Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)
1999-06-14 / 135. szám, hétfő
10 SPORTVILÁG ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 14 Leengedték a rolót a francia nyílt teniszbajnokságon; Dominik Hrbatý élete egyik legszebb eredményét érte el, Andre Agassi és Steffi Graf pedig magabiztosan tarolt Párizsi szeletek a nagy visszatérők tornájáról Valóra vált az olimpiai álom, most már megengedett a pihenés Szlovákia női kosárlabda-válogatottja a címvédő Litvániát búcsúztatta az Európa-bajnokság negyeddöntőjében, s jegyet váltott a 2000-es sydneyi olimpiai játékokra JÁN PLESNlK Szlovákia női kosárlabda-válogatottjának egyetlen célja volt a lengyelországi 27. Európa-bajnokság előtt: kiharcolni a részvételt a 2000es nyári olimpiai játékokra, Sydneyben. Tizenkét résztvevőből legalább nyolc csapat utazott hasonló szándékkal északi szomszédunkhoz, de Sydneybe csak négy hely várt gazdára. Végül a következő kvartett érdemelte ki az olimpiai részvélt: Az Európa-bajnok Lengyelország, , az ezüstérmes franciák, a bronzérmes oroszok és a negyedik helyet megszerző Szlovákia. Még a kontinensviadal előtt Natália Hejková szövetsségi kapitány falhívta a figyelmet: az Európa-bajnokság rendkívül nehéz és rendkívül kiegyenlített lesz. így is történt. A szlovákok meglehetősen göröngyös úton jutottak az elődöntőbe. Az A-csoportban két mérkőzést megnyertek (Lettország 68:43, Németország 75:61), hármat elveszítettek (Franciaország 48:56, Oroszország 59:71, Horvátország 53:84), s a negyedik helyről jutottak tovább. Június 4-én a címvédő litvánok ellen léptek parkettre a négy közé jutásért. A két legutóbbi tétmérkőzést a litvánok nyerték (1997, budapesti Eb-döntő 62:72; Leegyszerűsítve a dolgokat el lehet mondani, hogy a továbbjutást az a hét játékos harcolta ki, aki június 4-én kiállt Litvánia ellen? Bizonyára a legnagyobb mértékben ők heten - Kotočová, Kameníková, Kalistová, Dobrovičová, Kováčová, Godályová és Žirková járultak hozzá a sikerhez. Csakhogy a két csoportmeccsből, amit megnyertünk, mások is kivették a részüket. Senkit sem hagyhatunk ki a sorból, aki egy keveset is tett a továbbjutásért. Beleértve a szakmai stábot, a vezetőséget... Nélkülük a szlovák női kosárlabda ma nem itt tartana. Ez az eredmény örökre bekerül Szlovákia sporttörténelmébe, de tekintsünk egy kicsit a jövőbe. Milyen program vár a válogatottra? Július 20. és 30. között két barátságos mérkőzést játszunk Kanada ellen Reginában, majd a világbajnok USA csapata ellen tesszük próbára képességeinket Chicagóban. Dobrovičová, Kameníková és Kotočová hosszú ideje húzódó sérülés miatt nem utazik velünk, és azt, hogy hogyan is néz majd ki a tengerentúlra utazó csapat, e pillanatban nem tudom megmondani. Most, a fárasztó lengyelországi Eb után egy kis pihenés mindannyiunkra ráfér. 100. helyen tanyázott. Ráadásul tavaly október óta egy tornán sem jutott túl a második fordulón. Ki tudja, igaz-e, hogy Medvegyev föltámadása a német Anke Huber iránt érzett szerelmének köszönhető, akivel hosszas együtt járás után egyszer már szakított. Bárhogy van is, a 192 centi magas, 87 kilogramm súlyú ukrán túlszárnyalta eddigi csúcsát (1993-ban elődöntőt játszott): először jutott Grand Slam-torna elődöntőjébe. A formája mérkőzésről mérkőzésre javult, a negyeddöntőben játszi könnyedséggel verte a végső győzelemre is esélyesnek és az idény salakkirályának tartott brazil Gustavo Kuertent. Az elődöntőben egy másik barzilt, Meligenit búcsúztatta, s ezzel a Grand Slam-döntők történetének legalacsonyabban rangsorolt résztvevője lett. A torna másik meglepetését a 21 esztendős, pozsonyi Dominik Hrbatý szolgáltathatta volna. Sorra vette a legrangosabb favoritokat. Csak az emlékezet felfrissítése kedvéért soroljuk fel, milyen út vezetett az elődöntőig: az első fordulóban a hazai Bouttert ütötte ki, következett a világelső Kafelnyikov (az orosz háromjátszmás küzdelem után szedhette a cókmókját), aztán jött a román származású ausztrál Andrew Ilie (öt játszma), a nyolcaddöntőben az orosz Marat Szafin (biztató jel Szlovákia számára a Davis Kupa-találkozó előtt). A negyeddöntőben az egykori világelső Marcelo Rios ellen egyszer sem vesztette el adogatását, s megérdemelten érte el pályafutása eddigi legjobb eredményét. Dominik Hrbatý bebizonyította: ha valaki tudatosan készül, hogy elérje a kitűzött célt, előbb-utóbb siker koronázza elhatározását. Tehetségére már 1996-ban felhívta a figyelmet, amikor 287 helyet ugrott előre a világranglistán. Ô lett az év felfedezettje (Newcomer of the Year) és a legfiatalabb játékos a sportág történetében, aki az első 100 teniszező társaságába került. Két évet töltött a legjobb 30 határán, majd tavaly San Marinóban először nyert salakpályás viadalt, idén Prágában ugyanilyen borítású pályán megint az első helyen végzett. Marián Vajda edzővel végre sikerült javítani adogatásán - ez szinte valamennyi szlovák teniszező gyenge pontja. Az alapvonaltól gyakorolt agresszív játék fizikai adottságainak tökéletesen megfelel. Kodíciójáért erőnléti edzője, Ivan Gabovič felel. Már csak a tétmeccsek tapasztalatára lenne szüksége. Ez megmutatkozott Andre Agassi ellen is. Az amerikai exvilágelső 1987-ben, Stratton Mountainben Ivan Lendít is lenyűgözte erős tenyeresével és fonákjával. Ruházatával is nagy feltűnést keltett, a fehér sport történetében egyedüliként vállalkozott arra, hogy rövid farmernadrágban lépjen pályára. A Nike cég megfelelő játékosra talált a személyében. Bollettieri edző teniszakadémiájának neveltje játékával ellenfeleit, külsejével és mosolyával a hölgyeket bálványozta meg. Ahogy fokozatosan tűnt el a haja, úgy bővült gyűjteménye a tornagyőzelmekért járó serlegekkel. Franciaországi fellépése előtt 40 volt belőlük. A legértékesebb a három Grand Slam-győzelem volt: 1992-ben Wimbledon, 1994-ben US Open, 1995-ben Australian Open. Volt világelső, olimpiai bajnok, kétszer Davis Kupa-győztes, aztán 1997-ben, a szurkolók számára érthetetlenül, mintha elfelejtett volna teniszezni. „Ebben az évben az egyetlen jó eredményem a Brooke-kal kötött házasságom volt." Feleségével Los Angelesbe költözött, boldogan élt és lecsúszott a világranglista 141. helyére. Az év végén a Las Vegas-i tornán szabad kártyával indulhatott, s végre győzni tudott. Lassan magára talált, a tavalyi évet a 6. helyen zárta. Áprilisban, a hongkongi torna döntőjében legyőzte Boris Beckert, a mérkőzés után derült égből a villámcsapásként bejelentette: elválik Brooke Shieldstől. A szakítás nem rendítette meg Agassit, sőt egyre följebb és följebb tört. Csak egy Grand Slam-viadalon nem nyert még, bár korábban kétszer is bejutott a Roland Garros fináléjába; 1990-ben az ecuádori Gomez múlta fölül, egy éwel később Jim Courier. Nyolc év elteltével kínálkozott újra lehetőség. Andrej Medvegyev ellen képes volt 0:2-ről fordítani, talán egy kicsit az időjárás segítségével is. Harminc év elteltével, Rod Laver után ő az ötödik játékos a sorban, aki mind a négy Grand Slam-tornagyőzelmet begyűjtötte. Andre Agassi végleg bevésette nevét a Hírességek Csarnokába. A hölgyek között is történt egy nagy visszatérés. A harmincesztendős Steffi Graf, aki korábban csúcsteljesítménynek számító 377 héten át vezette a WTA-listát, 22 Grand Slam-diadalát ünnepelhette, összesen 107 tornát nyert. A bruhli születésű szőkeség három világklasszist legyőzött, mind volt már világelső: a negyeddöntőben Davenportot, az elődöntőben Szeles Mónikát, végül a fináléban Martina Hingist; utóbbi nem volt könnyű eset. Két óra huszonnégy perc játék után a svájci kislány hisztérikusan lerohant a pályáról, csak édesanyja, Melánie Molitor tudta lecsillapítani. Graf szeme is könnyezett, de egész más okokból. „Feszült találkozó volt, neked még sok lehetőséged lesz a French Openen nyerni. Hagyd abba a sírást, mert én sem állom meg" - vigasztalta Steffi, aki minden téren jobbnak bizonyult. Mind a 15 ezer néző neki szurkolt, és a találkozó után a nevét skandálta. Tizennégy évesen, 1983-ban lépett először pályára a Roland Garroson. Sérülésein, családi gondjain sikeresen túltette magát. Ha Martina Steffi nyomába akar lépni, még van mit tanulnia. A French Openen már leengedték a rolót. Következik Wimbledon. Ön is úgy látja, hogy az említett két találkozó negatív összképet „festett" a csapatról? Szerintem nem. Szeretném megemlíteni, hogy a válogatott elsődleges célja az olimpiai részvétel volt. Ez pedig június 4-én, a litvánok ellen a mi javunkra dőlt el. Legyőztük a címvédőt és kijutottunk Sydneybe. Roland Garros. E név hallatán talán nincs ember, akinek ne a tenisz jutna eszébe. Ő volt az az ember, aki 1913-ban a világon elsőként repülte át a Földközi-tengert. Három héttel az I. világháború vége előtt eltalálták a repülőgépét, 32 évesen meghalt. JÁN HUDOK Bár Garros nem volt teniszező (rögbizni viszont állítólag egészen jól tudott), a fehér sport négy francia muskétása, Brugnon, Borotra, Cochet és Lacoste ragaszkodott hozzá, hogy a szerencsétlenül járt pilótáról nevezzék el a boulogni pályát. Mindez 1928-ban történt, pedig már 1891 óta rendszeresen megrendezték a francia nyílt teniszbajnokságot. A 108. French Open tucat számra szolgáltatott váratlan eseményeket. Először Pete Sampras mondta fel a szolgálatot, számára a második fordulójelentett végállomást, s már az első találkozón is szenvedett a Costa Ricai-i Marin ellen. Már egy rakás viadalt megnyert a huszonnyolc esztendős Sampras: ötször Wimbledonban, négyszer a US Openen, kétszer az Australian Openen, de az Eiffel-torony alatt a legjobb eredménye egy elődöntő volt 1996-ban. A párizsi salak átka évről évre új kihívást jelent a görög származású jenkinek. Az idő azonban ellene dolgozik: minél korosabb lesz, annál kevesebb eséllyel szállhat harcba a leglassúbb borítású pályán. Ken Rosewall, John Newcombe, Arthur Ashe, Mats Wilander, Guillerme Vilas, John McEnroe, Jimmy Connors, Björn Borg, Ivan Lendl, Boris Becker és Stefan Edberg után Pete lehet a következő legendás teniszező, akinek a Grand Slam-sorozatból egyetlen trófea hiányzik. „Nagyon szerettem volna nyerni. Jövőre újra megpróbálom. Á párizsi torna túlságosan kecsegtető ahhoz, hogy végleg letegyek a győzelemről. Ha kell, 30 évesen is eljövök" - mondta Sampras az Andrej Medvegyevtől elszenvedett vereség után. Ekkor még kevesen sejthették, hogy az ukrán játékos megállíthatadan lesz a döntőig. A 24 éves kijevi harcost már szinte nem is vette komolyan a szakma. Húszéves profi pályafutása alatt tizenegy tornagyőzelmet harcolt ki. Az elsőt még 17 évesen Genovában, az utolsót két tavalyelőtt Hamburgban. A világ élvonalába viharos gyorsasággal került be: 1993-ban az ATP-ranglista 6. helyén állt. Valószínűleg a dicsőség hamar a fejébe szállt, így eshetett meg, hogy a French Open előtt a Steffi Graf Párizsban mindig otthon érzi magát 1998, berlini világbajnokság 58:86), ezúttal azonban ők húzták a rövidebbet (89:83). A négy közé, tehát egyúttal Sydneybe is Szlovákia válogatottja jutott. Az éremvadászatra már elfáradtak Hejková védencei, de a lényegen ez mit sem változtat. Franciaország az elődöntőben, Oroszország a harmadik helyért vívott csatában bizonyult jobbnak. Ez a két mérkőzés kisebb csorbát ejtett a válogatott hírnevén, de mit lehet csinálni. Az okokról, a benyomásokról és a végeredményről Natália Hejkovát kérdeztük. ségeikhez mértük. Nem hinném, hogy többet ki tudtunk volna belőlük hozni. Az utolsó két mérkőzésen nyújtott teljesítményt illetően figyelembe kell venni bizonyos tényezőket. A lányok többsége kimerítő idényt zárt. Szinte mindegyik sérüléssel küszködött és biztosan szívesebben pihentek volna. Ezért nem volt könnyű rövid idő alatt összerázni a társaságot és felkészíteni ilyen nagy versenyre. Ezeket az összefüggéseket is látni kell. A két szélső, Žirková és Luptáková sérülés miatt nem játszott ideális formában. De a franciák 27, az oroszok 29 ponttal dobtak többet. Az emberben akaratíanul is felmerül a kérdés: nem lehetett volna javítani a formaidőzítésen? Nem sok minden változott volna az elért eredményekhez képest. A teljes felkészülést a játékosok képességeihez és a klubon belüli köteiezettDobrovičová egyik fontos kísérlete a sok közül Az elődöntőben az égiek is Agassivel voltak (TA SR-felvételek)