladimír Špidla kormányfőhelyettes, - egyben munka- és szociális ügyi miniszter - közölte, hogy szeptember 30-ától kezdve vízumkötelezettség lép életbe az ukrán állampolgárok számára. A miniszter a munkanélküliség csökkentését említette az intézkedés céljául, emlékeztetve, hogy sok ukrán munkavállaló dolgozik engedély nélkül Csehországban.