Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-08 / 105. szám, szombat

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 10. TANÁCSADÓ Újra a szabadságról Sz. L.: Cégünk vezetősége nemrég új utasításokat adott ki. Többek között azt is elren­delték, hogy a szabadságot mindenki abban az évben kö­teles kivenni, amelyik évért a szabadság jár, és hogy orvos­hoz ezentúl munkaidőben csak egészen kivételes esetben mehetünk. Joga van a munkál­tatónak ilyen utasítások kiadá­sára? A szabadságról azt hal­lottam, hogy az még a rákö­vetkező évben is kivehető. FEKETE MARIAN A Munka Törvénykönyve 108 §.-ának első bekezdése szerint a szabadság kiadásának időpont­ját a munkáltató határozza meg az illetékes szakszervezeti szerv előzetes hozzájárulásával elké­szített terv szerint és úgy, hogy az alkalmazott a szabadságát rendszerint egy összegű idő­szakban és a naptári év végéig kimeríthesse. A szabadságok ki­adására vonatkozó terv készíté­se során figyelembe kell venni ugyan az alkalmazott jogos ér­dekeit is, de látni kell, hogy a jelenlegi szabályozás elsősor­ban a munkáltató jogaira helye­zi a hangsúlyt. A munkáltató­nak van lehetősége arra, hogy az alkalmazottat bármikor sza­badságra küldje. A munkáltatók ezt a gyakorlatban szerencsére rendszerint nem használják ki, illetve nem élnek vissza törvényadta lehetőségeikkel. Ami a másik kérdését illeti, itt ismét a munkáltatójának kell igazat adnunk. A Munka Tör­vénykönyve végrehajtására ki­adott 223/1988 Tt. számú kor­mányrendelet függelékének 1. pontja szerint az alkalmazott­nak munkabérmegtérítéses szabadirőre van joga, ha egész­ségügyi létesíményben kivizs­gáláson vagy kezelésen vesz részt, miközben ez a szabadidő csak a feltétlenül szükséges idő­re jár és csak akkor, ha ezt a ki­vizsgálást vagy kezelést nem le­hetett a munkaidőn kívül elvé­gezni. A kivizsgálást vagy keze­lést például nem lehet munka­időn kívül elvégezni, ha az al­kalmazott belázasodott, és va­lóban sürgős orvosi ellátásra szorul. A munkáltatója nyilván ilyen kivételes esetekre gondolt az utasítása kiadásakor. GAZDASAGI HÍRMORZSÁK Haldokló építőipar Pozsony. Márciusban tovább csökkent az építőipari termelés. Volumene elérte a 4,9 milliárd koronát, ami 26,9 százalékos csökkenést jelent az előző év hasonló időszakához viszonyít­va. A szezonális tényezőket fi­gyelembe véve ugyanakkor a termelés 1,8 százalékai nőtt a februárihoz képest. Az első ne­gyedévben 25,8 százalékos csökkenést könyvelhettek el a tavalyihoz viszonyítva, az álla­mi szférában a csökkenés 56 százalékos volt. A magánszek­torban, amely részesedése az építőipari temelésben eléri a 89 százalékot, 19 százalékos csök­kenést mutatott ki. (SITA) Segítség Macedóniának Párizs. Rendkívüli gyorssegély­ként a nyugati országok és a Vi­lágbank 252 millió dollárt sza­vaztak meg Macedóniának a párizsi ülésükön. Ezt a bejelen­tés szerint még az idén 400 mil­lió dollárig növelik. A macedón pénzügyminiszter időben és gyorsan végrehajtott lépésnek nevezte a jelentős támogatásról hozott döntést. Ugyanakkor je­lezte, hogy további adósság­elengedési kéréssel fordul az ál­lami hitelezőket tömörítő Pári­zsi Klubhoz. A klub az elkövet­kezendő egy évben esedékes 360 millió dollárra már ezt megadta, együtt Albániának és Macedóniának. (MTI) Az Európai Unió és a Balkán Brüsszel. Magasabb szintre vinné szerződéses kapcsolatait az Európai Unió a Balkán né­mely államával - közölte Brüsz­szelben az EU bizottságának szóvivője. Ez azt jelentené, hogy a jövőben egyes államok társulásos megállapodási kap­csolatot teremthetnének az EU­val. Brüsszel természetesen kü­lön-külön elbánásban részesíte­né az ottani országokat. Albá­nia már kérte a társult tagi stá­tuszt Brüsszeltől és az április végi luxemburgi uniós tanács­kozáson már Macedónia társu­lási státusza is, mint komoly megfontolásra érdemes kérdés vetődött fel. (MTI) További energiaáremelés? Pozsony. A Szlovák Villamos­művek a villanyáram árának újabb emelését tervezi. Már dol­goznak is az erről szóló javasla­ton, amelyet a gazdasági tárcá­nak nyújtanák be. A végleges döntést azonban a pénzügyi tár­ca hozza meg. A villamosművek az áremeléssel cégük nyeresé­gességét szeretnék elérni. Válto­zás várható az alapáraknál is. Az eddigi helyhez kötött alap­árak módosítására kerül sor. Az új alapárak a biztosíték nagysá­gától függnek majd. (NO) Vetésterületek alakulása Pozsony. A földművelésügyi minisztérium illetékesének tájé­koztatása szerint május harma­dikáig az ország területén 35,2 ezer hektár tavaszi búzát, 206,5 ezer hektár tavaszi árpát (a ta­valyi év azonos időszakához ké­pest 8 800 hektárral többet), 18,6 ezer ha zabot (plusz 1 565 ha), 26,6 ezer ha borsót (mí­nusz 3 6663 ha), 32,7 ezer ha cukorrépát (mínusz 5 318 ha), 2 029 ha korai burgonyát (plusz 99 ha), 64 691 ha magkukoricát (mínusz 14 ezer ha) és 66 ezer ha napraforgót (plusz 20,6 ezer ha) vetettek, illetve ültettek el a gazdálkodók, (-nica) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. május 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,002 Magyar forint (100) 17,931 Angol font 68,223 Német márka 23,009 Cseh korona 1,200 Olasz líra (1000) 23,242 Francia frank 6,861 Osztrák schilling 3,270 Japán jen (100) 34,610 Spanyol peseta (100) 27,047 Kanadai dollár 28,761 Svájci frank 28,008 Lengyel zloty 10,723 USA-dollár 41,667 A telefonigénylések száma az elmúlt év végi árkedvezménynek köszönhetően ugrásszerűen megnőtt Hiányzó műszaki feltételek Komárom. A Szlovák Táv­közlési Vállalat (SZTV) ta­valy október elsejével hir­dette meg országos akcióját, amelynek során kedvezmé­nyes telefonbekötési lehető­ségre hívta fel potenciális ügyfelei figyelmét. V. KRASZNICA MELITTA „Kapcsolódj be 1999 koronáért" ­hirdették öles betűkkel lépten­nyomon az óriásplakátok. Azt, hogy ez hozzáadottérték nélküli ár, már alig olvasható betűkkel tüntették fel. De ne keressünk a kákán is csomót, hiszen az október elsejét megelőző és a január elsejé­től ismét érvényben levő díjszabás­sal szemben az akció ideje alatt va­lóban féláron kínálta e szolgáltatá­sát a vállalat. Természetesen so­kan kaptak is a kedvező alkalmon, és benyújtották telefonigénylésü­ket az SZTV illetékes fiókjához. Legtöbbjük azonban félreértette a helyzetet: a kérvény benyújtása ugyanis nem járt a telefon azonna­li beszerelésével. Csalódniuk kel­lett azoknak, akik abban remény­kedtek, hogy szilveszterkor talán már saját telefonjukon kívánhat­nak boldog új évet ismerőseiknek. Már a húsvét is jócskán mögöttünk van, és a legtöbb igénylő a mai na­pig nem jutott hozzá a várva várt vonalhoz. Az ok egyszerű: hiá­nyoznak a technikai feltételek, nincs kiépítve a bővítéshez szüksé­ges kábelhálózat. Egy dolog ilyen országos akció meghirdetése, és másik a teljesítéséhez szükséges anyagiak biztosítása. És ez utóbbi már gondot okoz. A Dunaszerda­helyi és a Komáromi járásban az iránt érdeklődtünk, hogy mekkora visszhangja volt a múlt év végi ak­ciónak, illetve hogy milyen ütem­ben folyik az igények kielégítése. - Míg 1998. szeptember 30-án 1789 telefonkérvényt tartottunk nyilván, december végén már 3800-at-mondta Domsitz Árpád, a távközlési vállalat dunaszerdahelyi fiókjának kereskedelmi részlegve­zetője. - Ami az igények teljesítését illeti, községenként, sőt, szinte ut­cánként más és más a helyzet. Min­den a kábelhálózat meglététől, il­letve kiépítési ütemétől függ. Ez vi­szont nagyon sok pénzbe kerül. Ilyen szempontból talán Mihályra és Gelle környékén a legrosszabb a helyzet. Az ekecsiek és az apácaszakállasiak viszont remény­kedhetnek, ugyanis körzetükben komplett hálózatbővítés folyik. - A kedvezményes akció ideje alatt, tehát október elejétől de­cember végéig 2798 új igénylés ér­kezett hozzánk, így 1998. decem­ber 31-én összesen 6144 kérvényt tartottunk nyilván - tájékoztatott Mudry Judit, a távközlési vállalat komáromi fiókjának kereskedelmi részlegvezetője. - Évente mintegy 3000 kérvényt tudunk kielégíteni, és az idén is hasonló ütemű bőví­A kérvény benyújtása nem járt a telefon azon­nali beszerelésével. tést terveztünk. Sajnos több mint 150, tíz évnél öregebb kérvény is fekszik még az asztalunkon, ennek az az oka, hogy az adott területen hiányzik a kábelhálózat, illetve foglaltak a meglevő vonalak. Ami Komáromot illeti, itt szinte hete­ken, de legkésőbb egy hónapon be­lül ki tudunk elégíteni minden kér­vényezőt, a két éwel ezelőtt vég­zett digitalizációval egyidejűleg ugyanis megtörtént a kábelek le­fektetése is. Az idei, már jóváha­gyott tervek szerint Paton, Virten és Dunaradványon végezzük a ká­belhálózat bővítését, tehát ezek­ben a községekben év végéig min­den igénylő telefonhoz jut. Most folyik a digitalizáció Csicsó, Ekei Még mindig sokáig kell várni a vezetékes telefon bekötésére. (Somogyi Tibor felvétele) és Lakszakállas körzetében, sajnos ez nem párosul a kábelhálózat bő­vítésével. Részmegoldást jelent a PCM tömörítő berendezések fel­szerelése, amelyek által - a típus­tól függően - egy szabad vonal 4 vagy 10 részre bontható. Ez azt je­lenti, hogy egy helyett 4, illetve 10 igényt elégíthetünk ki. Sajnos ilyen berendezésünk sincs elegen­dő. Mudry Judittól megtudtuk azt is, hogy május végén jelennek meg a Nyitrai kerületre vonatkozó új te­lefonkönyvek, mégpedig két kötet­ben. Az egyik a magánszemélyek, a másik a közületek, vállalkozók telefonszámait tartalmazza. Ezen­túl ugyanis az előbbi kétévente, az utóbbi évente jelenik majd meg. Az illetékesek felhívták a figyelmet arra is, hogy azokért a készüléke­kért, amelyeket az 1998. október elsejétől december 31-éig benyúj­tott kérvények alapján szerelnek fel, az eredetileg meghirdetett ak­ciós árat fizetik az ügyfelek még akkor is, ha igényüket csak hóna­pok, esetleg évek múlva tudják ki­elégíteni. EIB: megemelt hitelkeret az uniós tagjelölteknek Masár szerint a régi hitelcsomag rendezése fejtörést okoz Több pénz térségünknek Agrárium és a bankok HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Több mint 4,7 milliárd eurónyi hitelt adhat az Európai Unió házibankjaként ismert Euró­pai Beruházási Bank (EIB) a 2000 januárja és 2003 júliusa közti 3 és fél éves periódusban Közép- és Ke­let-Európa tagjelölt országainak. A felső plafonként meghatározott 4,725 milliárd eurós hitellehetőség a tíz kelet-közép-európai tagjelölt, illetve Albánia, Bosznia-Hercegovi­na és Macedónia között oszlik meg - derül ki a hivatalos sajtóközle­ményből. Ez az összeg több mint 36 százalékkal magasab, mint a leg­utóbbi időszakban. A tagjelöltek eszerint kedvezőbb elbánásban ré­szesülnek, mint az unión kívüli egyéb területek. Az EIB ugyanis a most zajló időszakhoz képest „csak" 12 százalékkal többet, 9,457 milli­árd eurót helyezhet területén kívül­re, tehát a „külföldre" juttatott köl­csönöknek több mint a fele a tagje­löltekhez kerül. Az is előnyös a tag­jelöltek szempontjából, hogy a hoz­zájuk kerülő EIB-hitel az adott pro­jekt teljes költségének 60 százalé­kát fedezheti. A 2000 első hónapjá­ban záruló jelenlegi időszakban a bank 3,45 milliárd eurót hitelezhet a kelet-közép-európai országok­nak. Ezt később a bank saját javas­latának elfogadása megduplázhat­ta, így az összes kihelyezés megkö­zelítheti a 7 milliárd eurót. A kelet­európai rendszerváltás kezdetétől az EÍB társult államokba irányuló kölcsönei már jócskán meghaladják a 10 milliárd eurót. Az EIB kölcsöneinek java részét ma is az EU 15 tagországa kapja meg. A kül­ső kihelyezés mértékén az Unió nem kíván változtatni. (VG) ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Vladimír Masár, a Szlo­vák Nemzeti Bank elnöke szerint a mezőgazdasági üzemek által 1992 előtt felhalmozott, ún. régi hitel­csomag rendezése komoly fejtö­rést okoz. A lehető legpontosab­ban meg kell határozni, mennyi pénz visszatérülésére számíthat­nak a bankok és milyen összeget nem lehet már behajtani. A keres­kedelmi bankoknak a veszteséges és behajthatatlan hiteleket stan­dard módon, vagyis kötelező tarta­lékalap képzésével kell fedniük. Azok ellen a mezőgazdasági üze­mek ellen, amelyek nem tudnak fi­zetni, csődeljárást kell indítani, és az ebből eredő veszteséget a pénz­intézetek lesznek kénytelenek áll­ni. Mivel a mezőgazdaság a nem­zetgazdaság legnagyobb kockáza­totjelentő ágazatainak egyike, és a bankok hosszú távon több milliárd korona értékű befagyasztott hitelt tartanak számon az agrárszféra ro­vására, nem csoda, hogy csupán korlátozott mennyiségű hitelt nyújtanak a gazdálkodóknak. „Na­gyon egyszerű azt hangoztani, hogy a mezőgazdaság kiemelt ága­zat. A pénzintézetek rendkívül pragmatikusan viszonyulnak az ilyen kijelentésekhez. Ha valaki valamit támogatni kíván, arra pénzt is fordít. A szavak szintjén történő támogatást azonban a bankok könnyen felismerik" ­mondta Masár. Arról is beszámolt, hogy az agrárszféra finanszírozá­sára elkülönített 3 milliárd koro­nából eddig 1,7 milliárdot merítet­tek ki a gazdálkodók, 1,2 milliárd korona jóváírása pedig folyamat­ban van. (-nica) Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, l r db) 19. hét Marha­Sertéscomb Sertés Fagyasztott Friss Zacskós Vaj Köménymagos Péksütemény Kristály­Kerület hátszín (csont oldalas csirke tojás félzsíros tej kenyér (70 g-ig) cukor nélkül) aprólékkal (1 kg-ig) Pozsony 165,00 146,00 69,40 57,14 2,70 13,90 30,60 18,10 1,40 20,00 Nagyszombat 169,40 142,90 79,00 59,10 2,50 12,40 30,40 18,00 1,45 20,20 Trencsén 155,30 132,50 65,90 60,60 2,30 12,10 29,60 15,80 1,40 20,05 Nyitra 169,70 144,75 77,45 58,20 2,40 12,60 31,20 19,20 1,50 19,90 Besztercebánya 163,40 150,40 60,90 58,50 2,30 12,85 29,60 18,40 1,45 19,75 Zsolna 160,70 146,40 68,50 61,90 2,70 14,40 30,80 15,20 1,35 19,95 Kassa 165,95 160,20 72,40 59,30 2,30 13,00 27,70 16,50 1,50 19,80 Eperjes 161,30 149,40 68,50 58,60 2,20 12,70 27,50 16,80 1,50 19,40 Szlovákia 163,84 146,57 70,26 59,17 2,43 12,99 29,68 17,25 1,44 19,88

Next

/
Oldalképek
Tartalom