Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-24 / 117. szám, hétfő

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 1643. Lekapcsolják Szerbiát Párizs. Az Eutelsat európai műholdas műsorszóró kon­zorcium - a NATO erőteljes nyomásának engedve - úgy döntött, hogy felfüggeszti a szerb rádió- és tévéadások továbbítását. A tagállamok képviselői elsősorban Német­ország kezdeményezésére szavazták meg a szerb adá­sok lekapcsolását. A szerb műsorok tényleges levétele előtt a döntést még jóvá kell hagyniuk azoknak a távköz­lési cégeknek, amelyek az Eutelsatot működtetik, de ez várhatóan rutinszerűen meg fog történni a következő né­hány napban. (MTI) Soros: vége a válságnak Chicago. Soros György úgy véli, hivatalosan befejezett­nek nyilvánítható a nemzet­közi piacokon legutóbb vé­gigsöpört válság, amelyet szerinte a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) alaposan félre­kezelt. A milliárdos alapokat igazgató magyar-amerikai befektetési guru kifejtette: az IMF a közkiadások csökken­tését követelte ott, ahol a ba­jok gyökere a magánszektor­ban volt, alábecsülte az ázsi­ai gazdasági járvány súlyos­ságát, s például Indonéziá­ban szinte maga küldte ro­hamra a betéteseket a ban­kok ellen, amikor a betétga­rancia meghonosítása nélkül ragaszkodott egyes pénzinté­zetek bezárásához. (MTI) Soros György (Archívum) Referendum Moldovában Chisinau. A köztársasági el­nök hatalmi jogosítványai­nak bővítéséről rendeztek tegnap népszavazást Moldo­vában. Egyidejűleg helyha­tósági választásokat is tartot­tak az egykori szovjet tagköz­társaságában. A két és fél millió szavazásra jogosult es­te hat óráig gyakorolhatta ál­lampolgárijogait. Petru Lu­cinschi államfő egyebek kö­zött azt szeretné, ha jogot kaphatna a kormány kine­vezesére. (MTI) Nimeri hazaérkezett Khartum. Tizennégy évi száműzetés után - a kor­mány által küldött különre­pülőgépen - Kairóból szom­baton hazaérkezett Szudán egykori államfője. Dzsafaar Nimeri 1969 és 1985 között volt hatalmon, nevéhez fűző­dik az iszlám törvénykezés bevezetése, amely immár ti­zenhat éve tartó polgárhábo­rúhoz vezetett Észak- és Dél­Szudán között. Afrika leg­hosszabb háborújában eddig másfél millióan vesztették életüket, s négymillióan hagyták el Szudán területét. Nimeri egyelőre egy hétig marad, hogy a jelenlegi veze­tőkkel tárgyaljon. Ezután dönt arról, hogy végleg visz­szatér-e. (MTI) A tüdőgyulladás veszélye még nem múlt el Javult Havel állapota Belgrád/London/Catania/ Brüsszel. Hasim Taci, a Ko­szovói Felszabadítási Hadse­reg politikai szárnyának ve­zetője sürgette a NATO-t: fo­kozza a Jugoszlávia elleni bombázásáit. Annak ellené­re nyilatkozott így, hogy a szövetség gépei pénteken té­vedésből az UCK egyik állá­sát támadták. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A The Independent on Sunday cí­mű vasárnapi brit lap értesülése szerint az észak-atlanti szövetség még négy hetet ad a Jugoszlávia elleni légi csapásoknak. „Ha ezen idő alatt, a G8-áIlamok június végi kölni csúcsértekezletéig a bombá­zások nem hozzák meg a kívánt eredményeket, a NATO más lehe­tőségeket, köztük a szárazföldi há­borút is fontolóra veszi" - írta ame­rikai kormányzati illetékesektől szerzett értesülései alapján. Washington a hét végén támogatá­sáról biztosította a szárazföldi ka­tonák felsorakoztatásának felgyor­sítását. Az 50 ezer katona telepíté­se a koszovói békefenntartó erő ki­alakítását szolgálja arra az esetre, ha a légi csapások sikerrel járnak. Ha viszont nem, ugyanezen kato­nák adnák a magvát egy lehetsé­ges megszálló erőnek. A javaslatot, amelyet Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főparancs­noka terjesztett elő minapi wa­shingtoni látogatásán. Hasonlóan vélekedik Carlos Wes­tendorp, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja. „Azt hi­szem, hogy ha nem küldünk szá­razföldi csapatokat, sohasem ren­deződik ez a konfliktus" - mondta Westendorp a Diario 16 című lap­nak adott interjúban. Viszont egé­szen más a véleménye Lamberto Dini olasz külügyminiszternek. Tegnap kijelentette, hogy nem szá­razföldi bevonulással, hanem ENSZ-határozat útján kell rendez­ni a koszovói válságot. „Ném a szá­razföldi csapatok bevonulását kell fontolgatnunk, hanem arra kell tö­rekednünk, hogy elérjük a konflik­tus tárgyalásos úton való rendezé­sét" - mondta Dini egy politikai gyűlésen Cataniában. Az olasz kül­ügyminiszter szerint ez úgy érhető el, hogy „a Biztonsági Tanács elfo­gad egy határozatot, amely egyesí­ti a NATO, az Európai Unió, illetve most már a G8 által megfogalma­zott elveket". Közben a hét végén nagy erővel folytatódtak a légi csapások. A szö­vetség számára ismét kedvezett az időjárás, és ennek köszönhetően célpontok széles körét tudta bom­bázni Koszovóban és Szerbiában. A NATO az elmúlt napokban több robotrepülőgépet elvesztett Ko­szovó fölött, köztük két Hunter tí­pusút - közölte tegnap a szövetség szóvivője, Jamie Shea. Hozzátette, hogy ezek a gépek alacsonyan és lassan repülnek, így sebezhetőb­bek azoknál, amelyeket pilóta irá­nyít, magasabban és roppant gyor­san szállnak. A NATO ezzel együtt is igen jó arányt mutathat fel, hiszen 25 ezernél több repülésből csupán né­hány végződött a szövetségi gépek lelövésével. Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek viszont min­den bizonnyal csalódást okozott légvédelmének teljesítménye, ezt az erőt ugyanis a hadművelet kez­detén még alkalmasnak tartották arra, hogy minden nap a támadó NATO-gépek 6 százalékát meg­semmisítse - mutatott rá Shea. Tizenegyéves „segélyszalámi" London. Mintegy kétszáz koszovói albán menekültet kellett az albá­niai librazhdei menekülttáborból kórházba szállítani ételmérgezés­sel. A tömeges megbetegedést importált ukrán szalámi okozta, amelynek a szavatossági ideje tizenegy éve lejárt. A BBC a Radio 21 koszovói albán rádióállomás internetes honlapja alapján számolt be az esetről. Egy albán orvos elmondta, hogy lassan általános problé­mává válik a humanitárius segélyként kiosztott romlott élelmiszer. A konzervek különösen nagy gondot jelentenek; sok konzervet ki kellett dobni, mert rozsdásak voltak a dobozok, nem szerepelt raj­tuk, meddig fogyaszthatók, rossz volt a minőségük vagy más szem­pontból voltak az egészségre ártalmasak. (MTI) Súlyos árvízhelyzet Németországban és Svájcban, de az Amazonas vidékén is A Duna még nem tetőzött HIROSSZEFOGLALONK Bonn/Bern/Lima. Kilenc bajoror­szági járásban tegnap délelőtt ka­tasztrófariadót hirdettek az évszá­zad eddigi legdrámaibb árvízhely­zete miatt - közölte Christoph Hillenbrand, a tartományi belügy­minisztérium szóvivője. Tájékozta­tásából kiderült, hogy a tűzoltóság és a hadsereg bevetésben lévő ala­kulatai eddig több mint ezer em­bert mentettek ki helikopterekkel az árvíz következtében a külvilág­tól teljesen elzárt településekről. A bajorországi vízgazdálkodási hi­vatal illetékesei szerint azonban még nagyobb árhullámmal kell számolni a Dunának ezen a szaka­szán. A folyó vízszintje Neu­Ulmnál tegnap délelőtt meghalad­ta az eddigi legmagasabb szintet, és a hivatal előrejelzése szerint még emelkedni fog. Hasonló a helyzet Regensburg környékén is. A vízgazdálkodási hivatal szerint Passaunál holnap fog tetőzni a Du­na. Hivatalos adatok szerint a ba­jorországi árvíz eddig három em­beréletet követelt. Továbbra is súlyos az árvízhelyzet Svájc középső és keleti részén. An­nak ellenére, hogy véget értek a felhőszakadások, földcsuszamlás­ok veszélyeztetik a hegyekkel kö­rülzárt völgyek lakóit. A meredek hegyoldalak esőtől feláztatott fel­ső, kavicsos talajrétege nagy se­bességű lavinaként zúdul le a völ­gyekbe, s eddig több közutat tett időszakosan járhatatlanná. Peru északi részén 250 ezer ember vált hajléktalanná, miután az özön­vízszerű esőzések következtében kiöntött medréből az Amazonas és annak mellékfolyói - közölte a leg­súlyosabban érintett város, Iquitos polgármestere. A város egyes ne­gyedeinek 90 százaléka áll víz alatt, a lakók a magasabb fekvésű kerületekben kerestek menedéket. Egyes becslések szerint egyedül Iquitosban 80 ezren vesztették el otthonukat. Meteorológiai jelenté­sek szerint egyelőre nem lehet szá­molni a két hete folyamatosan tar­tó esőzések megszűnésével. MTI-HIR Prága. Mérsékelten javult a cseh ál­lamfő egészségi állapota; Václav Havelt csütörtök óta hörghuruttal kezelik a prágai katonai kórházban, de a tüdőgyulladás veszélye még nem múlt el - jelentette be tegnap délben Ilja Kotík, az államfő kezelő­orvosa. Elmondta, hogy Havelnak a jelek szerint jót tett a péntek este be­vezetett új antibiotikumos kezelés, mert az elmúlt éjjel már csak 37 fok körüli hőemelkedése volt. Ezt meg­előzően 38 fokos láza volt, időnként fulladozott és rosszul aludt. Bár Havel állapota kissé javult, az orvo­sok csak a hét közepén döntenek a további kezeléséről, illetve arról, hogy hazaengedik-e a kórházból. Kotík szerint az államfőnek a kór­házból való távozása után is leg­alább néhány napig még házi keze­lésben kell részesülnie. A helyzetre való tekintettel le­mondták Havel e heti hivatalos programjait is. A prágai katonai kórházban fekvő államfő továbbra sem fogadhat látogatókat, kivéve feleségét, Dagmar asszonyt. Ehud Barak tárgyalna Szíriával, Mubarak Barakról Lenne egy Golán-terv? Szombaton érkeztek meg az első F-18-as amerikai vadászgépek a magyarországi Taszár légibázisára. Az össze­sen 24 Hornet, azaz Lódarázs a Jugoszlávia elleni légi csapásokban vesz majd részt. Az amerikai pilóták nagyon bizakodónak mutatkoztak. (ČTK/AP) Brit lapértesülés szerint a kölni G8-csúcsig a NATO nem változtat taktikát Négy hét a döntésig HÍRÖSSZEFOGLALÓNK London/Asszuán/Mardzsajún. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök reményét fejezte Id, Ehud Barak, a most megválasztott izraeli minisz­terelnök azon fog munkálkodni, hogy javítsa a közel-keleti tárgyalá­sok légkörét. Az egyiptomi államfő ugyanakkor bírálta Baraknak azt a kijelentését, hogy nem vonja ki tel­jesen az izraeli csapatokat Cisz­jordániából. Az ilyen nyilatkozatok károsak, nem segítik a békefolya­matot - szögezte le Mubarak. A londoni The Sunday Times jelen­tése szerint Barak hajlandó lenne átadni az Izrael által 1967 óta meg­szállt Golán-fennsíkot Szíriának. A lap által közölt, a miniszterelnök ta­nácsadói által kidolgozott terv sze­rint „csaknem teljesen" kiürítenék a térséget. Izrael egy 24 kilométeres fegyvermentes övezet létrehozását tervezi az új határon, s egy keskeny sávot tartana meg a Tiberias tótól keletre. A Libanonból való kivonulásért cserébe Izrael azt várná Szíriától, hogy gyakoroljon nyomást a síita Hezbollahra katonai szárnyának feloszlatása érdekében. Ez mind sürgetőbbnek tűnik, hiszen a tér­ségben napirenden vannak har­cok. Az izraeli légierő szombat este - aznap harmadszor - támadást in­tézett a Hezbollah szélsőséges isz­lám szervezet dél-libanoni állása ellen. A támadások előzménye az volt, hogy napközben a Hezbollah gerillái aknavetőkkel támadták Dél-Libanonban az izraeli hadse­reg két állását. A Hezbollah azt ál­lítja, hogy az egyik állást, Mardzsajúntól nyolc kilométerre délre teljesen megsemmisítették. Tettlegesség a chilei parlamentben Pinochet miatt Megverekednek érte MTI-HIR Valparaiso. Összecsaptak pénte­ken a chilei parlamentben az ország volt diktátora, Augosto Pinochet hí­vei és ellenfelei. A képviselők elő­ször csak szidalmazták egymást, majd a heves szóváltás tettlegesség­gé fajult, amikor egy jobboldali né­zeteket valló politikus egy jól irány­zott ökölcsapással állon vágta egy baloldali képviselőtársát. A volt diktátor híveinek egy csoportja mindeközben „Pinochet, Pinochet" kiáltásokkal próbálta megzavarni Eudardo Frei leköszönő chilei el­nöknek a nemzet helyzetéről mon­dott utolsó beszédét. Andrés Zaldívar Larrain, a szenátus elnöke és a kereszténydemokraták elnök­jelöltje, akit Frei valószínű utódá­nak tekintenek, kivezettette a rend­bontókat a teremből. Az 1973 és 1990 között hatalmon volt Augusto Pinochet jelenleg Nagy-Britanniában várja várható kiadatását Spanyolországnak, a­hol az általa vezetett rezsim ellen küzdők emberi jogainak megsérté­se miatt kell felelnie. Ismét merénylet készült Eduard Sevardnadze ellen Külföldről irányították MTI-HIR Tbiliszi. A grúz fővárosban őrizet­be vettek több személyt, akiket az­zal gyanúsítanak, hogy merénylet­re készültek Eduard Sevardnadze elnök ellen. Egyelőre nem tudni, hány embert tartóztattak le. Grúz lapok tegnap arról írtak, hogy a merénylet előkészítését külföldről irányították. A belügyminisztéri­um eljárást indított az ügyben. Eduard Sevardnadze ellen több al­kalommal hajtottak végre sikerte­len merényletet. Négy éve, 1995. augusztus 26-án pokolgép robbant az elnök gépkocsikonvoja mellett, Sevardnadze az arcán könnyebben megsérült. Tavaly február 9-én ugyancsak Tbilisziben gránátve­tőkkel és önműködő fegyverekkel nyitottak tüzet Sevardnadze gép­kocsikíséretére. Az államfő páncé­lozott autóját három gránát is elta­lálta, de Sevardnadzénak nem esett baja. Londonnak bizonyítékai vannak a lockerbie-i merényletről Kadhafi rendelte el MTI-TUDÓSÍTÁS London. A brit kormánynak bizo­nyítékai vannak arra, hogy Moamer el-Kadhafi személyesen rendelte el a PanAm amerikai légi­társaság utasszállító gépének fel­robbantását 1988-ban, ennek elle­nére arra készül, hogy rehabilitálja a líbiai vezetőt, miután Tripoli át­adta a skót igazságszolgáltatásnak a pokolgépes merénylet elköveté­sével vádolt két líbiai állampolgárt - írta tegnap a The Sunday Times. A skóciai Lockerbie térségében fel­robbantott amerikai utasszállító gép katasztrófájában 270 személy vesztette életét. A tekintélyes brit vasárnapi lap nem tette közzé a birtokába jutott tikosszolgálati jelentés részleteit Kadhafi állítólagos szerepéről. A kormány ugyanis ügyvédei útján figyelmeztette a szerkesztőséget, hogy bírói úton azonnali hatállyal betiltja a cikk megjelenését, ha ab­ban közreadja „a hírszerzéstől származó, szigorúan bizalmas in­formációk részleteit, a hírszerzési forrásokat, amelyek napvilágra ke­rülése súlyos károkat okozhat" ­áll a laphoz eljuttatott levélben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom