Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-25 / 118. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 26. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK N Egyes szakértők bírálják a kormányt, amiért mostanáig halogatta a megszorító intézkedések meghozatalát Magasabb adók és vámpótlék Pozsony. Kárász Pál, a Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének vezető elemzője a TA SR hírügynökségnek adott nyilatkozatában élesen bírálta a kormányt a minap ismertetett gazdasági megszorító intézkedések miatt. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az elemző kaotikusnak tartja a gazdaság szanációjára irányuló lépéseket. Nézete szerint a kormánynak másként, és közvetlenül hivatalba lépése után - de legkésőbb a múlt év végén - meg kellett volna hoznia a gazdasági megszorító intézkedéseket, amelyre az ország megérett. Kárász szerint a kormány „kihagyta a történelmi pillanatot". Az adókulcs emeléséről a szakértő azt tartja: gátolja a gazdasági növekedést és kihatással lesz a lakosság életszínvonalára, a vámpótlék pedig deformálja a piacot. Az előbbi intézkedéssel kapcsolatban megjegyezte: korántsem biztos, hogy a magasabb adókulcs többletbevételt hoz az államkasszába. Magyarázatként azzal érvelt, hogy a múlt évben is csak 86 százalékos volt a hozzáadottértékadó-behajtás. ,A kormány a legegyszerűbb és leggyorsabb intézkedést hozta meg - azaz fizettet a lakossággal - annak ellenére, hogy tudja, az intézkedés nem vezet semmi jóra" - mondta szó szeIvan Mikloš miniszterelnök-helyettes, Mikuláš Dzurinda kormányfő és Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter bejelentették a júliusban hatályba lépő megszorító intézkedéseket. Eddig az adóemelés mértékéről semmit nem árultak el. (TA SR felvétel) rint Kárász Pál. A vámpótlékkal kapcsolatban ugyanakkor beismerte: eddig mindig eredményes volt. A kormány most is számolhat azzal, hogy a vámpótlékból 5-7 milliárdos pluszbevételre tesz szert. Mint ismeretes a múlt héten beharangozott stabilizációs intézkedések keretében emelkedik a hozzáadottérték-adó alsó kulcsa, ám számokról, tehát az adóemelés mértékéről eddig az illetékesek semmit Koncoš az adókulcsról és a vámpótlékról Pozsony. Ha a hozzáadottérték-adó jelenlegi 6 százalékos kulcsa 10 százalékra emelkedne, számítások szerint fejenként 1421 koronával kell évente többet költenünk élelmiszerekre. Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter közlése szerint az adókulcs 8-12 százalékra való emelése negatívan hatna a mezőgazdaságra, ezért azt teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja. A 10 százalékos alsó adókulcsnál a mezőgazdasági termelők költségei 1,2 milliárd koronával, az élelmiszeripar költségei pedig 1,6 milliárddal nőnének. Koncoš inkább a vámpótlék bevezetését szorgalmazza, amely ilyen formában a hazai termelés védelméhez is hozzájárulna. Szavai szerint az árdrágulás kizárólag a behozott luxuscikkekre vonatkozna. A vámpótlék bevezetését a szociálisan gyengébb rétegek kevésbé éreznék meg - érvelt a miniszter. A pozsonyi Mezőgazdasági és Élelmezési Kutatóintézet felmérése szerint a 10 százalékos hozzáadottérték-adó esetében a bruttó hozzáadott érték 0,4 milliárd koronával, azaz 3 százalékkal csökkenne, a 10 százalékos vámpótlék viszont kedvezően hatna a hazai termelésre, a mezőgazdaság össztermelése becslések szerint 4,7 milliárd koronával, azaz 13 százalékkal növekednék. (SITA) nem árultak el. Csökkentik az államigazgatási intézmények költségvetését, és megszorításokat foganatosítanak a társadalombiztosításban egyaránt. Fokozatosan felszabadítják a még kötött termék- és szolgáltatásdíjakat. Változni fognak a villanyáram, a gáz-, a víz- és a csatornahasználat tarifái, a közlekedési viteldíjak, a lakbér, a postai, a távközlési, a távfűtési díjak, továbbá a dohánytermékek ára, illetve az út- és gépkocsiadó. Az első megszorítások júliusban lépnek életbe. Szlovákia lakosságának most kell fizetnie a Mečiar-kormány idején élvezett látszatnövekedésért és bőségért. Akkor három éven keresztül halmozták a bruttó hazai össztermék 10 százalékát is elérő folyó fizetésimérleg-hiányokat, emellett folyamatosan halogatták a privatizációt, ennek egyik módjaként a legfontosabb pénzintézeteket a stratégiai vállalatok közé sorolták - emlékeztet a Világgazdaság című magyar gazdasági napilap. A Die Presse osztrák lap leszögezi: az adóemelés és a vámpótlék nem új megoldás. A kormány által eddig foganatosított radikális megtakarításoknak köszönhetően ugyan csökkent Szlovákia külföldi eladósodottsága (2 milliárd dollárral), ám a korona árfolyamesése ellenére nem sikerült megállítani a külkereskedelmi hiány növekedését. Ezért kényszerült a Dzurinda-kormány az előző kormány által ismert, a külföld által bírált intézkedés leporolására. Sergej Kozlík, a Mečiar-kormány volt pénzügyminisztere is indokoltnak tartja a gazdasági megszorító intézkedések meghozatalát. A Prácának adott nyilatkozatában ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a megszorító intézkedéseket lényegesen hamarabb és más formában kellett volna elfogadni. A gazdasági minisztérium illetékeseitől megtudtuk: napokon belül a kormány elé kerül a vámpótlék emelésére vonatkozó tervezet. Peter Brňo államtitkár valószínűsítette, hogy nem az összes behozott termékre vetik ki, azaz ez alkalommal is lesznek olyan termékek, amelyek mentességet élveznek. Az intézkedést Szlovákia meg akarja tárgyalni a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) illetékes bizottságában. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a vámpótíék bevezetése nem függ a testület jóváhagyásától, azaz akár azonnal is bevezethető. (TASR, Világgazdaság, ČTK, gyor) A bankrendszer szerkezetátalakításának finanszírozása évente 5-9 milliárd koronájába kerül az államnak Keveset tud a lakosság az adózásról ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A bankszektor szerkezetátalakításának finanszírozása számítások szerint évente 5-9 milliárd koronájába fog kerülni az államnak, az erre szánt anyagiakat 10 éves időszakra osztják szét - nyilatkozta Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter. Szerinte az Altalános Hitelbank (VÚB) és a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) privatizációjából nem várható bevétel az államkasszába, ugyanakkor a Szlovák Takarékpénztár szerkezetátalakítására fordított anyagiak lényegesen alacsonyabbak lesznek, mint a VÚB esetében. A jövő év végéig négy, jelenleg a Nemzeti Vagyonalap által birtokolt bankot privatizálnak, eszerint a jövő évtől a VÚB, az IRB és a Slovakia Banknak új külföldi tulajdonosa lesz. A Szlovák Takarékpénztárban ugyanakkor az állam meghagyja többségi tulajdonát. A bankok privatizációja előtt végre kell hajtani a bankkonszolidációt, valamint a rossz hitelek átruházását a Konszolidációs Bankra. Meg kell változtatni a jelenleg hatályos törvényeket is, ezek szerint ugyanis a VÚB és a Szlovák Takarékpénztár nem privatizálható. A Vagyonalap részesedése a négy banknál eléri a 48 milliárd koronát. A tárcafőnök ismertette a statisztikai hivatal adókkal kapcsolatos közvélemény-kutatásának eredményeit is. Az április 23. és május 23. között megkérdezett 1320 válaszadó 73%-a pozitívan viszonyult az adózási rendszer szigorához, nagy részük elítélte az adócsalást és az adózás elmulasztását. 42 százalékuk szerint az adócsalókat keményebben kellene büntetni. Rendkívül alacsony ugyanakkor a lakosság adózással kapcsolatos informáltsága, a fizetési szalag információi például csak a megkérdezettek egyharmada számára érthetőek, (mi) A Szlovákia legfontosabb külkereskedelmi partnereivel folytatott kereskedelem alakulása (százalékban) Franciaország Olaszország Ausztria Németország Magyarország •

1

3<

6 m -11,4 Behozatal Olaszország 1 Németország Franciaország U 4-1,8 USA i +0,9 Csehország 9>

7 ÉHÜ Oroszország -0,4 Ausztria Graf: TASR Szlovákia Franciaországba irányuló kivitele az elmúlt 1 évben ugrássze- Az elmúlt 1 év legjelentősebb változását az jelenti, hogy az olcsóbb körűen megnőtt, ellenben a Csehországba és Magyarországra irányuló ex- olajnak és földgáznak köszönhetően csökken az Oroszországból szármaport átmenetileg visszaesett. Az adatok százalékokban értendők és az zó import. Az adatok százalékokban értendők és az 1998 áprilisa és 1998 áprilisa és 1999 áprilisa közötti változást tükrözik. (TA SR-grafikon) 1999 áprilisa közötti változást tükrözik. (TA SR-grafikon) TANÁCSADÓ Az ajándékozásról Sz. F.: A nagyapám tavaly novemberben halt meg. A kérdésem az örökösödéssel kapcsolatos. A nagyapám a születésem után nyitott egy bemutatóra szóló betétkönyvet a nevemre. Nekem, illetve a szüleimnek mindig azt mondta, hogy ez majd az enyém lesz. Végrendeletet viszont nem írt erről. A nagybátyám most azt állítja, hogy mese az egész, a betétkönyvön levő összeg nem az enyém, hanem a hagyatékba tartozik, és ezért fele-fele arányban osztozkodnak rajta az édesanyámmal. FEKETE MARIAN Attól tartunk, hogy a nagybátyjának lesz igaza - legalábbis a törvény szerint. A bemutatóra szóló betétkönyvet bárki és bármilyen névre bejegyeztetheti. Ha egy ilyen betétkönyv mondjuk Kovács József névre szól, az még nem jelenti azt, hogy az országban élő több száz vagy ezer Kovács József minden további nélkül felveheti a betétkönyvön elhelyezett pénzt. Vagy egészen másként megfogalmazva: Kovács József létesíthet egy bemutatóra szóló betétkönyvet Batman névre is, de ez még nem jelenti azt, hogy a betétkönyv tulajdonosa, esetleg a számlán elhelyezett összegek tulajdonosa az a bizonyos Batman lesz. Itt, ugye, ajándékozásról kellene hogy szó legyen, illetve valami olyanról, hogy a nagyapja folyamatosan ajándékozott Önnek kisebb-nagyobb pénzösszegeket, amelyeket a vita tárgyát képező, bemutatóra szóló betétkönyvön helyezett el. Ezért azt a kérdést elsősorban az ajándékozásra vonatkozó szabályok szerint kell megvizsgálni. A Polgári Törvénykönyv 628. §-ának második bekezdése szerint az ajándékozási szerződést írásban kell megkötni, ha a dolog átadására, illetve átvételére nem kerül sor rögtön az ajándékozás során. Ebben az esetben az egyes pénzösszegek átadására és átvételére nem került sor rögtön az ajándékozáskor. Az ajándékozás abból állt volna, hogy a nagyapja elviszi a bankba, a takarépénztárba a pénzt, és azt elhelyezi ezen a bizonyos bemutatóra szóló, illetve azt Ön nevére szóló betétkönyvön. A levelében említett körülményekből kiindulva feltételezzük azt is, hogy a nagyapja sohasem adta át Önnek ezt a bemutatóra szóló betétkönyvet azzal, hogy ő ezt Önnek ajándékozza. Jogi értelemben tehát sohasem került sor egy érvényes ajándékozási aktusra. A nagyapja kijelentéseit inkább csak ígéretként lehet most utólag elkönyvelni. Olyan ígéretként, amely erkölcsileg kötelezi az örökösöket, de jogi jelentőséggel nem rendelkezik. CAZDASAGI HÍRMORZSÁK Ladislav Drabik cáfol Kassa. Ladislav Drabik, a kassai vasmű igazgatótanácsának elnöke a Korzár regionális napilap hasábjain cáfolta azon lapértesüléseket, miszerint a helyi sörgyár, illetve egy húsfeldolgozó vállalat tulajdonosa lenne. Ugyanakkor beismerte, hogy a kassai útépítő vállalat részvényeinek egy részét birtokolja a részvénycsomaghoz még a vagyonjegyes privatizáció keretébenjutott hozzá. (SITA) Júliustól drágábban telefonálunk Pozsony. Július elsejétől már drágábban telefonálunk - erősítette meg a hírt Gabriel Palacka közlekedési és távközlési miniszter. Az áremelés mértékét ugyanakkor nem ismertette, mondván ezt a pénzügyminisztérium határozza majd meg a távközlési vállalat költségei és az infláció nagysága alapján. A miniszter közlése szerint a mostani áremelést nem a gazdasági helyzet indokolja, a tarifamódosításra az immár második éve létező tarifarendszer alapján kerül sor. (P) Spanyol tőke Kelet-Európában Madrid. A spanyol kormány támogatni kívánja a közép-keleteurópai országokba irányuló befektetéseket, mivel Spanyolország más uniós tagállamoknál kevésbé van jelen ebben a térségben - nyilatkozta Elena Pisonero kereskedelmi és idegenforgalmi államtitkár. A program Bulgáriára, Csehországra, Észtországra, Lengyelországra, Lettországra, Litvániára, Magyarországra, Romániára, Szlovákiára és Szlovéniára terjed ki. Az első lépcsőben a piacrajutás előtt álló akadályok elmozdítását kívánják elősegíteni. Tavaly 13,12 milliárd peseta (1 dollár=157,29 peseta) értékű befektetés érkezett spanyol részről a kelet-európái országokba, ez csupán 0,5 százalékot tett ki Spanyolország összes külföldi befektetéseinek. (NG) Külföldi tőkebeáramlás Varsó/Pozsony. 1999 első négy hónapjában 1,9 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetést regisztráltak Lengyelországban, 400 millió dollárral kevesebbet, mint egy évvel korábban. A külföldi befektetésekkel foglalkozó lengyel állami ügynökség várakozásai szerint az idén végül a tavalyi 10 milliárdnál valamivel több, közel 11 milliárd dollárnyi befektetés érkezhet a magánosítás révén. 1989 óta a statisztikák szerint mintegy 30,7 milliárd dollárnyi működőtőke érkezett Lengyelországba, a kimutatásokban azonban csak az 1 millió dollárnál nagyobb külföldi befektetések szerepelnek. A kilencvenes évek elejétől Szlovákiába 2 milliárd dollárnyi külföldi tőke áramlott, miközben Csehországba 9 milliárd, Magyarországra pedig 20 milliárd USD (NG, SITA) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1999. május 25-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 46,839 Magyar forint (100) 18,761 Angol font 70,817 Német márka 23,948 Cseh korona 1,238 Olasz líra (1000) 24,190 Francia frank 7,141 Osztrák schilling 3,404 Japán jen (100) 35,705 Spanyol peseta (100) 28,151 Kanadai dollár 30,262 Svájci frank 29,250 Lengyel zloty 11,243 USA-dollár 44,240