Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-06 / 103. szám, csütörtök

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 6. Kubai edző kért menedéket Baltimore. Rigoberto Herrera Betancourt személyében a kubai baseball-válogatott egyik edzője kért politikai menedékjogot az Egyesült Államokban - jelentette be New Jersey állam egyik republikánus képviselője. Elmondta, hogy tudomása szerint a kubai küldöttség további két tagja is politikai menedékjogot kért. A 300 tagú küldöttség kedd hajnalban nagy sebesen elutazott az Egyesült Államokból. Herrerán kívül további öt kubai nem jelent meg a repülőtéren, állítólag azért, mert elaludtak. (MTI) Drogbotrány Kolumbiában Bogotá. A kolumbiai hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki egy tartományi kormányzó ellen, mert felmerült a gyanú, hogy mintegy 35 ezer dollár kenőpénzt fogadott el a hírhedt Cali drogkartelltől, amely egyes vélemények szerint a világ kokainkereskedelmének 80 százalékát ez a bűnszövetkezet tartja ellenőrzése alatt. Ha bebizonyosodik a kormányzó bűnössége, akár hét év szabadságvesztésre is ítélhetik. (MTI) Brüsszelben a dalai láma Brüsszel. „Nem a régi Tibet visszatérését kívánjuk, hanem azt, hogy Tibet csatlakozzon a korszerű világ nemzeteinek szellemiségéhez" -jelentette ki a dalai láma. Tibet indiai száműzetésben élő vallási vezetője saját bevallása szerint egyházi látogatásra érkezett Belgiumba, ahol négy napot tölt. Először mégis államférfival, Jean-Luc Dehaene miniszterelnökkel találkozott magánlátogatáson. (MTI) A neves Nobel-békedíjas vendég a hét végéig tartózkodik Belgiumban (Archívum) Mentőöv a kukakirálytól Moszkva. Az orosz Mir űrállomás egy brit magánbefektető pénzéből üzemelhet még egy fél évig, 1999 végéig. Az 51 éves Peter Llevellin cserébe egy hetet tölt a Miren augusztusban. Az orosz űrkutatás vezetői azt remélik, hogy a „kukamilliomos" példája ragadósnak bizonyul, s példája nyomán újabb magánbefektetők kapnak kedvet a Mir további finanszírozásához. (MTI) Halálra ítélt terroristák Zindzsibár. Jemenben tegnap halálra ítéltek három szélsőséges iszlám terroristát, akiket nyugati turisták elrablásával és meggyilkolásával, útonállással, szabotázzsal, valamint fegyveres szervezkedéssel vádoltak. (MTI) Apu, hol vagy? A hétéves Jehona a koszovói Pecből menekült el családjával Macedóniába, s most a Tuziban működő Mir rádió segítségével keresi eltűnt apját. Nagyon sok menekült számára ez a rádió az utolsó szalmaszál. (TA SR/AP) Vuk Obradovics lemondásra szólította fel Milosevicset A „Nyugat védence" MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb. Vuk Obradovics ellenzéki szerbiai politikus szerint Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek le kell mondani tisztségéről - az ellenzéki Szociáldemokrácia párt vezetője ezt a Vecernji List című zágrábi napilap tegnapi számában megjelent interjújában jelentette ki, arra hivatkozva, hogy Milosevics a felelős Szerbia pusztulásáért. A legnagyobb példányszámú horvát újság a „Nyugat védencének" nevezte Obradovicsot, és emlékeztetett arra, hogy Robin Cook brit külügyminiszter a közelmúltban éppen őt nevezte meg Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök lehetséges utódjaként, és azóta a jugoszláv néphadsereg vezérkarának egykori szóvivője az érdeklődés középpontjába került. A tábornoki rendfokozatú Obradovics 28 évig szolgált a jugoszláv fegyveres erők kötelékében. A zágrábi újságnak kifejtette: hibásak azok a NATO-elemzések, amelyekben elképzelhetőnek tartják, hogy a jugoszláv hadsereg puccsot hajthat végre Milosevics ellen. Obradovics szerint kompromiszszumokra van szükség ahhoz, hogy véget érjen a háború. Hangsúlyozta, hogy Milosevics nem egyenlő Szerbiával, amely jelentős demokratikus erőforrásokkal rendelkezik, és egyre erősebb ezeknek az erőknek a hangja. Elmondta, hogy ha nem kezdődött volna el a háború, az ellenzék kikényszerítette volna az idő előtti választásokat, és győzött volna. Bill Clinton amerikai elnök* szerint Szlobodan Milosevicsnek kell meghátrálnia Folytatás következik Bonn/Brüsszel/Belgrád. Németországban állomásozó amerikai katonák előtt mondott tegnapi beszédében Bili Clinton a Jugoszlávia elleni légitámadások fokozását helyezte kilátásba. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az amerikai elnök a Spangdahlemben (Rajna-Pfalz tartomány) telepített 52. légivadász-hadosztály mintegy 4000 katonája és családtagjaik előtt kifejtette: a szerb erőknek el kell hagyniuk Koszovót. A NATO könyörtelenül folytatja a csapásmérést mindaddig, amíg Szlobodan Milosevics elnök meg nem hátrál. A szerb kivonulás után a koszovói albánok visszatérhetnek otthonaikba. Biztonságukra nemzetközi haderőnek kell felügyelnie, amelynek magvát a NATO fogja képezni. Ugyanakkor remélhetőleg számos egyéb ország is szerepet vállal e kontingensben, amelynek feladata a béke védelmezése lesz Koszovóban - tette hozzá Clinton. A nagy tetszéssel fogadott negyedórás beszéd után az amerikai elnök elindult Ramsteinba, ahol fölkereste az ottani amerikai katonai támaszpontot, ma pedig a német kancellárral találkozik. Clinton Brüsszelből érkezett Németországba. Brüsszelben találkozott Javier Solana NATO-főtitkárral, valamint Wesley Clarkkal, az európai egyesített erők főparancsnokával és Klaus Naumann katonai bizottsági elnökkel. „Készen kell lenniük a menekültek visszatérését biztosító erőre vonatkozó terveknek, mire a koszovói NATO-hadművelet befejeződik - hangoztatta az amerikai elnök NATO-tábornokokkal folytatott találkozóján. NATO-bejelentés szerint Clinton tájékoztatást adott az orosz Koszovó-megbízottal, Viktor Csernomirgyin volt kormányfővel folytatott washingtoni találkozójáról. Ennek keretében hangoztatta a diplomáciai erőfeszítések bátorításának fontosságát. Moszkva és Washington kezdi jobban megérteni egymást a koszovói probléma tekintetében hangsúlyozta Viktor Csernomirgyin is, aki tegnap tért vissza az orosz fővárosba az Egyesült Államokból, s megbeszéléseiről azonnal telefonon tájékoztatta Borisz Jelcin orosz államfőt. Csernomirgyin jelezte, hogy személyesen is be fog számolni az orosz elnöknek közvetítési erőfeszítéseiről. Borisz Jelcin egyébként tegnap Igor Szergejev marsallal, védelmi miniszterrel találkozott, s egyebek között a jugoszláviai helyzetet is megvitatták. Nyugdíjból a harcmezőre Zágráb. A horvát hadsereg albán nemzetiségű tisztjei gyorsított ütemű nyugdíjazásukat kérték, hogy parancsnoki tisztségeket tölthessenek be a Koszovói Felszabadítási Hadseregnél (UCK) állította a Nációnál című ellenzéki hetilap legfrissebb számában megjelent interjújában Ton Marku, a Horvátországi Albán Közösségek Uniójának elnöke. Marku nem szólt arról, hogy hány tisztről van szó, de elmondta, hogy horvát önkéntesek is jelentkeztek az UCK soraiba, és ha elfogadják a jelentkezésüket, hamarosan horvát önkéntes dandár alakulhat Koszovóban. (MTI) Kofi Annan ma nevezi ki a koszovói ügyekben illetékes két különmegbízottját Konszenzus a katonai erőről HÍRÖSSZEFOGLALÓNK New York/Bécs. A Biztonsági Tanács kedden tartott ülése után Kofi Annan ENSZ-főtitkár bejelentette, hogy általános egyetértés alakult ki egy nemzetközi katonai erő Koszovóba történő küldésének szükségességéről. Ennek az erőnek az lenne a feladata, hogy garantálja a több százezer koszovói albán menekült biztonságos hazatérését és védelmét. E cél megvalósításához szükség van a dél-szerbiai tartományban állomásozó szerb erők kivonására is. Továbbra sincs azonban egység a nemzetközi katonai erő összetételének és működésének meghatározásában, illetve annak megítélésében, hogy a szerb erőknek teljes vagy részleges kivonulást kell-e végrehajtaniuk. Annan hozzátette, hogy emellett szükség van Belgrád jóváhagyására is a nemzetközi erő bevonulásához. Kofi Annan megerősítette, hogy ma nevezi ki a koszovói ügyekben illetékes két különmegbízottját. Az egyik Eduard Kukán szlovák külügyminiszter lesz, a másik jelölt Franz Vranitzky volt osztrák kancellár volt. A Die Presse osztrák konzervatív lap azonban New Yorki-i diplomáciai körökből úgy értesült, hogy Jugoszlávia ellenezné, ha Annan Vranitzkyt neveznék ki, bár ennek oka nem ismeretes. Vranitzky állítólag már maga sem számít a kinevezésére, de továbbra is nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Annan szívesen választotta volna őt. Diplomáciai körök feltételezése szerint Flavio Cotti volt svájci külügyminiszter a favorit. Vele kapcsolatban azonban ugyanezek a körök úgy vélik, hogy nincs elég tapasztalata. Állítólag Ánnan másik jelöltjét, Carl Bildt volt svéd kormányfőt viszont Albánia nem szeremé ENSZközvetítői pozícióban látni. Az Európai Parlament szavazott az EU kormányfőjéről Prodi bizalmat kapott Ami a hadműveleteket illeti: több erős robbanás rázta meg kedd éjjel pár perccel éjfél után a középszerbiai Uzice és Valjevo város körzetét. A jugoszláv polgári védelem tájékoztatása szerint a NATO légi ereje csapást mért az Uzice közelében fekvő ponikvei repülőtérre és a Bajina Basta közelében lévő Kadinjaca térségre. Egyes források szerint Valjevóban egy lőszergyártással gyanúsított fémfeldolgozó üzemet ért támadás. Belgrád központjában tegnap hajnalban megszűnt az áramszolgáltatás. A Novosti rádió közlése szerint az áramszünetet nem légitámadás okozta, hanem az elektromos energiarendszer teljes körű helyreállításán dolgozó szerb elektromos művek kapcsolta ki az áramot. Pancsován hajnali 3 órakor rövid időre ugyancsak kikapcsolták az áramot az EPS szakemberei - jelentette a pancsovai rádió. Internet-felhasználók közölték, hogy Zimonyban és Új-Belgrád elővárosaiban ugyancsak áramkimaradás volt. MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel Az Európai Parlament tegnap jóváhagyta, hogy Romano Prodi legyen az Európai Bizottság jövendő elnöke. Prodit az Európai Unió tizenöt tagállamának vezetője jelölte ki a végrehajtó testület élére március végén. A képviselőtestület döntése nyomán a volt olasz kormányfő a tagországokkal karöltve megkezdheti a bizottság összeállítását. A bizottsági felelősöket a tagállamok jelölik, Prodi osztja el a tárcákat köztük, és listájukat egyetlen testületként hagyja jóvá a parlament. A bizottság az Európai Unió „kormányaként", végrehajtó testületként működik, illetve őrködik az uniós szerződések betartásán. A döntéshozás azonban - a nemzeti kormányoktól eltérően - nem e testület, hanem a tagországok szaktárcáinak vezetőiből álló miniszteri tanács joga és feladata. A strasbourgi szavazáson Prodinak 392 honatya szavazott bizalmat 72 ellenében és 41 tartózkodás mellett. A 626 képviselőből 505 jelent meg a voksoláson. Az Európai Bizottság várhatóan szeptember közepére alakul meg. Az előző testület megbízatása eredetileg decemberig szólt volna, de le kellett mondania, mert független szakértők elmarasztalták az EU közös kasszájának kezelésében. II. János Pál pápa holnap Bukarestbe látogat Üzenet a románokhoz MTI-HIR Vatikánváros. II. János Pál pápa tegnap örömét fejezte ki, hogy május 7. és 9. között Romániában tehet látogatást. „Az első alkalommal látogatok egy olyan országba, ahol a keresztények többsége ortodox" - mondta románul a tegnapi Szent Péter téri általános kihallgatás során. A pápa üdvözletét küldte a románoknak és azt mondta, hogy utazásának célja „megerősíteni a Szentszék és Románia közti kötelékeket, amelyek a kereszténység történelme során oly nagy jelentőséggel bírtak ebben a hatalmas térségben". „Krisztus nevében jövök hozzátok a harmadik évezred küszöbén" - üzente a pápa románul elhangzott üdvözletében. A pápa örömöt és békét kívánt a romániai ortodox és katolikus híveknek. „Drága románok, örömmel várom, hogy köztetek lehessek. Mindnyájatokat szeretetemről és megbecsülésemről biztosítom" - mondta II. János Pál.Itt kell megemlíteni, hogy a magyar katolikus hívők és főpapjaik kérése ellenére - figyelembe véve a román politikai és ortodox vallási körök kifogásait - a pápa nem látogat el Erdélybe. Kovács Miklós az árvízvédelemről Kárpátalján Retteg a lakosság MTI-TUDÓSÍTÁS Ungvár. A Felső-Tisza-vidéken nagyrészt elmaradt a védművek helyreállítása a tavaly novemberi árvíz rombolása után - jelentette ki Kovács Miklós, az ukrán parlament képviselője, aki egy hetet töltött választói körében a helyszínen. A Huszti és a Técsői járások hegyvidéki folyóin gyakorlatilag el sem kezdték a gátak helyreállítását. A folyók tavaly novemberben megváltoztatták a medrüket, és máig nem terelték vissza őket, több kilométeres szakaszok vannak töltés nélkül, aminek következtében a legkisebb áradás is településeket veszélyeztet. A lakosság rettegésben él, s attól tart, hogy ha nagyon gyorsan nem kapják meg a kijevi kormánytól a tavalyi katasztrófa után megígért támogatást az árvízvédelmi létesítmények helyreállításához, akkor teljesen magukra maradnak. Kovács Miklós azt tervezi, hogy a katasztrófa sújtotta vidék súlyos gondjainak ügyében mielőbb interpellálni fog a kijevi törvényhozásban. A halálos kitoloncolás ausztriai következményei Marad a miniszter MTI-HIR Bécs. Ausztriában nagy hullámokat ver Marcus O. nigériai fiatalember esete, akit a hét végén kitoloncolás közben a Bécs-Szófia közötti légijáraton három osztrák rendőr kezét-lábát megkötözve, száját ragasztószalaggal bekötözve szállított, s ennek következtében a férfi megfulladt. Az eset nyomán Kari Schlögl belügyminiszter ugyan felajánlotta lemondását, de azt Viktor Klima osztrák kancellár nem fogadta el. A miniszter ezután közölte, hogy nem mond le, de az ügyet átadta az ügyészségnek, s teljes kivizsgálást ígért.