Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-04 / 101. szám, kedd

10 Tévé és Rádió ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 4. Új magyar építészet - kiállításmegnyitó Pozsony. Ma 16 órakor nyitják meg a Magyar Intézetben az Új magyar építészet című kiállítást. A megnyitót követően Bojár Iván András, a kiállítás kurátora tart előadást Tendenciák a kortárs ma­gyarországi építészetben címmel. Az érdeklődők megismerkedhet­nek az OCTOGON architecture & design című lappal, illetve mun­katársaival. (ú) Hangverseny a Vermes-villában Dunaszerdahely. A Pozsonyi Konzervatórium és a Zeneművészeti Főiskola diákjai tartanak ma 17 órától hangversenyt a Vermes-vil­lában. (t) Bartók-szobrot avattak Kárpátalján Nagyszőlős. Felavatták a város egykori lakójának, Bartók Bélának a szobrát. A világhírű magyar zeneszerzőnek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a nagyszőlősi közönség állított emléket - a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riumának támogatásával - a város egyetlen magyar tanintézmé­nye, a Perényi Zsigmond Középiskola parkjában. Az eseményhez az szolgáltatta az alkalmat, hogy - korabeli újságok tudósításai szerint - 1892. május l-jén a mostani iskola, akkori vármegyeháza épületében adta a 10 éves Bartók Béla első hangversenyét, ame­lyen saját szerzeményeit is játszotta. A későbbi nagy zeneművész két évig lakott Nagyszőlősön özvegy édesanyjával, aki a helyi pol­gári iskolában tanított. (MTI) Egri vár: újra látogathatóak a kazamaták Eger. Két hónapos szünet után ismét látogatható az egri vár egyik legfőbb turistalátványossága, a kazamatarendszer. A hirtelen hóol­vadás és a téli csapadék okozta omlásveszély miatt március elején le kellett zárni az egri vár egyes területeit, a kazamatákat és a kö­zépkori székesegyház romkertjét a látogatók elől. A kazamaták be­járatánál az úgynevezett sötétkapu boltozata beázott, és hullani kezdett a kőmennyezet. Az elmúlt évben az egri vár volt a legláto­gatottabb műemlék, illetve múzeum Magyarországon. (MTI) SZÍNHÁZ POZSON Y NEMZETI SZÍNHÁZ: A sevillai borbély 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Koldusopera 19 KIS SZÍNPAD: Orpheusz alászáll 19 KOMÁRO M JÓKAI SZÍNHÁZ: Hazudj igazat! 11 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Patch Adams (am.) 15.30, 18 Nyolc mm (am.) 20.30 OBZOR: Hogyan szedtem fel a tanárnőt (am.) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: Celebrity (am.) 15.15,17.30,20 CHARLIE CENTRUM: A szerelem hálójában (am.) 18.15,20.30 Az élet szép (ol.) 16,20.30 Két apának hány a fele? (fr.) 16.30, 18 Brian élete (ang.) 18.30, 20.15 Az ördög ügyvédje (am.) 17.30 Gombköpők (cseh) 20 KASS A DRUŽBA: Az élet szép (ol.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Hogyan szed­tem fel a tanárnőt (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Két apának hány a fele? (fr.) 16,18, 20 ÚSMEV: Patch Adams (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKI A VÁGSELLYE - MŰVELŐDÉSI HÁZ: Az őrület határán (am.) 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Egy bogár élete (am.) 19 LÉVA - JUNI­OR: Szükségállapot (am.) 16.30,19 GÚTA - MOZI: Szükségállapot (am.) 19.30 NAGYKAPOS-ZEMPLÉN: Egyiptom hercege (am.) 19 GYŐ R CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Vizes nyolcas (am.) 14,16,18, 20 Marvin szobája (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáron (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Édesek és mostohák (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Amerikai história X (am.) 13.15,15.30, 17.45, 20 Az élet szép (ol,) 14.45, 17.15,19.45 A ve­lencei kurtizán (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Szerelmes Shakespeare (am.) 15.30, 20.15 Életem szerelme (am.) 13,18 Holnap este a Magyar Intézetben az Európai Utas Vendég a főszerkesztő Beszélgetés Kraus Ágotával, az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes tánckarának művészeti vezetőjével Egy szegény időszak tablóképe ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Magyar Intézet szék­házának nagytermében holnap 17 órakor lapbemutatót tartanak, amelyen az Európai Utast Rudolf Chmel, a Kalligramot Tőzsér Árpád és az OS-t Mészáros András mutat­ja be. A rendezvény vendégei lesz­nek Módos Péter, az Európai Utas, Hizsnyai Zoltán, a Kalligram, Eugen Gindl, az OS főszerkesztője, valamint Miszlivetz Ferenc szocio­lógus, Rockenbauer Zoltán esszéis­ta, illetve Romsics Ignác és Szarka László történészek. A vendégek ar­ról az egy évtizedes munkáról, sok­féle tapasztalatról beszélnek, ame­lyet a budapesti szellemi műhely a Kraus Ágota 1997. szeptem­berétől az Ifjú Szivek táncka­rának művészeti vezetője, jelenleg a budapesti Tánc­művészeti Főiskola táncpe­dagógiai szakának harmad­éves hallgatója, a Táncra születtünk című műsor egyik koreográfusa, melyet leg­utóbb Komáromban, illetve a ružinovi művelődési ház­ban láthattak az érdeklődők. VARGA EMESE Úgy tudom, ez az előadás nem teljesen új keletű. Valóban nem. 1998. május 29-én mutattuk be ezt a műsort, s azóta 25-30 alkalommal léptünk fel az ország különböző városaiban, fal­vaiban. A vidéki előadásokból ki­maradnak a kicsik, a zoboraljai gyermekjátékokkal. A műsor laza szerkezete azonban megengedi, hogy lehetőséget adjunk a hazai néptánccsoportoknak, hogy egy­egy műsorszám erejéig részt ve­gyenek az előadásokban. Szakmailag mennyire vagy elé­gedett ezzel a műsorral? A Táncra születtünk egy szegény időszak tablóképe. A közelmúlt gondjai - elsősorban anyagi prob­lémákra gondolok -, sajnos, nyo­mot hagytak az előadás minősé­gén is. Például nincs, nem volt pénz énektanárra, így - természe­tesen - az ének, a hangképzés nem lehet olyan szintű, mint szeret­nénk. Állandó problémáink van­nak a ruhákkal és a cipőkkel is. A ruhatárban ugyan garmadával áll­nak a tökéletes szlovák népvisele­tek, a magyar népviseletek azon­ban silányak, mondhatnám, nem sok közük van az eredetihez. A szakmai elégedetlenséged és a problémáitok ellenére a közön­ség mindkét este megtöltötte a A kicsik, a zoboraljai gyermekjátékokkal (Dömötör Ede felvételei) A Táncra születtünk egyik jelenete színháztermet. Gondolom, nincs ez másképp a vidéki előadáso­kon sem. Nem panaszkodhatunk a közön­ségre. Többnyire telt házak előtt lépünk fel. Ugyanakkor nincs ki­alakult, állandó közönségünk. Hogy is lehetne? Az elmúlt öt év­ben öt koreográfus fordult meg az együttesben, így nem alakulhatott ki olyan stílus, profil, amely az Ifjú Szivek tánckarát jellemezné. Mennyire sikerült megvalósíta­nod az elképzeléseidet a tánckar művészeti vezetőjeként? A másfél év tulajdonképpen csak tapogatózás volt. Nagyon sok erő­met, időmet emésztette fel. A va­lódi terveimmel most szeretnék kirukkolni. Tisztelem és elisme­rem az autentikus néptáncot, de én magam szeretnék ezen túllép­ni. Az elképzelésem, hogy autenti­kus alapokból valami mást, valami többet. Szeretnék egy táncszínhá­zi előadást létrehozni, ahhoz pe­dig kevés az autentika. Az ilyen az előadás abból a szempontból is új­szerű lenne, hogy vendégtáncoso­kat is hívnánk a pozsonyi Táncmű­vészeti Főiskoláról, valamint a Lúčnica, illetve a SĽUK néptánc­csoportból. Szeretném meghívni a hazai koreográfusokat egy-egy műhelymunka erejéig, s a munka eredményét egy közös nagy mű­sorban megmutatni. Persze ezek egyelőre csak tervek. Kivitelezés­ükre elsősorban pénzre van szük­ség. Az anyagi támogatáson kívül kaptok-e szakmai, erkölcsi tá­mogatást? Milyen a kapcsolato­tok az Ifjú Szivek többi részlegé­vel és a hazai szakmával? A Ghymes együttessel állandó jel­leggel dolgozunk együtt. Az ének­kar, a Gaudium és a szimfonikus zenekar eleve más műfajt képvi­sel, így a közös munka szinte el­képzelhetetlen. Ugyanakkor nem tudom mivel magyarázni e részle­gek irántunk tanúsított érdekte­lenségét, például, hogy a meghí­vások ellenére sem jöttek el az elő­adásainkra. A szakmával kapcso­latban annyit: olyan volt táncosok képviselik, akik nem tanult szak­emberek, táncos múltjuk tapasz­talatait felhasználva koreografál­nak. Tőlük pozitív és negatív visszajelzést egyaránt kapok. Szá­momra fontosabb a közönség visszajelzése - a taps, a siker, a meghívások. Hol láthat benneteket legköze­lebb a nagyérdemű? Ami biztos: május 9-én Gellén, jú­nius 19-én Nagymácsédon, július 4-én pedig Csallóközaranyoson lép fel az Ifjú Szivek tánckara. Júli­usra Spanyolországba kaptunk egy meghívást, de sajnos ez a turné egyelőre még bizonytalan. A költ­ségvetésünk nem teszi lehetővé az ilyen nagy lélegzetű turnék finan­szírozását. Ha addig nem sikerül szponzorokat találnunk az útikölt­ségünk fedezésére, sajnos, vissza kell mondanunk a meghívást. Új kiadvánnyal jelentkezett a Výber Reader's Digest „Hídként tovább éltetjük a humanizmus eszméjét" A múlt nagy rejtélyei Hétéves a Mosty hetilap közép-európai térség kulturális együttműködésének elősegítése során szerzett Münchentől Chisi­nauig, Moszkváig, Londontól Ró­máig. Az Európai Utas az eltelt tíz év alatt többször vett részt találko­zón Szlovákiában. Folyóiratában, televíziós magazinjában gyakran adott helyet a szlovákiai kulturális élet legjobbjainak - szlovákoknak és magyaroknak egyaránt -, s örömmel népszerűsítette a két kul­túra évszázados együttműködésé­ből, kölcsönhatásából született ér­tékeket. E pozsonyi találkozóról ­mely az ötödik egy évtized alatt - a Magyar Televízió félórás kulturális magazinjában tudósít az Európai Utas. (ú) MISLAY EDIT Pozsony. „A história tulajdonkép­pen óriási detektívregény, és a tör­ténészek feladata, hogy kiderítsék, kinyomozzák, mi történt, mi áll az egyes események hátterében ­mondta dr. Viliam Kratochvíl tör­ténész a Výber Reader's Digest új kiadványának, A múlt nagy rejté­lyei (Veľké tajomstvá minulosti) című ismeretterjesztő könyvnek a bemutatóján. Az igényes kivitelű, képekkel gazdagon illusztrált, több mint négyszáz oldalas kötet a történelem kulisszái mögé nyújt érdekes és izgalmas betekintést. A mű először német nyelven jelent meg; a szlovák változat az átdolgo­zott angol kiadás fordítása, szer­zői pedig történészek. Szó sincs te­hát olcsó szenzációhajhászásról, a könyv ragaszkodik a történelmi té­nyekhez. Könnyed, olvasmányos stílusban íródott, vagyis elsősor­ban nem szakembereknek készült, hanem a hétköznapi olvasónak, fi­ataloknak és idősebbeknek, azok­nak, akiknek akár hobbiból foglal­koznak a múlt eseményeivel. Vili­am Kratochvíl szerint a mű egyik nagy erénye, hogy nem erőltet kész igazságokat, végérvényes megállapításokat az olvasóra, sok esetben nyitottak maradnak a fel­tett kérdések, hiszen még ma sem egyértelmű, hogy mis is történt va­lójában. Az egyes fejezetekben tágyalt események mellett a szer­zők nem feledkeznek meg a törté­nelmi párhuzamokról sem, s az ol­vasók számtalan esetben meggyő­ződhetnek arról, hogy a história félelmetesen, szinte pontról pont­ra megismétli önmagát. A múlt nagy rejtélyei című kötetben ki­lencvenegy történet olvasható, az egyes témákat a következő hét fe­jezet fogja össze: Nyomtalanul el­tűntek, Furcsa körülmények között Ragaszkodik a történel­mi tényekhez. Olvasmá­nyos stílusban íródott. hunytak el, Különös egyéniségek, Bűnös vagy ártatlan?, Valóság vagy legenda?, Megválaszoladan kérdé­sek, Sorsdöntő tévedések. Aki kí­váncsi arra, mi lett a sorsa Raoul Wallenbergnek, mi történt az ígéretes karrier előtt álló fiatal olasz fizikussal, Ettore Majoranával, ki is volt Arábiai Lawrence, hogyan szü­letett a halhatatlan szerelmesek, Rómeó és Júlia története, miért lőt­tek le a szovjetek 19§3-ban egy te­herszállító repülőgépet, miért vesz­tette el Napóleon a Waterlooi csa­tát, és még sok más történelmi rej­télyre, az bizonyára érdeklődéssel veszi majd kezébe ezt a könyvet. UJ SZO-TUDOSITAS Pozsony. Családias hangú összejö­vetelen ünnepelte fennállásának hetedik évfordulóját az elmúlt hét­végén a Mosty. A magát cseh-szlo­vák hetilapnak deklaráló lap olyan állandó munkatársakat mondhat magáénak, mint Miroslav Kusý, Ru­dolf Chmel, Ladislav Kováč, Milan Jungmann, Milan Lasica, Martin Porubjak, Jan Šimsa, Ivan Klíma, hogy csak a legismertebbeket említ­sük. Soňa Čechová, a lap főszer­kesztője bevezetőjében tövisesnek nevezte a Mosty útját. Létrehozói már sejtették Cseh-Szlovákia ha­marosan bekövetkező szétválását, amikor sikerült megalapítani a la­pot. Épp az elválás miatt mégis lét­rehozták. Hogy mindaz az érték, pozitívum, amelyet a két nép közö­sen hozott létre, ne tűnjön el nyom­talanul, hanem tovább éljen és has­son. „Emberek, nemzetek, konti­nensek közti hídként tovább éltet­jük a humanizmus, az emberi egy­máshoz tartozás és egymásra utalt­ság eszméjét" - fejtette ki Čechová a lap krédóját. Rövid visszatekintését azzal a reménnyel zárta, hogy talán az új kormányzat kegyesebb lesz a laphoz, mint az előzők, amelyek so­ha egyetlen fillérrel sem támogat­ták. Ezt ellensúlyozandó a neves munkatársak zöme nem tart igényt honoráriumra, ingyen írja cikkeit. Juraj Charvát professzor azt hang­súlyozta, hogy a Mosty nem idealis­ták egyesülete, az általa 1993-ban létrehozott cseh-szlovák szellemi parlamentnek számos konkrét cél­kitűzése van, s közülük többet sike­rült megvalósítani. Neki köszönhe­tő például, hogy a cseh felsőoktatá­si intézményeket látogató szlováki­ai diákok jóval olcsóbban tanulhat­nak, mint más országokból érkezett társaik, mivel a belföldi hallgatókra vonatkozó előírások vonatkoznak rájuk is. Oliver Andrásy, a népszerű humorista, akinek rövid írásai rendszeresen szerepelnek a lapban, elárulta: Soňa Čechovát a főszer­kesztői székben nemsokára helyet­tese, Oleg Pastier váltja fel. „De mit fog akkor csinálni az örökmozgó Čechová asszony?" - kérdezte az is­mert humorista. „Majd én hajtom fel a pénzt" - hangzott Čechová vá­lasza. A Mosty legközelebbi akció­ja május 29-én Besztercebányán lesz, ahol a két ország környezet­védői cserélik ki véleményeiket. A fórumon részt vesz Miloš Kužvart cseh, és Miklós László szlovák kör­nyezetvédelmi miniszter is. (vk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom