Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-11 / 133. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 11. A TÉMA: AZ ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ ^ Az önkéntes tűzoltók versenye nemcsak versengés, hanem nevelés, felkészülés A Dunaszerdahelyi járás minden községében van önkéntes tűzoltó testüJet A tűzesetek száma, az okozott kár értéke, illetve a halálesetek és a sebesülések száma a tűzeset okának szempontjából A tűz oka a tűzesetek száma kár(korona) sebesültek halottak Szándékos tüzokozás 154 14 034 900 0 6 Gyermekek és szellemi fogyatékosok 114 1 421 000 0 0 Felnőttek figyelmetlensége 1 648 17 809 200 12 11 Fűtőberendezések meghibásodása 75 4 549 600 0 3 Egyéb üzemi meghibásodások 267 16 962 800 1 10 Öngyulladás 8 204 900 0 0 Robbanás 4 794 000 0 4 Egyéb ismert okok 36 17 347 800 4 2 Ismeretlen okok 136 81 413 100 0 Az idei év első negyedévében a mezőgazdaság volt a „leggyúlékonyabb" Tűzvédelmi statisztika A felmérések azt mutatják, hogy az idei év első negyedében a legtöbb tűzeset a mezőgazdaságban tör­tént, konkrétan 610 (az összes tűz­eset 24,9 százaléka), ami 6 millió korona közvetlen kárt, illetve egy személy halálát okozta. Ugyaneb­ben az időszakban a lakásokban 398 alkalommal (16,3 százalék) keletkezett tűz, s a kár csaknem 19 korona. A lakástüzekben 10 ember életét vesztette, 33-an megsebe­sültek. Közlekedési jellegű tűzese­teknél 155 esetben (6,3 százalék) avatkoztak be a tűzoltók, a kár több mint 28 millió korona. Né­gyen életüket vesztették, ketten pedig megsebesültek. Hogyan alakult a statisztika az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva? 1999 első negyedéve 1998 első negyedéve Tűzesetek száma 2442 6341 Közvetlen kár (korona) 154 537 300 113 768 100 Haláleset 17 21 Sebesülések 44 48 Megmentett érték (korona) 680 271 000 1 242 592 000 Az oldal anyagát írta: Gaál László A természeti katasztrófáknál az esetek többségében a tűzoltók az első mentők Nem kell mindig tűz Az önkéntes tűzoltók, mint a nevük is mutatja, kizárólag önkéntes alapon végzik te­vékenységüket, de ettől még nekik is szükségük van a rendszeres gyakorlatozásra, felkészülésre. A hangsúly a megelőzésen van INTERJÚ A Szlovákiai Önkéntes Tűzoltók Szervezetének dunaszerdahelyi já­rási testülete a maga 3348 tagjával az ország legnagyobb járási szer­vezete. Czajlik Jenővel, a testület ügyvezető elnökével a tevékeny­ségről beszélgettünk. sú tűzoltókocsink. Nagyon fontos, hogy a községi önkormányzatok és a polgármesterek is érzik: minden községben biztosítani kell a tűzvé­delmet. Törvény mondja ki, hogy a község területén a községi testület és személyesen a polgármester fe­lelős a tűzvédelem biztosításáért. Ehhez pedig nagyon sokszor szük­és ha tűzesetet jelentenek be a hi­vatásos alakulatnál, az ügyeletes értesíti a polgármestert és az ön­kéntes testület parancsnokát is, hogy a riassza a saját egységét. Sok esetben egyszerre érkezünk a tűz­höz a hivatásosokkal és közösen veszünk részt az oltásban. Tavaly 48 ilyen eset volt a járásban. Embereket mentenek ki (A szerző felvételei) ÖSSZEFOGLALÓ Sosem tudhatják, mikor kell szem­beszállniuk a lángokkal. Ám ha éles bevetésre nem is kerül sor, ak­kor is bizonyíthatnak - mégpedig a tűzoltóversenyeken. Rendszere­sen megrendezik a körzeti, a járá­si, a kerületi és az országos verse­nyeket, de vannak külön verse­nyek a gyermek- és ifjúsági csapa­tok számára. A gyermekek már az alapiskola alsó tagozatán bekap­csolódhatnak a vetélkedőbe. A következő csoportot a 6.-8. osz­tályosok alkotják, és külön kate­gória az ifjúsági csapat 18 éves ko­rig. A versenyzők különféle „ver­... már az alapiskola alsó tagozatán bekapcsolód­hatnak a vetélkedőbe. senyszámokban" mérik össze el­méleti és fizikai felkészültségüket. A leglátványosabb talán a tűztá­madás, ahol ugyan nincs tűz, de a vízsugárral éppen úgy kell „célbalőni", mintha a tűzfészek lenne a cél. Itt a tűzoltók szívató és támadó vezetéket készítenek, vi­zet szívatnak és a vízsugárral egy bizonyos átmérőjű nyíláson ke­resztül időre kell megtölteniük egy tízliteres tartályt. Az értékelésnél a végrehajtás ideje számít. A következő versenyszám az úgynevezett staféta. Ez nyolc­szor ötvenméteres szakaszból áll, s minden szakaszon bizonyos, tűz­oltással kapcsolatos tevékenységet kell elvégezni. Például az elosztóra Az számít, hány perc alatt végzik el a feladatot rákapcsolni a B tömlőt, a C tömlő­re a C sugarat, a szívóvezetékre a szívókosarat stb. Közben pedig le­futni a távokat, s mindezt szintén időre. Az elméleti vetélkedőn pe­dig a tűzvédelmi előírások terén szerzett ismereteiket mérik össze a versenyzők. A versenyek lényege nemcsak a versengés, hiszen a gyermekek esetében a szabadide­jük hasznos eltöltését és nevelésü­ket ís szolgálja, a felnőttek eseté­ben pedig a tapasztalatszerzésen kívül lehetőséget nyújt az egyes önkéntes testületek felkészültsé­gének felmérésére. Úgy tudom, mint mindenütt, a tűzoltótestületekben is nagy gond a pénzhiány. A műszaki felszereltségben ez hogyan mu­tatkozik meg? A Dunaszerdahelyi járás a legjob­ban felszerelt járások közé tarto­zik. A járás területén 17 tűzoltó tartálykocsis kivonuló egység van, Czajlik Jenő: Nagy hangsúlyt fektetünk az ifjúság nevelésére ezenkívül van 14 darab Avia típu- (A szerző felvétele) A víz ellen is harcoltak Milyen szervezeti alapon mű­ködnek az önkéntes testületek? Ajárási szervezetnek 81 helyi tes­tülete van. A Dunaszerdahelyi já­rásban egyetlen olyan község sincs, ahol ne lenne önkéntes tűz­oltó testület. A szervezet tagsága és vezetősége is önkéntes alapon működik, a járási szervezetnek mindössze két fizetett vezetője van. Természetesen együttműkö­dünk a hivatásos tűzoltókkal is, nekik Dunaszerdahelyen van ala­kulatuk, illetve Somotján és Nagymegyeren egy-egy kihelye­zett testületük. Milyen tevékenységet folytatnak az önkéntes tűzoltók? Nem csupán attól tűzoltó a tűzol­tó, hogy eloltja a tüzet. Megelőző tevékenységet is végzünk, ezen van a fő hangsúly, s ha ez nem si­kerül, akkor jön a beavatkozás. Nevelő munkát is végzünk az isko­lákban, szakkörökön foglalkozunk a tűzmegelőzésre való neveléssel. A járásban 25-30 gyermek- és ifjú­sági valamint 85-90 felnőtt tűzol­tó raj működik, és évente egyszer járási versenyen mérik össze a tu­dásukat. Az idén ez május 28-án Somorján volt. A verseny jó alka­lom az egyes testületek felkészült­ségének feltérképezésére is. Átfo­gó képet kapunk arról, hogy a tűz­oltók hogyan vannak felkészülve a tűzbeavatkozásra, milyen a szak­mai tudásuk, illetve azt is felmér­hetjük, hogy milyen szintű a tech­nikai felszerelésük. 25-30 gyermek- és ifjúsá­gi valamint 85-90 felnőtt tűzoltó raj működik... séges az önkéntes tűzoltók segítsé­ge is, ugyanis a hivatásos tűzoltók egyrészt létszámban maradnak el attól a szinttől, ami egy járásban megkövetelhető lenne, másrészt ha egyidőben több helyen van tűz, akkor elsősorban a helybelieknek kell felkészülten beavatkozniuk. Hosszú ideig az volt a helyzet, hogy az önkéntes tűzoltótestüle­tek állandóan készültek, gyakorla­toztak, de a községekés az üzemek valahogy mindig azt várták el, hogy a hivatásos tűzoltók avatkoz­zanak be, hiszen azért fizetik őket. Ma már sikerült ezen változtatni, Az önkénteseket csupán a lelke­sedés hajtja, vagy valamilyen anyagi megbecsülésben is része­sülnek? Egyelőre az a helyzet, hogy a mun­kát a tűzoltó lelkesedésből végzi. Sokszor a családban apáról fiúra száll a hagyomány. Ha a község­nek van rá anyagi lehetősége, ese­tenként adhat valamilyen jutal­mat, de semmiképpen nem fize­tést. Ha semmit nem tud adni, az önkéntes tűzoltók akkor is végzik a dolgukat. Szerintem a fejlett euró­pai országoktól át kellene vennünk azt a gyakorlatot, hogy azoknak, akik többet adnak a társadalom­nak, azt a társadalom is viszonoz­za nekik. Például a bevetési egy­ségben lévő tűzoltók adókedvez­ményben vagy egyéb állami elő­nyökben részesülnek, (gl) ÖSSZEFOGLALÓ A statisztikai adatok szerint Szlo­vákiában az idén naponta 27 tűz ütött ki. Már ez is elegendő lenne ahhoz, hogy a tűzoltóság fontossá­gát bizonyítsa, pedig ez korántsem teljes adat. Hiszen nem tartalmaz­za azoknak az eseteknek a számát, amikor a tűzoltók a megelőző te­vékenységükkel hárították el a tűz keletkezését. És akkor még nem szóltunk arról, hogy a tűzoltóknak nemcsak a tűzoltás, vagy a tűz­megelőzés a dolguk. Közúti bal­eseteknél embereket mentenek ki az összeroncsolódott gépkocsiból, környezetkárosító anyagokat távo­lítanak el a balesetek helyszínéről, figyelmetlen gyerekeket mentenek ki a kútból, öngyilkosjelöltet szed­nek le a toronyház párkányáról és még sorolhatnánk. Tavaly a tűzön kívül leginkább a víz elleni harc­ban, az árvízsújtotta területeken végzett munkájukkal jeleskedtek a tűzoltók, mind a hivatásosak, mind az önkéntes testületek tagjai. Például 1998. július 20-án, ami­kor több kelet-szlovákiai községre úgy zúdult az eső, mintha dézsá­ból öntötték volna, ráadásul tyúk­tojás nagyságú jégdarabok hullot­tak az égből. (Nem hivatalos for­rások szerint Renčišov községben 0,4 kg tömegű jégdarabot is talál­tak.) Az égszakadás délután há­romkor kezdődött, és fél órán be­lül már jelezték az első árvizet. 16,05 órakor a sabinovi járási tűz­oltótestület volt az első, amelyik hozzálátott a mentési munkálatok­hoz, majd hozzájuk csatlakoztak a szomszédos járások tűzoltói. Ké­sőbb is ők működtek együtt a heli­kopteres mentőalakulattal és 26 személyt segítettek kimenteni a vízzel elárasztott területről. To­vábbi 30 embert csónakokkal, va­lamint hegymászó felszerelés és egyéb eszközök segítségével szin­tén a tűzoltók mentettek ki. Első­ként ugyancsak a tűzoltók siettek segíteni tavaly november 5-én, amikor az Ung folyó vízszintje egyetlen nap alatt 8,5 métert emelkedett. Szobránc, Nagymi­hály és Tőketerebes térségében a tűzoltók nemcsak csónakokkal se­gítették a mentést, hanem iszap­szivatyúkkal is a lakosok segítségé­re siettek, hogy az elárasztott pin­cékből, alagsorokból kiszivattyúz­zák a vizet és a hordalékot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom