Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-10 / 132. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fOgyaszTóK ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 10. Korea-közi tengeri incidens Tokió. Öt észak-koreai őrhajó lépte át tegnap a két Koreát elválasztó képzeletbeli tenge­ri határvonalat, és a dél-kore­ai naszádok felszólítása elle­nére sem távozott. A két Ko­rea között a feszültség alig két héttel az előtt éleződött ki új­ból, hogy a szöuli és phenjani kormány képviselői Peking­ben felújítják a több mint egy éve felfüggesztett párbeszé­det, tárgyalnak majd a család­egyesítésről és a dél-koreai se­gélyekről. Kedd este hasonló­an demonstratív harátsértés történt, Észak-korea viszont teljesen eltérően írja le a tör­ténteket, azt állítva, több dél­koreai hadihajó hatolt be a KNDK vizeire.' (MTI) Túl sokáig tart a számlálás Tokió. Az indonéz pártok ag­godalmukat fejezték ki ami­att, hogy választási csalások miatt tart olyan sokáig a hét­fői parlamenti választásokon leadott szavazatok össze­számlálása. A választási bi­zottság azt ígérte, hogy a 44 év után rendezett első demok­ratikus választások előzetes eredményét egy-két napon belül közzéteszi. Abdurrah­man Wahid muzulmán politi­kai vezető már azt vetette fel: szükségkormányt kell felállí­tani, amennyiben választási csalásokra derül fény. Gya­núsnak tartja, hogy egyes he­lyeken a választási urnákat a biztonsági erők elit egységei őrzik. (MTI) Az ET megrótta Törökországot Strasbourg. Az Európa Ta­nács (ET) végrehajtó szerve, a miniszteri bizottság megdor­gálta Törökországot, men rendfenntartó erői sorozato­san és súlyosan megsértik az emberi jogokat az ország kur­dok lakta területein. Ez az el­ső alkalom, hogy a bizottság ennyire szigorúan jár el a 41 államot tömörítő ET egyik tagjával szemben. Több mint két éve az Emberi Jogok Euró­pai Bizottsága tucatnyi eset­ben marasztalta el Ankarát, a figyelmeztetések azonban ha­tástalanok maradtak. (MTI) II. Abdullah jordán király teg­nap formálisan végleg elfoglal­ta az ország trónját, amit a ta­valy elhunyt apjától, Husszein királytól örökölt meg (TA SR) Juszt László nem adja fel Budapest. Panasszal fordul az adatvédelmi biztoshoz Orosz Balázs, az államtitok­sértéssel gyanúsított Juszt László ügyvédje, ugyanis vé­leménye szerint alaptalanul minősítették államtitokká a Kriminális című hetilapban közölt, az úgynevezett megfi­gyelési üggyel kapcsolatos dokumentumokat. Mint is­meretes, az ügy nyomán Juszt Lászlónak felmondott a Magyar Televízió. (MTI) Bonn/Brüsszel/Belgrád. A német vezérkari főnök sze­rint tegnap gyakorlatilag le­állt a Jugoszlávia elleni légi hadjárat, a NATO brüsszeli központjában és a washing­toni Fehár Házban azonban szinte azonnal cáfolták a közlést. MTI-HÍR Szerda reggel gyakorlatilag meg­szűntek a légi csapások — mondta Bonnban Hans-Peter von Kirchbach, a német hadsereg ve­zérkari főnöke, s kijelentette, ez politikai jelzés Belgrád felé. „A légi hadműveletek folytatód­nak. Senki sem hozott döntést a le­állításukról vagy felfüggesztésük­ről" -jelentette ki Jamie Shea szó­vivő. Hozzátette: egy ilyen döntést a NATO brüsszeli nagyköveti taná­csának kellett volna meghoznia, márpedig ilyesmi nem történt. A NATO katonai szóvivője, Walter Jertz tábornok a Reuters szerint azt felelte a kérdésre, hogy amikor elindult a belga főváros közelében lévő monsi NATO-főhadiszállás­ról, „változatlanul harcoltunk". A jugoszláv fővárosban szerda reg­gel megszólaltak a légiriadó végét jelző szirénák. A kedd este kezdő­dött riadó idején a NATO semmi­lyen légi tevékenységét nem jelez­ték Belgrád fölött. Éjszakai NATO­akciót csak Koszovóból jelentet­tek, három robbanás rázta meg a dél-koszovói Prizren térségét. A ju­goszláv polgári védelem parancs­nokságának közlése szerint rakéta csapódott be az Urosevac és Stimlje közötti térségbe. Még kedden találkozott egymással Knut Vollebaek, az Európai Az ukrán elnökválasztási kampány előtt bezáratás fenyeget egy magántelevíziót Kucsma támadása egy tévé ellen MTI-HIR Kijev. Az STB nevű független kije­vi televíziót bezárás fenyegeti, mi­vel az őszi elnökválasztás előtt nem hajlandó támogatni Leonyid Kucsma elnök újraválasztási kam­pányát - írta szerdán az Intelnews hírszolgálat. Dmitro Prikordonnij, az STB ügy­vezető elnöke elmondta: a televí­zió független, hírkezelése pedig semleges lesz, ez azonban nem biztos, hogy elegendő az életben maradáshoz. Prikordonnij leszögezte: az STB nem áll egyik elnökjelölt mögé sem, és egyenlő teret akar szentelni az összes jelölt bemutatásának. Ez az elv viszont nem tetszik a kormány­nak, amely a saját játszmájába akar­ja belekényszeríteni a televíziót. Az STB vezetése azután döntött a nyilvánosság elé vonulásról, hogy egyértelművé vált a végrahajtó ha­talom nyomása. A televízió műkö­dését eddig a legkülönbözőbb bü­rokratikus akadályokkal próbálták meg lehetetlenné tenni - ezek kö­zött vannak a különféle állami ellen­őrző intézetek, például a kijevi jár­ványügyi intézet zaklatásai. Az országos frekvencia-felügyeleti bizottság már be is tiltotta az STB-t a sugárzási engedély lejárta miatt. Ám a televízió szerint ez a lépés jog­ellenes volt, az STB-t megfosztották az engedély meghosszabbításának lehetőségétől. A központi hatalom nyomása személyes fenyegetések formájában is megjelenik; a televí­zió végrehajtó tanácsának fejét már több ízben figyelmeztették: életével játszik, ha a televízió műsorai nem változnak meg. Kormányváltásra kerülne sor, ha a közeljövőben választásokat tartanának Romániában Vesztene a román kormánykoalíció MTI-HIR Bukarest. Ha most tartanának vá­lasztásokat Romániában, a kor­mánykoalíció simán veszítene, Emil Constantinescu államfő pe­dig alulmaradna Ion Iliescu volt el­nökkel szemben - derült ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a Nyílt Társadalom Alapítvány megrendelésére készített május­ban a Metro Media Transilvania intézet. A szerdai román lapokban megje­lent közvélemény-kutatási ered­ményeket minden értékelő írás egybehangzóan fordulatként em­legette. A törvényhozási választá­sokat tekintve a jelenlegi kor­mánykoalíciót alkotó Román De­mokratikus Konvenció (CDR) 22, a Demokrata Párt (PD) 7, a Romá­niai Magyar Demokrata Szövet­ség 6 százalékot kapna.Ezzel szemben az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) egymaga a szavazatok 39 százalékát kapná meg, a Szövet­ség Romániáért párt (ApR) 11, a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt pedig 10 százalé­kot szerezne. Az államfői tisztért folytatott ver­senyben Ion Iliescu, a PDSR elnö­ke kerülne az élre a szavazatok 35 százalékával, Emil Constanti­nescu jelenlegi államfőt a válasz­tók 26 százaléka bízná meg újabb mandátummal. Kettejük párvia­dalába csak Teodor Melescanu szólhatna bele 16 százalékkal. A kormánykoalíció gerincét alkotó CDR visszaesése tartós folyamat­nak bizonyult. 1997 márciusában 51, egy évvel később pedig 34 szá­zalékot jósoltak neki a közvéle­A magyar köztársasági elnök amerikai útja Göncz a Fehér Házban és a kongresszusban Nehéz gyerekkor. A koszovói albán gyerekek NATO-bombázókkal játszanak a menekülttáborokban, gondolatban szórják a bombákat (TA SR-felvétel) Bonnban tegnap bejelentették a csapások leállítását, Brüsszel és Washington cáfolta ezt Ellentmondásos hírek MTI-HIR Washington. Göncz Árpád ma­gyar köztársasági elnök kedden az amerikai kongresszusban tett lá­togatást. A szenátus külügyi bi­zottságának köszönetet mondott Magyarország NATO-csatlakozá­sának előmozdításáért. Nagy hangsúlyt kaptak a koszovói konf­liktussal kapcsolatos kérdések, mindkét fél fontosnak nevezte Szerbia nemzetközi elszigeteltsé­gének megszüntetését. Richard í.ugar szenátor nagylelkű ajánlat­nak nevezte azt a magyar indít­ványt, hogy Magyarországon hoz­zák létre a délkelet-európai térség újjáépítésének regionális köz­pontját. A találkozó után Göncz Árpád megkoszorúzta a kongresz­szus épületében lévő Kossuth-em­lékművet. Este a Fehér Házban díszvacsora zárta a magyar állam­fő látogatásának hivatalos szaka­szát. Pohárköszöntőjében Göncz kitért a délszláv problematikára is. Megállapította, „ha a lángokat nem oltjuk el, a következő áldozat bármely népcsoport lehet. A nem­zeti kisebbségek léte fontos politi­kai tényező a mozaikszerű Közép­és Kelet-Európában, ahol a kultu­rális értelemben vett nemzet és a jogilag meghatározható állam ha­tárai nem feltétlenül esnek egybe. A kisebbségek érdekeit, szem­pontjait figyelmen kívül hagyni helyrehozhatatlan hiba. A megöl dást a határok átjárhatóvá tétele, a kisebbségi sorban élők szociális és kulturális életkörülményeinek javítása jelentheti." A magyar köz­társasági elnök tegnap Chicagóba repült, ahol Illinois állam és a vá­ros vezetőivel, valamint jelentős amerikai üzleti csoportok képvise­lőivel találkozik. Prága katonákat küld a koszovói brit-szektorba Cseh felderítő század Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) vezetője és Kofi Annan ENSZ-főtitkár. A ta­lálkozón a két vezető megbeszé­léseket folytatott az ENSZ háború utáni koszovói szerepvállalásá­ról. Az ENSZ a jövőbeli koszovói rendőri erőt felügyeli majd, az EBESZ pedig mintegy ezer megfi­gyelővel visszatér Koszovóba és részt vesz a bírói rendszer és he­lyi közigazgatás újjáépítésében. Tegnap egyetértésre jutott Ukraj­na, Bulgária és Románia a Jugo­szláv háború utáni helyreállítási erőfeszítések összehangolását il­letően. A tervezet fő célja a dunai hajózás helyreállítása lesz. Leonyid Kucsma ukrán elnök is­mét felajánlotta: Ukrajna közvet­lenül részt vesz a koszovói válság békés rendezésében, szükség ese­tén békefenntartókat küld a tér­ségbe. MTI-HÍR Prága. Csehország egy legfeljebb 150 katonából álló felderítő szá­zadot küld Koszovóba, amely a KFOR-erők keretében várhatóan a brit szektorban fog tevékeny­kedni. A cseh kormány kedd esti rendkívüli ülésén született dön­tését még a képviselőháznak is jóvá kell hagynia. Jan Kavan kül­ügyminiszter eredetileg egy 550 tagú egység kiküldését javasolta, de ezt a kormány az ország gaz­dasági lehetőségeire hivatkozva elvetette. Vladimír Vetchý védelmi minisz­ter szerint a felderítő század vár­hatóan július l-jétől tevékeny­kedne, fenntartása idén 243 mil­lió cseh koronába kerülne. A jövő évi tervezett költségvetés 456 millió korona. „A védelmi tárcá­nak erre a célra semmi pénze nincs" - mondta Vetchý. A miniszter hangsúlyozta, hogy cseh katonák csak abban az eset­ben mennek Koszovóba, ha a rendfenntartást az ENSZ Bizton­sági Tanácsa jóváhagyja. A parla­menti politikai pártok - a kom­munisták kivételével - már jelez­ték, hogy támogatni fogják a szá­zad kiküldését. A brit exminisztert simán leültetik, ha bűnös A sajtóper visszaütött mény-kutatások. A PDSR viszont az elmúlt hónapokban ugrott az élre, mivel esetében a megfelelő előrejelzések 29, illetve 22 száza­lékot mutattak. A románok többsége nem bízik a vezető politikusokban: Iliescu ese­tében a bizalmatlansági index 56 százalék, Constantinescu eseté­ben pedig 64. A felmérést végző intézet szerint pontosan megállapítható a román választók rétegződése: a PDSR és a PRM a baloldalon, a CDR a jobb­oldalon áll. A román választók 66 százaléka úgy ítélte meg, hogy az ország je­lenleg rossz irányban halad. A leg­súlyosabb gondnak az életszínvo­nalat tartják, s többségük úgy érzi hogy jövőre hasonlóan rossz, vagy romló kilátásokkal kell szembe­néznie. MTI-HIR London. Hamis tanúvallomás, az igazságszolgáltatás hamis célok­ra való felhasználása miatt 18 ha­vi börtönbüntetésre ítélte a lon­doni felső bíróság Jonathan Aitkent, John Major tory minisz­terelnök egykori kabinetjének tagját. A korábban a védelmi minisztéri­um beszerzéseiért felelős állam­miniszterre egy általa indított sajtóper ütött vissza. A politikus magasan szárnyaló karrierjének csúcsán, 1995-ben kényszerült távozni a konzervatív kormány­ból, miután a The Guardian napi­lap és a Granada televízió felfed­te, hogy egy két évvel korábbi pá­rizsi hétvégéjének számláját a brit hadiipari termékek után ér­deklődő szaúdi uralkodó család állta, és Aitken ezzel súlyosan megsértette a kormánytagokra vonatkozó magatartási kódexet. A politikus, akire akkor úgy te­kintettek, mint a konzervatívok majdani kormányfőjelöltjére, „keresztes hadjáratot" hirdetett a sajtó ellen, és jóhírének megron­tása miatt beperelte a The Guardiant és a Granada televízi­ót. A több mint két évig tartó pe­reskedés során Aitken hamis ta­núkkal, köztük saját kiskorú lá­nya vallomásával próbálta iga­zolni, hogy Párizsban tartózkodó családja fizette a neves Ritz szál­lóban eltöltött napokat. Tavaly azonban kiderült, hogy sem fele­sége, sem leánya nem volt vele a francia fővárosban a sajtó által titkos fegyvereladási tárgyalá­soknak nevezett hétvégén. Aitken töredelmesen bevallotta, hogy félrevezette a bíróságot. A 18 havi büntetésnek legalább a felét le kell töltenie. Az ítélethir­detés után Anglia legszigorúbban őrzött fegyintézetébe, a londoni Belmarsch börtönbe szállították. Egyben arra kötelezték, hogy megtérítse a per több mint két­millió fontos költségét, amire a politikus teljes vagyona ráment, és már hetekkel ezelőtt kénytelen volt csődöt jelenteni. Massimo D'Alema szerint a NATO elszámította magát Kivételes csapás MTI-HÍR Róma. A NATO nem a világ csend­őre, az egyoldalú akció a jövőben nem jelenthet szabályt, a koszovói beavatkozás kivételes eset volt ­jelentette ki az olasz miniszterel­nök. Massimo D'Alema szerint az Észak-atlanti Szervezet védelmi szövetség, de látva az ENSZ bé­nultságát, nem maradhatott tét­len. Szerinte a Nyugat akkor kö­vette el a legnagyobb tévedést, amikor alábecsülte Belgrád ellen­állását és azt hitte, hogy néhány napi bombázás megoldja a kér­dést. „A jugoszláv kormány meg­tervezte, hogy ránk zúdít egy ször­nyűséges menekültbombát, betel­jesítve a végső etnikai megoldás gyűlöletes tervét" - hangsúlyozta egy olasz lapnak adott interjújá­ban a miniszterelnök. Massimo D'Alema ellenzi, hogy Szlobodan Milosevics személyé­nek távozásától tegyék függővé Szerbia segélyezését, de szerinte is mindemellett fennmarad a „Mi­losevic-probléma". „Nem lehet megengedni, hogy egy Szaddám Husszein legyen Európa szívében" - mondta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom