Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-25 / 118. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 25. KOMMENTÁR Bokrostól Miklósig PÁKOZDI GERTRÚD A szlovák kormány a múlt héten végre bejelentette, amit már hónapokkal ezelőtt kellett volna: rövidesen ismerteti, hogy a költségvetési bevételek növelése, illetve a kiadások csökkentése érdekében milyen mértékű lesz az adóemelés, és milyen a behozatali vámpótlék. A gazdasági helyzet ingatag állapotával a lakosság zöme már a parlamenti választásokat megelőzően is tisztában volt, ezért szavazott egyértelműen a változásra, s a megkésett múlt heti hír ezért nem érte őt váratlanul. Ha igen, legfeljebb azért, mert egy része nem érti, ha eddig várt a kormány, miért nem halasztotta bejelentését az államfőválasztás második fordulója utáni hétre. A kormány illetékesei szerint ezt a szempontot is figyelembe vették, a korona árfolyamának esése azonban megkövetelte, hogy egyértelműen tudassák a közvéleménnyel: a kormány rövid távú intézkedések meghozatalára éppúgy kész, mint elvi jelentőségű reformlépésekre. A gazdasági „mentőcsomag" a gazdasági szakértők körében éppúgy kedvező visszhangra talált, mint a devizapiacon, amely azonnal reagált; a bejelentést követően a korona árfolyama nyomban stabilizálódott. Kedvezően fogadta a hírt a Világbank Budapesten székelő, közép-kelet-európai fejlődéssel foglalkozó fő gazdasági szakértője is. Szerinte Szlovákiában a helyzet hasonló, mint 1994-ben volt Magyarországon, ahol a gazdaság rossz állapotát a közismertté vált Bokros-csomag mentette meg, s azóta déli szomszédunk a sikeres gazdaságú országok közé sorolhatja magát. Az intézkedések sikere azon is múlik - hangsúlyozta -, a lakosság mennyire érti meg, hogy a jelenlegi helyzet annak az állapotnak a következménye, amelyet az előző kormány hagyott örökül a mostanira. Nem véletlen, hogy a lakosság válságfelismerő képességére hivatkozott a világbanki szakértő, hiszen a gazdaság ingatagságáról szóló adatok azt is egyértelműen tükrözik, hogy fogytán vannak a legsebezhetőbb rétegek tartalékai. Egyes szlovákiai elemzők szerint e rétegek már képtelenek több terhet elviselni, ezért a szociális béke megőrzése érdekében szükség lesz a legrászorultabbak anyagi gondjait enyhítő intézkedésekre is. Nagy a valószínűsége, hogy az intézkedések hatására olyan áremelési hullámnak nézünk elébe, amely a fogyasztás komoly csökkenéséhez is vezethet. Miklošék mulasztottak, s hogy ezt a baloldali kormánytagok nyomására tették-e vagy egy valódi koncepció hiánya miatt, az a reformra váró gazdaság szempontjából teljesen mindegy. Javukra legyen írva, hogy - noha az utolsó percben - mégis léptek. Most már csak abban bízhatunk, hogy a lakosság a hét végi államfőválasztáson is bizonyítja, amit szeptemberben bizonyított: bölcsebb jó néhány politikusnál, és ismét egyértelműen a reformok folytatását garantáló jelöltre szavaz. JEGYZET Schuster szeplője P. VONYIK ERZSÉBET Rudolf Schuster tavaly eljött Dél-Szlovákiába, látott - most pedig győzhet az elnökválasztáson, ha a magyarok a második fordulóban is úgy akarják. A kassai polgármester jó pár ezer magyar szívébe lopta be magát azzal, hogy szót emelt a kétnyelvű bizonyítványok mellett. Nem restellt tört magyarsággal szólni az igazgatóik leváltása ellen tiltakozó búcsi és bátorkeszi szülőkhöz, miközben valahol a kertek alatt ott járt Vít'azoslav Móric, aki magatehetetlen dühében a kerítésen is átugrott, hogy szitkokat szórhasson a kétnyelvű bizonyítványokat visszakövetelő magyar szülők fejére. Míg Schuster egyértelműen kiállt az összmagyar ügy mellett, az ellenzékben politizáló SZDK-vezetők gondosan kerültek minden alkalmat, nehogy bizonyítványügyben nyilvánosan véleményt kelljen mondaniuk. Attól meg egyenesen borsózott a hátuk, hogy Schusterhoz hasonlóan Búcsra vagy Bátorkeszire siessenek, s akár szlovákul is, de bátorítsák az igazgatóik mellett kiálló két falu polgárait. Schuster már akkor is szövögethette dédelgetett tervét, az államfői bársonyszék megszerzését, s az idő őt igazolta: jól kalkulált. Dél-Szlovákiaszerte mostanra érett be tavalyi kiállásának gyümölcse. Le a kalappal előtte, mondanám akár lelkesen is Schusterről - jóllehet nem reá szavaztam az első fordulóban. Egyvalami azonban visszatart a felhőtlen lelkendezéstől: Rudolf Schuster Lexa immunitásának ügyében tanúsított magatartása. Kormánypárti és ellenzéki honatyák is átérezték a szavazás tétjét, amikor Lexa mentelmi jogának megvonásáról voksoltak. Ám Rudolf Schuster megengedte magának azt a luxust, hogy véletlenül (?) éppen akkor nem volt a tanácsteremben, s így neve nem szerepel sem az igennel, sem pedig a nemmel szavazók listáján. Ha elnök lesz - amihez ezúttal a voksomat adom -, és valahányszor a falon függő képére tekintek, az fog a fejemben motoszkálni, vajon mi volt az oka annak, hogy a Lexa-ügyben nem nyilvánított fekete-fehéren véleményt? Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetö: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella-panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Tetjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Megértem, hogy az elmúlt négy évben ilyen nehéz szociális helyzetbe kerültek, de így mégsem léphetnek be a választóhelyiségbe (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ SME A lap jegyzete azt elemzi, miért nem sikerült a kormánykoalíciónak fél év alatt megvalósítania elképzeléseit. A gazdaságicsomagtervből csak azt tudhattuk meg, milyen irányba kellene tovább lendíteni a gazdaságot. Ha a kormány ésszerűen gondolkodott volna, a népszerűtlen intézkedéseket már januárban bevezeti. A DBP miatt azonban ez meghiúsult. A második kísérlet célja a mérleghiány és az ország adósságállományának csökkentése volt. Csakhogy a DBP az emberi jogokra hivatkozva megint közbelépett. Ekkor a közgazdászok kormányba vetett bizalma is megrendült. Az ország gazdasági érdekeit ugyanis egy politikai párt érdekeinek rendelték alá. Ennek következménye, hogy gazdaságunk jelenleg közelebb áll az összeomláshoz, mint bármikor. Hogy ezt elkerüljük, nem halogathatjuk tovább a megszorító intézkedéseket. Ennél fontosabb, hogy a pártok megtanulják az ország érdekeit saját érdekeik fölé helyezni. Eleinte a politikai erőszak mentségül használta szinte az összes világvallást: az iszlámot, a hinduizmust, a judaizmust Terrorista hullámverés Az olasz munkaügyi miniszter közeli munkatársának meggyilkolása újra szembesítette Európát a terrorizmussal. ONDREJCSÁK RÓBERT A szélsőbaloldali Vörös Brigádok által elkövetett merénylet általános megdöbbenést keltett, hiszen a kis lépésekkel, de mégis haladó északír rendezés és a baszk ETA tavalyi tűzszünethirdetése pozitív folyamatokat indított el kontinensünkön. A terrorizmusra ma a legtöbb kormány első számú veszélyként tekint, de ez a veszély nem újkeletű. Eleinte a politikai terror mentségül használta szinte az öszszes világvallást: az iszlámot, a hinduizmust, a judaizmust, de gyakran a kereszténységet is. Az újkorban legelőször a francia forradalommal kapcsolatban használták a fogalmat - terrorizmusnak bélyegezték az erőszakot „használó" hatalmat és az erőszakkal való megfélemlítést. A 19. század 90-es éveitől az orosz Narodnaja Volja nevű mozgalommal kapcsolatban terroristaként azokat a lázadókat emlegették, akik a vezető politikusok ellen elkövetett merényletekkel akarták megváltoztatni a rendA terrorizmus a huszonegyedik század biztonságát fenyegeti. szert. A 20. század 30-as éveitől, a totalitárius rendszerek létrejötte után a terrorizmust ezen országok belpolitikájának megjelölésére használták. Századunkban négy nagyobb terrorista hullám volt. Az első a már említett orosz csoport tevékenyséVISSZHANG Savanyú a szőlő? Amit Miklósi Péter, Csáky Pál miniszterlenök-helyettes szóvivője és tanácsadója elkövetett az Új Szó 1999. május 21-i számában, az már nem csúsztatás. Tényszerűen szeretném az ő nyilvánvalóan félrevezető információit cáfolni. Miklósi úr azt állítja, hogy dr. B. Kovács István az MKP vezetőit teszi felelőssé a történtekért. Erről szó sincs. B. Kovács csupán „az adott ge után kezdődött, és az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd ellen Szarajevóban elkövetett merénylettel tetőzött. Az akkori kor anarchistái forradalmi célokat követtek, a Török Birodalom területén a szeparatista terrorizmus jelent meg, a jobboldali terrornak pedig az Oroszországban és a Ku-Klux-Klán által az USAban elkövetett rasszista pogromok nevezhetők. A terrorizmus második szakasza az első világháború után kezdődött, de csúcspontját a második világháborút követően érte el. Erre a korszakra legjellemzőbbek a szeparatista mozgalmak, ezért a gyarmatbirodalmak szétesése és az új államok keletkezése után jelentősen visszaestek. A terrorizmus harmadik hullámának kialakulása (a hatvanas évek vége) szorosan összefonódott az indokínai háborúkkal. A vietnami nemzeti felszabadító mozgalom hatékonysága, amelyet részben terrorizmussal ért el, újra rámutatott a lehetőségre, amellyel élve egy fanatikus csoport legyőzheti a modern technikát is. Újraéledtek a forradalmi eszmék, főleg az olyan marxista-anarchista csoportokban, mint a Vörös Hadsereg Frakciója (NSZK), a Vörös Brigádok (Olaszország - a miniszterelnök, Aldo Moro meggyilkolása 1978ban), Vörös Hadsereg (Japán), Weather Underground (USA). Az akkori szeparatista mozgalmak szintén gyakran használtak forradalmi jelszavakat, például az ír Republikánus Hadsereg (IRA) vagy a baszk ETA. A vietnami háború után a forradalmi mozgalmak „példaképe" a Palesztin Felszabadítási Szervezet lett, amely tulajdonképpen több csoportból áll. Ebben az időben vált a terrorizmus nemzetközivé, egyrészt a merényletek többségét Európában követték el (pl. PFSZ), másszó kötelez" és a „nyilvános ígéret felelősségtudatot követel" szellemében kérdőjelezte meg az MKP vezetőinek szavahihetőségét. Lehet, hogy Csáky Pál - aki ugyan elfoglalt - „mindent megtett", csak jó lenne tudni, mi az a „minden". Miklósi Péter az állítja, „egy szakember nem gondolhatta azt komolyan, hogy a pályázati eljárás nem egyéb formalitásnál". Akkor miért mondták azt, hogy minden el van intézve, ez politikai döntés, a többi csak formalitás. Személyes és nyilvános ígéretek után bizony savanyú a szőlő, ha még ezt sem tudták (akarták) megtenni. Ergo: az adott szó, ígéret hiteltelen. A sajtórészt a különböző szervezetek együttműködése miatt. Ez utóbbira példa az OPEC-tagállamok minisztereinek bécsi elrablása 1975ben, amikor a PFSZ és az IRA „dolgozott" együtt. Ekkor jelenik meg a légikalózkodás is. Ettől az időtől a terrorizmus már egyes országok támogatását is élvezte. Ezek közül a legjelentősebbek Líbia, Irán, Irak, Szíria, Szudán, Észak-Kórea. A harmadik szakasz a Szovjetunió Néhány országban a kormány és a hadsereg támogatta a terrort. - egyesek szerint a fő támogató szétesésével fejeződött be. A negyedik hullámban a szélsőjobboldali és a vallási terrorizmus került előtérbe. Az egyes szélsőjobboldali csoportok abban különböztek a többi terrorista szervezettől, hogy néhány országban a kormány, a hadsereg vagy a rendőrség támogatását élvezték. DélAmerikában gyakran halálkommandókba szerveződve likvidálják ellenségeiket, például a kommunistaellenes szervezetek Brazíliában, de ilyen módon tevékenykednek a törökországi Szürke Farkasok is. Teljesen egyedi jelenség a muzulmán fundamentalizmus, amelynek .jelenkori kezdete" 1979-re, az iráni forradalom évére tehető. Ennek sikerei inspirálják a siíta terrorizmust, amely a libanoni öngyilkos merényletekkel vált hírhedté. A szunnita terroristák számlájára írható az 1979-es támadás a mekkai nagymecsetben, és az egyiptomi elnök, Anvar Szadat megölése 1981-ben. A szunnita csoportok tevékenysége Marokkótól és Algériától, Egyiptomon keresztül egészen Indonéziáig és a Fülöp-szigetekig terjed. A negyeetika alapvető szabályait felrúgva az egészséges közvélemény, valamint a tisztesség arculcsapása az, amit Miklósi Péter dr. B. Kovács István „múltjáról" szellőztet. Mik azok a „tények", melyek csak az elmúlt napokban jutottak a tudomására? Netán újraolvasta a Rudé Krávot? B. Kovács neve nincs ott! (Az m betű alatt viszont van mit böngészni.) Nincs mit szellőztetni. B. Kovács Istvánt az MKP rimaszombati tagsága egyértelműen támogatja, erről tanúskodik a Rimaszécsen megtartott MKPlistaállító gyűlés - még a parlamenti választások előtt. Ha pedig van ún. párthierarchia, és az MKP dik hullámba tartozik az indiai Szikla terroristák tevékenysége, akik célja a független Pandzsáb létrehozása. A keresztény terrorizmus ékes példája Észak-Írország. A leggyakoribb célpontok az amerikaiak vagy az amerikai érdekeltségek (1995ben 440 akcióból 99). Paradox módon a jelenlegi legaktívabb csoportok, a muzulmán fundamentalisták kiképzésében és felfegyverzésében a legnagyobb szerepet éppen az USA és Kína játszotta, tehát a jelenlegi áldozatok. A mudzsahedek támogatása a Szovjetunió afganisztáni inváziója után kezdődött. Jelenleg 15 ezer jól kiképzett tagja van az „iszlám brigádoknak". A terrorizmusnak három fő célja lehet: reklám, egyszerű erőszak vagy stratégiai cél. A „reklámakciókkal" az elkövetők fel akarják hívni a közvélemény figyelmét szervezetük létezésére, céljaira. Ez a cél a média nagy befolyása miatt viszonylag gyorsan és könnyen elérhető, de az akciónak általában negatív visszhangja van. Az egyszeri akciók szolgálhatnak egy konkrét személy vagy célpont megsemmisítésére, megfélemlítésre, de az elkövetők pénzügyi helyzetének megszilárdítására is. Stratégiai célra a terrorizmus a rezsim destabilizálásának eszközeként szolgál. Az anarchista doktrínák (Bakunyin, Kropotkin) feltételezik, hogy ezek az akciók az államhatalmat olyan erőszak bevetésére provokálják, amely felfedi reakciós lényegét, és melyet a tömegek lázadása követ. 1980-ban az akkori amerikai külügyminiszter, Haig a nemzetközi terrorizmust nevezte fő veszélynek. Azóta ez a veszély a tömegpusztító fegyverek elterjedése miatt csak tovább nőtt, és már a 21. század biztonságát fenyegeti. A szerző állandó munkatársunk vezetése csakugyan támogatta B. Kovácsot, ismét nincs miről beszélni. Hogyan képzeli el Miklósi Péter ezután dr. B. Kovács Istvánnal az együttműködést? Miben és hogyan kívánja támogatni? Mit tud ígérni? Végül még annyit: el kell gondolkodni azon, „kik" vagy „mi" az MKP? Ók ott fönt, vagy talán néhány tízezer ember itt lent? Az üzenetváltást azzal zárom le, hogy nyilvánosan kijelentem, nem akarok az MKP tagja maradni, amíg az a csinovnyikok és trafikosok gyülekezete. Kinek nem inge, ne vegye magára. Az ÜGY lezárhatatlan. Szászi Zoltán, Kalonda