Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-21 / 115. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 19. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK Talán az esztendő végére már pontosan ismertté válhat az Európai Unió további kibővítésének időpontja Kilenc már kész a harmicegyből Az Európai Unió bővítése kevésbé látványos szakasz­ban van: folyik az úgyne­vezett joganyag-átvilágítás, júniusban pedig az érdemi tárgyalások második cso­magja kerül a kormánykö­zi tárgyalóasztalra. Az előtérben közben formáló­dik az új tagok befogadá­sára alkalmas közösségi pénzügyi és intézmény­rendszer. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Mint ismert, az EU keleti bővítésé­hez a politikai startjelet a közösség 1997. decemberi luxemburgi csúcstalálkozója adta meg, majd 1998. március végén megindultak a tárgyalások a csatlakozásra legérettebnek ítélt, úgynevezett el­ső körös jelentkezőkkel: Csehor­szággal, Lengyelországgal, Ma­gyarországgal, Szlovéniával és Ciprussal. E megbeszélések eddig kevés izgalmat keltettek, hiszen főként a kívülállók számára unal­mas úgynevezett jogszabály-össze­Eddig csupán egyszer voltak valóban érdemi tárgyalások hasonlítás folyt. Április végéig az Európai Bizottság és a jelölt orszá­gok szakértői 28 jogfejezetet pi­páltak ki a 31-ből, ennyiről állapí­tották meg, hogy egy-egy tagjelölt jogrendszere mennyiben tér el a közösségitől. A menetrend szerint július elejéig az összessel végez­nek. Az uniós jogrendszer átvétele csak az egyik kritériuma a csatlakozás­nak. A tagságra aspirálóknak lé­nyegében teljes gazdaság- és társa­dalompolitikájukat a csatlakozási kritériumok kielégítésének szolgá­latába kell állítaniuk. Az idei év vé­gén az EU a korábbiaknál szigo­rúbb ítéletet kíván alkotni arról, vajon tényleg a megadott célt szol­gálják-e a tagjelöltek számára 2000-től elkülönített, az eddigiek Az Európai Unió költségvetésének sarokszámai 2000-2006 között (milliárd euró) Ev 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Mezőgazdaság 40,9 42,8 43,9 43,8 42,8 41,9 41,7 Strukturális támogatások 32,0 31,5 30,9 30,3 29,6 29,6 29,2 Egyéb 15,9 16,0 15,9 15,8 16,0 16,2 16,3 Előcsatlakozási támogatás* 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 ebből: mezőgazdaság (Sapard) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 strukturális támogatás (Ispa) 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 PHARE 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 Csatlakozási támogatás** 4,1 6,7 8,9 11,4 14,2 ebből: mezőgazdaság 1,6 2,0 2,5 2,9 3,4 egyéb 2,5 4,7 6,6 8,5 10,8 Összesen 91,9 93,4 97,9 99,7 100,4 102,2 104,5 * Megoszlik 10 kelet-európai ország és Ciprus között **Megoszlik az első körös országok között kétszeresére rúgó uniós támogatá­sok. Érdemi tárgyalásokat az EU és a hat első körös ország ez ideig egyetlen alkalommal folytatott, ta­valy novemberben. Akkor az első hét jogfejezetet vitatták meg, az el­nöklő Németország szándéka sze­rint a június 22-re tervezett máso­dik kormányközi tárgyaláson a partnerek további nyolc jogfeje­zetről cserélik ki álláspontjukat. Várhatóan jó egy éwel a bővítési folyamat megnyitása után a 31 jogfejezet közül mindössze kilenc­ben lesz megegyezés és ezek is mind a könnyűek közül valók. Csak ezután következnek majd a csatlakozni szándékozók részéről kemény gazdasági és politikai al­kalmazkodást, az EU-tól pedig anyagi támogatásokat igénylő fe­jezetek, mint például a mezőgaz­daság, a környezetvédelem, a köz­lekedés vagy a munkavállalás sza­badsága. Az EU-ban erősödnek azok a han­gok, amelyek szerint a második félévi finn elnökségi szakaszt lezá­ró helsinki csúcson az uniónak végre meg kellene jelölnie valami­féle belépési időpontot az első kö­rös jelöltek számára. Az utóbbiak száma ekkor esetleg tovább is gya­rapodhat, ha az új kormány által új pályára állított Szlovákia előreruk­kol, s az év végi bizonyítványosz­táskor az EU vezetői felsőbb osz­tályra érettnek minősítik Lettor­szágot és Litvániát is. A március 24-25-ei EU csúcstalálkozón a tag­államok vezetői nagy nehezen po­litikai egyezségre jutottak a 2000­2006 közötti költségvetési sarok­számokról, valamint az ezek telje­sítéséhez szükséges belső támoga­tási reformcsomagról. A pénzügyi A pénzügyi sarokszá­mokban már megegyez­tek. terveket a berlini csúcszáró a bőví­tés ütemes és gyors folytatása mel­lett határozottan kiálló politikai deklarációval fejelte meg. A szkeptikusok azonban másképp olvassák ezeket a dokumentumo­kat. Az új tagok számára hét évre elkülönített 45 milliárd euró egé­szen biztosan nem elegendő arra, hogy a hat első körös ország a mos­tani tagállamokkal azonos feltéte­lekkel részesedjen a közösség pénzügyi támagatásaiból. Azaz az EU vagy másodosztályú tagként tervezi befogadni őket vagy valójá­ban nem is számol mind a hat tag­jelölt belépésével e periódusban. A probléma elsősorban abból szár­mazik, hogy az EU-kormányfők vé­gül is az eredetileg tervezettnél ke­vésbé nyirbálták meg az agrárter­melőiknek juttatott közösségi szubvenciókat, ezért szinte az egész bővítési keretet elvinné az európai méretekben igen nagy, ám kevéssé hatékony lengyel mező­gazdaság ugyanolyan szintű támo­gatása. Egyes kutatók viszont úgy vélik, az új tagok számára elkülö­nített pénzeket úgy is föl lehet fog­ni, mint az EU által a közösségi szabályok azonnali kiterjesztése alól kért, 2006-ig tartó átmeneti halasztást. Éppen úgy, ahogy a csatlakozók is egy sor időleges mentességet kérnek majd a mező­gazdaságot illetően - például Len­gyelország és Magyarország a kül­földiek földtulajdonlása tekinteté­ben egészen biztosan. A spekuláci­ók között ugyanakkor felbukkan­nak olyan találgatások is, hogy az első befutók között esetleg csak az EU-nak agrárszempontból olcsóbb országok - például Észtország, Ma­gyarország és Ciprus szerepelné­nek, de meglehetősen kétséges, megengedheti-e magának az EU a politikailag igen fajsúlyos Lengyel­ország hátrébb sorolását. (A HVG nyomán) A Szlovák Nemzeti Bank beavatkozásainak eredményeként tegnap átmenetileg megállt a korona folyamatos zuhanása A megszorításoktól 15 milliárd koronát várnak ÚJ SZÓ-HlRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák korona mély­repülése egyesítette a kormány­koalíció eddig széthúzó erőit, a Dzurinda-kormány tegnap máris ismertette a mélyreható gazdasági intézkedéscsomag részleteit. Az ÁFA alsó kulcsának emelését és a behozatali vámpótlék újbóli beve­zetését is magában foglaló csomag néhány elemét július 1-től vezetik be. Tegnap a központi jegybank kétszeri intervenciója ellenére to­vább zuhant a korona euróhoz vi­szonyított árfolyama. A tervek szerint a kiadások oldalát a szociális ellátórendszerek finan­szírozásának, az államapparátus működtetési költségeinek lefara­gásával mérsékelik. A szociális ki­adások csökkentése az idén 5-6 milliárd korona megtakarítást eredményezhet, jövőre ennek két­szeresével számolnak. A behozata­li vámpótlék ismételt bevezetése 1999-ben 6 milliárd korona több­letbevételt eredményezhet, az ál­talános forgalmi adó alsó, jelenleg 6 százalékos kulcsának emelése pedig várhatóan 2-3 milliárd koro­nával gazdagítj az államkasszát. E lépések együttesen 15 milliárd ko­rona többletbevételt jelentenek, ami lehetővé teszi, hogy a kor­mány ne lépje túl az állami költ­ségvetés tervezett hiányát. Tegnap tovább folytatódott a szlo­vák korona mélyrepülése. A Szlo­vák Nemzeti Bank a nyitást követő fél órán belül a fizetőeszköz érde­kében intervencióra kényszerült. A beavatkozás után a 48 koro­na/euró árfolyam 47 korona/eu­róra mérséklődött, azonban rövi­desen újra 47,300/47,500 koro­na/euró árfolyam állt be. Délelőtt 10 órakor a központi jegybank 47,700 korona/euró szintnél má­sodszor is interveniált, ennek eredményeként az árfolyam 46,800/47,100 korona/euró szintre módosult. A jegybank köz­lése szerint nem hajlandó a pénz­piac likviditási gondjait enyhíteni, ezért csütörtökön napközben át­menetileg megbénult a bankközi piac. Martin Barto, a Szlovák Takarék­pénztár elemzője szerint a korona zuhanása az ország gazdasági helyzetével és a lélektani hatások­kal függ össze. Az elemző kifejtet­te: a Dzurinda-kormány hivatalba lépését követően világosan meg­nevezte a gazdasági problémákat és azok okozóit. Azóta viszont el­telt fél év, mégsem látni, érezni a gyökeres gazdaságpolitikai fordu­latot. Mi több, a pénzügyi tárca és a központi jegybank között kiéle­ződött a viszony. Ehhez járul még a közvetlen elnökválasztás végki­menetelével összefüggő bizonyta­lanság. Martin Barto szerint a határozott gazdasági lépéseket követő 12-18 hónap elteltével már beindulhat a gazdasági növekedés. Az idén azonban veszélybe kerül a bruttó hazai össztermék 2 százalékos nö­vekedése is. (shz) Az Euroland növekedési üteme Financial Times, Graf: TASR TANÁCSADÓ Leendő katonafeleség Sz. É.: A gyermekünk április­ban született, a férjem a na­pokban tudta meg, hogy még az idén behívják katonai szol­gálatra. Örül annak, hogy a katonaságot végre letudja, de én félek, mert albérletben la­kunk, és pénzben nem bővel­kedünk. FEKETE MARIAN A katonafeleség megélhetését, ellátásának biztosítását alapve­tően az ellátási hozzájárulás jogi intézménye szolgálná. 1998. de­cember 31-ig ez társadalombiz­tosításijuttatás volt, most ún. ál­lami szociális juttatás. A kettő között lényeges különbségek vannak, de erre most helyszűke miatt nem térhetünk ki. Sokkal nagyobb probléma viszont az, hogy a korábbi jogi szabályozás komplex, vagyis áttekinthető volt. Ez az új szabályozás, az 1998. évi 236. Tt. számú tör­vény viszont áttekinthetetlen és érthetetlen. A legalapvetőbb kérdéseket illetően is más törvé­nyekre utal. Ebből a törvényből szinte alig lehet megtudni vala­mit anélkül, hogy ha nem isme­rünk még további öt-hat tör­vényt. Ez a törvény voltaképpen arról szól, hogy „Kedves állam­polgár, ne olvasd a törvényt, ne élj törvényadta lehetőségeiddel, a többit majd elintézzzük helyet­ted". Itt az adott esetben ellátási segélyre jogosult elsősorban a gyermek, „amennyiben teljesíti az ellátatlanságnak a külön jog­szabályban megállapított feltét­eleit". Ezeket a feltételeket a csa­ládi pótlékról szóló törvény álla­pítja meg, de ne bonyolítsuk a kérdést, mert az Ön néhány he­tes gyermeke nyilván teljesíti az ellátatlanság feltételeit. Az ellá­tás hozzájárulásra jogosult lehet többek közt a katona felesége is, ha mondjuk személyesen gon­doskodik a katona hároméves­nél fiatalabb gyermekéről. Kö­vetkezésképpen Ön és a gyerme­ke alighanem jogosult lesz az el­látási hozzájárulásra. Ezt a jog­igényt majd az állandó lakóhely­ük szerinti illetékes járási hiva­talnál kell érvényesíteni egy írás­beli kérvény előterjesztésével. Az ellátási hozzájárulás összegét tekintve az említett törvény is­mét egy további törvényre utal, de nagyjából arról van szó, hogy a gyermekre 675 korona, a reá vonatkozó létminimum fele, Ön­nek pedig 1050 korona járna. Az említett hozzájárulás mellett természetesen más segélyeket (pl. családi pótlékot) is kaphat, ha teljesíti a szükséges feltétele­ket. CSEHORSZÁGI ALAPOK Néhány cseh befektetési alap részvényének árfolyama a Prágai Ér­tékpapírtőzsdén 1999. május 19-én. (HN) Befektetési alap 1. IF Živnobanka IF Bohatství Komerční banka IF Obchodu Kŕištálový IF SPIF Všeobecný IF Jablonecká biž Zlatý IF Kvanto Radegast IF árfolyam (Kč) 548 1250 581 888 1034 77 217,00 410 379,60 forgalom (ezer Kč) 430 360 141 861 190 100 12930 280 200 GAZDASACI HÍRMORZSÁK Az SPT Telecom Az Európai Unió tagállamainak idei növekedési üteme százalékban. Az euró ugyan nem hozott fellendülést, ám az idei tempó is ígéretes. részvényei Prága. Az SPT Telecom cseh távközlési vállalat 27 milliárd koronát ajánlott fel a Zeman­kormánynak az állam kezében lévő 20 százalékos részvény­csomagukért. A kabinet viszont úgy döntött, hogy nem adja el a távközlési óriásvállalatban bir­tokolt részesedését. Marcela Gürlichová, a közlekedési és távközlési minisztérium állam­titkára szerint 2000 végéig az állam az SPT Telecom részvé­nyeinek több mint 50,1 százalé­kát szeretné megtartani. Jelen­leg az SPT Telecom részvényei­nek 33,5 százaléka a TelSource tulajdonában van. (SITA) Dél-Korea rendbejött Tokió. Bekövetkezett a fordulat a két évvel ezelőtt válságba ke­rült dél-koreai gazdaságban. Az első negyedévben éves összeha­sonlításban 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés. Tavaly az első negyedévben még 3,6 százalékos volt a visszaesés. A központi bank adatai szerint a legtöbb gazdasági mutató lé­nyegesenjavult, például az ipari termelés 10,7 százalékkal nőtt. A szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy a hazai össztermék idei bővülése esetleg eléri a 6 százalékos ütemet. (MTI) A GM megvenné a SAAB-ot Stockholm. Az amerikai Gene­ral Motors, a világ legnagyobb autógyártója szeretné megvásá­rolni a svéd SAAB Automobile részvényeinek másik felét is, ez­által 100 százalékra növelné tu­lajdonrészét. A General Motors 1989-ben vásárolta meg a SAAB 50 százalékát, mégpedig azzal a feltétellel, hogy idén év végéig megveheti a másik 50 százalékot is. (MTI) Készül a Honda hibridautója Tokió. Ajapán Honda teljes gőz­zel készül száz kilométeren 3 li­tert fogyasztó új kocsijának piaci bevezetésére. A gép hibrid jár­mű, benzinmotorral és villany­motorral is működik. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényb ;n 1999. május 21-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 46,714 Magyar forint (100) 18,679 Angol font 70,715 Német márka 23,885 Cseh korona 1,231 Olasz líra (1000) 24,126 Francia frank 7,122 Osztrák schilling 3,395 Japán jen (100) 35,271 Spanyol peseta (100) 28,076 Kanadai dollár 29,884 Svájci frank 29,151 Lengyel zloty 11,169 USA-dollár 43,873

Next

/
Oldalképek
Tartalom