Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-22 / 116. szám, szombat

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 22. Peking keménykedik Tokió. Kína nem járul hozzá ahhoz, hogy amerikai hadiha­jók Hongkongba látogassanak - közölte a kínai külügy hong­kongi irodája. Peking nyilván­valóan az ország belgrádi nagykövetségét ért NATO-talá­latra reagált; a május 7-i táma­dás után már bejelentette, leál­lítja az USA­val az emberi jogi kérdésekben folytatott párbe­szédet és a katonai cserekap­csolatokat is. Az amerikai hadi­hajók rutinszerűen kikötöttek Hongkongban azóta is, hogy a volt brit gyarmat visszakerült kínai fennhatóság alá. (MTI) Hasadóanyagok és őrzésük Moszkva. Oroszország eluta­sítja azokat az állításokat, amelyek szerint rosszul őrzi a birtokában levő hasadóanya­gokat. Az amerikai tudomá­nyos akadámia e heti jelentése alapján az AP hírügynökség azt írta, hogy Oroszországban a hasadóanyagok őrzése még a korábban feltételezettnél is sokkal rosszabb. „Azok a hí­resztelések, amelyek szerint terrorista csoportok hozzáfér­hetnek az orosz plutónium- és dúsítotturánium-készletekhez, minden alapot nélkülöznek, és csupán Oroszország lejáratá­sára szolgálnak" - mondta az orosz szóvivő. (MTI) Jelcin elnök pihenni ment Moszkva. Borisz Jelcin tegnap Szocsiba repült szabadságra. Jakuskin elnöki szóvivő szerint „rövid pihenésre utazik", tehát nem tudni pontosan, hogy meddig marad távol Moszkvá­tól. Figyelemre méltó, hogy az államfő akkor megy szabad­ságra, amikor még nem isme­retes a Sztyepasin-kabinet névsora. Orosz kormányforrá­sok szerint több kormánytag kinevezéséről már el is készül­tek az elnöki rendeletek. A szóvivő cáfolta a Jelcin bete­geskedéséről szóló e heti hí­reszteléseket. (MTI) Ráfér a pihenés (TA SR) II. János Pál Irakba látogat? Vatikánváros. A Vatikán arra számít, hogy II. János Pál pápa még az év vége előtt ellátogat Ábrahám bibliai szülőhelyére - közölte egy jól tájékozott va­tikáni forrás. Mivel a pápa egy­ben államfő is, bizonyára talál­kozna Szaddám Húszéin iraki elnökkel is. (MTI) Sonja Gandhi bírálóit kizárták Újdelhi. Az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt vezető szer­ve úgy döntött, hogy hat évre kizárja soraiból három lázadó tagját, akiknek nyílt bírálata arra késztette az olaszországi születésű Sonja Gandhit, hogy lemondjon pártelnöki tisztsé­géről. A három politikus sze­rint úgy kell módosítani az al­kotmányt, hogy csak indiai születésű tölthesse be az ál­lamfői, az alelnöki és a minisz­terelnöki tisztséget. (MTI) Nem történt áttörés Viktor Csernomirgyin, Strobe Talbott és Martti Ahtisaari tegnap hajnalig tartó tárgyalásain. A jövő héten folytatják. (TA SR/AP-felvétel) Hasznosítják a NATO-csapások tapasztalatait Orosz katonai űrtervelc MTI-HÍR Moszkva. Az orosz űrprogram ki­emelt támogatására adott utasítást Jelcin elnök a Sztyepasin-kormány­nak. Külön pontként határozta meg, hogy „az illetékes orosz szer­veknek elemezniük kell az űreszkö­zök használatának a Jugoszlávia el­leni NATO-csapás idején szerzett tapasztalatait". Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Moszkva katonai műholdparkjának fejlesztése mel­lett döntött. Az orosz kémholdak 70 százaléka már kiöregedett, csök­kentett kapacitással működik, s a balkáni térség felett is csak két kato­nai szputnyik kering, vagyis napon­ta csak egyszer tudják megújítani az űrfelderítés adatait. Az orosz ka­tonai vezetés már évek óta figyel­meztetett arra, ha nem történik lé­nyegi változás a finanszírozásban, akkor 2001-re összeomlik az orosz katonai űrfelderítés jelenlegi rend­szere. Szytepasin kormányfő azt szorgalmazta az e heti kormányülé­sen, hogy a katonai kiadásokat a GDP 3,5 százalékára emeljék a je­lenlegi 2,8 százalékról. Lemondják a cseh államfő hivatalos programjait Havel ismét kórházban Mindenki várja az áttörést. A hármak a jövő héten folytatják az egyeztetést Diplomáciai nagyüzem Moszkva/Athén/Brüsszel/ Belgrád. Tegnap hajnali há­rom óra tájban fejeződött be a koszovói válság rendezésé­nek kérdésében folytatott háromoldalú, orosz-ameri­kai-finn tárgyalások újabb fordulója. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Részleteket nem hoztak nyilvá­nosságra, csak annyit tudni, hogy Csernomirgyin hétfőn ismét Belg­rádba látogat, és szerdán folytat­ják a háromoldalú egyeztetése­ket. Az újabb forduló helyszínét még nem határozták meg. Strobe Talbott amerikai külügyminisz­ter-helyettes és Martti Ahtisaari finn elnök, EU-békeközvetítő még tegnap reggel, közvetlenül a Vik­tor Csernomirgyinnel folytatott egyeztetés után elutazott az orosz fővárosból. A moszkvai forduló kisebb szünetekkel csaknem hat órán át tartott zárt ajtók mögött. Moszkvában váratlanul bejelen­tették, hogy Csernomirgyin teg­nap idő hiányában nem folytatott megbeszélést a koszovói helyzet­ről Carl Bildttel, az ENSZ-főtitkár balkáni kúlönmegbízottjával és Papandreu görög külügyminisz­terrel. Helyette Igor Ivanov kül­ügyminiszter találkozott a két diplomatával. Görögország megtiltotta, hogy légterén átrepüljenek Németor­szágba induló török bombázók, amelyeket jugoszláviai bevetésre szánnak - jelentették be Athén­ban. Görögország ellenzi a NATO­csapásokat, és régóta feszült a vi­szonya Törökországgal. A rossz időjárás miatt a logisztikai jellegű célok voltak többségben a NATO hadműveletének 58. nap­ján, amely tegnap hajnalban feje­ződött be. A NATO csupán 300 re­pülést tudott végrehajtani, és eb­ből is csak 57 voít csapásmérő, il­letve a légvédelem ellen irányuló. Az AP úgy tudja, hogy a csütörtök­re virradóra egy belgrádi kórházat ért támadásban megrongálódott a magyar, a norvég, a spanyol és a svéd nagyköveti rezidencia, vala­mint szerb tömegtájékoztatási esz­közök szerint a pakisztáni és az iz­raeli nagyköveti rezidencia, továb­bá a líbiai nagykövetség épülete is. A Koszovói Felszabadítási Hadse­reg (UCK) a Pentagon szerint első ízben elfoglalt egy várost Koszo­vóban. Kenneth Bacon, az ameri­kai védelmi tárca szóvivője közölte: ha Jugoszlávia megpró­bálja visszafoglalni Jablanica vá­rosát, a NATO támadást indít a ju­goszláv csapatok ellen. Bacon úgy minősítette Jablanica elfoglalá­sát - ahol gránátvetők, lőszer és járművek is kerültek az UCK kezé­re - hogy ez afféle teszt volt az UCK számára, képes-e elhódítani területeket a jugoszláv hadsereg­től. A hírhez az AFP francia hír­ügynökség hozzátette: a Penta­gon képviselői mindeddig tagad­ták, hogy a NATO-támadásokkal az UCK-nak akartak volna segíte­ni, de azt elismerték, hogy a csa­pások nyomán a szervezet meg­erősödött. MTI-HÍR Prága. Václav Havelt csütörtökön este hirtelen kórházba kellett szállí­tani. A tegnapi tájékoztatás szerint ezt a cseh államfő hörghurutja tette szükségessé, amelyet hőemelkedés kísért. „Az eddigi vizsgálatok szerint azonban nem valószínű, hogy Havelnél újabb tüdőgyulladás lenne kialakulóban" - mondta Ilja Kotík, az államfő személyi kezelőorvosa a reggeli orvosi vizitre hivatkozva. MTI-JELENTÉS Róma. Feszült a légkör Olaszor­szágban azután, hogy csütörtökön Rómában terrorista merénylet áldozatául esett a munkaügyi mi­nisztérium tanácsadója, a kormány gazdaság- és foglalkoztatáspolitiká­jában kulcsszerepet betöltő Mas­simo D 'Antona ügyvéd. A merény­letet, amely az első terrorista gyil­kosság Olaszországban 1988 óta, az „ólomévekre" jellemző módszerek­kel hajtották végre, s a bűncselek­ményt később vállalta is a '80-as évek hírhedt és rettegett, mára ha­lottnak tűnt terrorszervezete, a Vö­rös Brigádok a Harcoló Kommunis­ta Párt felépítéséért (BR-PCC). A Havelt csütörtök reggel óta anti­biotikumokkal kezelik, míg koráb­ban vitaminokkal próbáltak az or­vosok úrrá lenni a bajon. Ladislav Špaček elnöki szóvivő megerősí­tette, hogy Havel a hét végéig min­denképpen kórházban marad, s szinte biztosra vehető, hogy le­mondják Havel júniusra tervezett balkáni útját, továbbá a lehető leg­nagyobb mértékben csökkentik másfajta programjait is, hogy az el­nök pihenhessen. gyilkosság kiélezte a feszültséget az olasz baloldal két fő ereje, a reform­kommunisták és a hagyományőrző, ellenzéki marxisták között. A mi­niszterelnököt állító Baloldali De­mokraták a Bertinotti-féle ellenzéki kommunistákat vádolják azzal, hogy a kormány foglalkoztatáspoli­tikája és a NATO balkáni beavatko­zása elleni hisztériakampánnyal, a szélsőséges pacifisták támogatásá­val teremtették meg a gyűlöletnek azt a légkörét, amely kedvez az ilyen véres, felelőtlen akcióknak. Massimo D'Alema miniszterelnök szerint egy kényes nemzetközi hely­zetben, az új államfő megválasztá­sának nehéz pillanatában akartak lesújtani a felforgató csoportok. Dezertőrök a háború befejezéséért Podgorica. Montenegrói sajtójelentések megerősítették: több mint ezer jugoszláv katona, Koszovóban állomásozó alakulatát önkényesen elhagyva, a napokban hazatért lakóhelyére; a dezertőrök a háború befejezését követelik, s nem kívánnak visszatérni egységükhöz. A belgrádi kormány viszont tegnap hivatalosan is cáfolta ezeket az értesüléseket. Ugyanakkor NATO­források már szerdán hírt adtak arról, hogy előző nap három zászlóaljnyi jugoszláv katona dezertált az északnyugat-koszovói Istókba vezényelt alakulatától. A Vijesti című podgoricai napilap arról adott hírt, hogy a közép-szerbiai Krusevacból és Alekszandrovacból származó tartalékosok hazaérkeztek. A montenegrói újság tudomása szerint a hadsereg kísérletet tett a katonák visszaküldésére. Krusevacba maga Nebojsza Pavkovics tábornok, a Koszovó védelméért felelős jugoszláv harmadik hadsereg parancsnoka utazott el, és felajánlotta: „rövid pihenőnek" tekintik az önkényes eltávozást, ha a tartalékosok visszatérnek alakulatukhoz. A dezertőrök a jelek szerint elvetették a kompromisszumos javaslatot. (MTI) A kitelepítettekre emlékeztek Nyíregyházán Ma sem tudni pontosan MTI-HIR Nyíregyháza. A fél évszázaddal ez­előtti kényszerkitelepítettekre, az egykori magyar-szlovák lakosság­csere érintettjeire emlékeztek teg­nap Nyíregyházán. Ötvenegy éwel ezelőtt a szlovákiai Andód, Diószeg, Imely, Losonc, Nagyfödémes, Nasz­vad, Réte, Szene és Taksonyfalva te­lepülésekről több száz magyart köl­töztettek a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyre. Még ma sem tud­ni pontosan, hányan kényszerültek elhagyni szülőföldjüket. Egyes ada­tok szerint 1038-an települtek át Nyíregyházára és környékére, míg több helytörténeti kutató 2000, il­letve 3000 és 3500 körülire teszi a kitaszítottak számát. A terrorizmus kísértetének újjáéledése Olasz aggodalmak Orbán Viktor magyar kormányfő elfogadta két politikai államtitkárának lemondását Tovább gyűrűzik a Fidesz levélbotránya HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Budapest. Orbán Viktor elfogadta Selmeczi Gabriella és Balsay Ist­ván politikai államtitkárok lemon­dását. A kormányfő elmondta: döntését az indokolja, hogy mind­két államtitkár államvezetési, szakmai hibát követett el, mivel nem tartotta be a kötelező egyez­tetési eljárási rendet. Balsay és Selmeczi, a Miniszterelnöki Hiva­tal (MeH) államtitkárai ugyanis sem Stumpf Istvánnal, a MeH-et vezető miniszterrel, sem a kor­mányfővel nem konzultáltak an­nak a levélnek az aláírása előtt, amelyben más fideszes és kisgaz­da politikusokkal együtt a Lock­heed Martin cég egyik vezetőjét javasolták az USA leendő buda­pesti nagykövetének. „Az államve­zetésen belüli szabályokat be kell tartani. Ha az egyeztetés megtör­tént volna, akkor mód lett volna arra, hogy a készülőfélben levő hi­bát megelőzzük" - mondta Orbán. A kormányfő szerint a levélnek nem lesz hatása a magyar-ame­rikai kapcsolatokra. Arra a kérdés­re, hogy Gyuricza Bélával, a leve­let szintén aláíró politikai állam­titkárral kapcsolatban várható-e valamilyen döntés, Orbán Viktor úgy válaszolt: ez a kérdés nem időszerű, hiszen az államtitkár sú­lyos betegen kórházban fekszik. Az SZDSZ véleménye szerint a vizs­gálódást nem lehet leszűkíteni a „külpolitikai otrombaság tényére", annak ki kell terjednie az összefo­nódások, korrupciós kapcsolatok lehetőségének számbavételére is. A levélírók azt kérték, hogy Steven M. Jonest nevezzék ki az Egyesült Államok következő ma­gyarországi nagykövetévé; Jones pedig annak a Lockheed Martin konszernnek az egyik vezetője, amely F-16-os vadászgépeket akar Magyarországnak eladni. Az ügy pikantériája, hogy a Lockheed magyarországi lobbystája (alkal­Balsay István mazottja) Selmeczi Gabriella ál­lamtitkárnak a barátja. Balsay pe­dig azt szerette volna elérni, hogy a Lockheed Székesfehérvárra tele­pítse egyik üzemét. Száztíz oldalon Öcalan védőbeszéde Ankara. Abdullah Öcalan kurd lá­zadóvezér 110 oldalas kézírásos védőbeszédet készített elő május 31-én kezdődő perére. Öcalan vé­dekezésének vezérfonala: a kurd kérdés megérett arra, hogy de­mokratikusan oldják meg. A Kurd Munkáspárt (PKK) februárban Ke­nyában elfogott vezetőjét, akit a Márvány-tengeri Imrali börtönszi­getén őriznek, árulással és szepa­ratizmussal vádolják. Ankara terrorszervezetnek minősíti a PKK-t, és tagadja, hogy létezne „kurd kérdés". Egyébként csütörtö­kön árulás bűntette miatt a diyarbakiri állambiztonsági bírósá­gon halálra ítélték Semdin Sakikot, Öcalan korábbi helyettesét, vala­mint annak öccsét. Az ügyükben ki­mondott legsúlyosabb ítélet előre­vetíti Öcalan perének várható kime­netelét is - írta az AFP. (MTI) Selmeczi Gabriella

Next

/
Oldalképek
Tartalom